Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-10-05 / 40. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2014. október 5. ► 7 Luther-animáció és „sörhabos” könyvbemutató Ülésezett a reformációi emlékbizottság ► Szokásos megbeszélésükre gyűltek össze egyházunk reformációi emlékbizottságának tagjai szeptember utolsó szerdáján az Északi Egyházkerület püspöki hivatalában. Tudományos igényű tervekről, pályázatokról és eredményekről éppúgy tanácskoztak, mint ahogyan szó esett az első evangélikus sörfesztiválról... Ezt a világot kell megőrizni Ökumenikus istentisztelettel nyílt mega teremtés hete ► A magyarországi egyházak hosszabb-rövidebb ideje foglalkoznak a keresztény ember teremtett világ iránti felelősségével. E kérdést a középpontba állító munkacsoportjaik egymással is felvették a kapcsolatot. Ebből az összefogásból született meg a teremtés hete: a részt vevő egyházak 2009 óta minden évben szeptember utolsó és október első vasárnapja között a teremtett világért hívnak hálaadásra, és egyúttal védelmére is buzdítanak. A teremtésvédelem iránt elkötelezett gyülekezetek munkáját díjazták szeptember 28-án a balatonboglári evangélikus templomban, a teremtés hete idei nyitó istentiszteletén, mely egyben az Európai Keresztény Környezetvédelmi Hálózat (ECEN) magyarországi nagygyűlésének megnyitója is volt. Az emlékbizottság tagjainak Fabiny Tamás püspök bevezető áhítata után Hafenscher Károly miniszteri biztos adott tájékoztatást az állami reformáció-emlékbizottság tevékenységéről. (Az alakuló ülését ez év január 23-án tartó állami testületet a kormány hívta életre, hogy 2017. december 31-ig működve előkészítse a reformáció kezdete ötszázadik évfordulójának méltó megünneplését.) A miniszteri biztos beszámolt a 2017-es programtervezetről: sokrétű és nagyszabású kulturális események, többek között kiállítások, koncertek, díszbemutató megvalósítását is tervezik. Csakúgy, mint egyházunk emlékbizottsága, az állami emlékbizottság is csatlakozott a Refosoo nemzetközi hálózathoz - közölte Hafenscher Károly. A miniszteri biztos - aki egyházunk zsinatának lelkészi elnöki tisztségét is ellátja - elmondta: folyamatosan fejlesztik a ref0rmaci02017.hu című honlapot, amelyen számos információ található magáról a bizottságról és a reformációról. Elsősorban a fiatalabbaknak kedvezve androidos mobiltelefonos applikációval bővítik majd kínálatukat. Az ínyencek igazán „lutheresen”, egy pohár sör mellett élvezhetik Luther Márton Asztali beszélgetéseit, ugyanis a Luther Kiadó a Luther válogatott művei könyvsorozat legújabb kötetét Balatonszárszón, a Lutherfeszt evangélikus sörfesztiválon mutatja be október 25-én. A „sörhabos” bemutató mellett egy budapesti, novemberi könyvbemutatót is terveznek a fordító Márton László részvételével - osztotta meg a résztvevőkkel Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója. A reformáció és kultúra évének ünnepi hangversenyén fognak megszólalni a lezárult kórusműpályázat díjnyertes alkotásai november 29-én 18 órakor a Deák téri evangélikus templomban. A beérkezett harmincnégy műből a zsűri négyet díjazott, és további tíz alkotást ítélt kiadásra, mely munkákat kottafüzet fogja majd egybe - részletezte a pályázat ötletgazdája, Bence Gábor, az Evangélikus Kántorképző Intézet vezetője. Az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója, Harmati Béla László a reformációi emlékútpályázathoz fűződő tapasztalataikról és könyvterveikről számolt be. A Magyar Evangélikus Bibliográfia (MEB) és a Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) folyamatos bővítéséről és jó látogatottságáról adott hírt H. Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár tudományos munkatársa. A MEB- ben mintegy tizenhatezer rekord kereshető, a MEDiT háromszázezer digitalizált oldalt foglal magában. Tekintettel arra is, hogy 2015 a tematikus évek sorában a reformáció és oktatás éve lesz, iskolai évkönyvek digitalizálásával kívánják fejleszteni a tárat. Az emlékbizottság közzétette iskolatörténeti pályázati felhívását. (Lapunk szeptember 14-i számának 10. oldalán olvasható.) A pályázat célja, hogy tudományos igényű iskolatörténeti tanulmányok készüljenek, feldolgozva egyegy Kárpát-medencei evangélikus iskola múltját és jelenét. Elfogadta a testület a 2015-ös tematikus év plakátját és jelmondatát. Három plakátterv közül választották ki a nyertest, amelynek alkotója a békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus oktatási intézmény diákja, Csikós Erika. 2015 vezérgondolata: „Tanítványok vagyunk.” A plakátot viszontláthatjuk majd a jövő évi Evangélikus naptár borítóján is. Az emlékbizottság tagjai bepillantást nyerhettek a Luther Márton életét feldolgozó animációs film műhelytitkaiba is. Levetítették a film első - a reformátor gyermekkoráról szóló -, még nyers epizódját. A munkaülés után pedig maga a film rendezője, Richly Zsolt vezette körbe a bizottság kíváncsi tagjait a püspöki székhellyel szomszédos épületben helyet kapó animációs műhelyben (képünkön). ■ Bállá Mária Európa több mint húsz országából száznégy delegált érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen az Európai Egyházak Konferenciája nemzetközi teremtésvédelmi hálózatának találkozóján. A szeptember 27. és október 1. között Balatonszárszón, a Soli Deo Gloria református konferenciatelepen zajlott tanácskozás résztvevői azt járták körül, mi az egyházak szerepe a klímaváltozás okozta ökológiai krízisben. A kétnyelvű (angol-magyar) istentiszteleten a magyarországi katolikus, evangélikus, metodista, ortodox és református egyház képviselői, valamint az ECEN-konferencia hazai és külföldi résztvevői együtt járultak Isten elé, s vallották meg dalban, imádságban: „Az Úré a föld...” (Zsolt 24,1) Pál apostol Timóteusnak címzett intelme - „...őrizd meg a rád bízott kincset” (íTim 6,20) - alapján Kodácsy Tamás lelkipásztor, a református egyház ökogyülekezeti mozgalmának elnöke prédikált. A teremtésvédelem nem egyszerűen környezetvédelem, sokkal mélyebb, spirituálisabb: az ember megelégedettségéről és felelősségéről szól. Arról, hogy ránk bíztak valamit, amit nem mi állítottunk elő, olyan valamit, ami nem pótolható. „Nincs más világ, mely meg lenne váltva Jézusban, ezt kell megőrizni” - zárta prédikációját Kodácsy Tamás. * * * Az ökumenikus teremtésvédelmi munkacsoport tagjai - Béres Tamás, ifi. Gyimóthy Géza, Khaled László, Kodácsy Tamás, Kodácsy-Simon Eszter, Nobilis Mártó, Szűcs Boglárka és Vwtor András - az idei teremtésünnepre is készítettek segédanyagot, amelyben a gyülekezetek környezettudatosságát segítő tanulmányok, bibliai vázlatok és gyakorlati ötletek egyaránt találhatók. Kitartó, többéves munkájuk nyomán egyre több keresztény közösség válik fogékonnyá a teremtésvédelemre. Az ilyen kezdeményezéseket igyekszik elismerni a református ökogyülekezeti mozgalom és az evangélikus egyház Ararát munkacsoportja. A teremtés hete idei megnyitóján a Tatai Református Egyházközség vehette át az Ökogyülekezeti díjat, a házigazda Balatonboglári Evangélikus Egyházközség pedig Ökogyülekezet címet kapott. ■ Feke György Forrás: reformatus.hu A „reformátor meg(re)formálása” - így születik a rajzfilmfigura A tragédia embere Madách Imre százötven évére Napok óta a képét nézem. Magas homlok, lecsüngő bajusz, kihajtott, fehér gallér. A szemében sötét riadalom: a halállal megjelölt férfi nem múló félelme. Jeles drámaírónk, Madách Imre (1823. január 21. - 1864. október 5.) fiatal korától gyenge egészséggel bírt: húszévesen mindennapos vendége volt az elmúlás gondolata. 1823-ban született, mint Petőfi, és másfél évtizeddel élte túl. Negyvenegy évesen halt meg Alsósztregován, ahol életének nagy részét töltötte. Ősei a felső réteghez tartoztak. Apja vezető szerepet vállalt Nógrád megye közéletében; korán megözvegyült anyja egyedül nevelte. Madách kíváncsian figyelte a reformkor kiválóságait, barátja lett Lónyay Menyhértnek. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1854-től visszavonultan élt, irodalommal foglalkozott. „Madách felnőtt korára rátalált a romantika kedvelt műfajára - írta Kerényi Ferenc -, a drámai költeményre. A világirodalomban Goethe, Milton, Byron, Hugo, Ibsen neve fémjelzi ezt a nehéz törekvést.” Tér- és időjáték a mű, Ádám és Lucifer végtelen párbeszéde hangzik föl, míg az ember rádöbben veszendő ember létére, a küzdésre, az újrakezdés boldogságára... Madách nagysága abban van, hogy kibővíti a századokon átívelő tartalmat, a jövőbe vetít mindent, a technika uralmába, utolsó menedékünkbe: az űrbe. Nem feledkezve meg a kirabolt és pusztuló földről. Madách Tragédiájának mondanivalója, megfejthetetlen titka miatt a világszínpadra is kijutott. Negyven nyelven lehet olvasni, és nincs olyan nap, hogy valahol ne játszanék. Mondatai élnek bennünk: „Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” „Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy -” Mondhatni, Madách „egykönyves író” ám ez nem teljesen igaz. Rövidre szabott írói pályáját versekkel kezdte, novellákat is írt, jegyzetlapokat. Mégis mintha mindegyik hatalmas drámáját előlegezné. Az ember tragédiáját Madách 1859. február 7. és i860, március 20. között írta. Rövid idő alatt nagy ívű gondolati művet vetett papírra. Az egész forrongó, szenvedésekben gazdag emberi történelmet áttekintő drámai költeményt. „Gyökerei visszanyúlnak az antik mítoszba - írta Csűrös Miklós -, a Bibliába és a keresztény középkor irodalmába.” Az 1850-es évek fordulójának bélés külpolitikai reményei éppúgy belejátszottak a mű születésébe, mint a világtörténelmi olvasmányok. És Madách (rossz) házasságban szerzett tapasztalatai. „Dicsőség a magasban Istenünknek, / Dicsérje őt a föld és a nagy ég” - indul a Tragédia. Azután az Úr hangja zeng: „Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen. / Év-milliókig eljár tengelyén...” Az első három keretszínt követő álomszínek (IV-XIV.) időutazásra hívnak: Lucifer álmot bocsát Ádámra, így kalauzolja végig az emberi történelem fontos korszakain, múlton, jelenen - ez a londoni szín (XI.) -, majd a jövőn. A nem szűnő vereségek után Ádám belefárad a harcba, de Éva anyasága erőt ad neki, az újrakezdés reményét a záró keretszínben (XV.). Több mint kétszáz oldal, négyezer sor, és eljutottunk a befejezésig. Hárman maradtak, mint az indulásnál; Éva szól: „Ah, értem a dalt, hála Istenemnek!” Ádám folytatja: „Gyanítom én is, és fogom követni. / Csak az a vég! - Csak azt tudnám feledni! Az Úr mindenséget betöltő hangja oltja ki a játékot: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Arany János érdeme, hogy fölismerte Madách művének kivételes értékét. Magára vállalta az irodalomba való bevezetését, gondos átnézését, javítását. Ha igaz, az utolsó mondat közös megfogalmazás, és jó döntés: egyensúlyba hozza a művet, és felröpíti. A múlt évben Weöres Sándorról azt írtam: falusi költő. Madáchra is érvényes ez. Vidéki. És hősei is azok. Ádám mindig így jelenik meg, nem ismeri a világ változásait. A Tragédiában Istennel küzd a legtöbbet. Be van fejezve a nagy mű? - kérdezhetjük. Tudjuk: nincs befejezve. A százötven éve halott Madách Imre a kérdésekre kérdésekkel felel: „Aztán mi végre az egész teremtés?” Nem is olyan könnyű felelni rá... ■ Fenyvesi Félix Lajos
