Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-07-12 / 28. szám
12 •« 2015. július 12. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet WIWWBIOTI [T~WilMHHHI»WíBnHBiliBBBBBBHWnBBMMBMBHIIiWlTiniiiB«BWnWM ii ii«—IWiilliifi T'l' IBIMMBMBWWMÍlBBMBHBBWMHrBBBWMMMBHWniBHWHMWIMiilini TI TinilfiTHMiMMMBfglWrTiriHIWWBBHBMi A nyár veszélyei, avagy mire figyeljünk pihenés közben ► Javában tombol a nyár. Lazítunk a tempón, a cipőt szandálra cseréljük, jöhetnek a túrák, a felfedezések. Próbálgatjuk saját teherbírásunkat, feszegetjük korlátáinkat és persze az értünk felelősek idegeit. Érdemes azonban ebben a „szabadabb érzés” állapotban is szem előtt tartani néhány alapvető dolgot, melyek megóvnak minket attól, hogy a nyár keserű emlék legyen, hogy a szünetből a drága napokat orvosra várva, esetleg a kórház hűs (?), de ingerszegény kórtermében töltsük. PALACKPOSTA Felelős önfeledtségben Kitört a nyár. Még ha az időjárás olykor nem túl kegyes is a nyaralni vágyókhoz, akkor is megmásíthatatlan a tény: szünet van. Véget ért a tanév. Az iskolai táblára jó pár hete felkerült a vakáció szó, s bizony, ott is marad szeptember elsejéig. A nagyobbaknak lezárult a vizsgaidőszak. A frissen maturáltak kezében ott az érettségijük bizonyítvány, s az egyetemisták is maguk mögött tudhatják a kollokviumi vagy akár szigorlati tételek tanulásával töltött álmatlan éjszakák emlékét. Talán csak azoknak nyugtalanok még a napjaik, akik várják a felvételi eredményeket. Vajon az iskolából hozott pontszámúk, az érettségijük eredménye elegendő lesz-e a továbbtanuláshoz? De ők is igyekeznek kétségeiket a Balaton habjaiba fojtani vagy figyelmüket aggodalmukról izgalmas programokkal elterelni. A nyár „szabadságát” lélegzi minden körülöttünk. Régi évzárók hangulata idéződik fel bennem. Áldott emlékű tanárnőnk minden nyáron így búcsúzott: „Nagyon vigyázzatok magatokra!” Megmosolyogtuk; nem értettük, miért kellene úgy féltenie bennünket. Felnőttként, anyaként már én is másként látom a dolgokat. Statisztikák igazolják, hogy a nyári időszakban mindig megnő a gyermekeket érintő balesetek száma. Bizony én is gyakran kellett, hogy fékezzem a szünidei szabadságba belevadult gyermekeimet. Önfeledtségük néha felelőtlen vagányságba torkollott, veszélyeztetve testi épségüket. Az én gyermekeim felnőttek, lehiggadtak. Az aggodalom mégsem szűnik bennem. Most már a mai tinédzsereket féltem, akárcsak egykor a tanárnőnk bennünket. Nyolcadik végén még lelkünkre kötötte: vigyázzatok magatokra! Mintha érezte volna, hogy frissen ballagott diákjaira komoly veszély leselkedik. S a tragédia valóban bekövetkezett. Még csak néhány hete kezdtük a gimnáziumot, amikor jött a szörnyű hír: Aí. Jutka meghalt. Kedvesen szókimondó, mégis roppant illemtudó, okos, nyugodt természetű lány volt. Ezért is döbbentett meg bennünket mindaz, amit megtudtunk. Előző délután új barátaival „szipuzott” (kábítószerezett), akiket csak nyáron ismert meg. A társaság elment tőle, ő pedig az újabb adag szertől megfulladt. Ennyire drámai körülmények között értettem meg akkor, életemben először, a templomba járó fiatalként már többször hallott Pál apostoli intést: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társasági’ (lKor 15,33) Természetesen nem riogatni szeretnék a történettel. Csupán felhívni a figyelmet arra, hogy az embernek nem csupán testi, de lelki épségére is tudatosan figyelnie kell. A nyár szabadságmámora könnyen határt vesztő