Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-12-07 / 49. szám

KERESZTUTAK 20x4. december 7. (► 5 Evangélikus Élet Schulek Mátyás Ordass-, Sztruhár András Prónay-díjban részesült Ferenc pápa Strasbourgban A fasori evangélikus templomban tar­tott ünnepi istentiszteleten adták át no­vember 28-án az idei Ordass- és Pró­­nay-díjat. Egyházunk országos presbi­tériumának döntése alapján Schulek Mátyás, a Deák Téri Evangélikus Gim­názium nyugalmazott igazgatója kap­ta az Ordass Lajos-díjat. Sztruhár Andrásnak, a zsinat volt világi alelnö­­kének és ügyrendi bizottsága volt elnö­kének a Prónay Sándor-díjat ítélték oda. A díjakat és okleveleket Gáncs Péter el­nök-püspök és Prőhle Gergely orszá­gos felügyelő adta át. A díjazottak meghatódva köszönték meg az elisme­rést. Schulek Mátyás laudációját Kézdy Edit, a Deák téri gimnázium igazgató­ja mondta el, Sztruhár Andrásét Mé­száros Tamás, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület felügyelője. Alább ezek­ből olvashatók részletek. Laudáció Schulek Mátyás tiszteletére Schulek Mátyás 1935-ben, nyolc­gyermekes lelkészcsalád második gyermekeként született Budapesten. Középiskolai tanulmányait Sáros­patakon, majd Komáromban végez­te. Családja miatt nehezen vették fel egyetemre. Végül a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetemre ke­rült magyar-történelem szakra. 1956-ban szinte akaratlanul sodró­dott bele a politikai eseményekbe. Az egyetem forradalmi bizottságának elnökévé választották. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben amnesztiával szabadult, ekkor kerül­hetett sor elhalasztott esküvőjére is. Börtönéveire soha nem emlékezett gyűlölettel vagy keserűséggel. Derű­sen emlegette a fordítói munkát, amelyet odabenn végzett, tisztelettel emlékezett meg bajtársairól. Szabadulása után mint segédha­rangozó és segédegyházfi dolgozott, volt villanyszerelő segédmunkás, géplakatos szakmunkás-bizonyít­ványt szerzett. Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Bölcsészettudomá­nyi Karára 1965-ben iratkozott be. Hi­ányzó vizsgáit letette, megszerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját, majd estin elvégezte az angol szakot is. Huszonegy éven át gyakorolta ta­nári hivatását a kőbányai I. László Gimnáziumban. 1989 elején az újrainduló fasori gimnázium egyik alapító tanára lett. 1992-ben fejezte be tanulmányait az Evangélikus Teológiai Akadémián, azóta rendszeres lelkészi szolgálatot vállal a Kelenföldi Evangélikus Egy­házközségben. 1997-ben szentelték lelkésszé. Az 1992-es iskolaalapítások idején evangélikus oktatásunk meghatáro­zó személyisége volt. 1991 őszén kapott megbízást a Deák Téri Evangélikus Gimnázium megszervezésére. 1992 szeptemberé­ben indította az első évfolyamot. Harmati Béla püspökkel „tárgyalták vissza” a gimnáziumépületet az álla­mi iskolától 1993-ban. A tanárok szabadságát tekintette minőségi munkájuk zálogának. El­sődlegesnek a szeretetteljes légkört tartotta, vallotta, hogy ezen alapul­nak az oktatás-nevelés eredményei. Félreérthetetlenné tette, hogy a konfliktusokat keresztény szellemben kell kezelni. Az evangélikus iskola legfontosabb ismérvének azt tekin­tette, hogy a tantestület keresztény közösségként éljen. 2005-ig vezette szeretett iskoláját. Többször úgy nyilatkozott, hogy négy gyermeke van: két lánya, egy fia és a Deák Téri Evangélikus Gimná­zium. Sztruhár András méltatása Sztruhár András 1948-ban született Oroszlányon hívő, ősi evangélikus családban. Szolgálatához az alapokat ebben a szerető közösségben és az oroszlányi evangélikus gyülekezetben kapta nyitott szívű gyermekként. (...) Tizenhat évesen, 1964-ben meg­szervezte az azóta megszakítás nél­kül minden év nyarán megtartott if­júsági tábort, amely ma már fejér-ko­máromi egyházmegyei ifjúsági tábor néven fut. Azonban 64-ben nem kis bátorság és elszántság kellett az elin­dításához. Maga András is így vallott erről a tábor jubileumán: „Ha annak az erdészeti vezetőnek a helyében let­tem volna, aki ennek a gyanús társa­ságnak Sztruhár András és barátai névre kiadta a Vértesben a táborozá­si engedélyt, valószínű, most nem lenne ötvenéves tábortalálkozó.” Ma már látjuk, hogy Isten csodá­inak kifogyhatatlan tárháza milyen meglepetéseket tartogat egy fiatal és az általa vezetett közösség számára. Különböző impozáns statisztikák­kal alá lehetne támasztani az elmúlt ötven év táborainak történetét. Meg­próbáltam összeírni azok sorát, akik Csákváron, Kőhányáson, Tiszavár­­konyban, Hántán, Mindszentpusztán, Nagyvelegen megfordultak ebben a közösségben, majd valamilyen egyhá­zi szolgálatra kaptak elhívást és meg­bízást. Olyan hosszú a sor, hogy be­letörött a bicskám. (...) Amikor az akkori hivatalos egy­házvezetés rosszallását, nemtetszé­sét fejezte ki, vagy az Állami Egyház­ügyi Hivatalra való hivatkozással til­tásnak adott hangot, akkor Andrásék csak odébbálltak, és más helyszí­nen folytatták a munkát, továbbra is vállalva ennek minden ódiumát. Sztruhár András példaadása az egyházi közéletben is elénk élt való­ság volt és marad. Amikor először nyílt rá alkalom, teológiánkon az el­ső évfolyammal szerezte meg a dia­kónus lelkész képzettséget. Az itt szerzett tudás is mélyítette hitét és el­kötelezettségét, úgy a gyülekezeti, mint a közegyházi szolgálatok felé. A rendszerváltást követő zsinat tag­ja lett egészen 2012-ig. Betöltötte a vi­lági alelnöki tisztet és az ügyrendi bi­zottság elnöki tisztét. Végül, de nem utolsósorban - le­het, hogy ezzel kellett volna kezde­nem - meg kell említenem Sztruhár András életében még egy hangsúlyos területet. A kiterjedt, nagy családot. András igazi Luther-tanítványként tölti be ezt a hivatást, a családfőre ne­hezedő, de sok-sok örömmel járó felelősséget. Német attasé a püspöki hivatalban A Német Szövetségi Köztársaság nagykövetségének kulturális attaséja, Jens Waibel december í-jén az Észa­ki Egyházkerület Püspöki Hivatalába látogatott. A két éve hazánkban szolgáló diplomata a Fabiny Tamás püspök­kel folytatott beszélgetés során részletesen tájékozódott a készülő Luther-rajzfilmsorozat előkészületeiről. A kö­vetkező epizód német szinkronja a nagykövetség támo­gatásával készülhet el. a romák között végzett munka, az evangélikus iskolák né­met kapcsolatainak erősítése, illetve kiadványok megje­lentetésében való együttműködés lehetősége is felmerült. Jens Waibel a szomszédos Luther Animációs Műhely­ben is látogatást tett, ahol Richly Zsolt rendező és mun­katársai vezetésével megismerkedett a sorozat művészi vezérlő elveivel és a rajzfilmkészítés technikai hátterével. ■ P. K. M. A római katolikus egyházfő a remény és a biztatás hangján szólította meg az Európai Unió (EU) törvényhozó testületének résztvevőit s rajtuk ke­resztül az európai polgárokat. Az Eu­rópai Parlamentben november 25-én elmondott beszédének középpontjá­ban az emberi méltóság és az embe­ri jogok kérdésköre állt. Ferenc pápa élesen elítélte az EU menekültpolitikáját: „Nem lehet elfo­gadni, hogy a Földközi-tenger tömeg­sír legyen! Az európai országokba ér­kező menekülteknek korrekt foglalkoz­tatási feltételeket kell biztosítani.” Beszédében nagyon fontosnak ne­vezte a családok és a természet haté­konyabb védelmét. „Nem urai, ha­nem oltalmazói, gondozói vagyunk a természetnek, s az sem tolerálha­tó sokáig, hogy miközben milliók éh­halált szenvednek, addig Európá­ban naponta élelmiszerek tonnáit hajítják a szeméttárolókba” - fűzte hozzá. Rámutatott, hogy Európa nagy kísértése az individualizmus túl­hangsúlyozása, a gyengék, betegek, idősek „leírása”. Miközben az emberiség egy része elfogadhatatlan bőségben tobzódik, ugyanakkor teljesen közönyös a sze­gények iránt, s a közöny kiterjed a meg nem született életekre is - mu­tatott rá a katolikus egyház feje. „El­vetélő kultúrának” nevezte mind­azt, aminek egyik mozgatóereje a fo­gyasztási mohóság. Ferenc pápa sze­rint Európa jövője összefügg azzal, hogy képes lesz-e az öreg kontinens lakossága újra felfedezni a transzcen­denciát. Ezért arra kérte a felelős po­litikusokat, törekedjenek olyan Euró­pa felépítésére, ahol nem a gazdaság körül forog minden, hanem az em­beri élet szentsége a legfontosabb. ■ Dr. Békefy Lajos Fiatal érsek az észt egyház élén Az Észt Evangélikus Egyház zsinata november 26-án új érseket választott, miután a korábbi egyházvezető, And­res Pőder elérte a hatvanöt éves kor­határt. A választási folyamatban az egy­házmegyék jelölése alapján öt jelölt vett részt: közülük Joel Luhamets tar­­tui esperes és Tiit Salumde egyház­tanácsos hosszú egyházi pályafutás tapasztalataival a háta mögött, Öve Sander, a teológia rektora, Marko Ti­­itus viljandi esperes, egyházzenész és Urmas Viilma egyházkancellár a fi­atal generáció lendületével mutatko­zott be. Az észt egyház képét alakító és így a választást döntően befolyásoló teo­lógiai és tartalmi kérdések mellett (női ordináció, azonos nemű párok megáldásának kérdése, a különböző kegyességi irányzatok erősödő el­lentétei, a konzervativizmus megerő­södése a balti egyházakban) izgalmas taktikai kérdés volt tehát a döntésho­zók számára, hogy két-három vagy húsz-huszonöt évre válasszák-e meg az egyház legfőbb vezetőjét. A választás megkezdése előtt Joel Luhamets visszalépett, így az első for­dulóban négy jelölt vett részt. Mivel egyikük sem szerzett ötven százalék­nál nagyobb többséget, a második, döntő forduló Öve Sander (huszon­hat szavazat) és Urmas Viilma (har­minckét szavazat) között zajlott. A negyvenegy éves Urmas Viilma 2008 óta úgynevezett kancellárként vesz részt az egyház vezetésében, nemzetközi színtéren is gyakran ő képviselte az egyházat. Mint kancel­lárnak elsősorban az egyházi admi­nisztráció irányítása és a gazdasági kérdések felügyelete volt a feladata, egyebek mellett a lelkészek életkörül­ményeit javító szolidaritási alapot ho­zott létre. Emellett a tallinni dóm­templom lelkészeként látott el gyü­lekezeti szolgálatot. Több évtizedes hitoktatói és né­hány éves iskolalelkészi tapasztalata­ira építve gyülekezetében - az észt egyházban elsőként - evangélikus is­kolát hozott létre, mely már két év­folyammal működik. Az országos lelkészkonferencia 2012-ben az év lel­készévé választotta. A választási eredmény értékelése során egyház­vezetői tapasztalata és mérsékelt konzervatív nézetei mellett megfon­toltságát, jó kommunikációs készsé­gét is kiemelték. Urmas Viilma megválasztását kö­vetően úgy nyilatkozott, hogy - ha Is­ten élteti - hosszú időszak áll előtte az érseki szolgálatban, így gyors vál­tozásokra nem készül az egyház éle­tében, működését az egyház már korábban elfogadott fejlesztési terve (stratégiája) alapján kezdi meg. Az új érsek beiktatására 2015. február 2-án kerül sor. Egyházunk az 1920-as évek óta ápol kétoldalú kapcsolatot az Észt Evangélikus Egyházzal, néhány lel­készösztöndíjas mellett főként az 1937 óta rendszeresen megrende­zett finnugor lelkészkonferenciák keretében. Emellett a Lutheránus Világszövetség Fabiny Tamás püspök által felügyelt kelet-közép-európai ré­giójában is aktív az együttműködés, folyamatos az információcsere. ■ Pap Kinga Marjatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom