Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-02-22 / 8. szám
Evangélikus Élet élő víz 2015. február 22. !► 7 Reformátorunk böjti tanításai a kísértésről ► Jézus megkísértése kapcsán idézzünk fel Luther Márton Házi kincstárából néhány, a keresztyének kísértéseiről írott, mindig aktuális gondolatot! ♦ „Mindenekelőtt a mi drága Úr Krisztusunknak példáját állítjuk szemeink elé, melyből látjuk, hogy minden keresztény, mihelyt megkereszteltetett, a gonosz Sátán ellen küzdő hadseregbe soroztatott be, aki folyton sarkán ül, és míg az ember él, kísértéseivel nem hágy fel.” ♦ „Tanuljuk meg az Úr Krisztustól, miként szálljunk szembe az ellenséggel, hogy ellenünk irányuló támadásaival kénytelen legyen felhagyni. Ez pedig egyedül az Istenbe és az ő igéjébe vetett igaz hit által történhetik. Akinek ilyen pajzsa van, s azt vitézül használja is, az az ördög ellenében biztos oltalmat lel.” • „Az első kísértés még ma sem szűnt meg; az ördög az igét jelentéktelennek tünteti fel, s arra ösztönzi az embereket, hogy ne annyira Istennek beszéde, mint inkább kenyér, pénz és vagyon után törekedjenek. Az első kísértésről szóló részből megtanuljuk, hogyan kell Isten igéjét nagyra becsülnünk, benne hinnünk, hogy semmiféle szükség vagy szerencsétlenség se bírhasson bennünket arra a következtetésre, mintha Isten irányunkban nem volna kegyelmes, nem akarna rajtunk segíteni, elfeledkezett volna rólunk. Ilyen kísértéssel szemben senki, csupán Isten igéje vigasztal bennünket. Ez a lelki, csudálatos kenyér, melyből ha valaki eszik, vagyis Isten beszédében hisz, örök élete vagyon; jegyezd meg ezt jól!” • „A második, a hit ellen irányuló, nehéz lelki megkísértés: miképp tehetne bennünket elbizakodottakká, kevélyekké és vakmerőkké. Itt láthatod, hogy az ördög a Szentírást is tudja idézni, hogy vele az embereket megcsalja. Csak az az egy bibéje van a dolognak, hogy az írást nem idézi teljesen, hanem abból csak azt ragadja ki, ami az ő ügyének szolgál; ami neki nincs ínyére, azt kihagyja, s szépen elhallgatja. A keresztény ilyenkor a középutat választja, se el nem csügged, se pedig el nem bizakodik, hanem alázattal Isten beszédéhez tartja magát, s megmarad az Isten iránti bizalomban és hitben. Ekkor oldalunknál állnak a mennyei angyalok, de másként nem.” ♦ „A harmadik megkísértés a legdurvább, melynél fogva az ördög dicsőség és hatalom által igyekszik bennünket Isten igéje ellenében bálványimádásra bírni. Mi azonban nézzünk bátran az ördög szemébe, azt mondván neki Krisztussal: Távozzál tőlem, sátán; mert meg vagyon írva: A te Uradat, Istenedet imádjad, és csak őnéki szolgálj, azaz egyedül Isten igéjét tartsuk szem előtt, azt kövessük, s azon kívül semmiféle isteni szolgálatnak ne hódoljunk.” • „E háromféle kísértésnek vagyunk kitéve, míg csak élünk. Tanuljuk meg tehát, miként védekezzünk az ellen Isten igéjével, hogy a középútón haladhassunk, értéktelen kövek miatt hitünket fel ne áldozzuk, se pedig hitünkben elbizakodottak ne legyünk; se végre pénz és vagyon miatt a helyes isteni tisztelettől el ne térjünk, hanem a hitben és isteni félelemben mindvégig állhatatosan megmaradjunk.” ♦ „A mi drága Úr Krisztusunk, aki e kísértések fölött miértünk diadalt aratott, adjon nekünk is erőt, hogy őáltala győzedelmeskedjünk és üdvözüljünk. Ámen.” ■ Válogatta: G. A. Az idézetekforrásai: garainyh.hu/luther/32ó-337.php; a teljes, 1040 oldalas könyv letölthető a garainyh.hu/ luther/hazikincstar.htm oldalról. SEMPER REFORMANDA „A nürnbergi priorral szemben tanúsíts szelídséget, így érsz el sikert, mivel ő harapós kedvében van. Mert nem űzi el a durvaság a durvaságot, azaz ördög az ördögöt, hanem a szelídség a durvaságot, azaz Isten ujja a démonokat (Lk 11,20). Henning doktornak szeretnék írni, de az idő szorítása nem engedi. Nagyon fáj nekem, hogy inkább hatalommal, mint alázattal és szelídséggel száll szembe ellenfeleivel. Mert Roboám példáját követi (íKir 12,8-15), aki elvetette a jó tanácsot, hogy fogja vissza magát, s a hasonszőrűek tanácsát követte, mit tegyen. Igen szeretném, ha Henning doktor meghányná-vetné magában ezt a példázatot.” H Luther levele Johannes Lángnak (Erfurtban), 1516. október közepe (Csepregi Zoltán fordítása) A legvégső kérdésekről „Csak az a vég! - csak azt tudnám feledni!” - olvashatjuk Madách művében, Az ember tragédiája 15. színének végén. Az idei első lelkészakadémián viszont éppen azért voltak együtt a tanulni vágyó lelkészek, mert keresztényként nem félelemmel vagy a figyelemelterelés seho-' vá sem vezető szándékával tekintünk a végidőkre. A szekták gyakran túlfűtött és félrevezető tanításai közepette talán bátortalanul vagy sehogyan sem foglalkozunk a témával, pedig a Szentírásnak és a kiegyensúlyozott, tárgyszerű keresztény teológiának nagyon sok mondanivalója van a végidőkkel kapcsolatban. Éppen ezért a teológia tudományának külön ága, az eszkatológia foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A téma fontosságával kapcsolatban Jürgen Moltmann egyenesen így ír: „Az eszkatológia nem csupán egy része a keresztény hitnek, hanem a keresztény hit közege: a megoldáshoz vezető út, amely alapján minden a helyére kerül, a fény, amely áthat mindent a várva várt új nap hajnalán... Ezért az eszkatológia valóban nem lehet csupán egyik eleme a keresztény tanításnak. Az eszlcatologikus szemlélet sokkal inkább a keresztény üzenet, lét és az egész egyház ismertetőjele. Ezért a keresztény egyháznak egyetlen igazi feladata létezik...: a jövő kérdése.” Ezek a nagyon izgalmas és időszerű gondolatok inspirálták a lelkészakadémia szervezőit arra, hogy az eszkatológia bibliai, tudományos, társadalmi, ökológiai összefüggéseiben való elmélyülésre hívják a lelkészeket február első napjaiban Révfülöpre, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központba. A lelkészakadémia résztvevői ismereteket rendszerező, új információkkal gazdagító és szemléletformáló előadásokat hallhattak. Az előadók felekezeti hovatartozása sajátos színt adott a beszélgetéseket indító gondolatoknak. Kránitz Mihály a római katolikus, Ablonczy Tamás és Kodácsy Tamás a református, Béres Tamás és Joób Máté pedig az evangélikus megközelítés és látásmód jellegzetes vonásaira hívta föl a figyelmet. A lényeget tekintve viszont összhangban szól a keresztény teológia. Legyen bármilyen is a teremtettség jelenlegi állapotának végidejéről elképzelt forgató-* könyv, mindannyian egy új teremtésre várunk. Az odáig vezető és minden bizonnyal nehéz útra pedig az erre a célra tekintő, reménységgel teli várakozásnak a fénye vetül. A tanulással és tartalmas beszélgetésekkel együtt töltött idő a közösség megélésének lehetőségével is megajándékozott minket. A házigazdák vendégszeretetének háttere és a téma érdekessége mellett sokat jelentett az is, hogy mindannyian otthon hagytuk a „bölcsek kövét”, és nyitott szívvel és lélekkel vágytunk a tanuló közösségre. Biztatom és bátorítom lelkésztársaimat, hogy éljenek a közös tanulás és elmélyedés lehetőségeivel. Az erre vágyókat idén is több alkalommal várja még a lelkészakadémia. ■ Kovács László HETI ÚTRAVALÓ „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerombolja’.’ (íjn 3,8b) Böjt 1. hetében az Útmutató reggeli és heti igéi kísértésről, próbatételről tanítanak, láttatva az Urat, aki a sátán legyőzője. „Jézus is megkísértetett és szenvedett, ezért segíthet azokon, akik megkísértetnek.” (Zsid 2,18; LK) Halálra adta magát, hogy ne vesszünk el bűneinkben, hanem elnyerjük az örök életet. A böjtöt Istenünk bátorító igéjével kezdhetjük: Invocavit!„Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek..!’{Zsolt 91,15) „Menedékem vagy, és váram, én Istenem, benned bízom.” (GyLK 729) Jézust a Lélek vitte a pusztába megkeresztelkedése után, hogy ott háromszor is megkísértse a sátán a negyvennapos böjtje végén. „Ha Isten Fia vagy..!’km ő Isten élő és ható igéivel (lásd 5MÓZ 8,3; 6,16; 6,13) válaszolt. „Ekkor elhagyta őt az ördög és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki’.’ (Mt 4,3.6.9.11) Luther doktor így bátorít: „Mikor az ördög megkísért, szívemet azzal vigasztalom, s hitemet azzal erősítem: ismerem azt, aki az ördögöt legyőzte, és aki nékem mindenkor segítség és vigasztalás. Nem félek hát a kísértéstől, hiszen arra való az, hogy hitem megerősödjék.” Nem csak zsidóknak íratott e biztatás: az Isten Hdí „hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk’.’ (Zsid 4,15-16) A szeretet apostola így indokolja a heti igét: „Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva. (...) aki nem cselekszi az igazságot, nem az Istentől van, és az sem, aki nem szereti a testvérét(íjn 3,8a.io) Az Úr szolgája, a kegyes Jób feddhetetlen, becsületes, ám a sátán mégis rágalmazza. De ő a négy csapás után is istenfélő marad; földre esve leborul, és így szól: „Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve!” (Jób 1,21) Pál inti és bátorítja az utolsó időkben élőket: „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges... el foga készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni’.’ (lKor 10,12-13) Jakab böjti tanácsai: „...álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. (...) Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és őfelmagasztal titeket’.’ (Jak 4,7-8.10) Az Úr Jézus mint irgalmas és hű főpap - kereszthalála és feltámadása által - megszabadította a benne hívőket a bűn, a halál, a sátán hatalmából. „Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek’.’ (Zsid 2,18) Láthatta János apostol, hogy egy angyal „megragadta a sárkányt, az ősi kígyót, aki az ördög és a Sátán, és megkötözte ezer esztendőre”. Aki kétszer születik - testtől s Lélektől újonnan (lásd Jn 3,1-11) -, az csak egyszer hal meg. „Boldog és szent az, akinek része van az elsőfeltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem...” (Jel 20,2.6) „Szeretnék lakni nála, / Hol mennyei sereg / Dicső harmóniába’ / Örök imát rebeg, / Örök imát rebeg.” (EÉ 427,4) ■ Garai András Keresztényeket fejeztek le Líbiában Az Iszlám Állam líbiai szárnya videofelvételt tett közzé múlt vasárnap este huszonegy egyiptomi kopt keresztény kivégzéséről. Az ötperces felvételen látható, ahogy a tenger partjára vezetik, térdre kényszerítik és lefejezik őket mint „a kereszt népét, az ellenséges egyiptomi egyház követőit". A videofelvételen a terrorista észak-amerikai akcentussal beszélt, és többek között azt mondta: „Allah segedelmével leigázzuk Rómát.” Az Iszlám Állam líbiai ága január elején jelentette be,, hogy foglyul ejtette az egyiptomi keresztényeket, akik az építőiparban dolgoztak Líbiában. Szírt városából - mely a radikális csoportok egyik fellegvára Líbiában - rabolták el őket. Az észak-afrikai országban egyre gyakoribbak a kopt keresztény közösség tagjai elleni támadások, de az egyiptomi állampolgárok vallási hovatartozástól függetlenül is célponttá váltak Líbiában, amióta Kairó támogatást nyújt a líbiai hadseregnek az iszlamista milíciák elleni küzdelemben. . ... . » ATV.hu
