Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-11-08 / 45. szám
8 •« 2015- november 8. AZ EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM MELLÉKLETE Evangélikus Élet Hitoktatási hangsúlyok erősítése Két valcer a Bosnyák téren Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának felkérésére 2015 júniusában hozta létre a Valláspedagógiai Tanszéket azért, hogy szervezeti formában is kifejezésre juttassa: a valláspedagógia kérdése az elmúlt évek rohamosan változó hitoktatási feltételei és igényei miatt egyre fontosabb lett egyházunk számára. A tanszék elsődleges feladata az egyetemen valláspedagógiai előadások és szemináriumok szervezése, valamint minden valláspedagógiai-hitoktatási témájú munka koordinálása mind a lelkész-, mind a hitoktatóképzésekben. A tanszékhez tartozik az egyetem hitoktatási képzési rendszerének folyamatos felülvizsgálata és alakítása, különös tekintettel a hitoktatás változó folyamataira és törvényi szabályozásaira, egyházunk és az egyetem stratégiai hangsúlyaira s a megfelelő elméleti és gyakorlati arány biztosítására. A hittanórai gyakorlatok megszerzéséhez minél sokszínűbb kontextusú iskolai tanítási gyakorlatok összehangolása a cél, ehhez folyamatos kapcsolattartás szükséges a gyakorlótanításnak helyet adó intézményekkel és gyülekezetekkel, törekedve az országos lefedettségre és minél több és többféle iskolánk részvételére. Ehhez kapcsolódóan tervezzük fejleszteni a mentortanárok megbízását és minőségbiztosítási bekapcsolását, s tovább kívánjuk mélyíteni a tavalyi tanévben megerősített együttműködést az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. A már végzett lelkészek és hitoktatók számára fontosnak tartjuk teológiai és módszertani szakmai valláspedagógiai továbbképzések szervezését, illetve egy hazai és nemzetközi katechetikai tudásbázis kialakítását és elérhetővé tételét. Szakmai valláspedagógiai szervezetként a tanszék feladata: szakmai állásfoglalások készítése az egyházban felmerülő hitoktatási kérdésekben; egyházunk valláspedagógiai és hitoktatási koncepciójának képviselete; a hitoktatással kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások folyamatos figyelemmel követése; valamint hazai és nemzetközi valláspedagógiai szervezetekben és kutatási programokban való részvétel. ■ Dr. Kodácsy-Simon Eszter megbízott tanszékvezető Friss szellemmel, sok energiával, jó szaktudással Interjú Szabóné Mátrai Mariannával ^ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének létrejöttével a korábban a témakörrel foglalkozó Gyakorlati Intézet munkája is átalakult. Szabóné Mátrai Mariannával, az intézet vezetőjével beszélgettünk - nem csak a változásokról.- Az idei tanévben megkezdte működését az egyetemen a valláspedagógiai tanszék, szervezetileg függetlenedett a gyakorlati intézettől és a gyakorlati tanszéktől is. Miért nevezhetjük fontosnak ezt a változást?- Az elmúlt években folyamatosan fejlődött a valláspedagógia-oktatás azzal, hogy a hitoktatás az iskolákban és gyülekezetekben a korábbinál nagyobb szerepet kapott. A változásokkal egy ideig igyekeztünk lépést tartani, de amikor a hit- és erkölcstan kötelezően választható tantárgy lett, a témát már nem lehetett az eddigi szervezeten belül tovább fejleszteni, elérkezett az idő a valláspedagógia önállósodására. Az egyetemnek vezető szerepet kell betöltenie az evangélikus egyházon belül a hittankönyvek, új tantervek fejlesztésében, és ezt már nem lehetett máshogy biztosítani. Nagy öröm számomra, hogy a tanszék létrejöhetett.- Mit vár az új tanszék működésétől?- Azt, hogy mind teológiailag, mind pedagógiailag korszerű és jól kézben tartott, használható tudást fog adni a lelkész és az osztatlan hittanár szakos hallgatóknak is az egyetemi képzésben, illetve a hittanár mesterképzésben részt vevőknek is. Kapcsot latot kell tartani az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, hiszen hittanáraink képzése részben közös képzésként működik. Itt komoly fejlődésre, a kapcsolatok elmélyítésére van szükség, valamint az eddiginél több területen létrejövő együttműködésre. Várom azt is továbbá, hogy a lelkészek és a terepen dolgozó hitoktatók számára nagy segítséget nyújtson - tehát mind az egyetemi képzésbe, mind az egyházban megvalósuló hitoktatásba friss szellemet, sok energiát, jó szaktudást hozzon.- Hogyan érintette az átalakulás a gyakorlati intézet munkáját?Mely területekre koncentrál most erőteljesebben az intézet?- Az iskolai oktatás került a valláspedagógiai tanszékre, a gyülekezetben folyó tanítási munka maradt a gyakorlati intézetnél. Ez szakmailag is indokolt és a gyakorlatban is jól megvalósuló szétválasztás. A családi istentiszteletekre való felkészítést, amely szintén nagyon fontos a gyülekezeti életben, sokkal hangsúlyosabban tudjuk végezni, mint eddig. Vagy említhetem a bibliai didaktikát, amely a Biblia különböző életkorokban, különböző módon történő olvasásának elsajátításában segít, illetve ennek képviseletében a gyülekezeti munkában. Az interaktív bibliaolvasási módszerek, a történetek feldolgozása terén is izgalmas dolgokra szabadult fel a gyakorlati intézet. Megmaradtak továbbá a konfirmációval kapcsolatos feladatok is, amely szintén olyan hangsúlyos terület, ahol sok változásnak, megújulásnak kell történnie. Végezetül - bár eddig is az intézetnél voltak a hatodévvel kapcsolatos teendők - most több energia jut arra, hogy nyomon kövessük a hatodévüket taposó hallgatóink mindennapi életét, boldogulását, problémáit.-A gyakorlati intézet a pedagógustovábbképzésből is kiveszi a részét. Egy új csoport éppen szeptemberben indult. Mik az eddigi tapasztalatok, visszajelzések?- Eddig csupa pozitív visszajelzés érkezett. Olyan pedagógusok, akik most kezdték el a továbbképzést, érdeklődtek aziránt is, hogy miként lehetne továbbtanulni hittanár mesterszakon, úgyhogy az első alkalmak jól sikerültek. Azt szeretném, és azért dolgozom, hogy a következő alkalmak is hasonlóan sikeresek legyenek.- Nemsokára nyílt nap lesz az egyetemen, érkeznek a kíváncsi középiskolások. A hatodéves képzés vezetőjeként milyen tanácsot tudna adni azoknak a diákoknak, akik a lelkészi hivatást szeretnék választani?- Három dologra bátorítanám őket. A legelső az, hogy próbáljanak meg intenzíven modern nyelvet tanulni, és nyelvvizsga birtokában érkezzenek ide, hogy ezzel már ne legyen később gondjuk. A második, hogy ha még nincs, akkor építsenek ki, ha már van, akkor mélyítsenek el nagyon jó kapcsolatot az otthoni gyülekezetükkel, hogy minél intenzívebben részesei lehessenek a gyülekezeti életnek, és természetessé váljon számukra az a gyakorlat, amelyre egy lelkésznek szüksége van. Ne itt kelljen megtanulniuk, hanem már ismerjék azt a terepet, azt a nyelvet, azt a viselkedést, ahol és ahogyan egy lelkésznek dolgoznia kell. A harmadik pedig, hogy rendszeresen olvassák egyénileg a Bibliát. Ezt már akkor kezdjék el, amikor kacérkodnak azzal a gondolattal, hogy majd lelkésznek jelentkeznek - részint azért, hogy már alapos bibliaismeretük legyen, mire ideérnek, részint azért, hogy lelkileg is érettek legyenek arra, hogy az itteni tanulmányaikat elkezdhessék, és majd jó lelkésszé váljanak. ■ Sebestény Judit Az Evangélikus Hittudományi Egyetem nagy előadóterme nem arról híres, hogy túl gyakran táncparkettül szolgálna. Az intézményhez fűződő eddigi kapcsolatom történetét mégis két keringő keretezi. Az első 2003-ban történt, amikor huszonhárom évesen, frissen végzett jogászként beiratkoztam teológuslelkész szakra, és az első évfolyamunk bagolybefogadó ünnepségén egy szép koreográfiával örvendeztettük meg felsőbb éves társainkat és oktatóinkat a 10-es terem parkettjén. Műsorunk végeztével régi hagyomány szerint felkértük tanárainkat is egy táncra. Idén október 15-én este pedig azon kaptam magam, hogy újra forog velem a világ a nagy előadóban. Azonban immár újdonsült oktatóként engem vittek táncba. Ebben a tizenkét évben és ezen a helyen annyi minden történt. Előadások, szemináriumok, vizsgák. Barátságok és szerelem. Formálódás