Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-12-07 / 49. szám
KERESZTUTAK 20x4. december 7. (► 5 Evangélikus Élet Schulek Mátyás Ordass-, Sztruhár András Prónay-díjban részesült Ferenc pápa Strasbourgban A fasori evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteleten adták át november 28-án az idei Ordass- és Prónay-díjat. Egyházunk országos presbitériumának döntése alapján Schulek Mátyás, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium nyugalmazott igazgatója kapta az Ordass Lajos-díjat. Sztruhár Andrásnak, a zsinat volt világi alelnökének és ügyrendi bizottsága volt elnökének a Prónay Sándor-díjat ítélték oda. A díjakat és okleveleket Gáncs Péter elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő adta át. A díjazottak meghatódva köszönték meg az elismerést. Schulek Mátyás laudációját Kézdy Edit, a Deák téri gimnázium igazgatója mondta el, Sztruhár Andrásét Mészáros Tamás, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület felügyelője. Alább ezekből olvashatók részletek. Laudáció Schulek Mátyás tiszteletére Schulek Mátyás 1935-ben, nyolcgyermekes lelkészcsalád második gyermekeként született Budapesten. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, majd Komáromban végezte. Családja miatt nehezen vették fel egyetemre. Végül a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre került magyar-történelem szakra. 1956-ban szinte akaratlanul sodródott bele a politikai eseményekbe. Az egyetem forradalmi bizottságának elnökévé választották. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben amnesztiával szabadult, ekkor kerülhetett sor elhalasztott esküvőjére is. Börtönéveire soha nem emlékezett gyűlölettel vagy keserűséggel. Derűsen emlegette a fordítói munkát, amelyet odabenn végzett, tisztelettel emlékezett meg bajtársairól. Szabadulása után mint segédharangozó és segédegyházfi dolgozott, volt villanyszerelő segédmunkás, géplakatos szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára 1965-ben iratkozott be. Hiányzó vizsgáit letette, megszerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját, majd estin elvégezte az angol szakot is. Huszonegy éven át gyakorolta tanári hivatását a kőbányai I. László Gimnáziumban. 1989 elején az újrainduló fasori gimnázium egyik alapító tanára lett. 1992-ben fejezte be tanulmányait az Evangélikus Teológiai Akadémián, azóta rendszeres lelkészi szolgálatot vállal a Kelenföldi Evangélikus Egyházközségben. 1997-ben szentelték lelkésszé. Az 1992-es iskolaalapítások idején evangélikus oktatásunk meghatározó személyisége volt. 1991 őszén kapott megbízást a Deák Téri Evangélikus Gimnázium megszervezésére. 1992 szeptemberében indította az első évfolyamot. Harmati Béla püspökkel „tárgyalták vissza” a gimnáziumépületet az állami iskolától 1993-ban. A tanárok szabadságát tekintette minőségi munkájuk zálogának. Elsődlegesnek a szeretetteljes légkört tartotta, vallotta, hogy ezen alapulnak az oktatás-nevelés eredményei. Félreérthetetlenné tette, hogy a konfliktusokat keresztény szellemben kell kezelni. Az evangélikus iskola legfontosabb ismérvének azt tekintette, hogy a tantestület keresztény közösségként éljen. 2005-ig vezette szeretett iskoláját. Többször úgy nyilatkozott, hogy négy gyermeke van: két lánya, egy fia és a Deák Téri Evangélikus Gimnázium. Sztruhár András méltatása Sztruhár András 1948-ban született Oroszlányon hívő, ősi evangélikus családban. Szolgálatához az alapokat ebben a szerető közösségben és az oroszlányi evangélikus gyülekezetben kapta nyitott szívű gyermekként. (...) Tizenhat évesen, 1964-ben megszervezte az azóta megszakítás nélkül minden év nyarán megtartott ifjúsági tábort, amely ma már fejér-komáromi egyházmegyei ifjúsági tábor néven fut. Azonban 64-ben nem kis bátorság és elszántság kellett az elindításához. Maga András is így vallott erről a tábor jubileumán: „Ha annak az erdészeti vezetőnek a helyében lettem volna, aki ennek a gyanús társaságnak Sztruhár András és barátai névre kiadta a Vértesben a táborozási engedélyt, valószínű, most nem lenne ötvenéves tábortalálkozó.” Ma már látjuk, hogy Isten csodáinak kifogyhatatlan tárháza milyen meglepetéseket tartogat egy fiatal és az általa vezetett közösség számára. Különböző impozáns statisztikákkal alá lehetne támasztani az elmúlt ötven év táborainak történetét. Megpróbáltam összeírni azok sorát, akik Csákváron, Kőhányáson, Tiszavárkonyban, Hántán, Mindszentpusztán, Nagyvelegen megfordultak ebben a közösségben, majd valamilyen egyházi szolgálatra kaptak elhívást és megbízást. Olyan hosszú a sor, hogy beletörött a bicskám. (...) Amikor az akkori hivatalos egyházvezetés rosszallását, nemtetszését fejezte ki, vagy az Állami Egyházügyi Hivatalra való hivatkozással tiltásnak adott hangot, akkor Andrásék csak odébbálltak, és más helyszínen folytatták a munkát, továbbra is vállalva ennek minden ódiumát. Sztruhár András példaadása az egyházi közéletben is elénk élt valóság volt és marad. Amikor először nyílt rá alkalom, teológiánkon az első évfolyammal szerezte meg a diakónus lelkész képzettséget. Az itt szerzett tudás is mélyítette hitét és elkötelezettségét, úgy a gyülekezeti, mint a közegyházi szolgálatok felé. A rendszerváltást követő zsinat tagja lett egészen 2012-ig. Betöltötte a világi alelnöki tisztet és az ügyrendi bizottság elnöki tisztét. Végül, de nem utolsósorban - lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem - meg kell említenem Sztruhár András életében még egy hangsúlyos területet. A kiterjedt, nagy családot. András igazi Luther-tanítványként tölti be ezt a hivatást, a családfőre nehezedő, de sok-sok örömmel járó felelősséget. Német attasé a püspöki hivatalban A Német Szövetségi Köztársaság nagykövetségének kulturális attaséja, Jens Waibel december í-jén az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatalába látogatott. A két éve hazánkban szolgáló diplomata a Fabiny Tamás püspökkel folytatott beszélgetés során részletesen tájékozódott a készülő Luther-rajzfilmsorozat előkészületeiről. A következő epizód német szinkronja a nagykövetség támogatásával készülhet el. a romák között végzett munka, az evangélikus iskolák német kapcsolatainak erősítése, illetve kiadványok megjelentetésében való együttműködés lehetősége is felmerült. Jens Waibel a szomszédos Luther Animációs Műhelyben is látogatást tett, ahol Richly Zsolt rendező és munkatársai vezetésével megismerkedett a sorozat művészi vezérlő elveivel és a rajzfilmkészítés technikai hátterével. ■ P. K. M. A római katolikus egyházfő a remény és a biztatás hangján szólította meg az Európai Unió (EU) törvényhozó testületének résztvevőit s rajtuk keresztül az európai polgárokat. Az Európai Parlamentben november 25-én elmondott beszédének középpontjában az emberi méltóság és az emberi jogok kérdésköre állt. Ferenc pápa élesen elítélte az EU menekültpolitikáját: „Nem lehet elfogadni, hogy a Földközi-tenger tömegsír legyen! Az európai országokba érkező menekülteknek korrekt foglalkoztatási feltételeket kell biztosítani.” Beszédében nagyon fontosnak nevezte a családok és a természet hatékonyabb védelmét. „Nem urai, hanem oltalmazói, gondozói vagyunk a természetnek, s az sem tolerálható sokáig, hogy miközben milliók éhhalált szenvednek, addig Európában naponta élelmiszerek tonnáit hajítják a szeméttárolókba” - fűzte hozzá. Rámutatott, hogy Európa nagy kísértése az individualizmus túlhangsúlyozása, a gyengék, betegek, idősek „leírása”. Miközben az emberiség egy része elfogadhatatlan bőségben tobzódik, ugyanakkor teljesen közönyös a szegények iránt, s a közöny kiterjed a meg nem született életekre is - mutatott rá a katolikus egyház feje. „Elvetélő kultúrának” nevezte mindazt, aminek egyik mozgatóereje a fogyasztási mohóság. Ferenc pápa szerint Európa jövője összefügg azzal, hogy képes lesz-e az öreg kontinens lakossága újra felfedezni a transzcendenciát. Ezért arra kérte a felelős politikusokat, törekedjenek olyan Európa felépítésére, ahol nem a gazdaság körül forog minden, hanem az emberi élet szentsége a legfontosabb. ■ Dr. Békefy Lajos Fiatal érsek az észt egyház élén Az Észt Evangélikus Egyház zsinata november 26-án új érseket választott, miután a korábbi egyházvezető, Andres Pőder elérte a hatvanöt éves korhatárt. A választási folyamatban az egyházmegyék jelölése alapján öt jelölt vett részt: közülük Joel Luhamets tartui esperes és Tiit Salumde egyháztanácsos hosszú egyházi pályafutás tapasztalataival a háta mögött, Öve Sander, a teológia rektora, Marko Tiitus viljandi esperes, egyházzenész és Urmas Viilma egyházkancellár a fiatal generáció lendületével mutatkozott be. Az észt egyház képét alakító és így a választást döntően befolyásoló teológiai és tartalmi kérdések mellett (női ordináció, azonos nemű párok megáldásának kérdése, a különböző kegyességi irányzatok erősödő ellentétei, a konzervativizmus megerősödése a balti egyházakban) izgalmas taktikai kérdés volt tehát a döntéshozók számára, hogy két-három vagy húsz-huszonöt évre válasszák-e meg az egyház legfőbb vezetőjét. A választás megkezdése előtt Joel Luhamets visszalépett, így az első fordulóban négy jelölt vett részt. Mivel egyikük sem szerzett ötven százaléknál nagyobb többséget, a második, döntő forduló Öve Sander (huszonhat szavazat) és Urmas Viilma (harminckét szavazat) között zajlott. A negyvenegy éves Urmas Viilma 2008 óta úgynevezett kancellárként vesz részt az egyház vezetésében, nemzetközi színtéren is gyakran ő képviselte az egyházat. Mint kancellárnak elsősorban az egyházi adminisztráció irányítása és a gazdasági kérdések felügyelete volt a feladata, egyebek mellett a lelkészek életkörülményeit javító szolidaritási alapot hozott létre. Emellett a tallinni dómtemplom lelkészeként látott el gyülekezeti szolgálatot. Több évtizedes hitoktatói és néhány éves iskolalelkészi tapasztalataira építve gyülekezetében - az észt egyházban elsőként - evangélikus iskolát hozott létre, mely már két évfolyammal működik. Az országos lelkészkonferencia 2012-ben az év lelkészévé választotta. A választási eredmény értékelése során egyházvezetői tapasztalata és mérsékelt konzervatív nézetei mellett megfontoltságát, jó kommunikációs készségét is kiemelték. Urmas Viilma megválasztását követően úgy nyilatkozott, hogy - ha Isten élteti - hosszú időszak áll előtte az érseki szolgálatban, így gyors változásokra nem készül az egyház életében, működését az egyház már korábban elfogadott fejlesztési terve (stratégiája) alapján kezdi meg. Az új érsek beiktatására 2015. február 2-án kerül sor. Egyházunk az 1920-as évek óta ápol kétoldalú kapcsolatot az Észt Evangélikus Egyházzal, néhány lelkészösztöndíjas mellett főként az 1937 óta rendszeresen megrendezett finnugor lelkészkonferenciák keretében. Emellett a Lutheránus Világszövetség Fabiny Tamás püspök által felügyelt kelet-közép-európai régiójában is aktív az együttműködés, folyamatos az információcsere. ■ Pap Kinga Marjatta
