Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-25 / 4. szám

Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2015. január 25. *• 5 i^—— Ökumenikus imahét nyitó istentisztelet a bazilikában ► Az imahét idei anyagát a brazil ökumenikus csoport készítette, a vég­ső szöveget pedig az Egyházak Világtanácsának Hit és Egyházszerve­zet Bizottsága és a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács ál­tal létrehozott nemzetközi bizottság tagjai állították össze. A január 18-i nyitó istentisztelet elején - az előkészítő brazil csoport kérésé­nek eleget téve - a részt vevő egyházak képviselői a templomba való bevonulásukkor különböző formájú kancsókból vizet öntöttek egy nagy tálba. A vizeskancsók a gyülekezet sokszínűségét jelképezték, a tál­ba öntött víz pedig az egyházak egységét szimbolizálta. lőtt fiában, Jézus Krisztusban” - mondta. A református püspök a 42. zsoltárt magyarázva kiemelte, kell, hogy legyen „bátorságunk, erőnk, bölcsességünk továbbadni a zsoltár biztatását: Ne háborogj, hanem bíz­zál az Úrban, és hálát adsz még az ő szabadításáért.” A liturgiái szolgálatban részt vett Gáncs Péter, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház elnök-püspöke, a MEÖT alelnöke, aki imádságot mon­dott a gyülekezet tagjaival közösen, illetve segédkezett a liturgiában Gre­­gersen-Labossa György evangélikus lelkész is mint a Johannita Lovagrend káplánja. Bevezetőt Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitká­ra mondott. Szolgálatot végeztek a MEÖT tag­egyházainak vezetői: Kocsis Fülöp gö­rögkatolikus megyés püspök, Pap Já­nos baptista egyházelnök, a MEÖT alelnöke, KhaledA. László metodis­ta lelkész, Frank Hegedűs anglikán káplán, Kalota József ortodox érseki vikárius, a MEÖT alelnöke, Magyar István ortodox protoierej, Magyar Marius ortodox esperes, Vojiszlav Gality ortodox püspöki helynök, Jancsev Tancso ortodox protoierej, Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, valamint Snell György segédpüspök, a bazilika plébánosa. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna M Evangélikus.hu Ökumenikus imahetet 1908 óta rendeznek. Először csak az ang­likán és a katolikus egyház tagjai vettek részt rajta, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoor­­ban szervezték meg. Ma már szerte a világon ökumenikus kö­zösségben tartanak istentisztele­teket, és imádkoznak a Krisz­tusban hívők egységéért a külön­böző felekezetű gyülekezetek. A Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa (MEÖT) által szer­vezett rendezvényen Erdő Péter bíbo­ros, esztergom-budapesti érsek be­szédében arra figyelmeztetett, fontos, hogy „a keresztények egységéért imádkozva eljussunk Krisztus tit­kának felismeréséhez, és életünket egyénileg és közösségileg is az ő akarata szerint igazítsuk”. A bíboros a samáriai asszony János evangéliumából való történetét ma­gyarázva kitért arra is: Isten irgalma éppen azért megrendítő, mert nem el­felejti, nem igazolja, nem mentegeti az emberi bűnt, nem mossa el a különb­séget jó és rossz között, hanem meg­bocsát a bűnösnek, és erőt ad neki, hogy megváltoztassa, megjavítsa éle­tét, és így boldog lehessen. Ha nem volna különbség a jó és a rossz között, akkor nem is lenne helye a megren­dítő és szabadító isteni irgalomnak - hangsúlyozta Erdő Péter. Steinbach József református püs­pök, a MEÖT elnöke igehirdetésében kiemelte: a Krisztus-hívők közös küldetése tanúskodni az evangélium­ról, az örömhírről. Arról, hogy a „hamis vágyak és jogosnak tűnő csüggedések ellenére is van megol­dás, öröm és reménység Isten egyszü-A Tokaj központú, kiterjedt szolgálati terület akár négy­öt istentiszteletet is jelent vasárnaponként, és az is előfordulhat, hogy egy-egy gyermekért kell tíz ki­lométereket autózni hittanórára. Ilyen jellegű lelkészi munkához nemcsak fi­zikailag kell jó kondícióban lenni, de - úgy vélem - lelkileg is. Beszélgeté­sünk elején ezért a lelkészi hivatás iránti elköteleződéséről kérdeztem.- Szüleim az evangélikus egyház­hoz tartoztak, de édesapám unoka­­testvére - Csernák János - történe­tesen a metodista egyház szuperin­tendense. Nagyszüleim rendszeresen gyakorolták vallásukat, nagymamám a nagycserkeszi evangélikus gyüleke­zet oszlopos tagja volt. És 1997-ben épp a nagycserkeszi templom felszen­telésekor tartott istentiszteleten érez­tem valami olyat, hogy „nekem erre szükségem van”... Egyedül vettem részt a konfirmá­ciós oktatáson. Ez a vasárnapi isten­tiszteletek előtt volt, és a liturgia kezdetével haza lehetett menni, de én azt mondtam, ott maradnék, ha le­het. A prédikáció szavait nem biztos, hogy fel tudnám idézni, abban azon­ban biztos vagyok, hogy egy olyan szent erőtérbe léphettem be, amely életre szólóan megérintett.- Mit jelent evangélikusnak lenni ebben a térségben?- Családias légkört, Istennel való személyes kapcsolatot jelent az em­ber számára, de ez nem feltétlenül az állandó alkalmakban valósul meg. Amikor idekerültem, ezeken a tele­püléseken havi egy istentisztelet volt, ezt azóta havi kettőre bővítettem. Ezen a vidéken sokáig nem volt hely­ben lakó lelkész, én vagyok az első, aki Tokajban lakom. Elődeim Mis­kolcról és Nyíregyházáról látták el a szórványtelepüléseket. A szolgálati területemen nyolc helyen van evangélikus templom, Szórványevangélikus mindennapok Beszélgetés Asztalos Richárd lelkésszel ► Hogyan gyakorolják hitüket az evangélikus közösségek - szórvány­ban? Erről a ritkán vizsgált kérdésről faggattuk Asztalos Richárdot, a Tokaj és Környéke Evangélikus Egyházközség lelkipásztorát. tentiszteletet szerveztünk dicsőítő ze­parókia pedig Tállyán, Abaújszántón, Tokajban és Sátoraljaújhelyen, de hozzánk tartozik Monok, Hernád­­bűd, Sárospatak és Nagytárkány is. Kiterjedt tehát a terület, a máshon­­nét érkező lelkészek ideje pedig kor­látozott volt - és valljuk meg őszin­tén, a legtöbb ember olyan gyüleke­zetbe igyekszik vinni a gyermekét, ahová később is járhat...-Milyen problémákkal szembe­sült, és milyen megoldásokat lát?- Leginkább az volt a feltűnő, hogy nem voltak hozzászokva az evangélikusok, hogy az egyházzal kapcsolatot ápoljanak. Én igyekszem a személyességre tenni a hangsúlyt, arra, hogy legyen olyan spirituális él­ményük, amely egész héten kitart. Leginkább a látogatás, a személyes lelkigondozói beszélgetés tartja ben­nük a lelket és az evangélikus iden­titást. Éppen ezért igyekszem minél többet látogatni.-Milyen eseményeken vehetnek részt a hívek? Misszió, evangélizáció, kulturális programok...?- A közösségi programok meg­szervezése az idősebbek között elég nehézkes, de a városi programokon is részt szoktam venni, hogy lássák, a lelkészük képviseli őket. Igyek­szünk az ökumenikus imahét alkal­maiba is bekapcsolódni. Általában is törekszem jó kapcsolatot ápolni az itt szolgáló, más felekezetű lelkészekkel. Akkor is sikerült megtölteni a temp­lomunkat, amikor könnyűzenés is­nekar részvételével. Gondolnunk kell a közösség kin­cseinek megóvására is; igyekszünk fi­gyelemmel kísérni a pályázati lehe­tőségeket. Van egy vendégházunk, amelyben évente ifjúsági tábort szok­tunk tartani. Kórházlátogatást is végzek - egyelőre rendszertelenül tu­dom megoldani -, és havi egy alka­lommal a sátoraljaújhelyi börtön­ben is tartok evangélikus istentiszte­letet. Azt látom, hogy az embereknek nem feltétlenül arra van szükségük, hogy egy bizonyos felekezethez tar­tozzanak, hanem hogy találkozzanak az irgalmas Istennel.- Tapasztalni valamiféle „ébre­dést” ezen a vidéken?- Az ébredést a közösségek szám­beli növekedésében szokták bizonyí­tottnak látni. Nos, olyan impozáns számokat, mint egyes gyülekezetek, mi nem mutathatunk fel, de azt látom, hogy egyre többen ülnek a padsorok­ban. És azt tapasztalom, hogy híveink nemcsak istentiszteleti alkalmain­kon, hanem a mindennapokban is igyekeznek megélni a hitüket. Úgy él­ni az életüket, hogy keresztény ember­hez méltó legyen. Én ebben látom egy­részt a sikereket, másrészt azt, hogy Isten Szentlelke működik. Az embe­rek ugyan nehezen köteleződnek el, de akik eljárnak hozzánk, azok közül sokaknak az élete változik...- Ha valahol, akkor az ilyen szór­ványterületeken hivatott „besegíteni” az Evangélikus Missziói Központ. Van-e kapcsolatuk a fővárosi köz­ponttal?- A központ által kiadott Híd ma­gazint próbáljuk eljuttatni megfele­lő helyekre, és igen, ott voltunk az or­szágos evangélizáción. Mindig örü­lök, amikor el tudunk menni a Deák téri templomba. Indultunk missziói pályázaton, és nyertünk is. Az össze­get arra használtuk fel, hogy minél több embert el tudjunk hívni a tállyai csendesnapunkra. Minden év nyarán tartunk ott egyházmegyei csendesna­pot. Igyekszünk olyan programokat nyújtani a résztvevőknek, hogy feltöl­­tekezve menjenek haza, és legyen kedvük továbbadni az örömhírt a sa­ját gyülekezetükben. Ami az iratterjesztést illeti, volt rá eset, hogy a Kálvin Kiadó nagyobb mennyiségű Bibliát és egyéb kötetet biztosított a sátoraljaújhelyi börtön számára, és ebből a gyülekezetben is oszthattam a rászorulóknak.- Jól értem: a börtönből hozta ki a Bibliákat?- Igen. Érdekes helyzet volt. De olyan is előfordult, hogy a börtönben gyűjtött tartós élelmiszereket - ame­lyeket a rabok vettek meg - tudtuk eljuttatni a szükséget szenvedők­nek. Egy másik kezdeményezés kere­tében a Miskolci Egyetem aulájában gyűjtöttünk adományokat a görögka­tolikus egyház zempléni lakásott­honai számára. Ezekben az otthonok­ban olyan gyermekek élnek, akikről lemondtak a szüleik, vagy akik a szülők halála következtében árván maradtak.- Miként látja, milyen lehet itt az evangélikus jövő?- Ezen a vidéken nehéz sorsú em­berek élnek. Főként idősek, akik­nek sokszor a megélhetés is gond... Demográfiai és szociális problémák­kal is szembe kell nézni. Azt gondo­lom, hogy az egyház szolgálata révén sokan mégis reménnyel és hittel töl­­tekezve tudnak élni a mindenna­pokban. Lehet, hogy még jó ideig egyházközségünk is támogatásra, pályázatokra szorul, de magam is bi­zakodóan tekintek a jövőbe.- Bizonyára találkozott olyan bi­zonyságtétellel, amelyről szívesen be­számolna az Evangélikus Élet olva­sóinak. ..- Azt gondolom, hogy a hívők leginkább tetteikkel tesznek bizony­ságot. Sokszor erőn felül nyújtanak nekünk segítséget, hogy egy-egy al­kalom létrejöhessen. Sárospatakon például saját ingatlant ajánlottak fel az istentiszteletek megtartására. Az emberekben sok előítélet és téves in­formáció rögzült az egyházzal kap­csolatban - hiszem, hogy nekünk fel­adatunk ezen is változtatni. ■ Benedek Bernadett

Next

/
Oldalképek
Tartalom