Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-25 / 4. szám

4 ◄« 2015. január 25. KERESZTUTAK Evangélikus Élet mmm GEKE-tanácsülés Budapesten Folytatás az 1. oldalról A program Gáncs Péter köszöntő szavaival kezdődött. Az evangéli­kus elnök-püspök röviden ismer­tette a Magyarországi Evangélikus Egyház egyházkerületeit, vezetőségét, szervezeti felépítését, majd a terem­ben körbemutatva püspök elődeiről és az egyház történelméről szólt. Említést tett az egyház jelenlegi hely­zetéről és a gyülekezetekben folyó munkáról is. A püspök köszöntötte Cselovszkyné Tarr Klárát, egyházunk országos irodája ökumenikus és külügyi osz­tályának vezetőjét, akit a nap folya­mán az Európai Protestáns Egyhá­zak Közössége Tanácsának tagjai megválasztottak - ez év végéig - a szervezet elnöki posztjára. Erre azért került sor, mert Friedrich We­ber korábbi elnök hirtelen megbete­gedett, és kezelései miatt jelenleg nem tudja teljes mértékben ellátni az elnöki tisztségből adódó felada­tait. Szükség volt tehát arra, hogy az átmeneti időszakra - Weber elnök gyógyulásáig - intézkedjenek a ve­zetői poszt betöltéséről. Cselovsz­kyné Tarr Klára munkáját segíti majd a másik alelnök, Gottfried Locher, illetve Michael Bünker főtit­kár is, valamint a bécsi GEKE-köz­­pont munkatársi gárdája. Gáncs Péter köszöntőjét Prőhle Gergely előadása követte. Az orszá­gos felügyelő az őszinteség szavaival lepte meg a résztvevőket. Említést tett az egyház egyre romló statiszti­kai adatairól, anyagi helyzetéről, tá­mogatottságáról. Elmondta, hogy a szekularizáció és a negatív társadal­mi változások, amelyek egész Euró­pában érezhetők, sajnos Magyaror­szágra is begyűrűztek. Az egyház új stratégia mentén próbál kiutakat ke­resni a sokszor kétségbeejtő helyzet­ből - tudták meg a résztvevők. „Las­san már csak egy-egy püspökiktatás, országos vagy kerületi missziói nap vagy presbiteri találkozó során gyű­lik össze nagyobb tömeg. Nem jó azonban, ha az ünnepi kereszténység illúziójába ringatjuk magunkat, és azt hisszük, valóban annyian vagyunk. Egy-egy szomorú novemberben templomainkban csak öten-hatan gyűlnek össze. Sajnos ez inkább fest reális képet istentiszteleti látoga­tottságunkról, mint az ünnepeken ta­pasztalt teli templomok” - mondta Prőhle Gergely. Szavaira a későbbiek során számos reakció érkezett; a nyílt fórumon, de később négyszemközti beszélgetések­ben is az volt tapasztalható, hogy a vendégek igen nagyra értékelték a re­alista, sokszor fájó, ámde őszinte szavakat. „Bár az egyház felőli hírek egyrészről fájdalmasak, de mivel őszinték, így lehetőség van a megúju­lásra, a dolgok átgondolására és az új­rakezdésre” - mondta az egyik részt­vevő. A vacsora után Ódor Balázs, a Ma­gyarországi Református Egyház Zsi­nati Hivatala Külügyi Irodájának ve­zetője hasonlóképpen az őszinteség útját választotta. Beszámolt egyháza gyülekezeteinek rossz anyagi helyze­téről, a svájci frankban felvett kölcsö­nök nem éppen pozitív hatásairól. A negatív szavak után azonban po­zitív értékelés is jött: „Amikor már úgy érezzük, hogy nincsen tovább, vagy amikor azt gondoljuk, hogy ésszerű keretek között már semmi sem működhetne tovább, mégis azt tapasztaljuk, hogy Isten valamilyen csodálatos módon mégsem hagyja, hogy minden tönkremenjen. Az em­berek elkötelezett hite, egy-egy gyü­lekezet élni akarása mutatja, hogy van tovább.” Ezután Khaled A. László metodis­ta lelkész mutatta be egyházát. A népegyházi keretek helyett a hall­gatóság előtt inkább egy szabadegy­­" ház képe jelent meg, amelyben kevés L és kis létszámú gyülekezet működik, ü! de összetartó a közösség. ■° A Magyarországi Egyházak Öku­­" menikus Tanácsának (MEÖT) törté­­< netét, működését dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a tanács főtitká­ra ismertette. Szólt a MEÖT tagegy­házairól, a katolikus egyházzal való viszonyról. Vázolta az egyházügyi törvény rendelkezéseit és az ezeknek megfelelően hivatalosan elfogadott egyházakat, azok helyzetét. Elmond­ta, jelenleg milyen témák foglalkoz­tatják a MEÖT különböző bizottsá­gait, végül pedig felhívta a figyelmet a január 18-án kezdődött ökumeni­kus imahétre, amelynek fő szervező­je a katolikus egyházzal együttműkö­dő MEÖT. Az est folyamán Derecskéi András hegedűművész, zeneszerző és kar­nagy komolyabb és könnyedebb mű­fajú hegedűszámokkal szórakoztat­ta a megjelenteket. A fogadás kötetlen beszélgetéssel zárult. A résztvevők közül többen a budapesti Dohány utcai zsinagógát érintve emlékeztek meg az immáron több mint hetven évvel ezelőtt történt holokausztról. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna M Evangélikus.hu „Nagy feladat hárul rám!” Interjú Cselovszkyné dr. Tarr Klárával- Nemcsak személy szerint Önnek, de az egész Magyarországi Evangélikus Egyháznak is nagy öröm, hogy az Eu­rópai Protestáns Egyházak Közössé­gének (GEKE) tanácsülésén elnökké választották. Ez nagy lehetőség és megtiszteltetés felekezetűnk és minden magyar protestáns számára. A jövő­ben nyilván még hangsúlyosabban je­lenhetnek meg a magyar szempontok az egyházi diplomáciában, bár alel­­nökként eddig is nagy befolyása volt a döntésekre. Felmerül a kérdés: mi­ért csak az év végéig vállalta ezt a fel­adatot?- Engem meglepett, hogy Gottfried Locher alelnök nem vállalta az elnö­ki jelölést, sőt vissza akart lépni az al­elnöki feladattól is. Szerencsére sike­rült lebeszélni erről a szándékáról. Friedrich Weber eddigi elnök súlyos beteg, de egészségi állapotáról csak az év végi tanácsülésen tudunk majd tá­jékozódni. Reméljük, hogy javul, s vissza tud térni munkájához. Személy szerint én természetesen nagyon örülök annak, hogy a tanács­tagok elnöknek választottak, de ez tiszteletbeli feladat, természetesen a jövőben is folytatom külügyi osztály­­vezetői munkámat egyházunk orszá­gos irodájában. 2016-ban nagy fel­adat hárul majd rám, hiszen Buda­pest lesz a helyszíne - július 7-10. között - a soron következő európai keresztyén találkozónak, amelynek szervezése kemény munkát jelent.- A GEKE székhelye Bécsben van. Ön Budapestről hogyan tud részt venni az érdemi munkában?- Számítok az elnökségi tagokra, ők ígéretük szerint mindenben a segítségemre lesznek. Emellett a munka zömét interneten és telefo­non is el lehet végezni, s Bécs egyéb­ként sincs messze. A bécsi irodán he­ten dolgoznak, köztük az egyhá­zunk által kiküldött Dávid Adél lel­késznő. Emellett nekem eddig is volt helyettesem a GEKE szerveze­tében, Bölcskei Gusztáv református püspök személyében. Bízom tehát abban, hogy el tudom látni mindkét feladatkört - a hazait és a nemzet­közit is -, annál is inkább, mert az ökumené mellett itthon is a külügyi munka tartozik rám.- Milyen feladatai vannak az Eu­rópai Protestáns Egyházak Közössé­gének? Részt tud-e venni érdemben a szervezet az európai problémák keze­lésében, vagy munkája inkább csak deklarációk és szándékok megszöve­gezése?- Ennél jóval többet tett és tesz a szervezetünk. A munkaterületek zö­me egyházi tevékenységet érint, te­hát a nemzeti egyházak számára irányt mutató. Nyilván hangsúlyos feladat az egyházak jövőjének alakí­tása, az egyházreform. Kiemelt teen­dő a reformáció kezdetének ötszáza­dik évfordulójához kapcsolódóan A reformáció városai 2017 elnevezé­sű koncepció, valamint a nagygyűlés előkészítése. A bécsi iroda kiemelt feladata a ta­nácsülések elé kerülő dokumentu­mok előkészítése. Most az eddigiek­nél is hangsúlyosabban szerepelnek a nemzetközi problémák. Projektcso­portokat hoztunk létre több más szakterületre. Egyik ilyen csopor­tunk témája a migráció és a vallási sokszínűség. Külön csoport feladata az anglikánokkal való kapcsolat elmé­lyítése. A GEKE emellett elemzi a lel­készképzés és -továbbképzés téma­körét is, ebben a projektben vesz részt Szabó Lajos, az Evangélikus Hit­­tudományi Egyetem rektora. Egy másik munkacsoport a GEKE-tag­­egyházak istentiszteleti konzultáci­óját szervezi, ezáltal a liturgiát és az istentiszteleti rendet állítva a kö­zéppontba. Hozzám a képzés, oktatás témakö­re tartozik. A dél-európai regionális csoport - amelynek tagja vagyok - tanulmányt készít az egyházak okta­tással kapcsolatos lehetőségeiről, va­lamint az európai egyházi, vallási ok­tatással foglalkozó szakembereknek szervezünk konzultációt.- Kiadtak egy deklarációt, amely elítéli a párizsi terrortámadást, de té­telesen nem szól a szerkesztők, az új­ságírók felelősségéről. Miért maradt ki ez a gondolat?- Hosszasan foglalkoztunk ezzel a nyilatkozattal, volt vita arról, hogy mi­ként lehet megfogalmazni a közös ál­láspontot. A most elfogadott szöveg a közös nevezőt jelenti, s visszautal egy korábbi határozatunkra, amely a kop­penhágai karikatúrák utáni, néhány évvel ezelőtti helyzetre vonatkozott, s abban részletesebben foglalkoztunk a felelősség problémájával. Kitér a dokumentum arra is, hogy Európát felelősség terheli a bevándor­lás kezelésével kapcsolatban. Kiemel­tük a protestánsok és a zsidó vallás szoros kapcsolatát, amikor a kóserbolt elleni terrorakcióra, az ott meggyil­kolt áldozatokra is emlékeztünk. Az iszlámmal elmélyülten foglalkozunk a vallási sokszínűségről szóló tanul­mányban. Egyúttal - tudva az Iszlám Állam fanatikus tetteiről - a január végén szintén Budapesten rende­zendő európai zsinati találkozóra meghívtuk a Közel-keleti Protestáns Egyházak Szövetségének két tagját, hogy első kézből kapjunk hírt a közel­­keleti keresztényüldözésről, és meg­tárgyaljuk, hogyan segíthetünk. Éppilyen fontos az ukrajnai hely­zet. Regionális beágyazottságomnál fogva szeretném, ha ennek kritikus voltára nagyobb figyelmet fordítana a GEKE tanácsa és vezetősége. ■ - bwgy -Lapzártakor érkezett a megrázó hír, hogy január 20-ra virradóra sú­lyos betegség következtében elhunyt Friedrich Weber, az Európai Pro­testáns Egyházak Közösségének (GEKE) eddigi elnöke. A GEKE saját halottjának tekinti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom