Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-09-13 / 37. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2015. szeptember 13. » 9 T FELÜLÍRJA AZ ERKÖLCS zárógondolata (H ír Tv, szeptember 4.) A kerítés túloldalán Új helyzetet teremt majd a bevándorlási törvény Trócsányi László szerint szeptember 15-e mérföldkő lesz, mert új helyzetet teremt a tömeges bevándorlással összefüggő törvény hatálybalépése. Az igazságügyi miniszter a szeptember 4-én Budapesten tartott sajtóértekezletén Erdő Péter bíborosnak arra az állásfoglalására reagált, miszerint nincs tiszta jogi helyzet a menekültügyben. Trócsányi László közölte: le fog ülni az egyházi vezetőkkel, hogy tisztázza velük, hogyan tudnak segíteni a menekülteknek. Az egyházak humanitárius szerepéről fognak beszélni, arról, hogy az egyházak milyen módon tudnak közreműködni ezeknek az embereknek az ellátásában. Hozzáfűzte, hogy az tekinthető embercsempésznek, aki vagyoni haszonszerzés céljából elősegíti az illegális határátlépést. Mindamellett leszögezte: a külföldieknek a Magyarországon való tartózkodáshoz jogcímre van szükségük, és minden magyar állampolgárnak az a feladata, hogy erről tájékoztatást nyújtson. Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy a törvény alkalmazása is nehéz, arról a legfőbb ügyésszel és az Országos Bírósági Hivatallal konzultálnak. „Célunk az, hogy az országban rend legyen” - fogalmazott. ■ MTI Roma szakkollégisták Részkénéi Éppen kezdetét vette a szeretetvendégség. Az udvaron felállított sátor alatt ültünk, gazdagon terített asztaloknál, vidám hangulatban. A gulyásleves illatozott, az emberek nevettek, a gyerekek a napon szaladgáltak. És akkor valaki halkan megjegyezte: „Jönnek” Ott gyalogoltak az utcán. Az asztalunktól ötvenmétemyire, a kerítés túloldalán. Fiatal és idősebbférfiak meg néhány asszony gyerekekkel. Egy kislány integetni kezdett, amikor meglátott minket. Néhányan megálltak az evangélikus templom előtt található elosztópontnál, hogy némi élelmet és vizet vegyenek magukhoz. Voltak, akik leültek pár percre pihenni vagy megigazítani a cókmókjukat. Azután ők is indultak tovább. Talán háromszázan lehettek. Vonultak a kerítés mentén, végiga járdán. A határfelé. Egy remélt szebb jövő felé, az álmaikat követve. Eltoltam a tányért, elment az étvágyam. Szíven ütött a kontraszt. Az a vékony drótkerítés akkor és ott két világot választott el egymástól. Belül egy keresztyén közösség amely éppen ünnepel, és Isten köztük végzett munkájáért ad hálát. Kívül pedig a más országból, más kultúrából érkező sokaság. Belesnek ugyan a kerítésfölött - kíváncsian vagy irigységgel, ki tudja -, de nem maradnak itt. Sietnek tovább. Saját céljaik, vágyaik után. A szeretetvendégségfolytatódott. A járdán vonuló emberek csapata eltűnt a távolban. Csak a kérdések maradtak utánuk. Mit kellett volna, mit lehetne tennünk? Kellene-e, lehetne-e marasztalni azt, aki menni akar; befogadni azt, aki nem vágyik ide? Kellene-e, lehetne-e leülni a terített asztal mellé együtt? Azok esetében, akik ma egyre többen országunk útjain vándorolnak, talán könnyű azt válaszolni: „Nem tehetünk semmit, minden hiába. Túl nagyok a kulturális különbségek, a nyelvi akadályok. Mi sem vagyunk elég vonzóak, elég türelmesek, elég áldozatkészek. Nem, a befogadás lehetetlen’.’ Talán igazunk is van ebben... De nem ártana, ha túllátnánk az aktuális problémán, amely most markánsan szembesít megajándékozotthelyzetünkkel. Fia még jobban kinyitnánk a szemünket, és rádöbbennénk: mi, a keresztyének közössége itt ülünk belül a terített asztal mellett - míg odakint tömegek keresik a boldogságot, a szeretetet, a reményt, egy jobb életet. Mind ott gyalogolnak, bandukolnak, sétálnak, nézelődnek - a kerítés túloldalán. ■ Adámi Mária Röszkén, a menekülttáborban teljesítenek szolgálatot az Evangélikus Roma Szakkollégium jelenlegi és korábbi tagjai ezekben a napokban. A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezetének önkénteseiként utaztak a déli határra, mindannyian a Debreceni Egyetem hallgatói: Nagy Ildikó diplomás ápolói alapdiplomával népegészségügyi mesterképzést kezd ebben a tanévben, Kanálos Adrienn védőnőnek, Budai Ádám diplomás ápolónak készül az egészségügyi karon Nyíregyházán, míg Virág Ádám szociális gazdaság szakos végzettséggel most szociológia mesterképzésben vesz részt. A Vöröskereszt szakembereinek irányításával segítik a menekülteket pszichoszociális tanácsadással, foglalkoztatják a gyermekeket, elsősegélynyújtással ellátják a kisebb sérüléseket, segítik a rendőrorvos és az ápolónők munkáját. Tápszert készítenek a piciknek, osztják a bébiételt, vizet, készítik a nők számára a tisztálkodási csomagokat... Információink szerint az Evangélikus Roma Szakkollégium hallgatói kiválóan helytállnak az embert próbáló feladatban. Az önkéntesek munkáját koordináló vöröskeresztes munkatárs, Sipos Ilona elismeréssel beszélt hozzáértésükről, szorgalmukról és empátiájukról. Szolgálatukat idegennyelv-tudásuk még értékesebbé teszi. A roma szakkollégium fiataljai vasárnap hajnalban fejezik be a munkát, a következő váltásban is utazik azonban Röszkére szakkollégista Nyíregyházáról. ■ Veszprémi Erzsébet MAROSI NAGY LAJOS FELVÉTELEI
