Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-08-17 / 33. szám
„Hitünket nem a nemzettől, „Sokszor tettük fel a kérdést, hogy az akkori szervezőket, a tábor »ősatyáit« „A repülőn megkérdezi a Elüldözik az iraki keresztyéneket !► 4. oldal hazától függetlenül, elszigetelődve vajon mi késztette 1964-ben, hogy - Csákvár fölött a Vértesben légiutas-kísérő az utastól: Jézussal túlélők !► 5. oldal éljük, hanem az élet sűrűjében, amint- megszervezzék az első tábort. Köztudott, hogy abban az időben tiltott- Parancsol vacsorát? Akiben a Szentlélek munkál... 6. oldal ezt Urunk és Mesterünk is tette tevékenység volt az egyházi ifjúsági munka. Természetesen az erdészettől- Miből lehet választani? Joachim Gauck önéletírása magyarul W- 7. oldal földi élete során.” kért »táborverési engedélyben« sem ez a cél szerepelt...”- Igen vagy nem.” Hiánycikkek világa !► 8-9. oldal Hazaszeretet !► 2. oldal Krisztushoz kötve, mégis szabadon ► 3. oldal Napos oldal !► 12. oldal A nyitott ajtó !► 11. oldal „A szemben álló seregek 1915 júniusa és 1917 októbere között tizenkét rettenetes csatát vívtak a karszton, az Isonzó (szlovén nevén Soca)folyó völgye mentén’.’ ► A doberdói emléktúráról írásunk a 10. oldalon Hazatértek az amerikai önkéntesek ► Letelt az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház (ELCA) fiatal felnőtteknek indított globális missziói programja (YAGM) keretében egy tanévet nálunk töltő önkéntesek szolgálata. Az öt fiatal - név szerint Mari Hanchar, Thad Titze, Chelsea Paulsen, Ole Schenk és Meredith Massey - egyházunk országos irodája diakóniai osztályának irányításával Nyíregyházán, Nyírtelek-Görögszálláson, Szombathelyen, Szarvason, illetve Piliscsabán segédkezett. A Szélrózsa találkozót követően, július 20-a után - a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, valamint a roma önkormányzatnál dolgozó önkéntest, Chelsea Paulsent kivéve, aki augusztus végéig marad - az önkéntesek hazatértek. A modern nyugati fiatalokhoz és a projekt elvárásaihoz illeszkedve magyarországi élményeiket a fiatalok blogbejegyzésekben örökítették meg. Ezekből az írásokból megismerhetjük, hogyan birkóztak meg az idegen kultúra és a nyelv nehézségeivel, miben találták örömüket nálunk, és milyen tapasztalatokkal gazdagodva tértek haza. Az önkéntesek ittlétük során többször cserélték ki tapasztalataikat egymással - amolyan csapatépítő tréninget tartva és meg is látogatták egymást különböző szolgálati helyeiken. Két lány közülük makacs honvágyra panaszkodott, de aztán elmenetelükkor rádöbbentek: valamiképp a magyarországi bázis is otthonukká vált. A Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó résztvevői élőben is hallhatták Chelsea és Öle beszámolóját a nemzetközi sátorban. A fiatalok részletes prezentációt tartottak az amerikai önkéntesprogramról, sok-sok képet és érdekes információt hoztak lakhelyükről, szolgálatukról. Aki nem jutott el Soltvadkertre, az sem feltétlenül maradt le az amerikai fiatalok magyarországi „morzsagyűjtő” akcióiról - hála az internetnek. A legszorgalmasabb és legnépszerűbb blogger minden bizonnyal a Nyírtelek-Görögszálláson szolgáló ifjú teológus, Thad Titze volt. Sok személyes hangú, humorban bővelkedő bejegyzést olvashatunk tőle; szó esik a nyírtelek-görögszállásiak vendégszeretetéről, megismerjük a helyi postást, aki nemcsak kézbesít, hanem alkalmanként focizik is a gyerekekkel, és a nagy palacsintasütő est is írásba foglaltatik. Megtudhatjuk például, hogy Thad először használt életében - jó magyarosan - disznózsírt a sütéshez... Emellett olykor - a lírát sem mellőzve - valóságos filozófiai futamok is helyet kaptak egyes bejegyzésekben - s ezek a lelkes, érdekes és esztétikailag is értékes írások felkeltették szerkesztőségünk figyelmét. Kiolvashatjuk belőlük egyrészt, hogyan vélekedik egy mai amerikai értelmiségi fiatal a világról és hazánkról, másrészt találkozhatunk az ottani spiritualitással, s ez hozzájárulhat az amerikai és a magyar lutheránusok kapcsolatának elmélyítéséhez. A továbbiakban egy kis ízelítőt adunk az internet világában esetleg nem oly otthonosan mozgó olvasóinknak Thad megkapó gondolataiból, amelyeket a világháló nyilvánossága elé tárt. Folytatás a 3. oldalon Thad Titze vendégségben a görögszállási Balogh családnál Uborkaszezon ■ Bartha István így is szoktuk nevezni a nyarat. Átvitt értelemben eseménytelen, unalmas időszak. Legtöbben ilyenkor mennek szabadságra. Persze akik uborkát termesztenek, azok számára nagyon is sok munkával jár, hiszen hajnaltól alkonyaiig hordozzák a nap terhét. És az élet egyébként sem áll meg attól, hogy egyes hivatalok rövidebb ideig tartanak nyitva, és hogy az iskolák - a gyerekek legnagyobb örömére - szintén zárva vannak. A lelkészek is végzik a feladataikat, még ha bizonyos tekintetben kevesebbet is, mint ősztől tavaszig. De ránk is fér egy kis kikapcsolódás. Pláne, hogy a nagy meleg is csak vízparton vagy árnyékos helyen bírható ki némi hűsítő és egy jó újság társaságában... Épp olvasom, hogy negyven éve mondott le Richard Nixon, az Egyesült Államok harminchetedik elnöke. Lemondásának hátterében a Watergate ügy néven elhíresült botrány állott. Betörtek a Demokrata Párt irodaházába, és különféle dokumentumokat vittek el. A tetteseket elítélték. Ám már akkor feltűnt két szemfüles újságírónak néhány apróság, amely arra engedett következtetni, hogy a bűncselekmény elkövetéséről a legmagasabb köröknek is tudomásuk volt. Később előkerült bizonyítékok és szemtanúk, érintettek vallomásai alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a betörést maga az elnök rendelte meg politikai riválisai ellen. Persze ment a színlelés, a hazudozás egy ideig, mígnem végül annyira kilógott a lóláb, hogy Nixon lemondásra kényszerült. így működik a demokrácia ott, ahol már régóta gyakorolják. A politikusok ott is korruptak, lopnak, csalnak, hazudnak, de azért a törvények által biztosított fékek és ellensúlyok rendszere nem engedi, hogy bárkinek is személyi kultusza alakulhasson ki, vagy diktátorrá nője ki magát. Az elnök eleve nem választható meg két ciklusnál hosszabb időre, és bár két nagy politikai erő jelöltjei váltogatják egymást, majdnem mindegy - legalábbis az egyszerű polgárok napi közérzete szempontjából -, hogy a választáson melyikük lesz a befutó. Hiszen a szekér megy tovább. Erre szemléletes példának kínálkozik egy másik, huszonnégy évvel későbbi botrány, amely viszont a demokraták számára hozott hátrányos fordulatot. Monica Lewinsky foltos ruhája kicsit későn került elő. Talán szerencsésebb lett volna, ha Bili Clinton elnök nem újrázhat, mint hogy egy személyében és kvalitásaiban is lényegesen felkészültebb, tisztességesebb és rátermettebb, ráadásul a környezetvédelem iránt is elkötelezett jelöltet, Clinton korábbi alelnökét, Al Gore-t utasítsa maga mögé az a George Bush, akinek képességeiről és alkalmasságáról számos vicc keringett. Bár a hivatalos olvasat szerint Clinton - és általa egész pártja - nem a nyilvánosságra került félrelépés miatt vált hiteltelenné, hanem azért, mert több alkalommal is egyik kezét a Biblián nyugtatva, másikat esküre emelve szemrebbenés nélkül hazudott. Erre azt mondom, hogy bárcsak így lenne. Félő azonban, hogy amint Nixon környezetében is elfogadták, és ma is vannak olyanok, akik kiállnának-4 -A. szemforgatás J Jh megütközve levegő után kapkodás mögött többnyire az áll, hogy az illető sokkal cifrább dolgokat tesz titokban, mint amin látványosan felháborodik. amellett, hogy „jó ügy” érdekében igenis szabad akár betörni vagy gyilkolni is, úgy a magukat puritán erkölcsiségűnek tudni szerető választók Clintonnak is hamarabb néztek volna el egy elég erős hazugságot, mint egy napvilágra került szexuális kalandot. A szemforgatás és megütközve levegő után kapkodás mögött többnyire az áll, hogy az illető sokkal cifrább dolgokat tesz titokban, mint amin látványosan felháborodik. Mert ami nem derül ki, az ugye nem is történt meg. Habár ami azt illeti, léteznek ijesztő bűncselekmények, amelyeket fényes napvilágnál is emelt fővel lehet elkövetni. A tízezernyi ártatlan civil lemészárlásáért felelősségre vont tábornokot csakúgy, mint a kollégiumi szobatársát álmában fejszével agyonverő diákot, hősként ünnepük hazájában. Csak a „mónikázásra” nincs bocsánat. Pedig ez az égegyadta világon senkire nem tartozik Billen és Hillaryn kívül... Hú, de meleg van! Én meg elaludtam itt a gumimatracon, kezemben az újsággal. Még szerencse, hogy az arcomra esett, és megvédett a napszúrástól. Csak így meg elég hülyén nézek majd ki, hogy egy ferde csík választja el a pirosra sült hasamat a fehéren maradt mellkasomtól. Mindenesetre most jobb, ha árnyékba húzódom. És az orvosok szerint pótolnom kell a sejtjeim folyadékszükségletét is. Természetesen szénsavmentes ásványvizet fogok inni, vagy házi forralású teát. De nem ám feketét, mert az élénkítő hatású, és ilyenkor nem egészséges, hanem frissen tépett citromfűből vagy szárított gyümölcsből és gyógynövényekből készült főzetet. De semmiképpen sem cukros és szénsavas üdítőt és végképp nem sört vagy fröccsöt, pláne nem vodkanarancsot vagy gin-tonikot. Ez ilyenkor kész öngyilkosság. És erkölcstelen is. Bemondta a tévé. A szerző a Balassagyarmati Evangélikus Egyházközség lelkésze