hitben és tudásban. Két év külföldi ösztöndíj, gyakorlati év gyülekezetben, doktoranduszi évek tanulással és tanítással az egyetemen. Közben dolgoztam kollégiumban, külügyi osztályon, püspöki hivatalban. Megházasodtam, gyermekem született. Ismerős és megszokott minden: az épületek, a tantermek, a könyvtár polcai, a munkatársak, az alma mater légköre és szelleme. Mégis, egyúttal minden az újdonság erejével is hat. A tanítás öröme és felelősségének tudata egyszerre tölt el boldogsággal és benső „remegéssel” tudván, hogy „szent föld az, ahol állok” (2MÓZ 3,5). Teológiai tudásom szellemi javainak és személyes keresztény hitem lelki tapasztalatainak megosztása rendkívül nemes feladat és óriási kihívás. A leendő lelkipásztor- és hitoktató-nemzedék számára kell az aranynál, ezüstnél, drágakőnél is becsesebb örök kincsünket (286. ének) átadnom, miközben Isten iskolájában az iskolapadban ülő testvéreimmel együtt magam is tanulótárs maradok életem végéig. Tizenkét éve egy szép valcer taktusaira „szédültem" bele a teológiai stúdiumok rejtelmeinek tanulmányozásába, és most egy újabb keringő repít tovább ugyanott, de immár új kihívások felé. Hála legyen az Úrnak mindazért az áldásért, amelyekkel e két tánc között megajándékozott, és kérem, hogy lehessek az ő ajándékainak csatornája mások számára is azon az őrhelyen, ahová állított. ■ Dr. László Virgil egyetemi tanársegéd Igény és bizalom Szociális képzések 2017-től Az Isten iróniája címet adta Thomas Meyer a politikai nyilvánosság és az európai országok kapcsolatát vizsgáló, 2006-ban megjelent tanulmányának (Die Ironie Gottes. Die politische Kultur der Moderne zwischen Resakralisierung und Religiotainment. In: Tobias Mörschel [szerk.]: Macht Glaube Politik? Religion und Politik in Europa und Amerika. V&R, Göttingen, 2006, 61-83.). Ebben azt az alaptételt képviseli, hogy miközben az egyházhoz kötött hitélet számottevően csökken, úgy tűnik, egyre inkább növekszik az igény az egyház nyilvános véleményalkotása és karitatív munkája iránt, amelyet az irányukban megjelenő bizalom motivál. Az említett tendencia hazánkban is megfigyelhető, és ez a tény nem csupán az egyházi struktúra reflexív modernizációját követeli meg, hanem az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folyó új szakok és szakirányok indítását is. Az egyházunk országos irodája diakóniai osztálya vezetőjének, Buda Annamáriának a nevével fémjelzett sikeres pályázat megteremtette annak lehetőségét, hogy a hittudományi egyetemen 2017-ig létrejöhessen a - tervek szerint - Társadalmi Tanulmányok Intézete elnevezésű egység. Ennek köszönhetően az egyetem majd ötszáz éves történetében először indulhat világi képzés, amely nem csupán nyitás, hanem a keresztény értékekkel átszőtt szociális munka iránti igényre adott válasz is egyben. Az intézet a következő képzéseket kínálja majd fel: szociális munka BA, diakónus szakirányú továbbképzés és szociális menedzser szakirányú továbbképzés felsőfokú végzettséggel rendelkező intézményvezetőknek, valamint szociális menedzser MA képzés. A CooSpace online oktatási rendszer segítségével pedig lehetőség adódik az e-learning, azaz a távoktatás indítására is. A részben az egyetem oktatóinak, de elsősorban külsős szakembereknek a bevonásával megvalósuló képzések olyan szakembereket bocsátanak ki, akik a társadalmi problémák megelőzésében, illetve kezelésében vállalnak részt. Ez jelenthet egyházi vagy állami fenntartásban működő otthonokban, hajléktalanszállókon, anyaóvókban, valamint drogprevenciós, kórházi, illetve menekültek körében végzett munkát. Az induló képzések során a hallgatók társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi és pedagógiai, valamint teológiai ismereteket sajátítanak el, ezek szociális munkára vonatkozó vetületeivel ismerkednek meg. A szociális munkához kapcsolódó elméleti képzés mellett nem hiányozhat a gyakorlati képzés sem, amelynek jelentős számú diakóniai intézményünk ad majd helyet. ■ Dr. Orosz Gábor Viktor egyetemi docens