szabadosságba torkollhat. A pihenés időszaka a felüdülés, a megújulás mellett a semmittevés kísértésévé válhat. S bizony tudatosságra int az apostol, figyelmeztet: nem mindegy, hogy milyen társasággal veszi körül magát az ember. Eredeti szándékom szerint könnyed írást szerettem volna fogalmazni. Hiszem, nem véletlenül alakult a cikk hangvétele másként. Néha nem árt a figyelmeztetés nyáron sem: „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen. ..” (Ef 5,15) ■ B. Pintér Márta Névjegy: B. Pintér Márta Három felnőtt gyermekem van, akiknek nevelése közben számos életbölcsességet felismerhettem, konfliktuskezelési technikát elsajátíthattam. Velük való küzdelmeim, veszteségeim mostani, iskolalelkészi hivatásomban nyereséggé váltak. Több évtizedes gyülekezeti és missziói szolgálat után első tanévemet fejeztem be a Sztehlo Gábor evangélikus iskolában. Vallom és tapasztalom, hogy a mai diákokat nem csupán a hozzájuk korban közel álló értheti meg, hanem mindenki, akinek szíve és érdeklődése fiatal marad. Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Ha túl sok a nap, és nagy a meleg... „Tüzesen süt le a nyári nap sugára...” a mi fejünkre is, hazánkban nyaranta nem ritka a 30 Celsius-fokos hőmérséklet, sőt időnként 35 fokot vagy akár többet is mérhetünk. A meleg és a Nap ultraibolya (UV) sugárzása ellen védekeznünk kell, illetve fontos tudni, mi a teendő baj esetén. Hőkimerülés, napszúrás, hőguta. Nyáron gyakoriak a nagy meleg okozta problémák. Huzamosabb ideig magas hőmérsékleten, erős fizikai munkát végezve felléphet a hőkimerülés állapota, amelyet a nagyfokú izzadás következtében kialakuló só- és vízvesztés okoz. Tünetei: fejfájás, szédülés, esetleg tudatzavar, étvágytalanság, émelygés, verejtékezés, sápadt, nyirkos bőr, gyenge, szapora pulzus, felületes légzés, esetleges végtagi, hasi görcsök. Ha fennáll a hőkimerülés lehetősége, vigyük hűvös helyre a társunkat, emeljük meg a lábát, és pótoljuk az elvesztett sót és folyadékot (például itassunk vele híg sóoldatot: egy kávéskanál sót tegyünk egy liter vízbe). Fedetlen fejjel hosszabb ideig a napon tartózkodva a hősugárzás napszúrást okozhat, amely tulajdonképpen az agyhártyák kórokozó nélküli gyulladását, az agy felmelegedését jelenti. Tünetei lehetnek a fejfájás, hányinger, szédülés, gyengeség, hőemelkedés. Vigyük árnyékos helyre, hideg szobába a beteget, fektessük le, homlokára, csuklójára tegyünk hideg borogatást, szükség esetén végezzünk fájdalom- és lázcsillapítást. Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy a forróság miatt szervezetünk védekező mechanizmusai már nem tudják megvédeni testünket a felmelegedéstől. Ilyenkor hirtelen rosszullét következhet be fejfájással, szédüléssel, zavartsággal. A bőr száraz, forró, kipirult lesz, a testhőmérséklet 40 Celsius-fok fölé emelkedhet. Hőguta esetén hívjunk mentőt, azonnal kezdjük meg a test hőmérsékletének csökkentését. Vigyük árnyékba a társunkat, csavarjuk hideg vizes lepedőbe, és hűtsük a testét 38 fok alá. Fényvédelem, mégha lusták is vagyunk!Melyikünk ne ismerné a leégés okozta panaszokat? A túlzott napozás, a nem megfelelő bőrvédelem okozta gondok bizony meg tudják keseríteni a nyaralók életét. Megelőzés szempontjából fontos, hogy tizenegy és három óra között ne tartózkodjunk a napon, illetve kenjük be magunkat a bőrtípusunknak megfelelő faktorszámú napvédő krémmel! A fényvédő krémek faktorszáma azt mutatja meg, hogy hányszor több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. A gyermekek, világos bőrtípusú emberek minimum 40-es faktorszámú készítményt használjanak, a könnyebben barnulók számára elég lehet a 20-30-as faktorszámú fényvédő krém. A szemünkről se feledkezzünk meg, UV-szűrős napszemüveggel védjük. Akinek sok az anyajegye, annak még fontosabb a fényvédő szerek használata. Az anyajegyeket egyébként érdemes havonta saját magunknak ellenőrizni. Ha valamelyiknek a mérete, alakja, színe változott, azonnal mutassuk meg bőrgyógyásznak! Ha nem látunk változást, akkor is érdemes az anyajegyeket évente ellenőriztetni a bőrgyógyásszal, aki az apró elváltozásokat is felismeri. Ha nem megfelelően védekezünk a nap ellen, a leégés bőrpírt, viszketést, érzékenységet okozhat, súlyosabb esetben pedig rákvörös, hólyagos lesz a bőrünk, illetve fokozódik a bőrrák kialakulásának kockázata. Leégés esetén fontos a további sugárzás kerülése, a bőr hűtése hideg vízzel, hűtőbalzsammal, illetve az egész szervezetünk vízvesztésének pótlása apró hideg kortyokkal. Megfázás nyáron is jelentkezhet Szervezetünk normális hőmérséklete - hónaljban mérve - 36,1 és 37 Celsius-fok között van, ezt különböző szabályozórendszerek összehangolt működése tartja fenn. Hidegben a szervezet csökkenti a hőleadást (a testfelszín erei összehúzódnak, csökken a verejtékezés, libabőrösek leszünk, az apró szőrszálak a meleg levegőt bőrünk felszínén tartják), a test hőt vesz fel minden lehetséges külső forrásból (meleg étel, ital, nap), illetve saját maga is hőt termel akaratlagos, akaratlan mozgással (ugrálni kezdünk, didergünk). A meleg hónapokban gyakrabban hűlünk meg, fázunk fel, mint gondolnánk! Figyeljünk rá, hogy a vizes, izzadt ruhákat szárazra cseréljük, ne üljünk hidegre, és kerüljük a huzatot! A meleg tea, a C-vitamin legtöbbször elég a gyógyuláshoz. A légkondicionált helyiségek és a kinti levegő hőmérséklete között nagy lehet a különbség, ez megterheli a szervezetet, nem is beszélve a klímaberendezésekben megbúvó Legionella baktériumról, amely súlyos következményekkel járó fertőzést okozhat. Tisztítsuk rendszeresen, és használjuk ésszel a klímát! Rovarcsípések, allergiás reakciók A méhek, darazsak, böglyök csípése általában inkább fájdalmas, mint veszélyes, kivéve, ha allergiás reakciót is kivált. Alapvető feladatunk csípés esetén, hogy a fájdalmat, duzzanatot csökkentsük. Távolítsuk el a fullánkot, ha szükséges, alkalmazzunk hideg borogatást, antihisztamin-, lidokaintartalmú kenőcsöt! Ha a csípés a szájat, garatot érte, adjunk jeget elszopogatni a sérültnek, nyugtassuk meg, és hívjuk a mentőket! Ha kullancsot találunk magunkon, azonnal távolítsuk el csipesszel, finom, billentő mozdulatokkal, majd figyeljük pár napig, hogy nem alakul-e ki gyulladás, piros gyűrű a csípés körül, nem jelentkezik-e fejfájás. Ha kórosat észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz! Egyes rovarok csípése, bizonyos gyógyszerfajták, ételféleségek allergiát, súlyosabb esetben életveszélyes anafilaxiás reakciót válthatnak ki. Rovarcsípésre allergiás egyénben a csípés helyén több napon át fennálló vörös viszkető, nagyméretű duzzanatot tapasztalunk. Ha azt látjuk, hogy a csípés után húsz-harminc percen belül az egész testen kiütések jelentkeznek, az ajak, a szem beduzzad, azonnal forduljunk orvoshoz; ha tudjuk, hogy az illető allergiás, használjuk a saját önbelövős fecskendőjét! Legsúlyosabb esetben csípés után anafilaxia alakulhat ki a vérnyomás hirtelen esésével, szapora szívveréssel, a légzés nehezítetté válásával. Azonnal értesítsük a mentőket, és az eszméleténél lévő beteget ültessük úgy, hogy a legkönnyebben tudjon levegőt venni! Ha a beteg eszméletlen, de lélegzik, helyezzük stabil oldalfekvésbe; ha nincsenek életjelenségek, kezdjük meg az újjáélesztést. Könnyebb sérülések, nyári balesetek A bőrt ért könnyebb sérülések esetén folyó vízzel, jódos - például betadine-os - oldattal tisztítsuk meg a sebet, ha vérzik, gyakoroljunk rá nyomást, emeljük fel a sérült végtagot, majd rakjunk rá fedőkötést, ragtapaszt! Csonttörés, ficam - amikor a csont kiugrik az ízületből - esetében fontos, hogy a sérült rész mozgását megakadályozzuk, amíg a kórházban el nem látják a beteget. A rögzítést úgy alkalmazzuk, hogy a sérült testrészt az ép testrészhez kötözzük. Ha a sérült végtag meghajlott, éles szögben tört, óvatos húzással kiegyenesíthetjük, és így rögzíthetjük. Értesítsük a mentőket! Lágy szövetek sérülése, ízületi szalagok rándulása, izmok húzódása, szakadása esetén helyezzük nyugalomba, támasszuk meg a sérült testrészt, ahogy az az egyén számára a legkényelmesebb. Friss sérülés esetén tegyünk fel jeges, hideg vizes borogatást, polcoljuk alá és rugalmas pólyával rögzítsük az érintett területet. A sérülésekkel kapcsolatban fontos megemlíteni a tetanuszfertőzés megelőzését, amelynek szükségességét az ellátó orvos mérlegeli. A tetanuszfertőzésre nem gyanús, tiszta, kis sérülések a sebellátáson kívül más specifikus teendőt nem igényelnek. A fertőzésre gyanús, mély, szennyezett, roncsolt sérülések esetén a sebészi ellátáson kívül védőoltásban is kell részesíteni azt, aki több mint öt éve kapott utoljára tetanuszoltást, illetve a védőoltásban még nem részesült csecsemőt, oltatlan felnőttet, immunológiailag sérült egyént. A sérülés utáni felépüléshez sokszor hosszú idő és nagy türelem kell. Fontos ilyenkor, hogy megfelelő tornagyakorlatokat végezzünk, kellő ideig pihentessük a sérült területet, és óvatosan, fokozatosan terheljük újra, így megóvjuk magunkat a rásérüléstől. A különböző típusú sérülések gyógyulási ideje változó, érdemes orvossal konzultálni ebben a kérdésben. Kisebb sérülésnél, ízületi ficamnál, rándulásnál általában két-hat hét pihentetést szoktak javasolni a szakértők. * * * A nyári kalandozások, táborozások előtt érdemes felkészülni és kicsit utánaolvasgatni, hogy mik a leggyakrabban előkerülő egészségügyi témák, hiszen ez saját érdekünk is. Irodalomnak ajánlani tudom a Magyar Vöröskereszt hivatalos kézikönyvét, amely Az elsősegély kézikönyve címet viseli (SubRosa Kiadó, Budapest, 1993). Szemléletes ábrákkal és egyszerű tanácsokkal teszi átláthatóbbá és megjegyezhetővé a sürgősségi esetek megfelelő, alapvető ellátását. Gyors áttekintést adhatnak a www.webbeteg.hu oldalon található cikkek is. Aki a gyakorlatban is szeretné bővíteni egészségügyi tudását, annak is számos lehetősége van különböző szintű tanfolyamokon részt venni. Csak egy kis bátorság kell! ■ Fodor Hanna Ágota Névjegy: Fodor Hanna Ágota Idén nyáron végeztem a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, és gyermekgyógyásznak készülök. Sopronban, a Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnáziumban érettségiztem 2009-ben, utána kerültem Szegedre, ahol sok barátot, élményt adott számomra az evangélikus ifjúsági közösség. A hatodév mellett elvégeztem a mentőtiszti tanfolyamot is, amelyet minden érdeklődőnek lelkesen ajánlok.
