Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-12-07 / 49. szám

4 ■« 2014- december 7. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Zöld utat kapott az Üllői úti beruházás Zsinat: beszámolók, törvénymódosítások, választások Ifr- Folytatás az 1. oldalról A zsinat az eset súlyosságára való te­kintettel szükségesnek látta egy eseti bi­zottság felállítását, amelynek feladata az egyházi fegyelmi eljárás szabályai­nak áttekintése lesz. A bizottság tagjai: a zsinat elnöksége, a zsinat teológiai bi­zottságának elnöke, az Északi Egy­házkerület elnöksége, az országos bí­róság elnöke és az országos ügyész. Egy több éve húzódó ügy került ez­után terítékre, mégpedig a budapesti Üllői úti központi épületegyüttes fel­újítása. Az országos védettségű mű­emlék épület jelenleg öt országos intézménynek és a Józsefvárosi Evan­gélikus Egyházközségnek ad otthont. Ám a ház jelenlegi állapota miatt mél­tatlanok a munkavégzési körülmé­nyek egyházunk országos központjá­ban. Ez az állapot azért állhatott elő, mert az egész épületegyüttest átfogó­an érintő felújítás-átalakítás az építés befejezésének éve, vagyis 1870 óta gyakorlatilag nem történt. Több meghiúsult elképzelés után tavaly egy energetikai korszerűsíté­si pályázaton támogatást nyert el egyházunk. A beruházásnak az Eu­rópai Unió támogatási szabályai mi­att 2015-ben meg kell valósulnia. A pályázati támogatás azonban nem terjed ki a korszerűsítéssel egyidejű­leg szükséges és gazdaságosan elvég­zendő beruházási munkák finanszí­rozására. így többletforrás biztosítá­sára van szükség. A teljes átépítés-felújítás előzetes finanszírozására két lehetőség van: banki hitel vagy saját alapok időleges felhasználása. A zsinat gazdasági bi­zottságának támogató véleménye alapján az országos presbitérium a belső forrás felhasználását javasolta. Eszerint az egyház hosszú távú befek­tetési alapjából célszerű megvalósí­tani a beruházást; az alapból igény­be vett összeget tizenöt év alatt kell törleszteni. Ez évente 66 millió forint - plusz kamat - visszafizetési terhet jelent, amely biztonsággal vállalható, és az éves költségvetések tervezésé­nél kezelhető mértékű elkötelezett­ségnek tekinthető. A zsinat ez utób­bi mellett tette le a voksát, így zöld utat kapott a teljes körű felújítás. A testület ezek után törvénymódo­sításokról és harmonizációról hatá­rozott. Ezek közül említést érdemel a presbiteri ülések nyilvánosságáról vagy zártságáról sokszor vitát kivál­tó törvényi szabályozás, illetve az a hatályos előírás, hogy kik azok a lel­készek, akik szavazati jogú tagjai le­hetnek az egyházmegyei közgyűlés­nek. Az előbbi esetben a grémium tagjai úgy döntöttek, hogy az egyház­­községi presbitériumok ülései nem nyilvánosak. A második kérdésben az a határozat született, hogy a közgyű­lés szavazati jogú tagja lesz.az egyház­megyében szolgáló minden gyüleke­zeti lelkész és másodlelkész. A zsinat másnap, szombaton a megválasztott új lelkészi alelnök es­kütételével kezdte munkáját, majd újabb törvénymódosítások követ­keztek. A Zelenka Pál szolidaritási alapról szóló törvény a nyugdíjba vo­nulást és az anya gyes melletti kere­sőtevékenységét illetően változott. Az állami nyugdíjszámítási mód­szer a szolgálati idők tekintetében csak a betöltött egész évekkel számol. Akinek egy vagy két hónapja hiány­zik, az anyagilag rosszul jár. Mivel a lelkészi szolgálatváltás a gyülekeze­tekben a legtöbb esetben nyáron történik, ezért - hogy a nyugdíjba vo­nuló lelkészek anyagilag ne járjanak rosszul — olyan változtatási javasla­tot terjesztettek a zsinat elé, hogy tört évek alapján vegyék figyelembe a szolgálati évek szerinti szorzót. A másik változtatás szerint a gyer­mek egyéves korának betöltése után a gyermekét nevelő anya a gyes mel­lett keresőtevékenységet folytathat maximum heti nyolc órában. A változ­tatási javaslatokra a zsinat rábólintott. További kisebb törvénymódosítá­sokat hagyott jóvá a grémium az egy­ház tartási kötelezettségéről és az Evangélikus Pedagógiai-Szakmai Szol­gáltató és Továbbképző Intézetről. A zárszámadás új rendjének elő­készítése kapcsán döntött a zsinat ar­ról, hogy miként kell kezelni az éves beszámoló elfogadásakor véglegessé váló költségvetési maradványokat, majd tájékoztatást hallgattak meg a tagok az egyszázalékos kiegészítő támogatás felhasználásáról. Még egy határozat elfogadása várt ezek után a testületre. A Fébé Evan­gélikus Diakonisszaegyesület ajándé­kozással felajánlotta ingatlanjait a Magyarországi Evangélikus Egyház számára, hogy azok ahhoz a fenntar­tóhoz kerüljenek, amely a korábbi szolgáltatásokat tovább biztosítja. A zsinat ezt az ajándékozási szerző­dést jóváhagyta. Az ülésszak végén a küldöttek még meghallgattak egy tájékoztatót az átszervezett országos irodáról, majd Hafenscher Károly lelkészi el­nök zárszavával fejezte be idei mun­káját egyházunk zsinata. ■ Kiss Miklós A misszió és a stratégia egységét keresik A zsinati beszámolókról röviden A zsinati beszámolók mindegyike átgondolt egységet képez, ne­héz kiemelni belőlük a legsúlyosabb mondatokat. Profile Ger­gely országos felügyelő az egyház anyagi helyzetét elemezte, s hang­súlyozta, hogy a legelgondolkodtatóbb negatívfejlemény az egy­százalékos személyijövedelemadó-felajánlásból származó bevé­tel tizenkét százalékos visszaesése. A sikeres pályázatokon meg­szerzettforrások növekedtek ugyan, de - mint mondta - az egy százalékokból származó, igazán szabad mozgásteret biztosító források kiesése komoly érvágás. Éppen ezért tekintjük az állam­mal folyó tárgyalások egyik sarkalatos pontjának azt, hogy az adórendszer változása nyomán kialakult, számunkra hátrányos jelenséget a jövőben elkerüljük - hangsúlyozta az országos fel­ügyelő. Az elnökség dokumentumaiból kitűnik, hogy egyházi ve­zetőink már nyíltan leszámoltak a népegyházi struktúrákkal, és keresik az egyházépítés és a misszió új útjait. Gáncs Péter elnök­püspök keresetlen őszinteséggel nézett szembe a gyakorta hallott, két egymással ellentétes előjelű váddal, miszerint az evangéli­kusok a „múltból itt felejtett kövületek", illetve hogy nagyon is haj­lékonyak, „terepszintiek”. Dr. Hafenscher Károly, a zsinat lelké­szi elnöke egy miskolci egyházjogi határozat súlyos következmé­nyeiről beszélt, s szerinte át kell gondolni a jogi szabályozás mód­ját. Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke pedig a misszi­ói munkát akadályozó problémákat vette górcső alá. Az aláb­biakban kivonatosan ismertetjük a beszámolókat, amelyeket tel­jes terjedelmükben az Evangélikus .hu honlapon tanulmányoz­hatnak olvasóink. Gáncs Péter elnök-püspök jelentése Dr. Hafenscher Károly lelkészi elnök beszámolója Abaffy Zoltán nem lelkészi elnök jelentése ...hová sorolható egyházunk, benne az egyes gyülekezetek? Az egyház „Krisztus teste”, Pál igéjével élve: „nagy titok” (Ef 5,32). Nem csupán egy a sok szervezet, egyesület, alapítvány között, hanem valami más is. De teljesen mégsem függetle­níthetjük magunkat attól, aho­gyan a körülöttünk élő világ lát és értékel minket. Sokan múlt­ból itt felejtett kövületként, muzeális értékként tekintenek ránk. Mások pedig minket, evangélikusokat túlzottan alkal­mazkodó, „terepszínű, langyos lutyiknak” titulálnak, akiknek nincsen igazi tartásuk... Mindkét kritikus véleményt lehet sértődötten.visszautasíta­ni, mondván, hogy ezek szélső­séges előítéletek. De nem biz­tos, hogy mindig a tükörrel van a baj... Közöttünk is jócs­kán élnek sztereotípiák, felszí­nes általánosítások, hamis elő­ítéletek. Mindez jól megfigyel­hető az utóbbi esztendő tanul­ságos polémiájában, amely a zsinat és a missziói bizottság kö­zött alakult ki. Bizonyos kegyes­­ségi körökből kritikát kapott a stratégiai bizottság munka­anyaga, hogy az nem igazán evangéliumi, missziói ihletett­­ségű. Egyeseknek már a straté­gia szó is egyházidegen kifeje­zés, túlzottan „világias, mili­­táns” fogalom... Talán erre adott válaszként is fogalmazó­dott meg a zsinat részéről a kri­tikus igény: a missziói bizottság viszont nem elég „stratégiai” adós még egy igazán korszerű missziói koncepcióval. Reménységem szerint ebből a dialógusból mindkét fél és fő­leg egész egyházunk nyerte­sen kerülhet ki: stratégiánk ta­lán még misszióibb lesz, misszi­ói munkánk pedig