Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-02-02 / 5. szám
8 -m 2014. február 2. PANORÁMA Evangélikus Élet Benczúrfalván is megemlékeztek Benczúr Gyuláról ► A 2014. esztendő első hónapjának utolsó vasárnapja sokáig emlékezetes marad a szécsényi evangélikus gyülekezet lelkésze és tagjai számára, hiszen az ökumenikus imahét lezárásaként e napon ők látták vendégül a társegyházak képviselőit, valamint - születésének százhetvenedik évfordulója alkalmából - Szécsény város településrészének névadója, Benczúr Gyula (1844-1920) festőművész emléke előtt is fejet hajtottak. Kora délután gyülekeztek az emlékezők a hófödte benczúrfalvai temetőben álló, eklektikus stílusú Benczúr-mauzóleumnál, melyet 1925-ben Jánszky Béla alkotott, s melynek domborművét Stróbl Alajos készítette. Mindenki azért érkezett, hogy lerója kegyeletét a híres evangélikus festő, a településen elhunyt Benczúr Gyula emléke előtt. Csatlós Noémi (képünkön) felidézte a művész és családjának dolányi kötődését s a község névváltoztatásának hiteles történetét (Dolányból 1927-ben lett Benczúrfalva), majd a Szécsényi Evangélikus Egyházközség, Szécsény Város Önkormányzata és a Benczúrfalváért Kulturális Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület képviselői helyeztek el koszorút a síremlék talapzatánál. Benczúrfalváról a városközpontba vezetett a emlékezők útja, ahol ünnepi istentisztelet keretében folytatódott a megemlékezés. Az ökumenikus imahét záróalkalmán zsúfolásig megtelt evangélikus templom padsoraiban katolikus, református és evangélikus hívek kísérték figyelemmelfr. Kardos Csongor ferences plébános elmélyült és felemelő igehirdetését, Molnárné Tóth Erzsébet református lelkipásztor és Bartha István evangélikus lelkész szolgálatát, valamint dr. Feketéné Benkó Kata orgonajátékát. Csatlós Noémi könyvtárvezető ünnepi beszédben emlékezett meg Benczúr Gyuláról. Elmondta, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyházban 2014 a reformáció és kultúra éve, melynek egyik jelentős eseménye az evangélikus művész születésének 170. évfordulója előtti tisztelgés (lásd az EvÉlet idei első lapszámát - a szerk.). Felelevenítette a festő életútját, pályájának főbb jellemzőit, nógrádi kötődését, majd részleteket olvasott fel a művész fia által 1945-ben lejegyzett kéziratból. Ebből is tudhatjuk, hogy Benczúrnak dédapja és nagyapja is evangélikus lelkész volt, s hogy utóbbi a Nógrád megyei Vanyarcon működött, és ott is van eltemetve. Az idézett dokumentumban dr. Benczúr Gyula orvosprofesszor ekképp ír apja hitvallásáról: „Mint nagy műveltségű és nagy kultúrájú ember, senkinek vallási nézeteit nem zavarta. Az egyház adta vallást akárhányszor »művészi alakba öntött filozófiának« mondotta. Hivatalosan evangélikus léte dacára a katolikus egyháznak hálás volt azért a sok művészi alkotásért, melyhez évszázadok alatt az emberiséget juttatta és most is juttatja. Saját vallásáról nem beszélt, de tudom, hogy mély filozófián és bölcsességen alapuló, a »Gondviselés«-be vetett hiten alapult.” Másutt a művészt így írja le: „Ha Apámat emberi tulajdonságai szerint jellemezni akarnám, úgy elsősorban nagy jóságát, humanitását és szociális érzékét, szelídségét és szeretetreméltóságát, nagy szerénységét, szorgalmát, munkakedvét és kötelességtudását, továbbá életvidámságát, életigenlését, a szépnek szeretetét, nagy műveltségét és általános kulturáltságát emelném ki.”- Emlékezzünk hát e nagyszerű művészre, s tanuljunk példájából! - zárta gondolatait Csatlós Noémi. Az ünnepi istentisztelet végén Bartha István evangélikus lelkész emléklappal köszönte meg mindenkinek a jelenlétét. ■ -s -1 Benczúr Gyula szülőháza Nyíregyházán 1900-ban HIRDETÉSEK Nyugdíjas lelkészcsaládok bibliaórája A nyugdíjas lelkészcsaládok bibliaórája a Deák téren február 7-én, pénteken fél tízkor lesz, melyen az áhítatot Pelikán András lelkész tartja. Megbeszélésünk címe: Magunkról magunknak. Szeretettel várunk. A Jelenések könyve mai aktualitásáról Budavárban Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) és a Budavári Evangélikus Egyházközség által közösen rendezett előadás-sorozat témája A Jelenések könyve mai aktualitása. Előadó dr. Dér Katalin egyetemi docens, klasszika-filológus, teológus, az irodalomtudományok doktora (ELTE). A következő, a záróalkalom február 13-án, csütörtökön 17 órakor kezdődik az egyházközség gyülekezeti termében (Budapest I. kér., Táncsics Mihály u. 28.) Krisztus és övéi ezeréves uralma (20,1-10) címmel. Áhítatot tart Bence Imre budavári lelkész. Mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzési szak A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézete 2014 szeptemberétől akkreditált mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzést hirdet humán segítő foglalkozású szakemberek (pedagógusok, szociális területen dolgozók, lelkészek, orvosok, ápolók stb.) részére. A képzés időtartama: 4 félév (387 óra), havonta két nap (péntek, szombat). Felvételi kritérium: főiskolai vagy egyetemi végzettség, személyes alkalmasság. Jelentkezni a www.mental.usn.hu honlapunkról letölthető jelentkezési lapon lehet. További információk a fenti honlapon olvashatók vagy az 1/266-0878 telefonszámon kérhetők. Heten a sok közül ► Idén a képzőművészet került a magyar kultúra napjának középpontjába a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban, s ebben akkor sincs semmi meglepő, ha épp itt, Kölcsey Ferenc szőkébb pátriájában sokan először az irodalomra szeretnek gondolni az évnek ezen a megkülönböztetett napján. A meghívó az intézményből indult, híressé vált képzőművészek emlékét megörökítő, rendhagyó emléktábla avatására invitált. A történet onnantól izgalmas, amikor megtudjuk, hogy a Nyíri Honvéd Egyesülettel közösen szervezték a programot... A Nyíri Honvéd Egyesület elnöke, Tóth Sándor nyugállományú ezredes a katonatörténet helyi vonatkozásainak alapos feltárójaként szerzett ismertséget és elismertséget a nyírségi megyeszékhelyen, a munka nagyját elvégezve azonban érdeklődése Nyíregyháza történetére irányult. A legtöbb fehér foltot épp a kultúrtörténetben találta, a képzőművészetet pedig egyenesen feltáratlannak ítélte - három éve gyűjti és rendszerezi a város képzőművészeiről fellelhető információkat. Már ennyi elég volt ahhoz, hogy Tar Jánosnét, a Kossuth-gimnázium igazgatóját impozáns névsorral lepje meg, a mostani alkalomig ugyanis az intézményben sem tartották számon azokat a jeles „öregdiákokat”, akikre a helytörténész ráirányította a figyelmet. Az iskola dísztermében tartott előadásokból most a hallgatóság megismerhette gazdag életpályájukat. Barzó Endre festőművész neve sokaknak még ismerősen csengett (nevét viseli a közművelődésben kiemelkedő munkát végzők helyi kitüntetése), ám fantasztikus sorsok, kiváló teljesítmények sorjáztak sosem hallott nevekhez kapcsolva is. Fiedler Ferenc például csodagyerek volt. A kossuthos kisdiákot valósággal sztárolta a harmincas évek helyi sajtója, és senkivel össze nem téveszthető absztrakt műveivel Párizsban - Francois Fiedlerként - valóban világhírű művész lett. Az evangélikus tanító gyereke egyébként diáktársa volt annak a Gergely Mihálynak, aki Michael B. Gergely néven Kanadában festette meg - sok más jelentős képe mellett - azt az 1956-os forradalmat védség kötelékében szolgált, majd rengeteg könyv illusztrátoraként alkotott. A Kossuthban tanult egykor Tar László is, aki New Yorkban László Tarként lett híres posztimpresszionista festő. Hajós Erzsébet - Elisabeth M. Hajos - művészettörténészként szerzett nevet, a most megismert Kastaly István pedig Egerben alkotott maradandót, úgy is, mint a helyi képzőművészet szervezője. Az életpályák bemutatásával Tóth Sándor tagadhatatlanul meglepetést szerzett hallgatóságának, az azonban kitűnt előadásából, hogy az emléktáblán megörökített képzőművészek tehetségét annak idején észrevették és felkarolták az alma materben. Kiváábrázoló művét, amelyet a Magyar Szabadságharcosok Nemzetközi Szövetsége utóbb jelképként használt. Ugyanebben az időszakban tanult a Kossuthban Vincze Lajos is, aki 1957-ig grafikus-festőként a honló tanárok gondoskodtak képességeik fejlesztéséről, így a maiak okkal és joggal lehetnek büszkék arra, hogy ők heten is a Kossuthból indulva gazdagították a magyar kultúrát. ■ Veszprémi Erzsébet HOLLÓ TIBOR FELVÉTELE SÜMEGI GÁBOR FELVÉTELEI
