Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-04 / 18. szám
„Sokan, nagyon sokan utaztak azért hét-nyolcszáz „Bonhoeffer inkább kérdéseket hagy „Felordított: »Inkább „Mi, keresztények, Jézusban Elszámoltatás - krisztusi módon p 2. oldal kilométert, hogy néhány másodpercre láthassák ránk, mint lekerekített válaszokat. megölöm a lányt, megláttuk a messiást - aki Feltámadás a Puskin utcában! p 3. oldal a töltésekben bujkáló rokonaikat, a kertjük végét, Élettörténete ma is felzaklató de nem adom a Messiás, mert nincs másik, Kőbe vésett orosházi tisztelet p 8. oldal a házuk tetejét vagy a templomtornyot.” olvasmány - de jól tesszük, ha egy lutheránusnak!«” és nem is várható másik.” Tessék mosolyogni! p 12. oldal Beszélgetés a Sopron környéki ideig együtt élünk a kérdéseivel." A szerelmes Stüszi Nem kóser a széder Kerületi közgyűlések p 13. oldal németek kitelepítéséről P 5. oldal Ki állja meg a helyét? IP 7. oldal vadász P 10. oldal p 15. oldal Aki naggyá tette Váradot p 14. oldal Anyák napi nyelvlecke ■ Füller Tímea Néhány évvel ezelőtt teljesen ellányosodott a tengelici hittancsoport. Ha itt-ott felbukkant egy-egy érdeklődő fiú, az pár alkalom után angolosan távozott, mert a hölgykoszorúban nemigen találta a helyét. „Uram, szükségünk lenne megtérő fiúkra. Te látod, mennyire. Gondoskodj rólunk, kérlek!” - fohászkodtam föl újra meg újra. És tessék - Istennek van humorérzéke -, most itt vagyok két, csupa fiúkból álló csapattal. Lány sehol, s ha betéved is valamelyik, hamarosan sikítva elmenekül ebből a határozottan férfias társaságból. Pedig egyébként aranyosak. Illetve nem is ez a megfelelő szó rájuk. Jó fejek inkább. Nem sértődöznek, duzzognak, mint a lányok, kevesebbet locsognak-fecsegnek, és nagyon szeretik a bátor hősökről szóló történeteket, amelyekben a Biblia bővelkedik. (A lányos csoportban tanév vége felé már határozottan kérték a szimpatikus nőkről szóló történeteket - a sok bűnös nő meg a mellesleg megemlített, névtelen női szereplő után.) A fiúk mások. Tényleg jó fejek, viszont nem barkácsolnak. Még anyák napi meglepetést sem szívesen. Verset, netán dalt tanulni meg egyenesen röstellnek. A múltkor meg is jegyezte az egyik teljesen komolyan: meglehet, nekik ez az a bizonyos sok szenvedés Krisztusért, amelyet mindenképpen el kell szenvedniük a hívőknek. Szóval küszködünk az anyák napi műsorral. A mosolygó, jól nevelten egy sorban álló, fehér blúzos, sötét szoknyás kislányok megható dalokkal és versekkel tűzdelt előadása után szegényes lesz a műsorunk. Idén összesen egy ének meg egy közös vers fog elhangzani a pironkodó, egyik lábukról a másikra álló, lógó ingű, saját cipőjüket bámuló fiaimtól. Más világ - de nem rosszabb, csak más. A készülődés idején feltettem nekik a kérdést, hogyan ünnepelnék ők szívük szerint az anyák napját.- Én elmosogatok anya helyett, annak biztosan örül - mondta az egyik.- Ha a kistestvéremmel kimegyek az udvarra játszani, és nem verem meg, akkor anyu mindig mosolyog. Azt mondta, neki a csend az ajándék - szól komoly képpel a másik.- Az ünnepeken mi a bátyámmal sütünk anyunak egy tortát, és szépen megterítjük az asztalt. Olyankor bekötjük a szemét, mielőtt bejöhet az étkezőbe, hogy meglepetés legyen - hallom a harmadik választ. És sorolják a praktikus, gyakorlatias ötleteket. Nézegetem a papírvirágokat, amelyek egyre rondábbak lesznek, ahogy haladunk, a versre meg a dalra gondolok, amelyet próbálok „lenyomni a torkukon”, és elmosolyodom. így vagy úgy mutatják ki - látványosan vagy kevésbé ünnepélyesen ezek a gyerekek szeretik az édesanyjukat. Igyekszenek a maguk módján, hogy örömet szerezzenek. A fiúk mások. Tényleg jó fejek, viszont nem barkácsolnak. Még anyák napi meglepetést sem szívesen. Verset, netán dalt tanulni meg egyenesen röstellnek. A múltkor meg is jegyezte az egyik teljesen komolyan: meglehet, nekik ez az a bizonyos sok szenvedés Krisztusért... Ez persze nem mindig felel meg az álmainknak vagy a romantikus filmek meg a reklámok festette képnek - épp azért, mert igazi. A sírós, meghatódós anyáknapjákkal egyenértékű, csak le kell fordítani magunknak. Úgyhogy előítéleteket félre, próbáljunk ráhangolódni erre a nyelvre! Mert ez az élet. És ez pont úgy őszinte szeretetből fakad, mint ötéves kisfiam, Misu napokban elhangzott bájos hízelgése:- Anya, úgy szeretlek, mint egy traktort. Anyák, nagymamák s mind, akik gondját viselitek ennek a világnak! „Fordítsatok" okosan! A szerző zenetanár, hitoktató Megújult a kiskőrösi Harangvirág Evangélikus Óvoda p Gáncs Péter elnök-püspök, a Déli Egyházkerület lelkészi vezetője avatta fel április 27-én, vasárnap a kiskőrösi gyülekezet megújult és kibővített óvodáját. A kivitelezés 2013 augusztusában kezdődött, november közepére fejeződött be, és december végéig az engedélyeztetési eljárás is rekord gyorsasággal lefolyt. Az ovisok már a karácsonyi szünet után, január 7-én birtokba vehették a megújult - és immár hivatalosan is felavatott - épületet. Folytatás a 3. oldalon A budavári evangélikus templomban április 27-én 18 órakor kezdődött ökumenikus hálaadó istentisztelet keretében „vették át gyülekezeteink” a protestáns új fordítású Biblia legújabb revideált kiadását (RÚF 2014) mint a Szentírásnak prédikációk alapjául szolgáló szövegét. Mivel az Evangélikus Élet jelen lapszámát (a május elsejével kez^ dődő hosszú hétvége miatt) kivételesen már h ugyanezen a napon nyomdába kellett kül- 2 denünk, e szimbolikus voltában is nagy jelentőségű alkalmat - néhány további vasár- I napi eseményhez hasonlóan - nem állt > módunkban dokumentálni. A revideált új g fordítású Bibliának azonban péntek délután £ volt egy szakmai bemutatója is a 21. budao pesti nemzetközi könyvfesztiválon... 5 IP Beszámolónk a 6. oldalon Tudósítás a Gólyahír utcából Bölcsődeszentelés Pilisen P A Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat 2012-ben indította el munkáját. A négy pilléren álló szolgálatot - népkonyha, idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás - az egyház az önkormányzattól vette át. Az együttműködésről hamar kiderült, hogy gyümölcsöző, ezért az önkormányzat újabb lehetőséget ajánlott partnerének: a 360 millió forintból - többnyire pályázati pénzekből - felépített bölcsőde működtetését... Sok nehézség és leküzdendő akadály ellenére tavaly augusztusban megnyitotta kapuit a négycsoportos bölcsőde. Nem is akármilyen helyszínen, hiszen a pilisi természetvédelmi terület fűzfaligete, a Gerje patak, a még Google-térképek által sem ismert új, Gólyahír névre hallgató utca és egy háztáji gazdálkodást folytató porta a közvetlen szomszédsága. Ideális, nyugodt és természetes környezet a gyermekek számára. A tágas épületet, amely 56 gyermek befogadására alkalmas, jelenleg 42 bölcsis tölti meg élettel, akikkel 9 gondozónő foglalkozik. Rajuk kívül ötfős technikai személyzet - gondnok, gazdasági munkatársak - és a félállásban alkalmazott vezető, Tóthné Mátrai Edit gondoskodik az intézmény működtetéséről. Ők mindannyian a Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat alkalmazottai. Ennek köszönhetően igen szoros a gyülekezet és a bölcsőde kapcsolata. Mindezt tovább erősíti, hogy a csoportokban a hittanórákat Pángyánszky Ágnes lelkésznő és egy főállású, más iskolákba is járó hitoktató tartja, Krámer György espereslelkész pedig a dolgozóknak tart bibliaórát heti rendszerességgel. Sőt itt kap helyet a gyülekezet baba-mama köre is, amelybe a bölcsisek szülei is egyre inkább bekapcsolódnak. A Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat bölcsődéjének szentelésére április 23-án délután került sor a helyi lelkész házaspár és Fabiny Tamás püspök szolgálatával. Az egyházkerület lelkészi vezetője Mk 10,14b alapján hirdette Isten igéjét: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa’.’ A bölcsőde udvarán tartott ünnepségen a kicsinyek is részt vettek, bár - közel sem elítélhető módon - nem a székeken mozdulatlanul ülve, hanem az ablakokon át kikukucskálva... A köszöntések sorát Szabó Márton Elemér polgármester kezdte, aki elmondta: a civil és az egyházi szféra termékeny összefogása nagyon jól megmutatkozik ebben a szolgálatban. Ezért a közeljövőben a közös munka további bővítését tervezik egy hétcsoportos óvoda építésével. Krámer György esperes az együttműködés kapcsán a néha a vakmerőség határát súroló bátorságot emelte ki: az önkormányzat bátran belevágott egy ilyen nagy projektbe, ezzel létrehozva Pilis város első bölcsődéjét. Azután átadta az egyháznak, amely bátorságot tanúsítva igent mondott. „Isten áldása mindig ott volt, és ezt személyes életünkben is érezhettünk” - fogalmazott a püspökhelyettes. Buda Annamária, a diakóniai osztály vezetője egyházunk országos irodájának képviseletében volt jelen. Először arról szólt, mennyire hálás, hogy ilyen barátságos környezetben tölthetik a napot a gyermekek, majd az elmúlt évek tárgyalásaira visszaemlékezve hangsúlyozta: isteni segítség nélkül, csupán emberi erőből nem valósulhatott volna meg egyház és önkormányzat ilyen gyümölcsöző együttműködése itt, a Gólyahír utca 6. szám alatt. ■ HHÁ A Csiga csoport, illetve a szabadtéri oltár mögött Pángyánszky Agnes, Fabiny Tamás és Krámer György