még koncep­­ciózusabbá válik. Ennek bizo­nyítéka a missziói bizottságnak a zsinat kérésére immár több­szörösen átdolgozott koncepci­ója, amelyben többek között ezt olvassuk: „Úgy véljük, hogy csupán csak a struktúra átala­kítása még önmagában nem elegendő. Ezért dolgozni és dolgoztatni szeretnénk... El­sődleges cél, hogy missziói gyü­lekezetek széles hálózatává for­málódjon át egyházunk!” A népegyházi szervezet nem­csak hogy elviselhetetlenül költ­séges, de nagyon bürokratikus is, s eltereli a figyelmet külde­tésünk lényegéről. A mustár­magnak nem kell hajóbőrönd méretű tok... Ha nem akarunk kapkodni a zsinati ciklus vége felé, akkor erről mihamarabb el kell kezdenünk együtt, széles körben gondolkodni. Nem tudok hallgatni arról, ami a miskolci ügyben történt. Nem akarok az ügy részleteibe menni, hiszen a fegyelmi tanács munkáját felülíró bírósági dön­tés kimondta az ítéletet. így hát nem tehetek mást, mint a folya­mat kapcsán néhány általános kérdést vetek fel. Lehetetlennek érzem azt, hogy a pásztori szolgálatban, az egyházvezetői munkában az egyház és az elöljárók tekinté­lye ki legyen téve furfangos ügyvédi eljárásoknak, egyház­tól igencsak idegen stílusnak. Vonatkozó törvényünk címé­ben is ott van/hogy az egyház békességét kell szolgálnia min­den ilyen eljárásnak. Ha pedig az egyházvezetéssel szemben hangzik el felbujtó vagy tekin­télyromboló kifejezések sora, ha a döntések ellehetetlenítik az egyház kormányozhatóságát, ha a végeredmény nem számol az egyház egészének összefüg­géseivel, akkor el kell gondol­kodnunk azon, hogy jó-e a sza­bályozásunk. Számtalan esetben elhangzik - a mostani ítélet indoklásában is kitérnek erre -, hogy az egy­házban más szabályozás van, mint a világban, s az egyházi jogszolgáltatás alapjaiban el­tér a világitól. Valóban, s éppen ezért kérdezem, vajon beszélhe­tünk-e arról, hogy a Magyaror­szági Evangélikus Egyház bíró­sága független, mindenkitől, még az egyháztól is független, vagy ebben a sajátos egyházjo­gi helyzetben mégiscsak az egy­ház bírósága? Azt hiszem, a zsinatnak kö­telessége ezt az alapkérdést vé­giggondolni. .. Az egyházi bel­ső jogrend ügyében a ránk vo­natkozó világi törvények mellett az egyház belső szabályozása az egyházi szempontokkal együtt kell, hogy érvényesüljön. Két alapvető ügyet tűztünk a zászlónkra. Ez az egyébként szorosan összefüggő két téma:- „Láthatóan evangélikus!” - a Magyarországi Evangéli­kus Egyház stratégiája,- a missziói munkaág meg­újítása, átszervezése. Be kell látni - a legutóbbi népszámlálási adatok is vissza­igazolták -: valamit nem csi­nálunk jól, valamin változtat­ni kell! Ezért is fontos, hogy az előbbi két témát tényleg alapo­san beszéljük át, gondoljuk végig, és tartalmas cselekvési programokkal tegyük műkö­dőképessé és elsősorban ered­ményessé. Az elmúlt évben elfogadás­ra került a Magyarországi Evangélikus Egyház stratégiá­ja. De hol vannak a cselekvé­si programok? Nehogy abba a hibába essünk, hogy van egy a „polcunkon” jól mutató, jó anyag, de a megvalósításából nem lesz semmi. (Nem tudjuk aprópénzre váltani...) Még egyszer a misszióról... A zsinat eddig két alka­lommal - általános vitában -tárgyalta a missziói munkaág megújításának kérdését. Vall­juk be őszintén, nem kaptunk ez ideig olyan tartalmas anya­got, mely alkalmas lenne a stratégiai cél eléréséhez. Most azzal, hogy az országos irodá­ban létrejött a gyülekezeti és missziói osztály, talán begyor­sul valami, és kétéves várako­zás után érdemi lépések, dön­tési helyzetek alakulhatnak ki. Lássuk be, nem vagyunk nagy egyház, ezért különö­sen is fontos-, hogy hatékony intézkedéseket hozzunk. A stratégia, a missziói mun­ka és a média (információs központ) felülvizsgálata, átdol­gozása, átszervezése, újragon­dolása most párhuzamosan folyik-folyt. Kell, hogy talál­kozzanak az alapelvek, és a lé­nyeges elemek összefésülése megtörténjen. Tudunk-e tartalmas, haté­kony cselekvési programokat beindítani, és ami ennél is fontosabb: folyamatosan mű­ködtetni, kontrollálni, ha szük­séges, módosítani és állandó­an értékelni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom