Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-11 / 2. szám

„Mi történik, ha a pogányok, a nemzetek, a Krisztusban nem hívők megnyíló szeme azt látja, hogy a Krisztusban hívők közösségében még gonoszabbul, még embertelenebbül, még lelketlenebből és még igaztalanabbul bánnak egymással, mint az úgynevezett világiak kö­zött szokás, akiknek a szeme vak az Isten világosságának látására?” A vasárnap igéje !► 2. oldal „...díszletei között mégis emberré érnek ezek a gyerekek. Mert a néha csetlő-botló, töké­letlen felnőtt világtól megkapják, amire leginkább szükségük van: a szeretetet és az elfogadást.” Sráckor !► 10. oldal „Számomra az Evangélikus Élet olvasása nemcsak információ­­szerzést jelent, hanem egyben imaóra is.” Vezércikkvisszhangok - kommentár nélkül !► 13. oldal Tanítványok vagyunk? !► 3. oldal Egy ostromnapló tükrében !► 5. oldal Világháború a bélyegeken 1^ 6. oldal Egy volt államtitkár tantételei !► 7. oldal Rámpás karácsonyi angyalok 11. oldal Huszonöt éves a Mandák kórus 15. oldal Prágából a spanyolországi Valenciába „vándorol” a taizéi találkozó ► Szilveszter estéjén Alois testvér, a taizéi ökumenikus közösség per­jele jelentette be a Prágában összegyűlt fiataloknak, hogy a követ­kező európai találkozót a spanyolországi Valenciában tartják. Vendégszerető ország várja a fiatalokat, mely ma komoly gazdasági nehézségekkel küzd. A cseh fővárosban december 29. és január 2. között megrendezett taizéi találkozón harmincezer fiatal vett részt, akiknek vidám jelenléte és tiszteletteljes viselkedése a tömegköz­lekedési eszközökön, illetve a törté­nelmi belvárosban érezhető volt. A tizenhét prágai templomban össze­gyűlt fiatalok tanúságot tettek a hit­ről a város szívében. A cseh közszol­gálati televízió élőben közvetítette az esti imát december 30-án és január í-jén este 7 órától. A találkozón Alois testvér beje­lentette, hogy áprilisban Moszkvába látogat néhány testvérrel és különbö­ző országokból való közel száz fiatal­lal, hogy együtt ünnepeljék Krisztus feltámadását az ortodox húsvét alkal­mából. A látogatás Minszkben folyta­tódik. Ezt követően egy másik, hason­ló számú fiatalból álló csoporttal Alois testvér meglátogatja a kijevi és Ívovi keresztény közösségeket. A taizéi találkozó alkalmából köz­zétették Alois testvér 2015-re szóló ja­vaslatait, amelyek arra vonatkoz­nak, hogy miként váljunk a föld só­jává. Ismertették a résztvevőkkel a különböző egyházak elöljáróinak és a nemzetközi szervezeteknek az üze­neteit is. Az idei év végére Spanyolország­ba tervezett ifjúsági találkozóval kap­csolatban Antonio Cahizares bíboros, az egyházmegye érseke háláját fejez­te ki az ökumenikus közösségnek a döntésért, és buzdította a fiatalokat, hogy nagy számban vegyenek majd részt a találkozón. „Egyházi és ima­találkozó lesz a keresztények egysé­géért, amely nagy ösztönzést ad a va­lenciai helyi egyháznak is, hogy meg­élje azt, amit Taizé kínál” - nyilatkoz­ta a bíboros. Valencia tartomány készen áll a nemzetközi találkozó be­fogadására. Az ifjúsági rendezvény egy olyan egyház kifejeződése, amely hisz Jézus Krisztusban, amely egysé­ges, és beteljesíti az Úr vágyát, hogy mindannyian egyek legyünk, hogy a világ higgyen, mert csak a hit által van valóságos remény. ■ Magyar Kurír Mi Atyánk Az egység gondolata az Aliansz-imahét nyitó istentiszteletén ► Az új esztendő első vasárnapján tartották az Aliansz - Magyar Evangéliumi Szövetség január 11-ig tartó imahetének nyitó istentiszteletét a budapesti Szi­lágyi Dezső téri református templomban. Ezen az imahéten a fókuszban a Miatyánk egyes sorai állnak. Imahét, amikor a testvérek békésen együtt énekelnek és imádkoznak - így is fogalmazhatnánk, ha az Ali­­ansz-imahét nyitó istentiszteletét akarnánk röviden összefoglalni. A Szilágyi Dezső téri református templomban ugyanis különböző felekezetű, jóakaratú fiatal és idő­sebb hívők gyűltek össze, hogy kö­zösen adjanak hálát az Úrnak. Az Úrnak, aki összeköt, aki által test­vérei vagyunk egymásnak, és aki ál­tal imádkozhatunk. Az imahét fókuszába az Úrtól ta­nult imádság került. Szeverényi János evangélikus lelkész - mint a magyar­­országi Aliansz elnöke - köszöntő­jében a szervezet küldetésén keresz­tül ezért is hívta fel az egységre a fi­gyelmet. „Az Aliansz több mint százötven éves szövetség, melyben Krisztus-hí­vő személyek, gyülekezetek