Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-11-09 / 45. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2014. november 9. » 5 A reformáció ünnepén adták át a soltvadkerti óvoda új épületét Folytatás az 1. oldalról A meghívón ószövetségi ige (Zsolt 118,24) szerepelt: „Ez az a nap, amelyet az Úr rendelt; örvedezzünk és vigadjunk ezen!” A boldog hívogatásra válaszul több mint ezren jöttek el, s természetesen a templom is zsúfolásig megtelt. A padsoroknál névcédulák jelezték az ülésrendet, a zsúfolt karzaton szorosan egymás mellett álltak az emberek. A Kindergarten visszavezet a teremtéstörténethez Az istentiszteleten Gáncs Péter elnök-püspök, Lupták György, a Bács- Kiskun Egyházmegye esperese, Monika Schnaitmann, a bodelshauseni testvérgyülekezet lelkésze, Homoki Pál soltvadkerti lelkész, László Lajos beosztott lelkész és Győri Veronika Ágnes iskolalelkész szolgált. A szószék melletti első sorban ült Prőhle Gergely, Orbán Viktor és Homoki Pál, velük szemben városi vezetők, parlamenti képviselők. A vendégeket és a híveket Lakatosné Hachbold Éva, az óvoda vezetője köszöntötte. Emlékeztetett a tengernyi munkára, amelyet Isten dicsőségére végezhettek, s amely nemcsak a kisgyermekek javát szolgálja, hanem összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövőt. Ezután a huszonötödik esztendejébe lépő, magyar-német nyelvű óvoda kicsinyei adtak elő kedves mondókákat és dalokat magyarul és németül. Gáncs Péter Mózes első könyvéből, a 2. fejezet 8. versétől választott igét prédikációjához: „Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, s ott helyezte el az embert, akit formált” Nyílik a kapu, visszavezet minket a teremtéstörténethez, gyermekkertet, Kindergartent avatunk - mondta a püspök. Hozzáfűzte, hogy a gyermekek bizonyságot tettek testi, lelki és szellemi növekedésükről - magyarul, németül, csengettyűkkel is. Hiába azonban a kertészek és lelkészek munkája, hiába a jó palánták, a jó termőtalaj, ha nincs áldás felülről. Kell az eső, a napfény a palánták növekedéséhez - mutatott rá az igehirdető. Hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárás mellett most kedvező klímaváltozás tanúi is vagyunk: visszakapja értelmét a házasság és a család. Emlékeztetett arra, hogy újabb és újabb kertek nyílnak: Kiskőrösön is megnyitották az evangélikus óvodát, tavaly Pestszentlőrincen jött létre kisdedóvó, nemrég pedig a győri és budapesti Insula Lutherana bővítését célzó nagyszerű tervnek örülhettünk. Tervezés és kivitelezés Az istentisztelet után a templom melletti téren folytatódott az ünnep. Homoki Pál lelkész hálaimát mondott, majd megköszönte a sok-sok adományt és támogatást. Utalt arra, hogy Soltvadkerten a reformáció napján hagyományosan nagy örömben van részük. „Az Úristen hihetetlenül pazarló módon szeret minket” - mondta. Ezután Péczka Ferenc felügyelő összegezte a tervezés és a kivitelezés folyamatát. Font Sándor parlamenti képviselő beszédében emlékeztetett a sok buktatóra, amelyet csak úgy tudtak kivédeni, hogy pályázatuk mellé állt a kormányzat - személy szerint Orbán Viktor is -, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a helyi hívek. A soltvadkerti takarékszövetkezet csődjénél az egész terv kútba esett volna - önhibáján kívül veszett el az önkormányzat és a gyülekezet teljes vagyona, de Orbán Viktor személyes keretéből kártalanította őket. Font Sándor emlékeztetett arra, hogy 1990-ben jórészt Káposzta Lajos akkori esperes erőfeszítéseinek köszönhetően, Glatz Ferenc miniszter támogatásával jött létre az első evangélikus óvoda, s ezzel igazi úttörő a város. Megemlítette, hogy az egyházak kárpótlása Soltvadkerten nagyrészt Szakács László egykori kántortanító munkáján alapult, mivel ő az államosítás idején alaposan feltérképezte az egyházi tulajdonú épületeket, a lelkész- és tanítólakásokat. Most az óvoda átadása után régi adósságot törlesztettek: leleplezték Szakács László mellszobrát. Prőhle Gergely országos felügyelő kitért arra, hogy milyen nagy felelősséget jelent, amikor az óvónők átveszik a szülőktől a kicsinyeket. Amikor a németországi vendégekhez fordulva megköszönte az ő támogatásukat is, német nyelvre váltott. A Luther válogatott művei könyvsorozat frissen megjelent kötetéből, az Asztali beszélgetésekből idézte a reformátor szavait: „A kisgyermekek ártatlanságban élnek, nem tudnak bűnről, nincs bennük irigység, harag, fukarság, hitetlenség, ezért vidámak, és jó a lelkiismeretük...” Felhívta a jelenlévők figyelmét Luther szókimondására, ami a legjobban épp az Asztali beszélgetésekben nyilvánul meg. Végül a kötetet mosolyogva ajándékba adta Orbán Viktornak. A miniszterelnök „vette a lapot" és Lehoczki Ferenc soltvadkerti polgármester újraválasztásához kapcsolódva így kezdte beszédét: „Kaptam ajándékba egy könyvet. Felütöttem, próba szerencse, meg is találtam itt egy gondolatot, amivel szeretném köszönteni a polgármester urat, akinek gratulálok az újraválasztásához. Azt olvasom itt az Asztali beszélgetésekben: ha egy tartomány vagy egy nagyváros élén csupán egyetlen kiváló és rátermett ember állna, akkor jobban haladna minden döntés és határozat, ahol pedig ilyen férfi nincs, ott hátrafelé mennek a dolgok, ahogyan a rák mászik...” Orbán Viktor a kereszténységről és a reformáció jelentőségéről „Magyarország a tolerancia földje. Mindenki szabadon gyakorolhatja vallását, de történelmünk és hagyományunk okán elvárjuk, hogy mindenki adja meg a kijáró tiszteletet a kereszténységnek. A keresztény kultúra a magyar nemzet összetartó ereje. Ez az erő adja az állam belső lényegét és értelmét. Mi mindannyian azért dolgozunk, hogy ez az összetartó erő megmaradjon, és így a magyarok közössége és a magyarok hazája is fennmaradhasson. Mi, magyarok hiszünk a közösségépítésnek abban a formájában is, amely lassan fél évezreddel ezelőtt indult el Wittenbergből. Szeretjük azt a közösségi formát, amelynek alapjait a reformátorok és követőik rakták le a német fejedelemségekben, a svájci kantonokban, a tengerentúlon, az Egyesült Államok későbbi államaiban, valamint a magyar Alföld mezővárosaiban. Azt a demokráciát valljuk magunkénak, amely a szabadsághoz a testvériség eszméjét is hozzárendeli. Valljuk, hogy a társadalom nem emberek puszta halmaza, fogyasztói csoportok összessége, hanem szerves egység. A reformátorok is vallották, hogy az egyház a hívők gyülekezete. Az ember egyszerre felelős saját magáért és embertársaiért is. Az egyházak évszázadok óta töltik be a szeretet parancsát, amikor missziós munkájukkal közösségeket építenek és tartanak fenn. Ezért az egyházak a kormány fontos szövetségesei, hiszen olyan közös ügyekben vagyunk egymás munkatársai, mint a családok, az idősek, az elesettek vagy éppen a fiatalok segítése.” Az óvoda nem egyszerű játszóház A miniszterelnök kitért az óvodai munka jelentőségére, utalva arra, hogy kormánya 2015-től minden hároméves gyermek számára lehetővé teszi az óvodát, de azok a szülők, akik otthon akarják nevelni gyermeküket, ezt ezután is megtehetik. Kiemelte, hogy a soltvadkerti óvoda felépítését példaértékűnek tartja. „A mi felfogásunk szerint az óvoda nem egyszerű játszóház, ahová a munkába induló szülők beadják gyermekeiket. Úgy véljük, hogy az ott végzett munka szolgálat, és nem szolgáltatás. Hogy egy evangélikus óvoda arra hivatott, hogy ne csak a gyerekek, de a pedagógusok és a szülők között is közösséget teremtsen. Azt gondoljuk, hogy az óvoda az oktatási rendszernek nem holmi függeléke, hanem éppen az alapja, amelyre építkezhetünk. Az óvoda teszi lehetővé, hogy a gyermekek jobb eséllyel kezdhessék meg életpályájukat. Lehetővé teszi, hogy a tanulási nehézségeik korán felfedezhetők és így időben kezelhetők legyenek. Lehetővé teszi a hátrányok leküzdését és azt is, hogy a tehetséges gyermekeket már ebben a korban kiválasszák és támogassák. Mi úgy gondoljuk, jó lenne, ha Magyarországon minden gyereknek, éljen az ország bármely szegletében, jutna ilyen lehetőség.” Az új épületről Az új óvodaépület már megkapta a használatbavételi engedélyt, de egyelőre még csak részben rendezték be. Nem csoda, hiszen sok felszerelést a régi épületből kell áthozni, s a múlt héten még ott voltak az ovisok. Lakatosné Hachbold Éva 1995-től vezeti az óvodát, munkáját 2009-ben Péterfy Sándor-díjjal ismerték el. Az átadás előtti napon időt szakított ránk, s szakszerű épületbejáráson vehettünk részt a vezetésével. Elmondta, hogy nagyon rossz állagú épületet kapott vissza a gyülekezet. Vizesek voltak a falak, nem volt tálalókonyha, ezért a Találkozások Házában oldották meg az étkeztetést. Vagyis nem felelt már meg a szabványoknak a régi hely, elkerülhetetlen volt az építkezés. Folyamatosan nőttek az igények, kezdetben 56 ovisuk volt, ma már 101 gyermek jár hozzájuk, közülük 65 evangélikus. Nyitottak más felekezetek előtt, és a sváb gyökereket tisztelve kezdettől fogva vannak német nyelvű foglalkozásaik. Az új épület minden európai szabványnak eleget tesz. Előírás van például arra, hogy külön vezetői és óvodapedagógiai szobákat kell kialakítani. Ezt a beépítési hányad miatt csak úgy tudták megoldani, hogy emeletet is építettek, ami persze azt jelentette, hogy liftre is szükség volt. Az emeleten van a tűzbiztos tornaterem, van könyvtár pianínóval, sószoba a légzőszervi problémákkal küzdő gyermekek számára, logopédiai terem és nyelvi szoba. A földszinten vannak a csoporttermek - mind más színű bútorokkal és árnyékolókkal berendezve. Van a szülők számára is egy helyiség, ahol beszélgethetnek egymással és az óvodapedagógusokkal, sőt egy üvegablakon betekinthetnek a csoporttermekbe úgy, hogy közben nem zavarják a foglalkozásokat. A falak és a tetőszerkezet hőszigetelése rendkívül korszerű, van tetővilágítás, a nyílászárók távirányíthatók. Átjárás van a Találkozások Házába, ahol az áhítatokat és előadásokat tartják. Az intézmény idén, az év elején különböző versenyeken elért eredményei alapján megkapta a Tehetségpont címet. (A versmondó verseny zsűrije évekig Sinkovits Imre színművész lánya, Marianne volt.) Célul tűzték ki, hogy megszerezzék a Zöld óvoda minősítést. Ezért a teraszokon konyhakertet alakítanak ki, a kicsinyek maguk is palántáznak majd - még fűszernövényeket is nevelhetnek. ■ B. Walkó György Az óvodaépítés számokban A Soltvadkerti Evangélikus Egyházközség 2012-ben nyújtott be pályázatot a Dél-alföldi operatív program Nevelési intézmények fejlesztése elnevezésű programjára. (2010-ig nem hirdettek olyan pályázatot, amely lehetővé tette volna ezt az építkezést.) Pontosan 119 817 097 forintot nyertek el. A médiadíjas terveket Mészáros Gabriella és Bereczki Sándor készítette. A közbeszerzési pályázaton tizennégy cég indult el, a FIDO-HELYI építőipari kft.-é volt a legjobb ajánlat. A cég vezetője Fiedler Béla, aki egyúttal a gyülekezet presbitere is. A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődje után a gyülekezet 61 milliós megtakarítása elveszett, ezt utóbb pótolta a kormány. Ez jelentette az önrészt az építkezéshez. 26 milliót adott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 40 milliót a Magyarországi Evangélikus Egyház, pontosan 25 175 160 forint egyéb támogatásból gyűlt össze. A teljes költség így 271 992 258 forint volt.
