Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-03-09 / 10. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2014. március 9. *■ 13 Üzemátadás - hálaadással Fölszállott a páva a Szilas néptáncegyüttesben is A rákospalotai Szilas néptáncegyüttes a városrészen keresztülfolyó Szilas-pa­­takról kapta a nevét. Az együttes első tagjai olyan helybéli fiatalok voltak, akik fontosnak tartották a helyi hagyo­mányok megőrzését és továbbvitelét, majd az egyetemes magyar, a Kárpát­medence egész területét felölelő nép­tánckultúra elsajátítása, megőrzése és továbbadása is a szívügyük lett. Budapesten egyedülállónak mond­ható, hogy a nagyvárosi forgatag­ban fenn tudott maradni egy kis szi­get, ahol még a legkisebb gyerekek is ismerik a helyi nótákat; ahol a sublót­ból előkerültek a nagyszülők ünnepi, „templomba járó” - legdíszesebb, legszebb - viseletéi, és ezeket a nagy ünnepi alkalmakkor fel is öltik a tán­cosok - akik'egyébként a rákospalo­tai evangélikus gyülekezet aktív tag­jai, presbiterei is. A palotai hagyományok megőrzé­se mellett a hitélet is fontos az együt­tes számára. Bizonyította ezt a rákos­­palotai evangélikus Kistemplomban tartott hagyományőrző istentisztelet is, amelyen a Szilas néptáncegyüttes minden tagja „beöltözve" vett részt. Ekkor készült az a kisfilm, amellyel az együttes bemutatkozik a Fölszállott a páva című televíziós tehetségkuta­tó versenyen. A kisfilm a Duna Televízió márci­us 15-én 18.35-kor kezdődő műsorá­ban lesz látható. Ez alkalommal a né­zők is segíthetik szavazataikkal az együttest a továbbjutásban. Áldás kísérje fellépéseiket! ■ Ponicsán Erzsébet rákospalotai evangélikus lelkész ► A misszió egyik lehetősége, amikor Isten szavát a templomon, illetve egyházi szertartáson kívül is hirdetheti a lelkész. Ez a lehetőség ada­tott a napokban Soltvadkerten, ahol új üzemegységet avattak, mégpe­dig egy evangélikus család vállalkozásánál. A műanyagipari kft. már évtizedek óta működik. Fő profiljuk a csomagoló­anyag-, nejlonzsák- és fóliagyártás. Mint a családfő és cégvezető, Gara­mi Zoltán beszédében elmondta, a nyolcvanas években kezdték a nejlon­­zacskó- és szatyorgyártást a garázs­ban, néhány dolgozóval. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Az utóbbi években több pályázatot is nyertek, a februá­ri üzemavató pedig újabb mérföldkő mind a cég, mind pedig a család éle­tében, hiszen új üzemcsarnokkal és a legmodernebb gépekkel bővült a gyár. Az üzemcsarnok építése 220 millió forintba került, ehhez 90 millió forint támogatást nyertek el. A nyomda­ipari gép ára közel 700 millió forint volt, 150 millió forint támogatást kap­tak hozzá. A beruházás révén tizen­nyolccal többen dolgoznak a cégnél. A megnyitón Varga Mihály nemzet­­gazdasági miniszter mondott beszédet. Ez tehát a gazdasági rész. És a többi?... Garamiék jól tudják, hogy a siker nem csupán az ő érdemük. Minden egyes nyertes pályázat és segítő kéz, jól képzett kolléga és profittal kecsegtető megrendelés mögött az Úristen áldá­sát hiszik. A családtagok rendszeres templomba járók, és támogatják a solt­­vadkerti evangélikus gyülekezetét. Ezért is tartották fontosnak, hogy az új üzemegység avatásán lelkészi szó is hangozzék a több mint százfős illuszt­ris vendégsereg előtt. A választás nem volt nehéz: ezt a szolgálatot régi barátjukra, Káposzta Lajos nyugalmazott esperes-lelkészre (képünkön) bízták. Az ünnepség tehát - ha úgy tetszik - megállással és lelki előkészítéssel vette kezdetét. Vagy in­kább mondjuk azt: hálaadással! ■ K.L. Garami Zoltán egy református (Varga Mihály miniszter) és egy evangélikus (Font Sándor országgyűlési képviselő) pres­bitert tájékoztat Tavasz az evangélikus könyvtárban ► A napokban látogattam meg egy kedves családot, ahol az asztalon egy kis pohárban néhány hóvirág illatozott. Aki az elmúlt hetekben felkereste a miskolci gyülekezet fenntartásában működő Árvay Teöreök Sándor Evan­gélikus Könyvtárat, valami hasonló csodának lehetett a részese. Január­ban bekapcsolódtunk az országos digitális közfoglalkoztatási mintaprog­ram 2013-2014-be, illetőleg a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Kép- és Filmarchívum) programba. Ennek keretében harminchárom diplomás közfoglalkoztatott kezdte el könyvtárunk állományának digitalizálását. Bocsássuk előre: nem volt zökkenő­­mentes az indulás. Minden jó szándék ellenére is késve érkezett meg a tech­nikai felszerelés. Az eszközök megér­kezéséig a munkaidőt jól kihasználva, csapatépítő tréninget szerveztünk a harminchárom embernek. Ennek eredményeként jól egymásra hangolt csapat indulhatott neki a munkának. A már meglévő cédulakatalógus és a könyvek közötti megfelelések rög­zítését végzik, a MaNDA által kért elő­­táblákat és címlapokat rögzítik, majd feltöltik a MaNDA honlapjára. Ha ez­zel a munkával a projekt tervezett áp­rilis végi lezárása előtt végeznek, ak­kor - meghatározott prioritások men­tén - elkezdik egy-egy muzeális könyv egészének a digitalizálását. Gyakorlat­ként pedig a Magyar Evangélikus Di­gitális Tár részére naptárakat és folyó­iratokat digitalizálnak. Ahogy a hóvirág kikel tavasszal, úgy elevenednek meg a könyvek a fehér kesztyűt viselő digitalizáló munkások kezében. A régi írások ismét élnek, a könyvek ma is üzennek. Nehéz el­mondani azt az érzést, amelyet mi itt közösen átélünk. Beszélnünk kell azokról is, akik ezt a munkát lehetővé tették. A Mis­kolci Önkormányzat részéről áldoza­tos munkát végzett Papp Ferenc, a kul­turális és idegenforgalmi osztály ve­zetője, Simonné Hajdú Borbála fog­lalkoztatáspolitikai referens és Sándor Ágnes kulturális referens; segítettek a munkaügyi központ dolgozói, illetve a MaNDA vezetői. Egyházunk képvi­seletében nagy segítséget nyújtott dr. Hubert Gabriella, az Evangélikus Or­szágos Könyvtár tudományos munka­társa - többször Miskolcra utazott Budapestről, hogy minél jobb és hasz­nosabb munkát tudjunk végezni. Az elkezdett munka április végén, esedeg májusban zárul. Bízunk abban, hogy ami elkezdődött, az talán foly­tatódhat még a jövőben. Szeretnénk, ha a gyűjtemény bekerülhetne a Mis­kolci Települési Értéktárba. Célunk az, hogy az elkövetkező hó­napokban megmutassuk, hogy könyv­tárunk bár „kicsi” jelentős értéket képvisel. Akik látják az itt folyó mun­kát, akik részt vesznek benne, akik esedeg egy monitoron keresztül olvas­sák majd az eddig a múlt porával be­temetett dokumentumokat, azok ma­gukkal vihetik mindazt, mit elődeink reánk hagytak a könyvszekrények polcain. Egy könyvtár legszebb tavaszi jele a megnyíló könyvek sokasága. ■ Sándor Frigyes evangélikus lelkész (Miskolc) Az Árvay Teöreök Sándor Evangélikus Könyvtár Miskolc első nyilvános közkönyvtára. Gebe Endre jegyzéke (A miskolczi ág. hitv. ev. egyházköz­ség nyilvános közkönyvtárának teljes jegyzéke, 1902) szerint 1901-ben az állomány 7542 műből állt 10 587 kötetben. A könyvállomány összetétele: ♦ 1793-1888, a gimnázium könyvtára: 2835 mű, 3514 kötet ♦ 1876, Árvay Teöreök Sándor könyvtára: 2208 mű, 3141 kötet ♦ 1889, Jóny Tivadar nagybirtokos könyvtára: 2067 mű, 3001 kötet ♦ vásárolt kötetek: 931 db ♦ újabb gyarapodások A könyvtár megnyitóünnepe 1878. április 28-án volt. Az olvasók szá­ma: 1898-ban 752,1899-ben 524,1900-ban 624,1901-ben 673. Később is kiszolgált kutatókat, az utóbbi években kiállítások is voltak. A könyv­tár tagja az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom