Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-11 / 2. szám
6 -m 2015. január 11. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet III ■■mi Világháború a bélyegeken A Bélyegmúzeum új időszakos kiállításáról beszélgettünk az intézmény igazgatójával ► Ha egy műveltségi vetélkedőn arra a kérdésre kellene válaszolniuk a játékosoknak, hogy az első világháború idején hány darab postai küldeményt kézbesítettek az Osztrák-Magyar Monarchia területén, valószínűleg kevesen tudnák a helyes választ. A pontos adatok szerint ugyanis másfél milliárd közönséges levelet és levelezőlapot, 36 millió ajánlott levelet, 227 millió postautalványt, 520 ezer pénzes levelet és több mint 17 millió csomagot továbbított az úgynevezett „K. u. K. Feldpost” azaz a császári és királyi tábori posta. Az első világháborút egyedülálló módon bemutató, Háború és bélyeg - Az első világháború afilatéliában című emlékkiállításról a budapesti Bélyegmúzeum evangélikus igazgatójával, Nikodém Gabriellával beszélgettünk. A Koronás Madonna bélyegsoron nyomon követhető a háború okozta infláció- Ahogyan korábban hetilapunk is hírt adott róla, a nagyon sokrétű és gazdag kiállítást Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekértfelelős helyettes államtitkára tavaly október 7-én nyitotta meg. Önök nem véletlenül választották éppen ezt a dátumot a május 15-ig látogatható tárlat nyitásául.- Valóban szándékos volt ez a kezdés - az 1914. október 7-én ki- Kérem, meséljen arról, miért olyan különleges ez a kiállítás.- A Magyar Királyi Posta által alapított Bélyegmúzeum világgyűjteménye lehetővé teszi számunkra, hogy ne csak a hazánkat érintő háborús eseményeket mutassuk be, hanem mindazon kontinenseket és hadszíntereket, amelyekre kiterjedt az első világégés. A kiállítóterembe lépve a látogatót nem véletlenül fogadják világtérképek, rajtuk a hadban Nikodém Gabriella a kiállításmegnyitón adott Hadisegély bélyegsor megjelenésének centenáriuma jelölte ki számunkra a napot. Ez volt ugyanis az első magyar világháborús vonatkozású bélyeg. Egy évvel később, majd 1916-ban ezt egy-egy újabb sor követte - a hadiözvegyek és -árvák, valamint a hadirokkantak segélyezése volt velük a cél. A világháború után megjelent Hadifogoly bélyegsor bevétele a még akkor is idegen fogságban lévő honfitársaink hazatérését, itthoni beilleszkedését szolgálta.Természetesen ezeket a filatéliai érdekességeket is bemutatjuk, csakúgy, mint a Magyar Posta által idén nyáron kibocsátott emlékbélyeget és első napi borítékot. álló országok háborús bélyegeivel, illetve a háborúba lépésük dátumával. Ez volt az első olyan háború, amely szinte minden földrészre kiterjedt, és a legnagyobb határmódosulásokkal járt. A létrejött új államalakulatoknak egyik első teendője az volt, hogy demonstrálják a létüket. Ezt pedig leggyorsabban a bélyegek segítségével tudták megtenni.-A tárlókban látható bélyegek nemcsak az első hadüzenet előzményeiről nyújtanak sokrétű történelmi áttekintést, de a casus belliről, azaz a szarajevói merényletről, majd az egyes frontokon zajlott eseményekről is. Mindezeket jól kiegészítik a kiállított képeslapok, kitüntetések, illetve hajó- és repülőgépmakettek. Ezek is a múzeum tulajdonai?- Nem, ezeket más múzeumoktól, illetve magángyűjtőktől kaptuk kölcsön. így helyenként még érzékletesebben tudjuk bemutatni a háború megrendítő valóságát. Emellett olyan érdekességeket is láthatnak az érdeklődők, mint például Czéh Istvánnak a csatatérről hazaküldött nyírfakéreg levelezőlapjai. És ha már a különlegességeknél tartunk, kiemelem, hogy a bélyegek segítségével egy-egy résztémát is górcső alá tudtunk venni - például a háború okozta gazdasági folyamatokat. Az 1920-25 között kibocsátott Koronás Madonna bélyegsoron nagyon jól nyomon követhető a világháború következményeként kialakult első magyarországi infláció. Ötven korona értékű volt az első bélyeg, míg a sorozat utolsó darabja tízezer koronát ért. Külön tárló foglalkozik a háborúnak az irodalomra, a zenére, a képzőművészetre, a filmre vagy épp a tudományokra gyakorolt hatásával - hiszen a háborúban sem hallgatnak a múzsák...- Most épp egy olyan vitrin előtt álltunk meg ahol a bélyegek eredeti színét szinte nem is látom a rájuk nyomott bélyegzőlenyomatok miatt. Miért alakult ez így?- Ezek az úgynevezett felülnyomott bélyegek. Ahogyan említettem, a hatalomváltások vagy politikai változások hírül adásához a postai küldeményeken szereplő bélyegek gyors és hatékony módszernek tűntek. Ám sokszor sem idő, sem anyagi háttér nem volt új ívek gyártására, és sokkal egyszerűbb is volt a már forgalomban lévő bélyegeket felülnyomni. Erre példák az előttünk látható sorok. Az egyik 1918-ban kapott egy Köztársaság felülnyomást, a másikra 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság felirat került. Utóbbi 1920-ban, hogy az egészet letakarják, eltüntessék, egy búzakalász felülnyomást kapott. Ezért lehet annyira nehezen látni az eredeti színét. Vagy példaként említhetnénk a másik tárlóban látható, tizenöt darabból álló híres orosz újságbélyegsort is. Közismert, hogy az első világháborúval párhuzamosan zajlott az orosz forradalom, amelynek során II. Miklós cárt lemondásra kényszerítették. Hogy ennek a híre gyorsan elterjedjen a hatalmas birodalomban, az Izvesztyija című lapnak a lemondó nyilatkozatot tartalmazó számával felülnyomták a már forgalomban lévő bélyegsort.- Ha már a cárt említette, arról is érdemes szót ejtenünk, milyen szempont alapján válogatták ki a kiállításon látható, konkrét személyeket bemutató bélyegeket.- Természetesen igyekeztünk minél több, a háborúval kapcsolatos főszereplőt bemutatni - gondolok itt uralkodókra, politikusokra, hadvezérekre, legendás, már-már „sztárrá vált” vadászpilótákra. De figyeltünk azokra az egyszerű, hétköznapi, névtelen katonákra is, akik ebben a kegyetlen öldöklésben hőssé lettek, így például megismerhetik az érdeklődők a gallipoli golyózáporban szamárháton sebesülteket mentő brit önkéntes történetét vagy annak a belga tizedesnek a hőstettét, aki egy folyót átúszva élete feláldozása árán nyitott utat a hazáját védő seregnek a németek által őrzött, felnyitható hídnál. Ebbe a vonalba illeszkednek azok a bélyegek is, amelyeken fronton született költemények, irodalmi igényű levélrészletek láthatók hősi halált halt alkotóikkal együtt. A tárlókban elhelyezett digitális eszközök segítségével a versek Albert Péter színművész tolmácsolásában meghallgathatók.- A kiállított képeslapokat böngészve megrendítő olvasni azokat a sorokat, amelyeket a katonák a csatatérről, nemegyszer a fülsiketítő fegyverropogásban írtak haza...- A kiállítás összeállításánál arra is törekedtünk, hogy minél inkább kidomborítsuk a személyes élettörténeteket. A fennmaradt postai küldemények erre kifejezetten alkalmasak, hiszen a posta volt az egyetlen összekötő kapocs - mint egy köldökzsinór- a fronton harcoló katonák és a családjuk között.- A Bélyegmúzeum mostani tárlata az Osztrák-Magyar Monarchia tábori postájáról is színes képet ad. Hogyan működött e szervezet? . - A háborús körülményekhez képest nagyon professzionális módon- mert leginkább behívott postásokat alkalmaztak a feladatra. Ők pedig nemcsak szakmailag igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, de pontosan tudták azt is, hogy lélektanilag mit jelentenek a küldemények a csatatéren harcoló katonáknak és az otthon aggódó hozzátartozóknak. A tábori posta működését az úgynevezett E47-es szabályzat rögzítette. A fronton lévő alakulatok természetesen nem adhatták ki a tartózkodási helyüket, ezért a tábori postákat kódszámokkal látták el. Ezt a számot kellett a címzett neve mellé írni. Ha továbbvonult az egység, és változott a kódszám, azt tudatták az otthoniakkal.- Az októberi kiállításmegnyitón Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója is elismerő szavakkal köszönte meg a kiállítást.- Ezt én ott rögtön továbbítottam a munkatársaimnak, különös tekintettel a kiállítás rendezőjére, Szabó Jenőre és a tervező-kivitelező Czeglédi Gáborra.- A múzeum tavaly szeptemberben Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott, amelyről a honlapjukon is nagy örömmel adtak hírt. Kérem, meséljen erről!- A Bélyegen a nagyvilág - a Bélyegmúzeum állandó kiállításának komplex múzeumpedagógiai hasznosítása című pályázatunkat, illetve a projekt részeként kidolgozott és kapható Érdekes? Bélyeges! című társasjátékunkat jutalmazta a bírálóbizottság ezzel a szakmai elismeréssel. Régi álmunk volt, hogy a múzeum anyagát minél több iskolás gyermekkel megismertessük, a pedagógusok munkáját pedig olyan háttéranyaggal segítsük, amely nemcsak az országban páratlan, de bátran mondhatom, a világban is szinte egyedülálló. Ezért eddig már hatvanféle óravázlatot dolgoztunk ki a történelemórától kezdve a biológia- és földrajzórán át egészen az ének-zenéig. Ezeket egészíti ki az említett társasjáték, amely egyelőre a történelem, az irodalom és a művészetek témakörében bővíti a tizenkét év feletti diákok ismereteit - természetesen bélyegek segítségével. Nemcsak állandó és időszakos kiállításainkat ajánlom a kedves olvasók figyelmébe, hanem múzeumpedagógiai foglalkozásainkat is - mindenkit szeretettel várunk. ■ Boda Zsuzsa A Bélyegmúzeum (Budapest VII. kerület, Hársfa utca 47.) Háború és bélyeg - Az első világháború a filatéliában című időszakos kiállítása május 15-ig látogatható. Nyitva hétfő kivételével mindennap 10-től 18 óráig. Jegyárak: felnőttjegy 500 Ft; diák-, nyugdíjas- és postásjegy 250 Ft; családi jegy (két felnőtt, egy vagy több gyermek) 1000 Ft. A tárlókban: fotókon az Osztrák-Magyar Monarchia tábori postája
