Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-06-21 / 25. szám

14 •*! 2015- június 21. KRÓNIKA Evangélikus Élet Ahol jezsuiták fürkészték az égboltot Az egykori Haynald Obszervatórium ► „Fennkölt szellemű egyházfőhöz méltó ama maradandó emlék, melyet Kalocsa városában egykori halhatatlan bíboros érseke, dr. Haynald La­jos, a hálából róla elnevezett csillagvizsgáló intézet megalapításával emelt. Ezen, a katolikus egyház tiszteletét és magyar hazánk díszét eme­lő alkotással a magasabb tudomány egyik főrangú intézetét teremté meg, melynek magasztos feladata fürkészni a mindenséget s föltárni csodáit, hogy ezáltal az ember megismerje annak mindenható alko­tóját” - olvashatjuk az 1928-ban a kalocsai csillagvizsgáló ötvenéves jubileumára megjelent összefoglaló munkában. Az egykori Haynald Obszervatórium meteorológiai állomása a Kalocsai Szent István Gimnázium tetején Haynald Lajos (1816-1891), a botani­kával aktívan foglalkozó, a csillagászat­hoz vonzódó tudós kalocsai érsek az 1870-es évek elején vette fel a kapcso­latot jezsuita rendtársával, Braun Ká­rollyal, és ekkor ajánlotta fel neki az általa megálmodott, ekkor még a szervezés fázisában lévő csillagvizsgá-Távcső az egykori obszervatórium kupolájában ló igazgatói posztját. A Kalocsai Szent István Gimnáziumhoz, akkori nevén Stephaneumhoz tartozó obszervatóri­um műszerekkel történő felszerelését a kor neves asztronómusa, Konkoly- Thege Miklós, az ógyallai magán-, majd állami csillagda alapító igazga­tója végezte a bíboros érsek megbízá­sából. A jezsuita csillagvizsgáló, a Haynald Obszervatórium 1878-ban kezdte meg működését. Braunnak, az első igazgatónak meghatározó szerepe volt a csillag­da korszerű eszközökkel történő fel­szerelésében. Az intézmény élén - éles szemű észlelőként - ő indította be a csillagászati megfigyeléseket, és ő jelölte ki a csillagvizsgáló elsősor­ban napmegfigyeléseket jelentő, ké­sőbb is meghatározó profilját, illet­ve neki köszönhetjük, hogy az erede­tileg oktatási intézménynek szánt csillagda határozottan tudományos jelleget kapott. Vezetésével emellett fogyatkozásokat, kisbolygókat figyel­tek meg. Braun alaposan tanulmányozta az 1882-es év fényes üstökösét, de vizsgálta a Krakatau vulkán 1883-as kitörése okozta, a magas légkörbeju­tott por által bekövetkező hajnali égboltvörösödés jelenségét is. Nevé­hez fűződik a csillagda földrajzi hely­zetének nagy pontosságú meghatá­rozása. Vizsgálatairól a Magyar Tu­dományos Akadémia (MTA) - mely­nek levelező tagja volt - ülésein is be­számolt. Nagy gondot fordított utódainak, Hüninger Adolfnak és Fényi Gyulá­nak a képzésére - kezdetben mind­ketten Braun asszisztenseként dol­goztak. 1884-ben lemondott igazga­tói posztjáról, és nyugalomba vonult. Az általa vezetett intézmény történe­tét és működését két esztendő múl­va könyv formájában publikálta. Hüninger Adolf (1849-1911) 1884- ben került a Haynald Obszervatóri­um igazgatói székébe. Programsze­rűen, rendszeres észlelésekkel meg­indította a napfoltok és a protuberan­ciák megfigyelését; bolygók - Vé­nusz, Jupiter, Szaturnusz - vizsgála­tával foglalkozott; az addig a gimná­zium részeként működő meteoroló­giai állomást a csillagvizsgálóhoz csatolta, és megkezdte a helyi szélvi­szonyok tanulmányozását; megindí­totta az obszervatórium közleménye­inek kiadását. Rendszeresen publi­kált: magyar nyelven a csillagda ki­adványai mellett az MTA matemati­kai értekezései között, illetve az Aka­démia értesítőjében; német nyelven a korszak legfontosabb szaklapjá­ban, az Astronomische Nachrichten­ben. A csillagda vezetői posztját 1885-ig töltötte be, de azután is Ka­locsán maradt, és 1889-ig a gimnázi­um felügy előj eként dolgozott. A Haynald Obszervatórium élén Hüningert Fényi páter követte. Fényi Az egykori Haynald Obszervatóri­umnak helyet adó Kalocsai Szent István Gimnázium Gyula (1845-1927) személyében az intézmény a világhírnevét megte­remtő igazgatóját, a kiváló napészle­lőt tisztelhetjük. A szerzetes a 19-20. század fordulóján olyan világszínvo­nalú napmegfigyelési anyagot gyűj­tött össze, mely napjainkban is refe­renciaként szolgál a korszak napte­vékenységének elemzéséhez. A csillagvizsgáló munkatársai kö­zül az ő életművével találkozhatunk leginkább a különböző nyomtatott és internetes életrajzi forrásokban. Ka­locsán szobra áll, utca viseli nevét, a Szent István-gimnázium lépcsőházá­ban dombormű állít emléket neki, sírját a város temetőjében, rendtár­sai sírjai közt találjuk. Szülővárosá­ban, Sopronban emléktábláját láthat­juk, és itt is van róla elnevezett köz­terület. Miskolcon a jezsuita gimná­zium, valamint ennek bemutató ob­szervatóriuma, a Fényi Gyula Csillag­da viseli nevét. Az intézményt 1913-tól 1948-ig irányító Angehrn Tivadar (1872- 1952) elsősorban a meteorológiai megfigyelések tekintetében jeleske­dett. Utódja, Tibor Mátyás (1902- 1995) csillagpárok mérésével foglal­kozott, kiadta Fényi Gyula 1896 és 1902 közötti protuberanciagyűjte­ményét, és nagyszabású terveket szövögetett a csillagvizsgáló műsze­reinek megújítására. A történelem azonban közbeszólt. 1949-ben An­­gehrnt letartóztatta az ÁVH, majd külföldi emigrációba kényszerült. 1950-ben a kommunista diktatú­ra államosította a csillagvizsgálót; a főműszert és a könyvtárt Budapest­re, Fényi észleléseit később Debrecen­be vitette. Tibor élete hátralevő részé­ben nem dolgozhatott tovább csilla­gászként. „Kalocsán 1878-ban az akkori ér­seki gimnáziumban papi csillagvizs­gálót létesítettek. (...) A felszabadu­lás után államosították a csillagdát. (...) A csillagda műszerei bemutatás­ra és amatőr célokra kiválóan alkal­masak, így a hajdani papi csillagdá­ból a dolgozók csillagdája lett, mint bemutató csillagda... az 1951. év má­sodik felében kezdte meg munkáját” - olvashatjuk a Csillagászati év­könyv 1952-es kötetében. A kalocsai bemutató csülagvizsgá­­ló létrejötte és több évtizedes műkö­dése azonban - sajnálatos módon - a 19-20. század fordulóján világvi­szonylatban is elismerésre méltó nap­észleléseket produkáló Haynald Ob­szervatórium kutatóhelyként történő végleges megszűnését is jelentette. ■ Rezsabek Nándor Istentiszteleti rend ♦ 2015. június 21. Szentháromság ünnepe után 3. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: íPt 5,6-11., Ez 18,20-32. Textus: Lk 15,1-10. Énekek: 382, 422. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv., családi) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 10. (úrv.) Sztojanovics András; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/412. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Fülöp Attila; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Jakab Béla; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36- 38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV, Megyeri Klub, Megyeri út 207. de. 9. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Bernd Grosser; de. 11. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. (Megálló nevű ifjúsági istentisztelet) Kadlecsik Zoltán; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 10. Gombkötő Beáta; VIII., Rákóczi út 57/a de. ío. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Bedecs Réka, liturgus: dr. Blázy Árpád; de. fél 11. (úrv., zenés istentisztelet) Bedecs Réka, liturgus: dr. Blázy Árpád; du. 6. Gáncs Tamás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Gáncs Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. fél 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV, Gyarmat u. 14. de. 9. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Árpádföld, XVI., Menyhért u. 42. (református templom) du. 3. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. ifj. Zászkaliczky Pál; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. ifi. Zászkaliczky Pál; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Dávid; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Dávid; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Deák László; XIX., Hungária út 37. de. 8. Deák László; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. ío. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Soroksár, XXIII., Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. EndrefFy Géza; Mátraszentimre-Bagolyirtás, Jókai u. 7-9., Fébé Názáret-temploma de. fél 12. Roszík Gábor. Összeállította: Bállá Mária HIRDETÉS www.dicitalstand.hu DIGITALSTAND www.digitalstand Bárhol vagyok velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát! A SZERZŐ FELVÉTELEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom