Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-04-27 / 17. szám

evangélikus hetilap • www.evangelikuselet.hu 79. évfolyam, 17. szám ■ 2014. április 27. ■ Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti)Ára: 275 Ft „Jézus alakját a pécsi evangélikus gyü­lekezet tagja, Bánki András jelenítette meg. Ő régebben már több, gyülekezeti szervezésben megvalósult passióban is magára vállalta ezt a szerepet.” Ifjúsági passió Pécsett !► 4. oldal „A próféták és Jézus gyakorlatától idegennek tartom a szakrálisnak és a profánnak ezt a hamis szembeállítását. Ha valahol, a protestáns egyházakban helye lenne a szókimondó aktualizálásnak.” Bátorság és teopoézis az imádságban !► 5. oldal „A Háló 2. megjelenése után szinte azonnal disputa indult. Ebben a korrekt vita és a konstruktív javaslatok mellett a kötet, a bizottság és általában a tényfeltáró munka kemény bírálatot is kapott, az egyházrombolás vádjától kezdve a személyeskedő támadásig.” Kutatószemmel !► 7. oldal Megnyílnak a könyvek... W 3- oldal Passió testközelben !► 4. oldal Koncert - kétségekkel !► 6. oldal Két hazát szeretve egy életen át W’ 8. oldal Interjú Szente Béla népművelővel !► 9- oldal A kegyelem forrásánál 1»- 10. oldal Vedd fel a keresztet... Vedd fel a keresztet, és kövess engem - felekezetire és nem­zetiségre való tekintet nélkül! Talán ezzel az evangéliumi pa­rafrázissal (Mt 26,24; Mk 8,34; Lk 9,23) lehetne röviden össze­foglalni a nagypénteki brassói keresztutat. Magyar kezdeményezésre második alkalommal fogtak össze idén a város keresztény felekezetei, hogy római és görögkatolikus, ortodox, evangélikus, református és uni­tárius lelkészek vezetésével „elhordozzák” Jézus kereszt­jét Brassó belvárosában. A hívek közössége a Kolostor utcai Szent Péter és Pál-plé­­bániatemplomban gyülekezett, ahonnan - rövid magyar és román nyelvű igeolvasás és ima után - a menet a Keresz­telő Szent János római katolikus templom felé vette az út­ját. Következtek a Kapu utca különböző pontjain kialakí­tott stációk, majd a közös imádkozás a szász evangélikus fekete templomban ért véget. A stációknál különböző felekezetű és nemzetiségű lel­készek olvasták fel a szenvedéstörténet egy-egy igéjét, és imádkoztak, az úton pedig magyarul, németül és romá­nul hangzott fel a Miatyánk. ■ Veres Emese-Gyöngyvér felvétele v-VV Az utolsó előtti stációnál (Kapu utca) Koszta István bras­sói és Barcsa István bácsfalusi evangélikus lelkipásztor Sárszendőrinci főhajtás ^ Megtelt a sárszentlőrinci evangélikus templom a húsvét második napján, április 21-én tartott isten­tiszteleten. Egy nap híján száz évvel korábban szü­letett Csepregi Béla, aki harminckét éven keresztül volt a gyülekezet lelkésze. A zsúfolásig telt templom elsősorban az ő Krisztusra mutató személyének szólt - bár bizonnyal többen jöttek arra a sárszentlőrincieket büszkeséggel eltöltő hírre is, amely napokon át a Kos­suth rádió szinte minden híradásában elhangzott: ezen a napon Gáncs Péter elnök-püspök fogja hirdetni az igét. Mistä * A Biblia - még mindig mindenkié Dr. Pécsük Ottó Ahogyan 2017, a reformáció kezde­tének ötszázadik évfordulója felé közeledünk, egyre szorongatóbb a kérdés protestáns egyházaink számá­ra: hogyan tudnánk továbbadni a re­formátorok örökségét a ma emberé­nek? Valljuk be, bármilyen drága is nekünk ez az örökség, sokkal na­gyobb a távolság a 16. és a 21. század Európája között, mintsem hogy azt egyszerű beszédekkel, ünneplésekkel, szoboravatásokkal - vagyis szokásos ünnepléseinkkel és megemlékezé­seinkkel - áthidalhatnánk. A történészek biztosan vitába szállnának velem (hiszen ők mindig arról szeretnek beszélni, ami nem vál­tozik a történelemben), de én úgy lá­tom, hogy a 16. század emberét egé­szen más ideológiák foglalkoztat­ták, és más célok fűtötték, mint ben­nünket. A16. századi Európa politi­kája más volt, mint a miénk, az ak­kor még egységes katolikus egyház is egészen más volt, mint akár a mai ka­tolikus, akár a protestáns egyházak. Nagyon nehéz a reneszánsz és hu­manizmus levegőjébe beleszippanta­nunk és megértetnünk, hogy mi forgott kockán a reformációval, im­már egy felvilágosodással, két világhá­borúval, egy holokauszttal, jó pár gazdasági világválsággal és egy globá­lis klímaváltással a hátunk mögött. Nehéz úgy tennünk, mintha a mi vi­lágunk kérdései még mindig a refor­máció korának kérdései volnának. Egy dologban azonban - meggyő­ződésem szerint - osztozunk a refor­mátorokkal: a Biblia ma is megoldást kínál az emberi élet minden nagy kér­désére. S ahogy akkor, ma is fel kell vál­lalnunk Luther három nagy hermene­­utikai felismerését: a Szentírás minde­nek (tudományok, filozófiák, világ­­magyarázatok, emberi tekintélyek, sőt az egyház) felett áll; önmagát magya­rázza (nem szorul senki tekintély ma­gyarázatára); és önmagában világos. Ezeket a radikálisan új felismerése­ket a reformáció későbbi nemzedékei - például Kálvin is - némileg szelídí­tették, de éppen a reformáció kezde­tének ötszázadik évfordulója kapcsán érdemesnek látszanak arra, hogy újra komolyan vegyük őket. Luther ezek­kel a felismerésekkel olyan erőt, iste­ni dünamiszt tulajdonított a Bibliának, amelyet napjaink langymeleg és filisz­­terkeresztyénségében már el sem tu­dunk képzelni. Csak akkor érzünk meg valamit ebből a teremtő erőből, ha Afrika, Ázsia vagy Dél-Amerika egyházi közösségeiben járunk, ahol a Szentlélek ma is valóban szélviharként zúg, és bár halljuk a zúgását, „nem tud­juk, honnan jön, és hová megy” (Jn 3,8). Luther szó szerint kiszabadította a Szentírást abból a gettóból, amelybe - bizonyára sokszor a legjobb óvó és fél­tő szándékkal — a középkori egyház zárta. Ezt a lutheri „szabadításteológi­­át” kellene megtanulnunk ahhoz, hogy újra érthetővé és ezáltal érdekessé te­gyük a Bibliát a kortársaink számára. A tizenkét magyarországi protes­táns és ortodox felekezet bibliamun­káját összefogó Magyar Bibliatársulat ehhez az egyházainkra váró prófétai feladathoz szeretne hozzájárulni az új fordítású Biblia legújabb revideált ki­adásának (RÚF 2014) megjelentetésé­vel. 1975-ben, amikor ez a Biblia elő­ször megjelent, ez az akkori, politika­ilag és társadalmilag marginalizált protestáns egyházak életképességének egyik nyilvánvaló jele volt. 1990-es re­videált változatában mindmáig a leg­gyakrabban használt és idézett egyhá­zi bibliafordításunk. 2014-es megjelenése pedig több­szörösen is ünnep számunkra. Nem­csak azért, mert egy haszonelvű és a lelki értékeket elértéktelenítő társa­dalomban világos jelét adja ez a be­fejezett bibliarevízió annak, hogy evangélikusok, reformátusok, baptis­ták, metodisták, adventisták, pünkös­diek és még sok-sok kisebb egyházi közösség egyesíteni tudja intellektu­ális és spirituális erejét egy közös ügy érdekében, de azért is, mert csatta­­nós választ ad sok-sok szkeptikus és egyháztól elfordult honfitársunk kér­désére: mi szüksége van a mai ma­gyar társadalomnak az egyházakra? A RÚF mozaikszóval jelzett revi­deált új fordítású Biblia amolyan lu­theri módon valóban kiáltássá, felhí­vássá és felszólítássá (der Ruf) válhat ma, 2014-ben, amikor lázasan keres­géljük azt a kapcsolópontot, amely összeköt minket - nemcsak a refor­mációval, de a saját „kereső” vagy „nem találó” kortársainkkal is. A bibliatársulat nem egyszerűen egy új könyvet szeretne egyházaink „kezébe adni” 2014 húsvétján. Egy négyéves meneteléshez szeretne lel­ki muníciót biztosítani. Az új biblia­revízió szövegének on-line változatá­val (www.abibliamindenkie.hu), okos­telefonos applikációkkal a YouVersion segítségével (www.youversion.com és www.bible.com), okostelefonra na­ponta beérkező bibliaolvasási ter­vekkel, kisfilmekkel, plakátokkal és programokkal szeretnénk ráirányíta­ni a figyelmet a Bibliára. Menetelésünk során elsődleges cél­közönségünk az a fiatal felnőtt korosz­tály, amely számára - vallási nevelte­téssel vagy a nélkül is — szükségkép­pen személyes kérdéssé válnak az emberi lét nagy témái: honnan jövünk, és hová tartunk, mi a célja az életünk­nek. A Biblia Luther szerint mindenek­­felett választ tud adni ezekre a kérdé­sekre. Ha kell, önmagát is megmagya­rázza, és már önmagában is rávilágít a legfőbb válaszra, Jézus Krisztusra. A szerző református lelkész, a Magyar Bibliatársulatfőtitkára Április 27-én este 6 órakor a budavári evangélikus temp­lomban (Budapest I. kér., Bé­csi kapu tér) ökumenikus kö­zösségben adhatunk hálát az egyház Urának az új bibliaki­adás megjelenéséért. A litur­giában szolgál többek között Fabiny Tamás és Szebik Im­re evangélikus püspök, igét hirdet Bölcskei Gusztáv refor­mátus püspök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom