Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-07-12 / 28. szám

12 •« 2015. július 12. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet WIWWBIOTI [T~WilMHHHI»WíBnHBiliBBBBBBHWnBBMMBMBHIIiWlTiniiiB«BWnWM ii ii«—IWiilliifi T'l' IBIMMBMBWWMÍlBBMBHBBWMHrBBBWMMMBHWniBHWHMWIMiilini TI TinilfiTHMiMMMBfglWrTiriHIWWBBHBMi A nyár veszélyei, avagy mire figyeljünk pihenés közben ► Javában tombol a nyár. Lazítunk a tempón, a cipőt szandálra cseréljük, jöhetnek a tú­rák, a felfedezések. Próbálgatjuk saját teherbírásunkat, feszegetjük korlátáinkat és per­sze az értünk felelősek idegeit. Érdemes azonban ebben a „szabadabb érzés” állapotban is szem előtt tartani néhány alapvető dolgot, melyek megóvnak minket attól, hogy a nyár keserű emlék legyen, hogy a szünetből a drága napokat orvosra várva, esetleg a kórház hűs (?), de ingerszegény kórtermében töltsük. PALACKPOSTA Felelős önfeledtségben Kitört a nyár. Még ha az időjárás olykor nem túl kegyes is a nyaralni vágyókhoz, akkor is megmá­síthatatlan a tény: szünet van. Véget ért a tanév. Az iskolai táblára jó pár hete felkerült a vakáció szó, s bizony, ott is marad szeptember elsejéig. A nagyobbaknak lezárult a vizsgaidőszak. A fris­sen maturáltak kezében ott az érettségijük bizo­nyítvány, s az egyetemisták is maguk mögött tud­hatják a kollokviumi vagy akár szigorlati tételek tanulásával töltött álmatlan éjszakák emlékét. Talán csak azoknak nyugtalanok még a nap­jaik, akik várják a felvételi eredményeket. Vajon az iskolából hozott pontszámúk, az érettségijük eredménye elegendő lesz-e a továbbtanulás­hoz? De ők is igyekeznek kétségeiket a Balaton habjaiba fojtani vagy figyelmüket aggodalmuk­ról izgalmas programokkal elterelni. A nyár „szabadságát” lélegzi minden körülöt­tünk. Régi évzárók hangulata idéződik fel bennem. Áldott emlékű tanárnőnk minden nyáron így bú­csúzott: „Nagyon vigyázzatok magatokra!” Meg­mosolyogtuk; nem értettük, miért kellene úgy fél­tenie bennünket. Felnőttként, anyaként már én is másként lá­tom a dolgokat. Statisztikák igazolják, hogy a nyári időszakban mindig megnő a gyermekeket érin­tő balesetek száma. Bizony én is gyakran kellett, hogy fékezzem a szünidei szabadságba beleva­dult gyermekeimet. Önfeledtségük néha felelőt­len vagányságba torkollott, veszélyeztetve testi ép­ségüket. Az én gyermekeim felnőttek, lehiggadtak. Az aggodalom mégsem szűnik bennem. Most már a mai tinédzsereket féltem, akárcsak egykor a tanárnőnk bennünket. Nyolcadik végén még lel­künkre kötötte: vigyázzatok magatokra! Mintha érezte volna, hogy frissen ballagott diákjaira ko­moly veszély leselkedik. S a tragédia valóban be­következett. Még csak néhány hete kezdtük a gimnáziumot, amikor jött a szörnyű hír: Aí. Jutka meghalt. Ked­vesen szókimondó, mégis roppant illemtudó, okos, nyugodt természetű lány volt. Ezért is döb­bentett meg bennünket mindaz, amit megtud­tunk. Előző délután új barátaival „szipuzott” (ká­bítószerezett), akiket csak nyáron ismert meg. A társaság elment tőle, ő pedig az újabb adag szer­től megfulladt. Ennyire drámai körülmények között értettem meg akkor, életemben először, a templomba já­ró fiatalként már többször hallott Pál apostoli in­tést: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társasági’ (lKor 15,33) Természetesen nem riogatni szeretnék a tör­ténettel. Csupán felhívni a figyelmet arra, hogy az embernek nem csupán testi, de lelki épségé­re is tudatosan figyelnie kell. A nyár szabadság­mámora könnyen határt vesztő szabadosságba torkollhat. A pihenés időszaka a felüdülés, a meg­újulás mellett a semmittevés kísértésévé válhat. S bizony tudatosságra int az apostol, figyelmez­tet: nem mindegy, hogy milyen társasággal ve­szi körül magát az ember. Eredeti szándékom szerint könnyed írást sze­rettem volna fogalmazni. Hiszem, nem véletle­nül alakult a cikk hangvétele másként. Néha nem árt a figyelmeztetés nyáron sem: „Jól vigyázza­tok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem böl­csen. ..” (Ef 5,15) ■ B. Pintér Márta Névjegy: B. Pintér Márta Három felnőtt gyerme­kem van, akiknek neve­lése közben számos életbölcsességet felis­merhettem, konfliktus­­kezelési technikát el­sajátíthattam. Velük va­ló küzdelmeim, veszteségeim mostani, isko­­lalelkészi hivatásomban nyereséggé váltak. Több évtizedes gyülekezeti és missziói szol­gálat után első tanévemet fejeztem be a Sztehlo Gábor evangélikus iskolában. Vallom és tapasztalom, hogy a mai diákokat nem csupán a hozzájuk korban közel álló értheti meg, hanem mindenki, akinek szíve és ér­deklődése fiatal marad. Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Ha túl sok a nap, és nagy a meleg... „Tüzesen süt le a nyári nap sugára...” a mi fejünk­re is, hazánkban nyaranta nem ritka a 30 Celsi­­us-fokos hőmérséklet, sőt időnként 35 fokot vagy akár többet is mérhetünk. A meleg és a Nap ult­raibolya (UV) sugárzása ellen védekeznünk kell, illetve fontos tudni, mi a teendő baj esetén. Hőkimerülés, napszúrás, hőguta. Nyáron gyakoriak a nagy meleg okozta problémák. Hu­zamosabb ideig magas hőmérsékleten, erős fi­zikai munkát végezve felléphet a hőkimerülés állapota, amelyet a nagyfokú izzadás következ­tében kialakuló só- és vízvesztés okoz. Tünetei: fejfájás, szédülés, esetleg tudatzavar, étvágytalan­ság, émelygés, verejtékezés, sápadt, nyirkos bőr, gyenge, szapora pulzus, felületes légzés, esetle­ges végtagi, hasi görcsök. Ha fennáll a hőkime­rülés lehetősége, vigyük hűvös helyre a társun­kat, emeljük meg a lábát, és pótoljuk az elvesz­tett sót és folyadékot (például itassunk vele híg sóoldatot: egy kávéskanál sót tegyünk egy liter vízbe). Fedetlen fejjel hosszabb ideig a napon tartóz­kodva a hősugárzás napszúrást okozhat, amely tulajdonképpen az agyhártyák kórokozó nélküli gyulladását, az agy felmelegedését jelenti. Tüne­tei lehetnek a fejfájás, hányinger, szédülés, gyen­geség, hőemelkedés. Vigyük árnyékos helyre, hi­deg szobába a beteget, fektessük le, homlokára, csuklójára tegyünk hideg borogatást, szükség ese­tén végezzünk fájdalom- és lázcsillapítást. Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy a forró­ság miatt szervezetünk védekező mechaniz­musai már nem tudják megvédeni testünket a fel­­melegedéstől. Ilyenkor hirtelen rosszullét követ­kezhet be fejfájással, szédüléssel, zavartsággal. A bőr száraz, forró, kipirult lesz, a testhőmérsék­let 40 Celsius-fok fölé emelkedhet. Hőguta ese­tén hívjunk mentőt, azonnal kezdjük meg a test hőmérsékletének csökkentését. Vigyük árnyék­ba a társunkat, csavarjuk hideg vizes lepedőbe, és hűtsük a testét 38 fok alá. Fényvédelem, mégha lusták is vagyunk!Me­lyikünk ne ismerné a leégés okozta panaszokat? A túlzott napozás, a nem megfelelő bőrvédelem okozta gondok bizony meg tudják keseríteni a nyaralók életét. Megelőzés szempontjából fon­tos, hogy tizenegy és három óra között ne tar­tózkodjunk a napon, illetve kenjük be magun­kat a bőrtípusunknak megfelelő faktorszámú nap­védő krémmel! A fényvédő krémek faktorszáma azt mutatja meg, hogy hányszor több időt tölthetünk a na­pon leégés nélkül a naptej használatával. A gyermekek, világos bőrtípusú emberek mini­mum 40-es faktorszámú készítményt használ­janak, a könnyebben barnulók számára elég le­het a 20-30-as faktorszámú fényvédő krém. A szemünkről se feledkezzünk meg, UV-szűrős napszemüveggel védjük. Akinek sok az anyaje­gye, annak még fontosabb a fényvédő szerek használata. Az anyajegyeket egyébként érdemes havonta saját magunknak ellenőrizni. Ha vala­melyiknek a mérete, alakja, színe változott, azonnal mutassuk meg bőrgyógyásznak! Ha nem látunk változást, akkor is érdemes az anya­jegyeket évente ellenőriztetni a bőrgyógyásszal, aki az apró elváltozásokat is felismeri. Ha nem megfelelően védekezünk a nap el­len, a leégés bőrpírt, viszketést, érzékenységet okozhat, súlyosabb esetben pedig rákvörös, hó­lyagos lesz a bőrünk, illetve fokozódik a bőr­rák kialakulásának kockázata. Leégés esetén fontos a további sugárzás kerülése, a bőr hű­tése hideg vízzel, hűtőbalzsammal, illetve az egész szervezetünk vízvesztésének pótlása ap­ró hideg kortyokkal. Megfázás nyáron is jelentkezhet Szervezetünk normális hőmérséklete - hónalj­ban mérve - 36,1 és 37 Celsius-fok között van, ezt különböző szabályozórendszerek összehan­golt működése tartja fenn. Hidegben a szerve­zet csökkenti a hőleadást (a testfelszín erei összehúzódnak, csökken a verejtékezés, libabő­rösek leszünk, az apró szőrszálak a meleg leve­gőt bőrünk felszínén tartják), a test hőt vesz fel minden lehetséges külső forrásból (meleg étel, ital, nap), illetve saját maga is hőt termel akarat­lagos, akaratlan mozgással (ugrálni kezdünk, di­­dergünk). A meleg hónapokban gyakrabban hűlünk meg, fázunk fel, mint gondolnánk! Figyeljünk rá, hogy a vizes, izzadt ruhákat szárazra cseréljük, ne üljünk hidegre, és kerüljük a huzatot! A me­leg tea, a C-vitamin legtöbbször elég a gyógyu­láshoz. A légkondicionált helyiségek és a kinti le­vegő hőmérséklete között nagy lehet a különb­ség, ez megterheli a szervezetet, nem is beszél­ve a klímaberendezésekben megbúvó Legionel­la baktériumról, amely súlyos következmények­kel járó fertőzést okozhat. Tisztítsuk rendszere­sen, és használjuk ésszel a klímát! Rovarcsípések, allergiás reakciók A méhek, darazsak, böglyök csípése általában in­kább fájdalmas, mint veszélyes, kivéve, ha aller­giás reakciót is kivált. Alapvető feladatunk csí­pés esetén, hogy a fájdalmat, duzzanatot csök­kentsük. Távolítsuk el a fullánkot, ha szükséges, alkalmazzunk hideg borogatást, antihisztamin-, lidokaintartalmú kenőcsöt! Ha a csípés a szájat, garatot érte, adjunk jeget elszopogatni a sérült­nek, nyugtassuk meg, és hívjuk a mentőket! Ha kullancsot találunk magunkon, azonnal tá­volítsuk el csipesszel, finom, billentő mozdula­tokkal, majd figyeljük pár napig, hogy nem ala­­kul-e ki gyulladás, piros gyűrű a csípés körül, nem jelentkezik-e fejfájás. Ha kórosat észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz! Egyes rovarok csípése, bizonyos gyógyszerfaj­ták, ételféleségek allergiát, súlyosabb esetben élet­­veszélyes anafilaxiás reakciót válthatnak ki. Ro­varcsípésre allergiás egyénben a csípés helyén több napon át fennálló vörös viszkető, nagymé­retű duzzanatot tapasztalunk. Ha azt látjuk, hogy a csípés után húsz-harminc percen belül az egész testen kiütések jelentkez­nek, az ajak, a szem beduzzad, azonnal fordul­junk orvoshoz; ha tudjuk, hogy az illető allergi­ás, használjuk a saját önbelövős fecskendőjét! Leg­súlyosabb esetben csípés után anafilaxia alakul­hat ki a vérnyomás hirtelen esésével, szapora szív­veréssel, a légzés nehezítetté válásával. Azonnal értesítsük a mentőket, és az eszméleténél lévő be­teget ültessük úgy, hogy a legkönnyebben tudjon levegőt venni! Ha a beteg eszméletlen, de léleg­zik, helyezzük stabil oldalfekvésbe; ha nincsenek életjelenségek, kezdjük meg az újjáélesztést. Könnyebb sérülések, nyári balesetek A bőrt ért könnyebb sérülések esetén folyó víz­zel, jódos - például betadine-os - oldattal tisz­títsuk meg a sebet, ha vérzik, gyakoroljunk rá nyomást, emeljük fel a sérült végtagot, majd rak­junk rá fedőkötést, ragtapaszt! Csonttörés, ficam - amikor a csont kiugrik az ízületből - esetében fontos, hogy a sérült rész mozgását megakadályozzuk, amíg a kórház­ban el nem látják a beteget. A rögzítést úgy al­kalmazzuk, hogy a sérült testrészt az ép testrész­hez kötözzük. Ha a sérült végtag meghajlott, éles szögben tört, óvatos húzással kiegyenesíthetjük, és így rögzíthetjük. Értesítsük a mentőket! Lágy szövetek sérülése, ízületi szalagok rán­dulása, izmok húzódása, szakadása esetén helyez­zük nyugalomba, támasszuk meg a sérült test­részt, ahogy az az egyén számára a legkényelme­sebb. Friss sérülés esetén tegyünk fel jeges, hi­deg vizes borogatást, polcoljuk alá és rugalmas pólyával rögzítsük az érintett területet. A sérülésekkel kapcsolatban fontos megem­líteni a tetanuszfertőzés megelőzését, amelynek szükségességét az ellátó orvos mérlegeli. A teta­nuszfertőzésre nem gyanús, tiszta, kis sérülések a sebellátáson kívül más specifikus teendőt nem igényelnek. A fertőzésre gyanús, mély, szennyezett, roncsolt sérülések esetén a sebészi ellátáson kívül védőoltásban is kell részesíteni azt, aki több mint öt éve kapott utoljára tetanuszol­tást, illetve a védőoltásban még nem részesült cse­csemőt, oltatlan felnőttet, immunológiailag sé­rült egyént. A sérülés utáni felépüléshez sokszor hosszú idő és nagy türelem kell. Fontos ilyenkor, hogy megfelelő tornagyakorlatokat végezzünk, kellő ideig pihentessük a sérült területet, és óvatosan, fokozatosan terheljük újra, így megóvjuk magun­kat a rásérüléstől. A különböző típusú sérülések gyógyulási ideje változó, érdemes orvossal kon­zultálni ebben a kérdésben. Kisebb sérülésnél, ízületi ficamnál, rándulásnál általában két-hat hét pihentetést szoktak javasolni a szakértők. * * * A nyári kalandozások, táborozások előtt érde­mes felkészülni és kicsit utánaolvasgatni, hogy mik a leggyakrabban előkerülő egészségügyi té­mák, hiszen ez saját érdekünk is. Irodalomnak ajánlani tudom a Magyar Vöröskereszt hivata­los kézikönyvét, amely Az elsősegély kézikönyve címet viseli (SubRosa Kiadó, Budapest, 1993). Szemléletes ábrákkal és egyszerű tanácsokkal te­szi átláthatóbbá és megjegyezhetővé a sürgőssé­gi esetek megfelelő, alapvető ellátását. Gyors át­tekintést adhatnak a www.webbeteg.hu oldalon található cikkek is. Aki a gyakorlatban is szeret­né bővíteni egészségügyi tudását, annak is szá­mos lehetősége van különböző szintű tanfolya­mokon részt venni. Csak egy kis bátorság kell! ■ Fodor Hanna Ágota Névjegy: Fodor Hanna Ágota Idén nyáron végeztem a Szegedi Tudomány­­egyetem Általános Or­vostudományi Karán, és gyermekgyógyász­nak készülök. Sopron­ban, a Berzsenyi Dáni­el Evangélikus (Líceum) Gimnáziumban érettségiztem 2009-ben, utána kerültem Szegedre, ahol sok barátot, élményt adott számomra az evangélikus ifjúsági közösség. A hatodév mellett elvégeztem a mentőtiszti tanfolyamot is, amelyet minden érdeklő­dőnek lelkesen ajánlok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom