Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-09-21 / 38. szám

Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2014. szeptember 21. » 7 Testvéri teadélután Az anglikán kereszténység évszázadai című kötet bemutatóján jártunk ► A Luther Kiadó és a Hermeneutikai Kutatóközpont Ala­pítvány gondozásában megjelent, Az anglikán keresz­ténységévszázadai című kötetet mutatták be szeptember íx-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium díszter­mében. Az Anglikán-Lutheránus Társaság 2014-es magyar­­országi konferenciájának megnyitása alkalmából szerve­zett - teadélutánnal egybekötött - könyvbemutatón a ven­déglátó intézmény igazgatója, Hajdó Ákos és Gáncs Péter elnök-püspök köszöntötte az egybegyűlteket. Fabiny Tibor Faludy Alexander A Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztikai Intéze­tének és Hermeneutikai Kuta­tóközpontjának vezetője, Fa­biny Tibor és Faludy Alexan­der anglikán egyháztörténész lelkész által szerkesztett kötet hiánypótló Magyarországon, hiszen a 16. századtól napja­inkig mutatja be az anglikán kereszténység történetét, va­lamint teológiai arculatát. A Magyarországi Luther Szö­vetség elnöke, illetőleg az Anglikán-Lutheránus Tár­saság kurátora - a történeti leíráson túl - hat tanulmány­ból, egy páratlan ökumenikus dokumentumból, valamint kronológiát, anglikán fogal­mak szójegyzékét és teológu­sok kislexikonát tartalmazó függelékből építette fel a kö­tetet. Ezek összessége átfogó képet nyújt a magyar olvasó számára az anglikán keresz­ténységről. Szabó István egyetemi tanár, református püspök a kötetet méltatva hangsúlyozta, hogy „a magyarországi protestáns ke­reszténység történeti okokból inkább a németországi teoló­giai hagyományhoz áll köze­lebb, ezért kimagasló jelentő­ségű, a történeti meghatáro­zottságon átívelő kötet látott napvilágot Fabiny Tibor és Fa­ludy Alexander együttműkö­déséből.” A Dunamelléki Re­formátus Egyházkerület lel­­készi vezetője elmondta: „Ez a kötet tükrözi a jelenkori fejle­ményeket, azaz az anglikán kereszténység nyitottságát ugyanúgy, mint a magyar pro­testánsok tájékozódási vágyát, ugyanakkor kifejezi az ökume­­né 20. és 21. századi alakulását.” A kötetben immár magyarul is olvasható az 1993-ban aláírt, úgynevezett Porvooi közös nyi­latkozat, amelyről a reformá­tus püspök elmondta, hogy ez az egyik olyan ökumenikus nyilatkozat, amely nemcsak megszületett, hanem mara­dandónak is bizonyult. „E nyi-Szabó István református püspök latkozat számba veszi az egy­ház alapját, megnevezi a hitel­veket, és azokhoz képest meg­határozza a felekezeti különb­ségeket, ugyanakkor a feleke­zeteket az igaz egyház apostoli AZ ANGLIKÁN \\ KERESZTÉNYSÉG ÉVSZÁZADAI :TMr ■./ Jfr ff fii § fzs •. ■ J __Imid ; i szolgálatára hívja.” Szabó István kiemelte, hogy a magyaror­szági olvasók számára e kötet bemutatja az anglikán egyhá­zon belül jelen lévő kálvini ha­tást és a lutheri spiritualitást egyaránt, így mind az evangé­likus, mind a református olva­sóknak különösen izgalmas olvasmánya lehet, hiszen saját testvérfelekezetük nézeteit is megismerhetik általa. Kiadónk igazgatója, Ken­dek K. Péter köszöntőjében hangsúlyozta: a Luther Kiadó évek óta törekszik arra, hogy ne kizárólagosan evangélikus szerzőktől és evangélikus teo­lógiai tartalmat jelentessen meg. „Ennek szellemében ad­tuk ki a Hermeneutikai Kuta­tóközpont Alapítvánnyal közö­sen jelen kötetünket, kifejezve az evangélikus nyitottságot és párbeszédkészséget” - fogal­mazott az igazgató. A könyvbemutatón közre­működött a Sólyom Richard művészeti vezető által dirigált E Gabrieli kórus is, amely az an­gol katedrálisok énekhagyo­mányát követő előadásával az anglikán egyházzene páratlan énekkincséből nyújtott ízelítőt. ■ Galambos Ádám Teológia hétköznapi nyelven - blogmisszió az interneten Beszélgetés egy teológus informatikussal ► Diplomamunkájának témáját valósította meg a gyakorlat­ban Jorsits Attila. Az internet által divatba hozott műfa­jok új lehetőséget jelentenek az evangélium hirdetésében. De vajon elég hatékonyan szolgálatba állítható-e a legújabb technológia Isten országa örömhírének terjesztésében? Er­ről is kérdeztük az Evangélikus Hittudományi Egyetem el­végzése óta informatikusként dolgozó blogírót. Keresztény blogírók összejöve­tele volt néhány hónapja a je­zsuita rend által fenntartott Párbeszéd Házában Budapes­ten, a Horánszky utcában. Jel­lemzően fiatalok - protestáns és katolikus egyháztagok - jöt­tek össze mintegy félszázan, hogy eszmét cseréljenek az in­ternet missziós lehetőségeiről. E sokfelekezetű hívő közös­ségben önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy ki milyen feleke­zetű családi háttérben találko­zott a hit dolgaival...- Egyszerű, átlagos római katolikus családban nőttem fel, gyermekkoromban nem nagyon érintett meg a hit, egészen 16-17 éves koromig - mondja beszélgetésünk ele­jén Jorsits Attila.- Mi történt akkor?- A középiskolánkban Új­szövetséget osztogattak aján­dékba a Gedeon Társaság missziósai. Szerettem olvasni, és ahogy belemerültem, meg­érintett Isten igéje. Nem sok­kal ezután vásároltam egy tel­jes Bibliát, hogy az Ószövetsé­get is olvashassam. Napra pon­tosan nem tudom a megtéré­sem idejét, de nagyjából ek­korra tehető. Ezek után a győr­­újvárosi evangélikus gyüleke­zetben találtam lelki otthon­ra. Saját döntésem volt, hogy ezt választottam. Megvizsgál­tam a különböző felekezete­ket, és úgy találtam, ez a leg­inkább bibliahű. Rendszere­sen, naponta olvastam a Bib­liát, igen érdekeltek a történe­tek és összefüggéseik. Új világ tárult fel előttem.- Ott konfirmált?- Igen, és ott segítettek épülnöm a hitben.-Erre a hatásra született mega későbbi hittantanári és teológiai irányú pályaválasz­tás?- Nyugodtan mondhatom, hogy még nem, csak nagyon érdekesnek találtam Isten sza­vát, már akkor ráéreztem a bibliatanulmányozás jó ízére.- Milyen irányú érdeklődé­se volt még és össze tudta-e kötni ezt is a Biblia utáni vággyal?- Szerettem a számítás­­technika világát, így lettem informatikus, az evangélikus teológián pedig elvégeztem a hittantanári szakot, és hogy még mélyebb bibliai ismerete­ket szerezhessek, a lelkész szakon is kijártam a hat évet.- Ezek szerint Ön felszentelt evangélikus lelkész?- Nem, Isten más irányba fordította az életemet. Az én elhívásom nem a lelkészi pá­lyára szólt.- Ezek után adódik a kér­dés, hogy akkor mire?- Szerettem volna össze­kötni az informatikai és teo­lógiai ismereteket, hogy Isten örömhírét - az evangéliumot - hirdessem. Az interneten találtam meg ennek lehetősé­gét. Két évvel ezelőtt elkezd­tem egy saját internetes missziót. A teologiablog.hu címet választottam, és ezen a fórumon hétköznapi módon igyekszem beszélni az olvasó­imhoz a Biblia alapvető kérdé­seiről. Kerülöm a „kánaáni” nyelvet, mert több olvasóm is kereső vagy ateista. Kísérletnek indult. Eleinte nem terveztem néhány hó­napnál hosszabb időre, de mi­vel egyre többen kezdték olvas­ni, és hozzá is szóltak, megma­radtam ennél a formánál. Úgy látom, hogy ezen az úton olyan embereket sikerül elérni az evangéliummal, akiket más úton talán meg sem lehetne szólítani. Az anonimitás lehe­tősége jelentős előny, így el me­rik mondani az emberek kér­déseiket, véleményüket. Ők nem mennének el templomba, nem szólítanának meg egy lel­készt, így viszont hangot adnak az aktuáüs témát érintő gondo­lataiknak. Kapok hideget-meleget a visszajelzésekben. Fontos még, hogy írásaim rövidek, igyekszem egyszerűségre tö­rekedni a bonyolult és nehéz kérdésekben.- Hányán vannak ma, akik­kel rendszeres kapcsolatban van a blogírás révén?- Több mint ezer állandó olvasóm van, és számos „vélet­lenül” odatévedő internete­ző. Ezzel a bloggal egy virtu­ális közösség része lettem.- Amikor Jézus testben itt járt a földön, bejárta egész Iz­raelt, nem maradt meg a zsi­nagógák falain belül az Isten országa örömhírének hirdeté­sével, hanem feszegette az ak­kori „egyház" szervezeti kerete­it. Nekem most úgy tűnik, mintha Ön is valami hasonlót cselekedne ezzel a teológiai bloggal. Jól gondolom ?- Igen, azt hiszem, ha Jézus ma közöttünk lehetne test­ben, biztosan élne ezzel az eszközzel. Ezért ragadtam meg ezt a lehetőséget, és bővítet­tem az elérhetőségét a legis­mertebb közösségi oldalakon való megjelenéssel.- Milyen témák iránt nyil­vánult meg eddig a legna­gyobb érdeklődés?- Néhány írás címét mon­danám az utóbbi időből: Van Isten, nincs Isten? Miért pont a hit?Mihez kezdjünk a bűn­nel? Miért hiszel Jézusban? A Biblia időszemlélete - ez egy ötrészes sorozat volt.- Mennyire sok munkát je­lent egy-egy rövid írás elkészí­tése?- Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de egy-egy írásban - amely alkalmanként csak egy oldal, néha még annál is keve­sebb - sokszor egész heti munka van. A görög és héber nyelvű eredeti szövegek mel­lett sok értelmezést és kom­mentárt is megvizsgálok, ezek esszenciáját adom közre egy­­egy témában. Persze szabad időmben foglalkozom ezzel, napi egy-két órát, de a gondo­latoknak napközben sem lehet határt szabni.- Úgy tudom, hogy Ön két­gyermekes, boldog házasság­ban élő édesapa. Nem vesz el sok időt a családtól ez a tevé­kenység?- Amikor a családommal vagyok, igyekszem kikapcsol­ni a blogírót, hogy teljesen velük lehessek, bár nem tagad­hatom meg magam, hiszen a teológia - az Istenről való be­széd - a szenvedélyem. A csa­láddal is együtt olvassuk a Bibliát, az Útmutatót is hasz­náljuk.- Végezetül szeretném meg­kérdezni, hogy mit szeretne el­érni blogírói tevékenységével.- Azt szeretném, hogy Is­ten mindig jelen legyen az emberek életében, hétköz­napjaiban, hogy megmene­küljenek. Az olvasók pedig felismerjék, hogy nekik Is­tenre van szükségük a boldog és teljes élet megéléséhez. A Jézusban való hit forrása az evangélium, ezt az informá­ciót szeretném mindenkivel megismertetni. Ő azért élt és halt, hogy az övéit megment­se, ezt a hírt kell hirdetni minden lehetséges eszközzel, ahol az emberek jelen van­nak. Isten jelen van az inter­neten, de hogy mit látnak be­lőle az emberek, rajtunk mú­lik, nagyon fontos, hogyan jelenítjük meg őt. ■ Takács Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom