Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-04-27 / 17. szám
evangélikus hetilap • www.evangelikuselet.hu 79. évfolyam, 17. szám ■ 2014. április 27. ■ Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti)Ára: 275 Ft „Jézus alakját a pécsi evangélikus gyülekezet tagja, Bánki András jelenítette meg. Ő régebben már több, gyülekezeti szervezésben megvalósult passióban is magára vállalta ezt a szerepet.” Ifjúsági passió Pécsett !► 4. oldal „A próféták és Jézus gyakorlatától idegennek tartom a szakrálisnak és a profánnak ezt a hamis szembeállítását. Ha valahol, a protestáns egyházakban helye lenne a szókimondó aktualizálásnak.” Bátorság és teopoézis az imádságban !► 5. oldal „A Háló 2. megjelenése után szinte azonnal disputa indult. Ebben a korrekt vita és a konstruktív javaslatok mellett a kötet, a bizottság és általában a tényfeltáró munka kemény bírálatot is kapott, az egyházrombolás vádjától kezdve a személyeskedő támadásig.” Kutatószemmel !► 7. oldal Megnyílnak a könyvek... W 3- oldal Passió testközelben !► 4. oldal Koncert - kétségekkel !► 6. oldal Két hazát szeretve egy életen át W’ 8. oldal Interjú Szente Béla népművelővel !► 9- oldal A kegyelem forrásánál 1»- 10. oldal Vedd fel a keresztet... Vedd fel a keresztet, és kövess engem - felekezetire és nemzetiségre való tekintet nélkül! Talán ezzel az evangéliumi parafrázissal (Mt 26,24; Mk 8,34; Lk 9,23) lehetne röviden összefoglalni a nagypénteki brassói keresztutat. Magyar kezdeményezésre második alkalommal fogtak össze idén a város keresztény felekezetei, hogy római és görögkatolikus, ortodox, evangélikus, református és unitárius lelkészek vezetésével „elhordozzák” Jézus keresztjét Brassó belvárosában. A hívek közössége a Kolostor utcai Szent Péter és Pál-plébániatemplomban gyülekezett, ahonnan - rövid magyar és román nyelvű igeolvasás és ima után - a menet a Keresztelő Szent János római katolikus templom felé vette az útját. Következtek a Kapu utca különböző pontjain kialakított stációk, majd a közös imádkozás a szász evangélikus fekete templomban ért véget. A stációknál különböző felekezetű és nemzetiségű lelkészek olvasták fel a szenvedéstörténet egy-egy igéjét, és imádkoztak, az úton pedig magyarul, németül és románul hangzott fel a Miatyánk. ■ Veres Emese-Gyöngyvér felvétele v-VV Az utolsó előtti stációnál (Kapu utca) Koszta István brassói és Barcsa István bácsfalusi evangélikus lelkipásztor Sárszendőrinci főhajtás ^ Megtelt a sárszentlőrinci evangélikus templom a húsvét második napján, április 21-én tartott istentiszteleten. Egy nap híján száz évvel korábban született Csepregi Béla, aki harminckét éven keresztül volt a gyülekezet lelkésze. A zsúfolásig telt templom elsősorban az ő Krisztusra mutató személyének szólt - bár bizonnyal többen jöttek arra a sárszentlőrincieket büszkeséggel eltöltő hírre is, amely napokon át a Kossuth rádió szinte minden híradásában elhangzott: ezen a napon Gáncs Péter elnök-püspök fogja hirdetni az igét. Mistä * A Biblia - még mindig mindenkié Dr. Pécsük Ottó Ahogyan 2017, a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója felé közeledünk, egyre szorongatóbb a kérdés protestáns egyházaink számára: hogyan tudnánk továbbadni a reformátorok örökségét a ma emberének? Valljuk be, bármilyen drága is nekünk ez az örökség, sokkal nagyobb a távolság a 16. és a 21. század Európája között, mintsem hogy azt egyszerű beszédekkel, ünneplésekkel, szoboravatásokkal - vagyis szokásos ünnepléseinkkel és megemlékezéseinkkel - áthidalhatnánk. A történészek biztosan vitába szállnának velem (hiszen ők mindig arról szeretnek beszélni, ami nem változik a történelemben), de én úgy látom, hogy a 16. század emberét egészen más ideológiák foglalkoztatták, és más célok fűtötték, mint bennünket. A16. századi Európa politikája más volt, mint a miénk, az akkor még egységes katolikus egyház is egészen más volt, mint akár a mai katolikus, akár a protestáns egyházak. Nagyon nehéz a reneszánsz és humanizmus levegőjébe beleszippantanunk és megértetnünk, hogy mi forgott kockán a reformációval, immár egy felvilágosodással, két világháborúval, egy holokauszttal, jó pár gazdasági világválsággal és egy globális klímaváltással a hátunk mögött. Nehéz úgy tennünk, mintha a mi világunk kérdései még mindig a reformáció korának kérdései volnának. Egy dologban azonban - meggyőződésem szerint - osztozunk a reformátorokkal: a Biblia ma is megoldást kínál az emberi élet minden nagy kérdésére. S ahogy akkor, ma is fel kell vállalnunk Luther három nagy hermeneutikai felismerését: a Szentírás mindenek (tudományok, filozófiák, világmagyarázatok, emberi tekintélyek, sőt az egyház) felett áll; önmagát magyarázza (nem szorul senki tekintély magyarázatára); és önmagában világos. Ezeket a radikálisan új felismeréseket a reformáció későbbi nemzedékei - például Kálvin is - némileg szelídítették, de éppen a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója kapcsán érdemesnek látszanak arra, hogy újra komolyan vegyük őket. Luther ezekkel a felismerésekkel olyan erőt, isteni dünamiszt tulajdonított a Bibliának, amelyet napjaink langymeleg és filiszterkeresztyénségében már el sem tudunk képzelni. Csak akkor érzünk meg valamit ebből a teremtő erőből, ha Afrika, Ázsia vagy Dél-Amerika egyházi közösségeiben járunk, ahol a Szentlélek ma is valóban szélviharként zúg, és bár halljuk a zúgását, „nem tudjuk, honnan jön, és hová megy” (Jn 3,8). Luther szó szerint kiszabadította a Szentírást abból a gettóból, amelybe - bizonyára sokszor a legjobb óvó és féltő szándékkal — a középkori egyház zárta. Ezt a lutheri „szabadításteológiát” kellene megtanulnunk ahhoz, hogy újra érthetővé és ezáltal érdekessé tegyük a Bibliát a kortársaink számára. A tizenkét magyarországi protestáns és ortodox felekezet bibliamunkáját összefogó Magyar Bibliatársulat ehhez az egyházainkra váró prófétai feladathoz szeretne hozzájárulni az új fordítású Biblia legújabb revideált kiadásának (RÚF 2014) megjelentetésével. 1975-ben, amikor ez a Biblia először megjelent, ez az akkori, politikailag és társadalmilag marginalizált protestáns egyházak életképességének egyik nyilvánvaló jele volt. 1990-es revideált változatában mindmáig a leggyakrabban használt és idézett egyházi bibliafordításunk. 2014-es megjelenése pedig többszörösen is ünnep számunkra. Nemcsak azért, mert egy haszonelvű és a lelki értékeket elértéktelenítő társadalomban világos jelét adja ez a befejezett bibliarevízió annak, hogy evangélikusok, reformátusok, baptisták, metodisták, adventisták, pünkösdiek és még sok-sok kisebb egyházi közösség egyesíteni tudja intellektuális és spirituális erejét egy közös ügy érdekében, de azért is, mert csattanós választ ad sok-sok szkeptikus és egyháztól elfordult honfitársunk kérdésére: mi szüksége van a mai magyar társadalomnak az egyházakra? A RÚF mozaikszóval jelzett revideált új fordítású Biblia amolyan lutheri módon valóban kiáltássá, felhívássá és felszólítássá (der Ruf) válhat ma, 2014-ben, amikor lázasan keresgéljük azt a kapcsolópontot, amely összeköt minket - nemcsak a reformációval, de a saját „kereső” vagy „nem találó” kortársainkkal is. A bibliatársulat nem egyszerűen egy új könyvet szeretne egyházaink „kezébe adni” 2014 húsvétján. Egy négyéves meneteléshez szeretne lelki muníciót biztosítani. Az új bibliarevízió szövegének on-line változatával (www.abibliamindenkie.hu), okostelefonos applikációkkal a YouVersion segítségével (www.youversion.com és www.bible.com), okostelefonra naponta beérkező bibliaolvasási tervekkel, kisfilmekkel, plakátokkal és programokkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a Bibliára. Menetelésünk során elsődleges célközönségünk az a fiatal felnőtt korosztály, amely számára - vallási neveltetéssel vagy a nélkül is — szükségképpen személyes kérdéssé válnak az emberi lét nagy témái: honnan jövünk, és hová tartunk, mi a célja az életünknek. A Biblia Luther szerint mindenekfelett választ tud adni ezekre a kérdésekre. Ha kell, önmagát is megmagyarázza, és már önmagában is rávilágít a legfőbb válaszra, Jézus Krisztusra. A szerző református lelkész, a Magyar Bibliatársulatfőtitkára Április 27-én este 6 órakor a budavári evangélikus templomban (Budapest I. kér., Bécsi kapu tér) ökumenikus közösségben adhatunk hálát az egyház Urának az új bibliakiadás megjelenéséért. A liturgiában szolgál többek között Fabiny Tamás és Szebik Imre evangélikus püspök, igét hirdet Bölcskei Gusztáv református püspök.
