Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-12-07 / 49. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2014. december 7. » 7 ÉbjÉ ;nu;1 Magyarország KORMÁNYA Európai Unió Kohéziós Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE SZÉCHÉNYI 2014.11. 25. SAJTÓKÖZLEMÉNY A Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ energetikai korszerűsítése MAGYARORSZÁG Kormánya BEFEKTETÉS A JÖVŐBE SZÉCHÉNYI@ A Magyarországi Evangélikus Egyház több mint 190 millió forintot nyert Üllői úti központjának felújítására az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív program keretében. A támogatás lehetővé teszi az Üllői úti központ épületének utólagos külső hőszigetelését, külső nyílászáróinak cseréjét, fűtési és használatimelegvízrendszerének korszerűsítését, világítás-korszerűsítését, valamint napkollektoros és napelemes rendszerek telepítését. Az épület energetikai tényezői már nem megfelelőek, fűtési és használatimelegvíz-rendszere nem tesz eleget a kor elvárásainak, nyílászárói és fényforrásai mára elavulttá váltak. A beruházásnak köszönhetően a kedvezőtlen hőtechnikai adottságokkal, korszerűtlen elektromos hálózattal és magas alapenergiahordozó-fogyasztással rendelkező épület komplex energetikai fejlesztése valósul meg, megújuló energiaforrások hasznosításával kombinálva. A most kezdődő projekt keretében napelemes rendszert építenek ki, a fűtés- és használatimelegvíz-rendszert pedig teljesen felújítják, napkollektorokkal segítve a működését. Sor kerül a falak utólagos szigetelésére, valamint a nyílászárók cseréjére is. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélik. A projekt elsődleges célcsoportja a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti központjának minden dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. További információ kérhető: Magyarországi Evangélikus Egyház, 1085 Budapest, Üllői út 24. gyorgy.kramer@lutheran.hu, evangelikus.hu HIRDETÉSEK A Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ több mint 440 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív program keretében. A támogatás lehetővé teszi a diakóniai központ két szombathelyi telephelye épületeinek utólagos külső hőszigetelését, külső nyílászáróiknak a cseréjét, fűtési és használatimelegvíz-rendszerüknek a korszerűsítését, világítás-korszerűsítését, valamint napkollektoros és napelemes rendszerek telepítését. A beruházásnak köszönhetően komplex energetikai fejlesztésre kerül sor - megújuló energiaforrások bevonásával - az épületek hosszú távú fenntarthatóságának előmozdítása érdekében. Az épületek energetikai tényezői ugyanis már nem megfelelőek, fűtés- és használatimelegvíz-rendszerük nem tesz eleget a kor elvárásainak, nyílászáróik és fényforrásaik mára elavulttá váltak. A most kezdődő projekt keretében napelemes rendszert építenek ki, a fűtés- és használatimelegvíz-rendszert pedig teljesen felújítják, napkollektorokkal segítve a működését. Sor kerül a falak utólagos szigetelésére, valamint a nyílászárók cseréjére is. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélik. A projekt elsődleges célcsoportja a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ valamennyi lakója és dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. További információ kérhető: Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ 9700 Szombathely, Nárai u. 8. gyorgy.labossa@lutheran.hu szombathely-lutheran.hu/szombathelyi-evangelikus-diakoniai-kozpont Európai Unió Kohéziós Alap A Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti központjának energetikai korszerűsítése Nagy hálát adjunk! Ünnepi hangverseny a reformáció és kultúra évében A historikus zene egyik úttörője Nikolaus Harnoncourt nyolcvanöt éves 2014.11. 25. SAJTÓKÖZLEMÉNY A Concentus Musicus igen hamar elkezdte felfedezéseit hanghordozókon is rögzíteni. Felvették a Bachkantáta-összkiadást is. Harnoncourt 1972-től a salzburgi Mozarteumban, majd 1973-tól a Salz► Gazdag tartalmú estére invitált a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága november 29-én a Deák téri templomba. A bizottság az év elején pályázatot hirdetett egyházzenei kórusművek írására. Az ünnepi rendezvényen sor került a pályázat értékelésére és a díjak átadására, a felkért együttesek pedig bemutatták a díjazott alkotásokat. A hangverseny tisztelgés volt a nagy evangélikus zenészek munkássága előtt is. co per organo című művének három tétele Finta Gergely előadásában csendült fel. Ezután Draskóczy László értékelte a pályázatot, kiosztotta a díjakat, és bemutatta a Nagy hálát adjunk! címmel megjelent, a pályázatra érkezett műveket közreadó kórusgyűjteményt. Az első díjban részesített alkotás, Besze Tamás Dávid zsoltára - Psalmus 23 alkalmas lehet különleges, ünnepi liturgia hangzó díszéül. A mű virtuózán megkomponált vokális és instrumentális szólamai - amelyekben a hárfa kiemelt szerepet játszik - lehetővé teszik, hogy magávalragadóan szemléltessék a bibliai szöveget. A művet az Erkel Ferenc vegyes kar és alkalmi kamaraegyüttes adta elő Cseri Zsófia vezényletével. A záró dicsőítés és áldás előtt Csemiczky Miklós Pater nostere volt az imádság hangja. A napot példamutatóan a gyülekezet éneke zárta: Tarts meg Urunk, szent igédben! (EÉ 255) ■ Ecsedi Zsuzsa ► Nikolaus Hamoncourt-ról sokaknak J. S. Bach egyházi kantátáinak összkiadása jut eszébe, melyet 1971-től majd húsz éven keresztül rögzítettek Gustav Leonhardttal. Ennek kuriózuma, hogy az addigi romantikus előadásmód helyett a zenei leírásokból következtethető, Bach korabeli, úgynevezett historikus előadásmódot érvényesíti, s szintén 18. századi gyakorlat szerint a szoprán és az alt szólamot, valamint a szólókat is fiúk éneklik. Munkásságának köszönhetően azóta általánosan bevett szokás Bachot korhű hangszereken vagy legalább megközelítően barokkos „egyszerűséggel” sallangoktól mentesen játszani. Harnoncourt nyolcvanöt éve, 1929. december 6-án született Berlinben, s keresztnevét az aznapi védőszentről, Szent Miklós püspökről kapta. Gyerekként Nikolaus a cselló- és zongoratanulmányai mellett bogarakat gyűjtött, és marionettszínházat eszkábált. Csak tizennyolc éves korára körvonalazódott benne, hogy muzsikusi pályára menjen. Harnoncourt az egyetemi évek alatt ismerte meg a hegedűs Alice Hoffeinert, akivel 1953-ban házasodtak össze. Szintén ebben az évben feleségével megalapították a Concentus Musicus Wien zenei együttest, amelynek legfőbb célja az volt, hogy a „barokk kor képzőművészet által dokumentált életteliségét a zenére is alkalmazzák”. 1982-ben jelent meg Musik als Klangrede címen Harnoncourt első, óriási port kavaró írása (magyar fordításban 1988-ban A beszédszerű zene címmel adták ki). Az együttes nemzetközi hírnevét /. S. Bach brandenburgi versenyei felvételének köszönheti. 1967-ben egy filmben - Anna Magdalena Bach krónikája (rendező: Jean-Marie Straub) - is közreműködtek udvari zenekarként, Harnoncourt pedig Leopold anhalt-kötheni herceget játszotta. hívta meg Harnoncourt-t; 1997-ben vezető karmesterüknek is kinevezték volna, de ő ezt elutasította. 1984-től működik velük együtt, lemezfelvételei és koncertturnéi mellett 2001-ben és 2003-ban még a híres bécsi újévi koncertet is dirigálta. 1975-től Jean-Pierre Ponnelle rendezővel Monteverdi-, majd Mozartoperákon kezdte operadirigensi pályafutását, s Ponnelle halálát követően is főként a zürichi operaházban tevékenykedett. Harnoncourt tiszteletére hozták létre a Styriarte nevű klasszikus ünnepi játékokat Grazban (ahol e sorok írója Gershwin Porgy és Bessét hallhatta a vezényletével). Szinburgi Egyetem Zenetudományi Intézetében is előadási gyakorlatot és historikus hangszerismeretet tanított. Sokáig elzárkózott a vezényléstől, és a csellópult mögül dirigálta együttesét. A hetvenes évektől azonban egyre gyakrabban kérték fel más zenekarok vezetésére. Először 1972- ben a milánói Scala ének- és zenekarával Monteverdi operáját, az Odüsszeusz hazatérését tanulták be, s ehhez már a vezénylőpult kellett. A Bécsi Szimfonikusok először 1983-ban tén sokat ténykedik a salzburgi ünnepi játékokon és a Theater an der Wiennél. Harnoncourt-t számos nagynevű zenekar tiszteletbeli tagjának nevezték ki, az 1980-as évektől rangos díjakkal és kitüntetésekkel méltatták. Úttörő, energiával teli s mindent magával ragadó személyiségét leginkább egy vezényléséről készült fénykép sejtetheti. Szuggesztív nézése mindent elárul a zenéről. ■ Halász-Táborszky Györgyi Finta Gergely, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszéke tanszékvezető docensének Szentlélek-hívó orgonajátéka után Bence Gábor - a kántorképző intézet igazgatója, az emlékbizottság tagja, a zsűri titkára - adta meg az alkalom alaphangját. A pályázat bírálóbizottságának tagjai Draskóczy László zeneszerző (elnök), Kamp Salamon karnagy és Kecskés Balázs zeneszerző voltak. Kovács Levente Krisztus feltámadt (EÉ 213) című alkotása nyerte az egyik harmadik díjat. A művet a Budaörsi evangélikus énekkar adta elő Kecskés Balázs vezényletével. A második díjat Várkonyi András Péter Paradicsom mezejibe című, hatszólamú női karra készült alkotása nyerte el. A kompozíció magja egy bukovinai karácsonyi népének, középrészként egy Mária-siralom szólal meg. Kovács Szilárd Nagy hálát adjunk az Atyaistennek (EÉ 48) című alkotása kapta a másik harmadik díjat. A művet a Lutheránia ének- és zenekara tolmácsolta Kamp Salamon vezényletével, orgonán közreműködött Ács Dávid. Ezután összeállítás hangzott el Szokolay Sándor műveiből. Fabiny Tamás püspök igehirdetésében Pál és Szilász történetén keresztül (ApCsel 16,25-34) az ének gyógyító hatásáról és a csodálatos szabadulás lehetőségéről beszélt. Az Alföld quartett (Hoffmann Ágnes, Szomomé Budai Mariann, Molnár János, Szomor István) Mendelssohn Esz-dúr vonósnégyesének (op. 12) két, remekbe szabott tételével örvendeztette meg a hallgatóságot. A maglódi Magdala kórus Simon Barbara vezetésével - az Eperjesi graduál egy tétele után - Hevér László 23. zsoltárát és Csorba István Jubileumi énekét szólaltatta meg. Szokolay Al fres-
