Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-04-12 / 15. szám
4 2015- április 12. KERESZTUTAK Evangélikus Élet A lelkigondozás nem magánakció - bevetésen a katasztrófák lelkészei fvoiiaétikui kell a szupervízió, kell olyan platform, ahol letehetik a megterhelő helyzetek nehézségeit. Óriási különbség viszont, hogy a katasztrófalelkész krízisintervenciót végez - olyan helyzetekben, amelyek más speciális eszközöket is feltételeznek, adott esetben pszichológus vagy pszichiáter segítségét. Krízishelyzetben a lelkigondozó megy a terepre, minden egyéb esetben őt keresik meg. A kórházlelkész ebből a szempontból félúton van a kettő között, mert legtöbbször ő megy a betegágyhoz, bár sokszor az orvos vagy az illető maga jelzi, hogy szükség van lelkigondozásra. A kórházi ágyon és a klasszikus lelkigondozói helyzetben is arról van szó, hogy valamilyen nehézségben, egy adott élethelyzetben „rekedt meg” valaki, ezen kell átsegíteni. Beszélgetéssel, meghallgatással, empátiával, a megfelelő kérdésekkel el kell őt vezetni a problémák gyökeréig, hogy így találjon vissza az élet jó medrébe. A partnerközpontú lelkigondozás tehát legtöbbször intervenciómentes. A katasztrófahelyzetekben pedig interveniálni kell. Ilyen azonnali beavatkozást igénylő helyzet lehet például az is, amikor valaki öngyilkosságra készül, vagy másik ember életére tör - állítja a kórházlelkész. - Ugyanakkor a hétköznapi katasztrófahelyzetek is konkrét beavatkozást, anyagi vagy jogi segítséget igényelnének. Mostanában sok olyan kliensem van, akinek a Quaestor és a Buda-Cash csődje miatt dőlt be az élete, odaveszett minden megtakarítása. Ilyenkor hiába vagyok én empatikus hallgató és együtt érző lelkész, ott kézzelfogható segítségre is szükség lenne, amelyhez az én feltételeim nem adottak. Amikor a jó szó nem elég Nem kellenek tehát természeti katasztrófák, repülőgép-szerencsétlenségek vagy súlyos betegségek, hogy egy lelkész a hétköznapok során az emberi élet mélységes válságaival találkozzon, ám kevesek mögött áll olyan intézményi háttér, amelynek révén konkrét segítséget nyújthatnának súlyos egzisztenciális problémákra. A nyíregyháza-kertvárosi evangélikus gyülekezet területén működő Oltalom Szeretetszolgálat hét részlege a megyeszékhely hajléktalanellátását végzi, bántalmazás elől menekülő, gyermekükkel érkező édesanyák számára anyaóvót, éjjeli menedékhelyet és hosszabb elhelyezést biztosító átmeneti szállót tart fenn.- Én lelkészként abban a szerencsés helyzetben vagyok, amelyben a kollégáim közül kevesen, hogy ha.va„Együtt kell lélegezni a rendszerrel” Bár a Magyarországi Evangélikus Egyháznak nincsen kifejezetten katasztrófahelyzetekre szakosodott lelkészsége, szakképzett lelkigondozókból nálunk sincs hiány. Liszka Viktor Gábor kórházlelkész, a Semmelweis Egyetem mentálhigiénés lelkigondozó szakirányú továbbképzésének végzős hallgatója szerint a kórházi lelkigondozás során is együtt kell lélegezni a rendszerrel.- Ismerni kell a terepet, az orvosokat, a nővéreket, a szaknyelvet, hogy a tájékozódás vagy egy-egy betegség beazonosítása könnyebb legyen, de a műtétet nyilván nem én fogom elvégezni - mondja a kórházlelkész. A katasztrófalelkész és a lelkigondozó munkája azonban más-más terület, mindkettőnek megvannak a maga sajátosságai. Liszka Viktor Gábor így folytatja:- Egy klasszikus értelemben vett lelkigondozónak és egy katasztrófalelkésznek is mindig és folyamatosan Katasztrófalelkészek idehaza Németországban a katasztrófahelyzetekben történő lelkigondozás alapjait 1962-ben éppen egy légiszerencsétlenség után fektették le. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ilyenkor a lelkigondozók a rendőrséggel, a tűzoltókkal és a mentőkkel, illetve a többi segélyszervezettel szoros együttműködésben vegyenek ► Alapélményünk, hogy nem vagyunk biztonságban. A természeti és az emberi mulasztásból bekövetkező katasztrófák folyamatosan körülvesznek bennünket. Vannak, akiket elkerülnek, és vannak, akiket nem. Lezuhan a gépük, árvíz viszi el a házukat, vagy egy rossz befektetés, így vagy úgy mindannyian érintettek vagyunk. Hogyan lehet ezzel a folyamatos fenyegetettségérzettel együtt élni? Mi az egyházak és a lelkigondozók szerepe konkrét katasztrófahelyzetekben? Nyugat-Európában már több évtizedes hagyománya van a katasztrófalelkészségnek, ezt mutathatja a német lelkészek március 24-i helytállása is. Amikor az egész világ dermedten várta a fejleményeket a Germanwings gépének lezuhanásakor, a német lelkigondozók csendben tették a dolgukat. Ekkor még azt sem lehetett tudni pontosan, mi történt a Barcelonából Düsseldorfba tartó, a francia Alpokban lezuhant járaton, az azonban biztos volt, hogy a gép száznegyvennégy utasa és hatfős személyzete közül senki nem élte túl a katasztrófát. A becsapódás utáni csendben, amikor megtörténik a felfoghatatlan, és a gyászolóknak nincs kihez szólniuk, akkor van igazán jelentősége a lelkészek és pszichológusok jelenlétének. A tragédia után a német egyházi vezetés protestáns és katolikus részről is megerősítette a lelkigondozói szolgálatot a düsseldorfi repülőtéren. Nem sokkal később háromszázhuszonöt hozzátartozó zarándokolt el a katasztrófa helyszínére, a francia Alpokba. „Az a hegy maga a pokol” - nyilatkozta a helyszínre siető mentőcsapat egyik tagja. A rendőrség az áldozatok azonosításához kérte a rokonok segítségét a gép apró darabjaival és az utasok ruháival borított hegyoldalon (képünkön). A borzasztó körülmények között a mentőalakulatokkal együtt utazó pszichológus és lelkész segített feldolgozni a traumát. De ott voltak a lelkészek abban a németországi iskolában is, amelynek tizenhat tanulója már nem érkezett vissza a spanyolországi csereprogramról. Értesítették a hozzátartozókat, és elsősorban: jelen voltak. Katasztrófahelyzetekben talán ez az odaforduló jelenlét a legfontosabb. szén önmagában a lelkigondozó nem sokat tehet akkor, amikor arról van szó, hogy minden elveszett. Ilyenkor a jó szó önmagában mit sem ér - mondja Sajtos Szilárd tábori lelkész, az MRSZ Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportjának vezetője.- Az MRSZ sok katasztrófahelyzetben segített már, elsősorban árvizeknél és egyéb természeti csapásoknál segédkeztünk. Ezek során fogalmazódott meg az a felismerés, hogy a károsultaknak nemcsak materiális segítségre van szükségük, hanem lelki támaszra is. Erről az alapról indult a katasztrófa-lelkigondozói csoport. Munkatársaimmal azonnali lélektani és pásztori segítséget igyekszünk nyújtani, közvetleMentőalakulatok a Germanwings-katasztrófa helyszínén részt a mentésben és az utógondozásban. Idehaza - 2011 óta - a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) Krízisintervenciós Katasztrófa-Ielkigondozói Csoportja végez hasonló szolgálatot.- Jól elkülöníthető, hogy mi az a szolgálat, amit a lelkigondozó katasztrófahelyzetekben végez, és mi az, amit egyéb lelkigondozói munka keretében. Fontos, hogy rendszerben és rendszerszinten gondolkodjunk, hinül a katasztrófa bekövetkezése utáni krízishelyzetben - fejti ki Sajtos Szilárd. - A lelkesedés mellett kiemelten fontos, hogy a fokozott megterhelésnek kitett lelkigondozók szakszerű elméleti és gyakorlati felkészítést kapjanak. Ahogyan mindenkinek, aki lelkigondozó, segítő szakember szeretne lenni, szükséges a többlettudás, a szakirányú végzettség - például a mentálhigiénés szakvizsga letétele -, úgy a katasztrófa-lelkigondozás is speciális képzést igényel, mivel ezen a területen extrém helyzetekben, extrém körülmények között kell reagálni és helytállni. Arról nem is beszélve, hogy a krízisintervenció egy-egy katasztrófahelyzetben egészen más jellegű jelenlétet igényel, mint a poszttraumás helyzetek hosszú távú terápiája. HIRDETÉS KÖSZÖNJÜK adója egyházi 1%-át, amivel a gyülekezeteknek segíthettünk! Magyarországi Evangélikus Egyház Technikai szám: 0035 laki súlyos egzisztenciális válsággal fordul hozzám, akkor biztosítottak az intézményi feltételek is, hogy adott esetben elhelyezzem. Néhány hónapja eljött a lelkészi hivatalba egy néni. Megérkezett, és hosszú perceken keresztül csak zokogott, nem szólt semmit. Mondtam, hogy nyugodtan, semmi gond, majd ha készen áll, mondja. Nagy nehezen kibökte, hogy veri a fia, és a férje - aki nem a fiú apja - sem védi meg. Nagyon szegények, nincs hova mennie. Emellett folyamatos lelkiismeret-furdalás is gyötri, hogy nem jó anya, ha elhagyja a fiát. De most elege lett, nem bírja tovább. Nyilvánvaló volt, hogy ebbe a helyzetbe nem küldhetem vissza néhány biztató szóval. Beültünk az autóba, elmentünk az átmeneti szállóra, ahol éppen volt egy üres hely, és ott el tudtam helyezni a nénit. Ha most valaki odamegy, egy kedves, derűs hölgyet fog látni, aki a dolgozóknak is besegít. Valakit, aki újra magára talált - mondja Laborczi Géza nyíregyháza-kertvárosi evangélikus lelkész, az Oltalom Szeretetszolgálat vezetője. A lelkigondozóknak tehát ma idehaza a családok, személyek egzisztenciális válságára kell elsősorban reagálniuk, és a megfelelő anyagi vagy intézményi háttér hiányában sem mindegy, hogy miként teszik ezt.- Minden helyzet más és más, nehéz erről általánosságban beszélni, de az igaz, hogy számtalan krízishelyzettel találkozunk. A 21. század lelkipásztorának, csakúgy, mint az elődeinek, az a feladata, hogy folyamatosan képezze magát, mert ha ebben a világban él, és kénytelen annak nyomorúságával is foglalkozni, akkor azt tegye a legnagyobb felkészültséggel, nyitottsággal és rálátással - javasolja Sajtos Szilárd. Megragadni a süllyedőt, kísérni az úton levőt- Egy lelkipásztor mindenképpen krisztusi, míg a pszichológia emberi szempontból közelíti meg a helyzeteket - folytatja Sajtos Szilárd. - A pszichoterápia a múlt, a megtörtént felől vizsgálja az embert, míg a teológia az öröklét felől. A pasztorálpszichológia középpontjában Krisztus áll, a létértelmezés mindig a feltámadt Krisztusra mutat, de hogy milyen lépésekkel, milyen eszközökkel vezet el valakit idáig a lelkigondozó, az egy másik kérdés. A keresztyén lelkigondozás lényegét én az emmausi tanítványok történetében látom: a feltámadt Krisztus csatlakozik a tanítványokhoz, együtt megy velük az úton. Bár ők csak később, a kenyér megtörésében ismerik fel őt, Krisztus már jóval hamarabb közösséget vállal velük. A lelkigondozásban másmás módszerekkel operálunk, de a segítés, a terápia útján - miként egyéni életutunkon is - végig velünk van Isten feltámadt Fia. Liszka Viktor Gábor szerint:- A krízishelyzeteknek nincs skálájuk vagy mérőegységük. Nem mondhatjuk azt, hogy ő egyegységnyi krízisben van, amaz pedig háromegységnyiben. Mint ahogy a vihar is máshogyan lökdösi a tó közepén sodródó hajót, és máshogyan a partnál evickélőt, de mindkettő legénysége viharos helyzetet él át. Péter apostol Jézus felé lépkedve a vízen kétségbeesik a szélvihartól, és süllyedni kezd. Közben a hajóban maradtak is kiáltoznak félelmükben. De Jézus kinyújtja kezét, és megragadja a süllyedőt, a hánykolódók közé lép, hajóba száll, és a vihar elül. Az emmausi történet mellett számomra ez a krízishez való viszonyulás szentírási definíciója. . ■ Laborczi Dóra
