Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-18 / 20. szám
„Ma sem téveszthetjük szem elől, hogy a húsvét utáni vasárnapok témái eredetileg az üldözést szenvedett első keresztények küzdelmének kívántak emléket állítani.” Betiltott dicsőítés 2. oldal „Nem tudtam mindig, de mindig éreztem, és ma már biztosan tudom, hogy eddig is velem volt az Isten - akkor is, amikor nem figyeltem rá, és nem tudtam -, és azért teszem ezt a fogadalmat, hogy ez ne is változzon meg, maradjon velem, sőt ne csak velem, hanem azokkal is, akik számomra fontosak, és akiket szeretek.” Soli Deo gloria! W- 4. oldal „Szerették volna megismerni azokat az embereket, akikért évtizedeken át imádkoztak...” Feltámadás ünnepe utáni beszélgetés ' Christian Samraj tamil lelkipásztorral 1^ 5. oldal Háborúra derű? !► 4■ oldal Érzékenység és tudatosság /*■ 6. oldal Helyettes szolgálat !► 8. oldal Shakespeare 450 W- 10. oldal Dávid, a zsoltáros király ^ 12. oldal Százéves vagyok ► 14. oldal 11 új „szövetségi kapitány az Üllői úton Módosította a Krámer György bemutatása, illetve köszöntése alkalmából május első munkanapjának reggelén használt - és lapunk tudósításában is híven idézett - „képet” egyházunk elnök-püspöke. Gáncs Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház új országos irodaigazgatójának múlt csütörtöki „hivatalos hivatalba iktatásán” mondott igehirdetésében „szoftverfrissítés” helyett így fogalmazott: „Új szövetségi kapitány az Üllői úton” A józsefvárosi templomban tartott ünnepi alkalmon az elnök-püspök Mt ~WWM 26,32 alapján - igeválasztását indokolva - rámutatott, hogy az egyház vezetőinek is tudniuk kell: valójában a „föltámadott Jézus Krisztus kell, hogy előttünk járjon, és vezessen!” A püspök szerint az egyház szolgálatában, az egyházi szolgálatban mindehhez szenzibilitás, szolidaritás és természetesen spiritualitás szükségeltetik. Krámer György ünnepélyes eskütételét követően a beiktatott igazgató köszönetét mondott családjának, a pilisi gyülekezetnek és az iroda dolgozóinak, majd Prőhle Gergely országos felügyelő fejezte ki abbéli örömét, hogy az országos presbitérium által egyhangúlag megválasztott Krámer György személyében ismét lelkipásztor áll egyházunk adminisztrációs központjának élén. Beiktatás utáni pohárköszöntők. Prőhle Gergely országos felügyelő balján Krámer György, az országos iroda újonnan beiktatott igazgatója. Mellette (balról jobbra) Fabiny Tamás, Gáncs Péter és Szemerei János püspökök. Kérjük Isten áldását, hogy mi is áldássá lehessünk! ► Istentiszteletre gyűltek össze az Országgyűlés alakuló ülése előtt a Fidesz és a KDNP frakciójának tagjai május 6-án reggel Budapesten. Balog Zoltán miniszter köszöntőjében elmondta, hogy 1998 óta kezdik istentisztelettel a parlamenti ülésszakokat a képviselők, és havonta tartanak parlamenti áhítatokat a Hold utcai református templomban. Bábel Balázs Lk 11,13-at idézve a Szentlélek hét adományáról beszélt. A kalocsa-kecskeméti érsek megfogalmazásában a Szentlélek az-értelem, a tudomány, a jó tanács, az istenfélelem, a jámborság, a lelkierő és a bölcsesség lelke, ajándékaira pedig a közéleti embernek is szüksége van. A katolikus egyházi vezető Deák Ferenc gondolatára emlékeztetve elmondta: a politika az emberek boldogításának eszköze, de azt is hozzátette, hogy lehetőség az Isten országának építésére is. XI. Pius pápát idézve hozzátette: a politika a felebaráti szeretet legszélesebb mezeje, hiszen sok embernek tud segíteni, ha erényesen művelik. Az érsek hangsúlyozta, hogy az okosság, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság erényét a nehéz időkben is képviselnünk kell, a hívőknek pedig - a Szentlélek inspiráló kegyelmét kérve számukra - imádkozniuk kell az ország vezetőiért. Steinbach József Zsolt 36,6-9 alapján a szerető, hűséges és igaz Istenről beszélt a politikusoknak. A dunántúli református püspök kifejtette: Isten szeretete teremtő szeretet, amellyel az élet ajándékát adta nekünk, benne feladatokkal, küldetéssel, közösséggel és hazával. Isten szeretete ugyanakkor gondviselő szeretet is, amely megszabadít minket az aggodalmaskodástól, és megváltó szeretet is, amely az örökkévalóság távlataiba helyezi életünket. I* Folytatás a 4. oldalon Jézussal a parton ► Szemet-fület, szájat és szívet gyönyörködtető majálissal ünnepelték a megújult balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon fennállásának tizedik évfordulóját a szerte az országból és a határon túlról érkezett vendégek. Múlt szombaton az épület és udvara megtelt zenével, gyerekzsivajjal, a sült malac és a készülő kürtőskalács illatával. A nyitó istentiszteleten Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke Jn 21,4-6 alapján tartott prédikációjában azt a történetet idézte fel, amikor Jézus feltámadása után felkereste halászó tanítványait, és szavára megteltek a hálók. Párhuzamot vonva a jelennel, hangsúlyozta: „Jézus itt van a parton. A szárszói üdülő az erőgyűjtés helye lehet számunkra, ahol találkozások jönnek létre. Ám a legfontosabb itt is az Istennel való találkozás, amely egész gondolkodásunkat és perspektívánkat megváltoztatja.” Folytatás a 3. oldalon »ÉNEKELJETEK AZ ÚRNAK ÚJ ÉNEKET, MERT CSODÁKAT TETT, ÉS JOBBJA SZABADULÁST SZERZETT!« A szavakon túl - a lélek megnyilvánulása Dr. Ecsedi Zsuzsa Sokan úgy gondolják, Cantate vasárnapja az éneklés és az egyházi zene (musica sacra) ünnepe. De ne feledjük, hogy ez a hagyomány csupán az introitus zsoltárra, annak is leginkább első versére épül (Zsolt 98,1; ez cikkünk felcíme is). A vasárnap tematikájában, igeszakaszaiban nincs említés zenéről. Ha mégis ezt a tradíciót akarjuk értelmezni - és a mai napon ezt nagy örömmel megtesszük -, azt mondhatjuk: a textusok és a liturgia rámutat a szent muzsika titkára, mozgatórugójára: a megváltás bizonyosságára és az üdvösség örömére. Jakab apostol az ünnep epistolájában figyelmeztet és bátorít: „Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása. (...) Ezért tehát vessetek el magatoktól minden tisztátalanságot és a gonoszság utolsó maradványát is, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja tartani lelketeket’.’{ Jk 1,16-17.21) János evangéliuma pedig így tudósít Jézus beszédéről: „...jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. (...) Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni: amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek’.’ (Jn 16,7.12-13) Az apostol az Atyára mutat, az evangélista a Fiú szavaival a Szentlélekről tesz bizonyságot: a mi lehetőségünk és feladatunk az, hogy ezt az örömhírt felismerjük és - az egyházzenén keresztül is - továbbadjuk. A musica sacra - Luther megfogalmazása szerint - a teológia szolgálóleánya: ha az egyház teológiája szilárd, a liturgia részletei átgondoltak, az egyházzene stabilan rá tud épülni erre az alapra. Felbecsülhetetlen kincs, hogy liturgiánkban a gyülekezeti ének nem öncélú dísz, hanem az istentisztelet szerves része. Ezért fontos, hogy látszólag jelentősebb vagy sürgetőbb témák miatt ne szoruljon háttérbe az éneklés és az istentiszteleti zene ügye. Ennek méltó megvalósításához elengedhetetlen a felkészült egyházzenészek hozzáértő tevékenysége. De igazán eredményesen csak akkor működhet a dolog, ha az egyházzene valóban téma az egyházi közéletben. Ha eléri a többség (és az egyházért felelős, döntéshozó személyek) ingerküszöbét. Ha senkinek nem mindegy, milyen ének és hogyan szólal meg egy istentiszteleten. Ha a gyülekezeti, regionális és országos rendezvények szervezői egy-egy alkalom zenei részét is tudatosan, igényesen megtervezik. Cantate vasárnapja alkalmából érdemes azt is megfogalmazni, miért létfontosságú - nem csupán az istentiszteleten, hanem általában az életünkben - az éneklés és a zene: a támogatóknak megerősítésül, a kételkedőknek bizonyosságul. Vannak olyan helyzetek, lelkiállapotok, amelyek megéléséhez kevésnek bizonyulnak a szavak. Mélységben és magasságban a lelkünk mozdul meg. A „pneuma” áradása kíséri örömünket; az éneklés segít abban, hogy fájdalmunkban ne „szakadjon meg a szívünk” Ezt a gyógyító hatást találjuk meg népdalainkban is. A keresztény, benne az evangélikus istentisztelet énekei ezt a felismerést kapcsolják össze a teológiai mondanivalóval. Kétezer év különböző stílusú zenei kincsei hordozzák az egyházi év ünnepeinek lényegét megfogalmazó vagy könyörgő, bűnbánó, dicsőítő, hálaadó, tanító szövegeket. Ezek az énekek biztos támaszt nyújtanak életünk fontos állomásain. Éneklésük élménye segít abban, hogy megismerjük egyházunk hagyományos értékeit, hogy megérezhessük, milyen hatalmas időt és teret ível át az a gyülekezet, amelyhez tartozunk. A többszólamú egyházzenei alkotások egy része rendíthetetlen „szegletkőre”: énekeinkre vagy bibliai szövegekre épül. így adhatunk hálát Praetorius és Scheidt korálfeldolgozásaiért, Schütz és Schein egyházi koncertjeiért és motettáiért, Händel és Mendelssohn oratóriumaiért, Bach kantátáiért és passióiért. Mire van még szükségünk ennyi szép ének és zene után? Ezt összegzi Cantate vasárnap kollekta imádsága. „Mindenható Isten, vezesd egyetértésre híveidet, hogy szeressük, amit parancsolsz, és kívánjuk, amit ígérsz, szívünk pedig annál találjon nyugalmat, akinél igazi örömök vannak, az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel Isten, él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen." A szerző a fóti Evangélikus Kántorképző Intézet tudományos munkatársa, a budahegyvidéki evangélikus gyülekezet kántora
