Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-18 / 20. szám
4 ■« 2014- május 18. KERESZTUTAK Evangélikus Élet ...hogy mi is áldássá lehessünk! Háborúra derű? ► Vajon hogyan viszonyul Isten a háborúhoz? Van-e vele célja? Szenved-e ő is a szenvedés láttán? Összefügghet-e a 20. századi világégés-sorozat a világ és benne az ember romlottságával? Beszélhetünk-e egyszerűen jóról és rosszról a háborúban? Hogyan lehetséges, hogy egyházi elöljárók tömegpusztító fegyverekre adták egykor áldásukat? Szembe merünk-e nézni bűneinkkel és mulasztásainkkal? Fel tudjuk-e vállalni mindezt? Tudunk-e tanulni mindebből és egy békésebb, igazságosabb világot építeni? Ilyen, nem ritkán fájdalmas kérdésekre keresték a választ május 7-én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Szociáletikai Bizottságának Emlékezés - megbékélés - megújulás című konferenciájára meghívott előadók. !► Folytatás az 1. oldalról A püspök szerint Isten hűsége azt jelenti, hogy senki sem választhat el minket az ő szeretetétől, igazsága pedig az örök értékek által mutat nekünk utat ebben a mindent relativizáló világban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke kifejtette: Isten Krisztusban lehajolt hozzánk, hogy szeretetének, hűségének és igazságának gazdagságát megossza velünk, törékeny és gyarló, nincstelen emberekkel. Az egyházi vezető szerint ez lehetőség arra, hogy mi is áldottak legyünk, azaz dúslakodjunk és örüljünk: észrevegyük a nehéz Már kora gyermekkoromban megismertem ezt a reformáció korabeli mondatot így, latinul: Soli Deo gloria! - Egyedül Istené a dicsőség! Nem csoda, hiszen keresztyén, hívő családban nevelkedtem. Hallottam nagyanyámtól, édesapámtól, nemegyszer szószéki prédikációk végén, megemlékezések alkalmával, leírva olvastam irodalmi alkotások és zeneművek kottáinak végén. Ezek a mondatok kizárólag istenhívők ajkáról, keresztyén indíttatásból hangoztak el. És valóban, méltó koronája ez szentbeszédeknek, hálaadó bizonyságtételeknek, irodalmi és zeneműveknek, amelyek végén a szerző, a bizonyságtevő ember - Istennek adja a dicsőséget. Különös érzések hullámoztak bennem, miközben hallgattam Magyarország újraválasztott miniszterelnökének, Orbán Viktornak parlamenti székfoglaló beszédét. A pártvezetőminiszterelnökre jellemző, meggyőződésbőlfakadó határozottsága mellett keresztyén alázat is meghúzódott a felújított parlamenti ülésterem „szószékéről” elmondott beszédében. Egy ország sorsa van a kormányfő vállán, és - minden más állítás ellenében - meggyőződésem, hogy Orbán Viktor nem hatalomvágyból viseli ezt a ráruházott feladatot, hanem felelősségtudatból. Keresztyén szemszögből figyelve a beszédet jóleső érzésselfedezhettükfel benne a biblikus gondolkodás nyomait, amikor a hegyi beszédbeli aranyszabály krisztusi igazságát hangoztatta többször is. helyzetekben is, hogy mennyi mindenünk is van valójában, mennyi mindent bízott ránk Isten sáfárkodásra. „A szerető, hűséges és igazságos Isten lehajolt, megáldott, ezért dúslakodunk és örülünk, egyszóval rendben vagyunk Istennel, önmagunkkal és egymással is. Tapasztaljuk meg ezt, hogy áldottak legyünk, és áldássá lehessünk Isten dicsőségére, szeretett hazánk és sokak javára” - zárta gondolatait Steinbach József A liturgia imaszolgálatát Csöbör Katalin, Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Szócska Miklós és Vejkey Imre országgyűlési képviselők végezték. ■ Kiss Sándor / Reformatus.hu Lehet, hogy nem sokan figyeltek föl arra az utalására sem, amelyet még 2002-ben, egy elvesztett választás után említett először. Akkor arról elmélkedett, miért történtek úgy a dolgok, ahogyan történtek. És el is mondta, hogy annak, ami az emberrel történik, van egy magasabb rendű értelme. Érdemes hát az embernek mérlegelni és a múlt hibáiból tanulva, a tapasztalatokatfigyelembe véve haladni az előttünk álló jövő felé. „Tudjuk azt, hogy akiben van hit, remény és szeretet, annak a nehézség is javára válik”- mondta még az elveszített választás szomorúságában, és azt is, hogy „csak a hitét vesztett embert lehet legyőzni”. A miniszterelnök eddigi munkásságát mindvégig elkísérte a hit. És nemcsak a polgári Magyarország feltámadásában és a felemelkedni akaró nemzetben reménykedő hit, hanem az Istenbe vetett hit is. Nem csoda hát, ha a négy évvel ezelőtt megindult fejlődésért dolgozva, a magyar nemzet igazáért harcosan is kiállva most úgy vonta meg eddigi munkájának mérlegét, hogy mindezekért egyedül Istené a dicsőség! Különös meghatottsággal hallgattam ezt a meggyőződésből elmondott, a Parlamentben nem sűrűn felhangzó mondatot: „Soli Deo gloria!”, és őszintén kívántam a miniszterelnök elkötelezett életére, magyar nemzetünk jövőjére Istenünk áldását. ■ Marosi Nagy Lajos Viseltes szókkal próbáltak a MEÖT székházában teológiai magyarázatokra találni az emberi ésszel kevéssé felfogható 20. századi pusztításra és pusztulásra történészek és teológusok. Az objektivitás és interdiszciplinaritás jegyében szervezett tudományos konferencia hármas évforduló apropóján jött létre: az első világháború kitörésének századik évfordulójára, a holokausztra, valamint a Kelet-Közép- Európában, így Magyarországon is huszonöt évvel ezelőtt kezdődött társadalmi-politikai rendszerváltásnak nevezett folyamatra emlékezve. A konferencia nyitányaként Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke tartott áhítatot a 36. zsoltár alapján. Az emlékezés értékét az határozza meg a püspök szerint, ha általa meglátjuk azokat az összefüggéseket, amelyek a mában taníthatnak bennünket. A bevezető előadást dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzora, a MEÖT Szociálpolitikai Bizottságá-Új elnökséget választott május 12-én megtartott évi közgyűlésén a Magyar Evangéliumi Szövetség - Aliansz. A szövetség új elnökévé a Magyarországi Evangélikus Egyház országos missziói lelkészét, Szeverényi Jánost válasz -Balog Zoltán arra hívta fel a hallgatók figyelmét: nagy kihívást jelent, hogy miként tudnak keresztény roma magyar értelmiségivé válni és megmaradni annak. Ennek a másságnak kétféle veszélye van - folytatta -, az egyik, hogy az érintettek megpróbálnak olyanná válni, mint a többség, míg a másik egy hamis küldetéstudat, amely elkülönülést eredményez. Utalva a találkozó „Légy példa!” mottójára, a miniszter azt mondta, minden ember azzal válhat példaképpé, ha jól csinálja azt, ami a dolga. Balog Zoltán - aki református lelkész - hangsúlyozta: keresztényi alapon a cigány magyarok és nem cigány magyarok valóban szót tudnak érteni egymással, közös válaszokat tudnak találni. „Közös magyar-cigány válaszok elsősorban keresztényi alanak elnöke tartotta meg az emlékezetkultúra fogalmát értelmezve. Az a politika, amely nem enged teret a másik csoport, ember emlékezésének, a társadalmi megbékélés ellenében hat - jelentette ki. Sajnos idehaza ennek felismerése még várat magára - állította. Ami reménységet adhat nekünk, az az Isten tettére való folyamatos emlékezés, amelynek formája az istentisztelet, tartalma pedig a múlt, jelen és jövő együttesen. A múlt emlékezete című blokk első előadója dr. Matus János, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója volt. A első világháborúról szóló előadásában kezdetben száraznak és kíméletlennek tetsző számadatokat sorolva kívánta érzékeltetni az áldozatok és veszteségek mértékét. Az egyházak és világháború címet kapta dr. Balogh László Leventének, a Debreceni Egyetem docensének előadása, aki politikai filozófiai megközelítéssel vizsgálta a háború kérdését. Rendkívül érdekes volt a lélektatották. A szövetség alelnökei dr. Mészáros Kálmán, Szuhánszky Gábor, Dani Eszter és László Viktor lettek. A szövetség főtitkárává Horváth Istvánt választották. A szövetség korábbi elnökét - D. Szabó Dániel nyugalmazott pon tudnak születni, ezért fontos a keresztény roma magyar szakkollégiumi hálózat” - mondta. A miniszter rámutatott: értelmiségi az, aki képes az önreflexióra, arra, hogy magát kívülről lássa, a különböző szempontok „együttlátására”. Balog Zoltán a hallgatóktól azt kérte, úgy fogalmazzák meg a magyarországi cigányság érdekeit, hogy közben figyelembe vesznek magyarsági, európai, közép-európai, családi szempontokat, érdekeket is, hiszen így nagyobb esélyük lehet arra, hogy céljaikat elérjék. Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke arra kérte a szakkollégista fiatalokat, legyenek jobban láthatók vidéken, jelenjenek meg, ahol csak lehet, és vállaljanak többet, mutassanak mintát a magyarni összefüggésekre történő utalása, amikor is a háborúért való vallásos lelkesültség motivációit kutatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történésze, dr. Csíky Balázs az antiszemitizmus - elmondása szerint - zavaros fogalmának tisztázására vállalkozott a zsidótörvényektől a holokausztig, kitérve például Prohászka Ottokár, illetve XII. Pius máig vitatott szerepére. A következő, A bűnbánat szerepe címet viselő blokkban dr. Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének professzora a bűn és bűnvallás problémáját tárgyalta, elsősorban a Stuttgarti bűnvalló nyilatkozat alapján. Dr. Szigeti Jenő, a Miskolci Egyetem és az Adventista Teológiai Főiskola tanára előadásában a holokauszt idején végzett - adventista, metodista és baptista - kisegyházak kevéssé ismert mentőakcióit ismertette. Dr. Kertész Botond történész, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa nyitotta meg az utolsó - A megbékélés realitása — blokkot, a múltfeltárás nehézségeit taglalva. Nem csupán az irattárakból eltűnt dokumentumok, de a máig parázsló viták is nehezítik a feldolgozást és szembenézést - állította. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője, dr. Köves Slomó főrabbi a felelősség kérdését járta körül Együttélés mint a megbékélés formája? című előadásában. Ami a múltban megtörtént, nem történhet meg újra - hangsúlyozta. ■ Kinyik Anita református főgondnokot - tiszteletbeli elnökké választotta a közgyűlés. A beiktatást Papp János baptista és Pataky Albert pünkösdi egyházelnök végezte. A tisztújítás a Magyarországi Baptista Egyház székházában zajlott. országi cigányságnak. A Fidesz országgyűlési képviselője arról is beszélt: az elmúlt négy év úgy telt el, hogy nem volt botrány, nem volt „cigányügy” és ez - mint mondta - annak is köszönhető, hogy megváltozott a kormányzati szemlélet. Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakkollégisták már most is példaképek, mert saját közösségeikben büszkén tekintenek rájuk. Elmondta, az Új Széchenyi terv keretében idén - ahogy a korábbi években is - több mint egymilliárd forintot fordítanak a roma szakkollégiumi hálózat működtetésére és fejlesztésére. Martin Axmann, a Hanns Seidel Alapítvány Magyarország igazgatója példa nélküli pozitív kísérletnek nevezte a magyarországi roma szakkollégiumi hálózatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az intézmények azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak kínálnak lehetőséget, akik bizonyítani szeretnének. Reményét fejezte ki, hogy a program Magyarország határain túl is ismertté válik. A hálózat célja az volt - mondta -, hogy esélyegyenlőséget teremtsen azoknak a főiskolásoknak és egyetemistáknak, akik identitásukat vállalva közösségük érdekében tevékenykednek, és érzékenyek a társadalmi kérdések iránt is. ■ MTI „De volt az életemnek egy pillanata, amikor úgy éreztem, hogy ami elmaradt, azt be kell pótolni, helyére kell tenni. A dolgoknak a helyükre kell kerülniük. S miután engem református hitben kereszteltek - és ez így van jól, úgy gondolom, az ember legyen az, ami -, ezért amikor az a pillanat eljött, akkor konfirmáltam. A konfirmálás a mi meggyőződésünk szerint egy fogadalomtétel, életre szóló fogadalomtétel, ahol az embernek világosan választ kell adnia, hogy mi végre is tekinti magát kereszténynek. Úgy fogalmaztam, amikor a konfirmációm elérkezett, hogy nem tudtam mindig, de mindig éreztem, és ma már biztosan tudom, hogy eddig is velem volt az Isten - akkor is, amikor nem figyeltem rá, és nem tudtam -, és azért teszem ezt a fogadalmat, hogy ez ne is változzon meg, maradjon velem, sőt ne csak velem, hanem azokkal is, akik számomra fontosak, és akiket szeretek. így jutottam el a konfirmációig. Azóta annak a mondatnak a jegyében próbálok élni, meg végzem a munkámat, amit úgy hívnak, hogy az Isten dicsőségére és az emberek javára élni. Amit le tudok fordítani a szakmánk nyelvére is, ami úgy hangzik, hogy nekem az országot kell építenem, kis o-val, az országot - ami a magyar nemzet e világi országa -, és nagy O-val is, az országot, Isten Országát, és ez a magasabb rendű célja és értelme annak, amit teszek.” ■ Dr. Orbán Viktor Az idézett szövegrész elhangzott a Minden politika, de a politika nem minden címmel 2005 adventjében rendezett közönségtalálkozón. A találkozót - Balás Béla kaposvári megyés püspök kezdeményezése nyomán - a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kaposvári csoportja és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezte. Orbán Viktor beszélgetőtársa Balás Béla és Balog Zoltán református lelkész, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója volt. Forrás: youtu.be/3_8HgfiNL6c Soli Deo gloria! Evangélikus elnök a magyar'evangéliumi aliansz élén Keresztény alapon szót tudunk érteni Roma szakkollégiumok éves konferenciája ► A roma fiataloknak meg kell találniuk a saját útjukat, azt kell tenniük, ami a feladatuk, nem pedig olyan példaképeket másolniuk, akikké nem tudnak válni - mondta az emberierőforrás-miniszter a keresztény roma szakkollégiumok éves konferenciáján múlt szombaton Budapesten. Balog Zoltán a budapesti Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium, a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium, a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói előtt arról beszélt: ők azok, akiknek lehetőségük és kötelességük, hogy a felzárkózásban segítsék társaikat. A szakkollégiumi találkozót a korábbi évekhez hasonlóan a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága szervezte.