és szer­vezetek fognak össze a misszióért, hogy Isten igéje személyesen min­denkihez eljuthasson.” Folytatás a 4. oldalon Utóirat egy újévi jókívánsághoz ■ Petrőczi Éva 2014 végén már nem csigapostán, ha­nem e-mailben jöttek-jöttek hoz­zánk - ahogyan sok ezer más magyar háztartásba a mi címeinkre is az újévi jókívánságok. Mindegyik víg­­ságszerzőnek, örömhozónak bizo­nyult, de talán egyik sem annyira, mint a Protestáns Újságírók Szö­vetségében megismert Béres László Attiláé, akinek írásait az Evangélikus Élet olvasói is jól ismerik. Attila egy, a sorkezdő betűkből „Boldog új évet kívánok” mondatot kiadó népköltést választott megör­­vendeztetésünkre. Az ismeretlen, de nagyon bölcs szerző kis verséből most négy sort idézek, azokat, ame­lyek nagyon különböznek az átlagos, könnyed rigmusok többségétől: „Ál­­nok szavak többé ne búsítsanak, / Növekedjék az igaz barátok tábora, / Okosan élj, ne legyél ostoba, / Kí­vánom neked, legyen 365 szép ün­neped.” Az e-mail nem csupán baráti szí­vű, de valóságos keresztyénbarát­­ság-specialistájának számító küldő­je rendkívül alkalmatos, címzettjeit nem kizárólag az új esztendő első napjaiban, de hosszú távon is felvi­dító, egyszersmind megerősítő szö­veget választott. Valószínűleg nem véletlenül. Hanem azért, mert tudván tudja, hogy egy-egy évkezdet nem csupán a jókívánságot küldőket hajt­ja a villanyposta irányába, hanem a névtelen acsarkodók-vádaskodók, az álnok szavakkal soha nem takaré­koskodók is csúcsra járnak ilyenkor. Kegyetlen logikájuk szerint ugyanis már a naptár első lapjain figyelmez-Álnok szavak többé ne búsítsanak, Növekedjék az igaz barátok tábora, Okosan élj, ne legyél ostoba, « Kívánom neked, legyen 365 szép ünneped. tetniük kell áldozataikat arra, hogy továbbra sem számíthatnak irga­lomra; a legjobb szándékú szavaik­­tetteik elé is mindenkor torzító tük­röt tartanak. És itt jön a képbe a kol­léga küldte okos és kedves rigmus. Olyan ez a néhány, nagyon egysze­rű szövegű sor, mint - biblikusán fo­galmazva - a gileádi balzsam, a ba­rátság és a szeretet gyógyírja, amely alkalmas a múlt és a jelen sebeinek gyógyítására. Köszönet azoknak a jó­akaratú embertársainknak, akik ezt időről időre eszünkbe juttatják. S akik ezzel a balzsammal mindig készek életünk terhein könnyíteni. Január elején éppúgy, mint az év minden, Is­ten által nem gyűlölködésre, hanem szeretetre rendelt napján! „Fogadjátok be egymást. ” Felhívás az egyház népéhez és a jóakaratú emberekhez segítségnyújtásra a rendkívüli hidegben A világ közel 80 millió evangéliku­sának 2015-ös bibliai jelmondata így hangzik: „Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott tite­ket Isten dicsőségére”. (Róm 15,7) A Magyarországi Evangélikus Egy­ház gyülekezetei és intézményei is ennek az apostoli útmutatásnak je­gyében kezdik az évet. A hazánk­ban tapasztalható szegénységet, a még mindig gyakori kirekesztést és az esélyegyenlőség hiányát érzékel­ve továbbra is szeretnénk hitelesen jelen lenni a rászorulók között. Ezekben a rendkívül hideg napok­ban elsősorban azokra az embertár­sainkra kell, hogy irányuljon a figyel­münk, akiknek egészsége és élete is veszélybe kerül, ha nem kapnak idő­ben érdemi segítséget. Nemcsak a hajléktalanokra érvényes ez, hanem azokra is, akik otthonukban élnek ugyan, de nem jutnak tüzelőhöz, és fennáll annak veszélye, hogy saját la­kásukban fagynak meg. Tartani lehet attól, hogy az ünnepek elmúltával már kevesebb figyelem irányul rájuk. Ezért felhívjuk híveinket és jó­akaratú embertársainkat arra, hogy - a szarvasi evangélikusok példáját is követve - vegyék szám­ba környezetükben azokat, akik ve­szélyhelyzetben vannak. Látogas­sanak el hozzájuk, biztosítva nekik a túléléshez és az emberi méltóság helyreállításához szükséges tár­gyi vagy anyagi segítséget. Kérjük, hogy - a diakóniai és szociális in­tézményekhez kapcsolódva - léte­sítsenek krízisközpontokat, lehe­tőség szerint pedig nyissák meg a rászorulók előtt a gyülekezet meg­felelő, fűtött helyiségeit. Bízunk benne, hogy intézményeink kép­zett szakemberei, valamint ön­kéntesek segítségével melléjük tu­dunk állni a bajban. Fogadjátok be egymást, ahogy Krisztus is befogadott titeket! Budapest, 2015. január 1. ■ Dr. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai munkáért felelős püspöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom