Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-11-01 / 44. szám
4 •« 2015. november i. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Elsőként kerültünk sorra ► Az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, Dúró Dóra (Jobbik) megkereste Gáncs Pétert, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét, hogy személyes találkozó keretében ismerkedjen meg egyházunk oktató-nevelő, valamint kulturális tevékenységével, intézményi hátterével. Az október 22-én a Déli Egyházkerület püspöki hivatalában tartott tárgyalás egy látogatássorozat első állomása volt: a bizottsági elnök valamennyi magyarországi keresztény egyház vezetőjével tapasztalatot kíván cserélni. A zárt ajtók mögött zajlott megbeszélésen Gáncs Péter elnök-püspök mellett Varga Márta, egyházunk országos irodája oktatási osztályának vezetője és dr. Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója adott átfogó tájékoztatást az evangélikus egyház oktatási és kulturális területen végzett szolgálatáról. Dúró Dóra a találkozóra annak a Szávay László elnöki kabinetfőnöknek a kíséretében érkezett, aki - nem mellesleg - egyházunk hittudományi egyetemén végzett. A közel egyórás eszmecsere után Gáncs Péter püspök előremutatónak és kölcsönösen informatívnak nevezte a tárgyalást. Lapunk kérésére Dúró Dóra így értékelte a találkozót:- Nagyon nagy szeretettel érkeztem a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészi vezetőjéhez, aki hasonló szeretettel fogadott, amiért nagyon hálás vagyok. A kulturális bizottságban betöltött elnöki tisztségemből adódó feladatomnak érzem azt, hogy különös figyelmet fordítsak a bizottság hatáskörébe tartozó területekre - oktatás, kultúra, sport, média -, és tapasztalatokat szerezzek az érintettektől, hogy milyen a helyzetük, s milyen változások tudnák előbbre vinni és hatékonyabbá tenni a kultúra és az oktatás kiteljesedését Magyarországon. Ezért kezdtem bele ebbe a látogatássorozatba, amelynek keretében a keresztény egyházak püspökeit keresem fel. A beszélgetés szakmai alapú volt, jó hangulatban telt, nagyon sok tapasztalattal gazdagodtam. Értékes információkhoz jutottam, amelyeket képviselői és bizottsági elnöki munkám során fogok tudni kamatoztatni. Arra a kérdésre, hogy a kulturális bizottság milyen segítséget tud nyújtani az egyházaknak, az elnök asszony így válaszolt:- A bizottság jogszabályi feladatai közé tartozik a törvényváltozások nyomon követése, illetve a törvények módosításai. A mai megbeszélésen is felmerültek jogszabályváltoztatási igények; a változtatások hatékonyabbá tudnák tenni az evangélikus egyház kulturális és oktatási intézményeinek működését. Elsőrendűen ebben tudunk segítségére lenni az egyháznak, másrészt elő tudjuk segíteni, hogy a minisztériumokkal történő egyeztetések felgyorsuljanak. Konkrét intézményekről, iskolákról is beszéltünk Gáncs Péter elnök-püspök úrral, így például a nyíregyházi roma szakkollégiumról, valamint felvetődött az is, hogy egyes települések iskoláinak, óvodáinak átvételi szándékával kapcsolatban az evangélikus egyház a minisztériumoktól érdemi válaszokra vár. Nyitott vagyok a további tárgyalásokra, a rendszeres kapcsolattartásra. ■ Stifner-Kőháti Dorottya Ökumenikus konferencia bencés monostorban ► Krisztus-követés és hatalom címmel rendezték meg idén október 17-én a hatodik bakonybéli ökumenikus konferenciát. Az eseményt, melynek a Szent Mauríciusz nevét viselő bencés monostor a házigazdája, évenkénti rendszerességgel szervezik. A találkozó célja az, hogy Jézus különböző felekezetekben élő tanítványai együtt keressék a Krisztus-követés mai, hiteles útját. A nap a templomban tartott közös imádsággal indult, majd a résztvevők átvonultak a bakonybéli faluházba. Halmos Ábel OSB perjel köszöntőjét követően került sor a központi témát körüljáró előadásokra. Dr. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektorhelyettese feltette a kérdést: keresztyén hitünk alapján mit helyes gondolnunk a hatalomról - a magunkéról és a másokéról? Rövid bibliai alapvetés után arról beszélt, hogy a keresztyénség feladata ma már nem a hatalomgyakorlásra vonatkozó etikai alapelvek meghirdetése, hanem azok számonkérése: önmagán és másokon is. Az első korreferátumot dr. Csepregi András, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze tartotta Bonhoeffer kísérlete Krisztus követésére címmel, tovább árnyalva az - adott esetben isten- és emberellenes - hatalomhoz való keresztyén viszonyulás kérdését. B. Gáspár Judit pszichoanalitikus pedig saját tudományterülete szemszögéből szólt a hatalomvágyról és arról a kötelességről, hogy a hatalmat megszelídítsük, és önmérséklettel gyakoroljuk. Egészen aktuális és gyakorlati szinten szóltak hozzá a témához a Fekete Ágnes, a Kossuth rádió református félórájának szerkesztője által moderált kerekasztal résztvevői: Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát, Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke és Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője. Az egyházi vezetők megosztották a hatalommal kapcsolatos személyes élményeiket és konfliktushelyzeteiket, illetve szót váltottak arról is, hogyan lehetne, kellene a hatalommal jól és helyesen élni. A faluházban elköltött közös ebéd után a jelenlévők különböző műhelyfoglalkozások közül választhattak, amelyeken konkrét témák megbeszélésén keresztül, interaktív formában mélyíthették el a hatalom és a követés kérdéskörét. A nap ökumenikus vesperással zárult, amelyen Szakács Gergely pápai református lelkész hirdette isten igéjét. ■ AM Lutherfeszt 2. (S)örömmel vártak mindenkit ► Katharina von Bora, azaz Luther Márton reformátor felesége állt a középpontban a második Lutherfeszten, amelyet október 22-25. között rendeztek meg Balatonszárszón, az Andorka Rudolf Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. A magyarhertelendi Kapucinus sörfőzde az idei fesztiválra saját sört készített, amely a Frau Luther nevet kapta. Kovács Áron rákoskeresztúri lelkész, az alkalom lelki atyja és egyik szervezője október 22-én este, a nyitóáhítaton a Prédikátornak (Préd 3,1-8) a rendelt időről való elmélkedését választotta textusként, és azt hangsúlyozta, hogy ragadjuk meg az Istentől rendelt pillanatokat. Ezt megfogadva a résztvevők próbáltak valóban így tenni: közösséget építeni - kulturált sörfogyasztás mellett. Október 23-án a reggeli áhítatot követően Róth Zoltán kézműves söreit lehetett megkóstolni, és a sörfőző receptje alapján egy különleges belga apátsági sör készítése kezdődött el, amely kilenc hónap alatt érik nemes nedűvé. Délután Leichter Lilla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakos hallgatója tartott előadást a sörfogyasztás magyarországi kezdeteiről és nyomairól. Este a Luther Kiadó által megjelentetett Luther válogatott művei sorozatból idézett Miklósné Székács Judit, a kiadó olvasószerkesztője olyan érdekes részleteket, amelyek a Luther család mindennapjait, Luther és felesége kapcsolatát jellemezték. Október 24-e volt a fesztiválnap, amelyre a szervezők plusz háromszáz embert vártak. A hatalmas forgatag a Lajoskomáromi evangélikus rézfúvószenekar szolgálatával vette kezdetét, majd Benczúr László építész, a fesztivál védnöke tartott köszöntőbeszédet. Csörsz Rumen István énekmondó hangszereivel a reformáció énekeiből adott merítést. Bódi Emese Judit, az Evangélikus Hittudományi Egyetem előadója Katharina von Bora, az apáca, a feleség a családanya és az üzletasszony című élvezetes előadásával ragadta magával a közönséget, amely ezután a fesztivál sörével, annak alkotóival és a részt vevő más sörfőzdék mestereivel ismerkedhetett meg. Ebéd után Dékány Árpád Sixtus, a Zirci Ciszterci Apátság főapátja a szerzetesekről és a sörfőzésről beszélt, majd zenei blokk következett: Ferenczi György és a Rackajam koncertezett. A sörről és az egyházak kapcsolatáról Katona Csaba történész referált, Ami a lelket és a testet táplálja címmel. A Korál-sziget Electric hangosra sikeredett koncertje után a Blues Rádió Budapest zárta a napot. Vasárnap a végsőkig kitartóknak ismét Kovács Áron lelkész hirdette Isten igéjét, és bocsátotta áldásával útra a résztvevőket. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Evangélikus.hu Mit jelent a bölcs bibliaolvasás? Könyvbemutató és előadás a Károli-egyetemen ► A Hermeneutikai Füzetek sorozat 36. részeként jelent meg Richard S. Briggs anglikán teológus Bölcs bibliaolvasás című kötete. A Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány gondozásában napvilágot látott kiadványt a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) A bibliaolvasás gyakorlata ma címmel rendezett október 23-i koferencián mutatták be, amelyen a szerző is előadást tartott. Richard S. Briggs az angliai Durhami Egyetemen Ószövetséget ad elő, és a biblikus tárgyak oktatásának koordinátora. „A szerző az olvasás alapvető kontextusaira irányítja a figyelmet: a történelmi, az irodalmi és a teológiai összefüggésekre, illetve a két szövetség közötti hermeneutikai kapcsolatra. Azt vizsgálja, hogy mindezek megismerése mennyiben segíti elő a Szentírás bölcs olvasásáról szóló gondolkodást” - fogalmazott Fabiny Tibor irodalomtörténész-professzor, evangélikus világi teológus (képünkön) a Bölcs bibliaolvasás című kötet bemutatóján. A KRE egyetemi tanára hangsúlyozta: „A könyv célja, hogy a Biblia olvasásának kulcskérdéseit árnyalt, konstruktív és érthető módon anélkül tárgyalja, hogy ezzel a legfontosabb teológiai problémákat leegyszerűsítené.” A szerzői szándék jelentősége Fabiny Tibor meghívásának eleget téve a kötet szerzője személyesen is részt vett a budapesti könyvbemutatón, és a konferencia résztvevőinek előadást is tartott. Kiemelte, hogy „a bibliai hermeneutika régóta kering a szerzői szándék megértése és az írott szöveg jelentésének kapcsolata körül”. Rámutatott továbbá, hogy „a bölcs olvasás számára elsőbbséget élvez az Isten iránti teológiai felelősségünk, az Isten által az írástudóktól elvárt olvasói élet”. A Szentírás isteni szerzőségével kapcsolatban az anglikán teológus Kari Barth teológiai megállapítását hangsúlyozta: „Isten beszéde egyben Isten cselekedete is.” Ennek alapján Nicholas Wo Iters torjf könyvét említve kiemelte, hogy „a Szentírás olvasói olyasvalamivel szembesülnek a szövegben, amit a különböző elméletek szintjén egyszer »jelentésnek«, máskor »kommunikatív aktusnak« vagy éppen »témának« neveznek”. A Szentírás szó szerinti értelmezése „Nem kis kihívás megállapítani, hogy a Szentírás sokféle emberi hangja miként válik isteni beszédmóddá” - fogalmazott Richard S. Briggs. Előadásának második pontja a szövegre s azon belül is a „szó szerinti” jelentésre („literal sense”) vonatkozott. Hangsúlyozta, hogy bár a „szó szerinti” kifejezés a modern használatban negatívan cseng, vissza kell nyernünk az eredeti értelmét, s ebben már eddig is sokat segített az irodalomtudomány. Hans Frei, az irodalom iránt is érdeklődő yale-i teológus mutatta ki, hogy a „szó szerinti jelentés” sajnálatosan az „ahogy megtörtént” irányába torzult el a 18. századtól kezdve, ennek következtében elveszítettük a bibliai „elbeszélésmód” („narratíva”) érzékelésének képességét. Briggs különbséget tett a „faktuális szó szerinti” és az „irodalmi szó szerinti” jelentés között. Az előbbire példa, ha azt mondjuk, hogy valóban hétszer huszonnégy óra alatt teremtette Isten a mennyet és a földet. Ezzel szemben az „irodalmi szó szerinti” jelentés - Briggs által is alkalmazott - felfogása figyelembe veszi az elbeszélés eredeti műfaját, és hagyja, hogy a szövegben rejlő, az olvasót is átalakító erő érvényesüljön. A bölcs olvasás „Mikor ismerjük fel azokat az erényeket, amelyekkel helyesen kezdjük el a Biblia olvasását?” - tette fel a kérdést a professzor, aki szerint a választ magában a Szentírásban találjuk meg. „A Bibliából megtanulhatom, hogy mit jelent az alázatosság iránti vágyakozás, ezért megpróbálom alázatos szívvel olvasni a Szentírást. Miközben ezt teszem, egyre inkább megvilágosodik előttem, hogy mit is jelent az alázatos élet...” - mutatott rá Briggs, hangsúlyozva, hogy a spirituális szempontokra való figyelés elengedhetetlen ahhoz, hogy az írás szövegei megnyíljanak számunkra. „A bölcs olvasást részben akkor érjük el, ha az olvasás közben változunk meg és formálódunk át” - fogalmazott a szerző. A Biblia bölcs olvasása talán azt jelenti - foglalta össze -, hogy úgy olvasunk, mint a vámszedő: készek vagyunk Isten megszólításának befogadására; nyitottak arra, hogy a szöveg vezessen bennünket oda, ahova akar; s olyan jellemek legyünk, akik régóta megmártóznak a szöveg tengerében.” H Galambos Ádám
