Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-19 / 3. szám
4 •« 2014- január 19. KERESZTUTAK Evangélikus Élet HIRDETÉSEK _______________________________________________________________■ Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetem 2014/2015-ös tanévére Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE) lelkészek, katekéták / lelkészi munkatársak, kántorok, teológusok és hittantanárok képzése folyik. A képzés lehetőségei a következők: 1. Teológus, lelkész szak: egységes, osztatlan mesterképzés Képzési idő: 12 félév • Megszerzendő kreditek száma: 360 ♦ A képzés Budapesten, nappali tagozaton folyik. A képzés célja: felkészítés a teológia tudományának művelésére és az evangélikus lelkészi hivatás betöltésére. A szak a keresztény teológiai hagyomány egészére épülő alapismereteket nyújt és követel meg, felkészíti a hallgatókat az önálló, evangélikus szemléletű teológiai gondolkodásra, továbbá az evangélikus egyházban, de elsődlegesen a Magyarországi Evangélikus Egyházban végzendő lelkészi munkára, és kialakítja bennük az ehhez szükséges jártasságokat, készségeket és szemléleti jellemzőket. 2. Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév ♦ Megszerzendő kreditek száma: 180 ♦ A képzés Budapesten, nappali és levelező tagozaton folyik. A képzés célja olyan felkészült gyülekezeti hitoktatók, illetve lelkészi munkatársak képzése, akik gyülekezeti lelkész vagy hittanár felügyelete mellett önálló hitoktatói szolgálatot láthatnak el, illetve segíthetik a lelkész adminisztratív, lelkigondozói, gyülekezetépítési munkáját. 3. Kántor alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév ♦ Megszerzendő kreditek száma: 180 • A képzés Budapesten, nappali tagozaton folyik. A képzés célja felsőfokú elméleti és gyakorlati ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező kántorok képzése, akik jól hasznosítható alapozást kapnak a teológiai alapismeretek, az orgonajáték és a karvezetés mellett a pedagógia, az ifjúsági zene és a gyülekezetépítés területén is. 4. Hittanár-nevelő tanári mesterszak (MA) Képzési idő: 5 félév • Megszerzendő kreditek száma: 150 • A képzés nappali tagozaton, az EHE és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) közös képzése keretében Budapesten történik. A mesterképzés azoknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, akik katekéta-lelkipásztori munkatárs vagy kántor alapszakon végeztek, továbbá akik főiskolai hittanári oklevéllel vagy egyetemi szintű teológus-lelkész oklevéllel rendelkeznek. A jelentkezésnélfeltétel nélkül elfogadott a katekéta-lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott oklevelek a következők:- teológus-lelkész egyetemi oklevél,- főiskolai szintű hittanár/hitoktató oklevél,- kántor BA oklevél. Az utóbbi három esetben előfeltétel 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai modul elvégzése, amelyet szükség esetén az ELTE PPK biztosít. Más alapszakokról való jelentkezés esetén a belépés feltétele legalább 50 kredit megszerzése az alábbi ismeretkörökből: alapozó rendszeres teológiai és/vagy filozófiai ismeretek, történeti teológiai ismeretek, biblikus teológiai ismeretek, gyakorlati teológiai ismeretek. 5. Teológus mesterszak (MA) Szakirányok: biblikum, szociáletika • Képzési idő: 4 félév ♦ Megszerzendő kreditek száma: 120 ♦ A képzés levelező tagozaton, Budapesten történik. A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudományát magas szinten művelik, és be tudnak kapcsolódni az egyes egyházak, vallási közösségek szellemi vezetésébe. A jelentkezéshez feltétel nélkül elfogadott oklevél:- teológus BA oklevél,- katekéta-lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshezfeltétellel elfogadott a nem teológus szakon szerzett, legalább alapfokozatú (BA) oklevél. További információk az Evangélikus Hittudományi Egyetem honlapján (teol.lutheran.hu) találhatók. A mellékletekkel ellátott, kitöltött saját jelentkezési lapnak, valamint a piros postautalványon feladott 4000 Ft felvételi eljárási díjnak február 15-ig kell az EHE Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; telefon: 469-1051, fax: 363-7454, mobil: 20/824-9263). Luther-konferencia - Révfülöp, 20x4 Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a január 31. és február 3. között az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban (8253 Révfülöp, Füredi út 1.) rendezendő Luther-konferenciára. Program Január 31., péntek ♦ 19.00: Áhítat - Weltler Sándor ♦ 19.30: Reformáció és kultúra: Luther, Melanchthon és Arisztotelész a wittenbergi egyetemen a 16. század elején - dr. Ittzés Gábor • Február 1., szombat • 8.00: Reggeli áhítat - Ittzés János ny. püspök ♦ 9.30: Ige és (?) szentség - A lutheri istentisztelet Alexander Deeg interpretálásában - dr. Hafenscher Károly ♦ 11.15: A reformáció nyelve - dr. Csepregi Zoltán • 14.30: Mi szükséges az egyház egységéhez? - A marburgi kollokvium aktualitása - Véghelyi Antál ♦ 15.45: Luther fogadtatása és hatása Angliában - dr. Fabiny Tibor • 17.00: Révfülöpi Luther-olvasókör - Egy Lutherírás közös feldolgozása - Isó Dorottya • Február 2., vasárnap ♦ 10.00: Záró istentisztelet - Ittzés János ny. püspök Jelentkezni lehet: revfulop@lutheran.hu A konferenciát egyházunk támogatja, így a részvételi díj 9000 Ft. Reflektálni az életre Villáminterjú dr. Friedrich Weberrel, a GEKE püspök-elnökév el ► Nem első ízben jött Magyarországra, ám először járt Budapesten, ezért vasárnapi szolgálata előtt - frissen szerzett élményei, találkozásai és tapasztalatai hatására - új textust választott, és új prédikációt írt. Tette ezt igencsak sűrű program közepette, hiszen csupán egyetlen hétvégét töltött a magyar fővárosban. A budavári istentisztelet után azonban az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (Gemeinschaft Evangelischer Kirchen in Europa, GEKE) elnöki tisztét másfél éve betöltő dr. Friedrich Weber szakított időt arra is, hogy interjút adjon az Evangélikus Életnek. Beszélgetésünk elején kétnapos látogatásának apropójáról kérdeztük a német evangélikus püspököt.- A GEKE elnökeként jöttem Budapestre. Egy olyan szervezet vezetőjeként, amelynek egyik fő törekvése a közeledés elősegítése, az egyházak közötti kapcsolat, együttműködés erősítése. Ennek jegyében találkoztam - többek között - az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorával, dr. Szabó Lajossal és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) főtitkárával, dr. Fischl Vilmossal is. A megbeszéléseken természetesen jelen volt Cselovszkyné dr. Tarr Klára, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) ökumenikus és külügyi osztályának vezetője, a GEKE egyik alelnöke is.- Igehirdetésében is utalt arra, hogy megbeszéléseinek egyik központi témája a szekularizáció és annak a lelkészképzésre gyakorolt hatása volt.- Áttekintettük, hol is tartunk. Hogyan viselkedjünk olyan helyzetekben, olyan időkben, amikor az egyház háttérbe szorul. Önök sokkalta nehezebb helyzetben vannak, mint mi, mégis, nálunk gyakorta előfordul, hogy többet aggodalmaskodunk a jövő miatt, mint kellene. Lényeges, hogy az egyház miként képviselteti magát a mai világban. Hogyan reagál az embereket, a világot foglalkoztató kérdésekre, problémákra. Hiszen mindenképpen „hallatnia kell a hangját”- Ezek szerint eddig más témák voltak előtérben.- Korábban inkább az alapvető teológiai kérdések álltak a fókuszban, mint például az úrvacsora. Napjainkban azonban, úgy vélem, már sokkal inkább az etikai problémákra - mint amilyen a menekültkérdés is - kell nagyobb súlyt helyeznünk. Még akkor is, ha ezek megközelítését jelentős mértékben befolyásolják az egyes országok eltérő teológiai tradíciói. Hiszen - nem meglepő módon - a tanításbeli egység mellett is különfélék vagyunk az etikai szituációk megítélésében.- Úgy tudom, a közelmúltban Debrecenbe látogatott. Ott milyen benyomásokat szerzett?- Pár hete jártam a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, ahol előadást tartottam. Azt tapasztaltam, hogy a református testvérek a társadalmat jelenleg foglalkoztató kérdések kapcsán határozottabb álláspontot képviselnek, mint a visszafogottabb evangélikusság.- Milyen egyéb tapasztalatokra tett szert a magyar protestánsok között?- Nagy hatással volt rám az itteni teológiai munka mélysége és intenzitása - mindkét felekezetet tekintve.- Az imént etikai problémaként említette a menekültkérdést. Térjünk még vissza egy kicsit ehhez...- Példaadó lehet mindnyájunk számára Ferenc pápa, aki a tavaly nyáron Lampedusa szigetén mondott szentbeszédében határozottan állást foglalt a menekültkérdés ügyében. Hangsúlyozta, hogy a római katolikus egyház a menekültek mellett áll abban a törekvésükben, hogy családjukkal együtt élhessenek méltóbb életet. Azt gondolom, Lampedusa nem csupán politikai, de etikai, sőt teológiai szempontból is üzenetértékű. Emlékeztetett arra, hogy a menekültekkel való bánásmód a keresztényeket is érintő probléma. Németországban egyesek úgy vélekednek, hogy mivel ezek az afrikaiak gazdasági okokból menekültek el, nem pedig politikai üldöztetés miatt, ezért nem is kell szót emelni értük. Mindenesetre azt mondhatjuk, hogy a helyzet az etikai kérdéseket illetően változóban van, és az átértékelés folyamatából az a GEKE is kiveszi a részét, amelyben különböző hagyománnyal bíró egyházak képviseltetik magukat.- Milyen más aktuális etikai kérdésekre céloz?- Gondolok például a palliativ medicinára. (Palliativ ellátásban a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, végstádiumú betegek részesülnek; a cél a szenvedő ember és családja életminőségének javítása, a fájdalom, a testi és lelki szenvedés csillapítása. - A szérk.) Ennek kapcsán 2012-ben adtuk ki az Ideje van az életnek, és ideje van a halálnak című tanulmányt, jelenleg pedig egy hasonló dokumentumon dolgozunk, amely a preimplantációs diagnosztikával foglalkozik, és a terhesség során fellépő problémákkal kapcsolatos tanácsadást is érinti. Hiszen nem mondhatjuk — csupán nagy általánosságban -, hogy Isten szeretet, ezért bánjatok ti is szeretetteljesen egymással. Ki kell fejtenünk azt is, mi a teendő abban az esetben, ha betegség vagy baleset következtében valaki olyan rossz fizikai állapotba kerül, hogy már csak gépekkel lehet életben tartani.- Kik segítenek dönteni abban, hogy milyen kérdések kerüljenek terítékre?- Javarészt adja magát, mire kell figyelmet fordítanunk. Hat-hét szakcsoportunk van, köztük egy etikai munkacsoport. Ezek a műhelyek az elmúlt években szerveződtek. Ők tesznek azután javaslatokat a GEKE tanácsának, de maga a tanács is felvethet vizsgálandó témákat. Példának okáért szorgalmaztuk, hogy tárgyaljunk az európai ökonomizálódás kérdéséről, vagyis arról a szemléletről, amely mindent a gazdaság talajáról, a „gazdasági hasznosság” alapján ítél meg. Már csak azért is fontosnak tartottuk ezt, mert - legyünk őszinték - az anyagi tekintetben szerényebb életformát kontinensünkön korábban nemigen értékeltük. Ám napjainkban- nem utolsósorban a gazdasági világválság következtében - hirtelen olyan alapelvvé vált a takarékosság, amelyet mind gazdasági, mind pedig etikai oldalról nekünk is véleményeznünk kell. Legutóbb az olaszországi Velencében tartott nagygyűlésünkön a szolidaritás témakörét vettük górcső alá. Nos, ez is olyan kérdés, amelyhez másként szükséges közelíteni például Magyarországon, mint Németországban vagy Dániában.- Kétségkívül valós ésfontos problémákat boncolgatnak. Miután azonban egyházi szervezetként így óhatatlanul a nagypolitikába is „beleszólni nak”, nem tartanak attól, > hogy...?- Hát persze; sokan, sokszor mondták már, hogy az egyház ne üsse bele az orrát a politikába.- Mi erre a válasz?- Az általunk elért eredmények. Ezeket ugyanis elismerik és akceptálják. Mert konkrétan fogalmazunk. Muszáj is így tennünk, mert - ahogyan Bertolt Brecht írta - az igazság mindig konkrét, soha nem általános igazság. Például: az emberek éheznek- miért, mi ennek az oka? Nézzük meg, vizsgáljuk meg! Ha szükséges, illessük kritikával az eddig tett lépéseket!- Konkrét kérdéseket felvetni, ezekre konkrét válaszok megfogalmazását célul tűzni - ezek tehát a GEKE általános törekvései. Végezetül hadd kérdezzem meg: Önnek elnökként mik a konkrét tervei? Melyek azok a kérdések, területek, amelyekkel személy szerint Ön szeretne többet foglalkozni?- A római katolikus egyházzal folytatott diskurzusban szeretnék előrelépést tapasztalni. Emellett a már említett orvosetikai kérdések azok, amelyeket személy szerint nagyon fontosnak tartok. Általánosságban véve pedig nagyon szeretném, hogy az európai protestánsok szószólójaként minél inkább hallassuk a hangunkat. Ennek jegyében dolgozik főállásban egy emberünk Brüsszelben is, és informál bennünket az Európában zajló folyamatokról. Úgy gondolom, hogy ez nagy segítséget jelent számunkra ahhoz, hogy kommentárt fűzhessünk a különféle történésekhez. Örömmel töltenek el a pozitív visszajelzések. Még akkor is, ha nem mindig fogadják meg a tanácsainkat. Ám tagadhatatlan, hogy figyelnek arra, amit mondunk, mert fontosnak tartják meglátásainkat. Örülök, hogy a politikusok méltányolják erőfeszítéseinket, és kíváncsiak az európai protestáns egyházak véleményére. ■ Gazdag Zsuzsanna
