Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-12 / 2. szám

Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2014. január 12. *■ 5 A bizalom zarándokúján Strasbourgban ► A Taizéi Közösség 2013. december 28. és 20x4. január 1. között a Raj­na menti Strasbourgban rendezte meg az európai fiatalok szokásos éves találkozóját, ahová 30 ezer fiatalt vártak. A bizalom zarándoklatjának legnagyobb találkozóira rendszeresen év végén kerül sor Európa vala­melyik nagyvárosában. A mostani, 36. ökumenikus rendezvénysorozat - egyedülálló módon - két ország, illetőleg két tartomány (Elzász és Or­­tenau) együttműködésével jött létre, a vendégek fogadásából katolikus és protestáns (evangélikus) gyülekezetek vették ki a részüket. Ez az össze­fogás jól tükrözte a találkozó fő gondolatát: „Keressük a látható közös­séget mindazokkal, akik szeretik Krisztust.” Kevesen gondolják, hogy Strasbourg kicsi város, „alig” 270 ezer lélekkel, így önmagában valószínűleg nem is tud­előtti misén/istentiszteleten együtt vehettünk részt a fogadó gyülekezet tagjaival.) Az imát kiscsoportos beszél-Kereszt körüli ima a katedrálisban - Alois testvér felolvassa elmélkedését -ta volna befogadni a néhai Roger test­vér által még a hetvenes évek végén út­jára indított és mára az ökumené megélésének meghatározó évenkénti eseményévé vált találkozó zarándoka­it. A szervezők azonban ebből az adottságból faragtak erényt: a város vonzáskörzetéből - mintegy hatvan ki­lométeres távolságig - több száz gyü­lekezetét vontak be a rendezvénybe. A néhány ezer fős települések életé­ben nagy jelentőséget tulajdonítottak getés követte, ezután indultak a bu­szok a találkozó központi helyszíne­ire. Ezekből ugyanis - az eddigi talál­kozóktól eltérően - négy is akadt. Há­rom a strasbourgi vásárközpontban (két kiállítási csarnok és egy sportcsar­nok), a negyedik „központi” helyszín pedig a világhírű katedrális volt. A szervezők úgy állították össze a programot, hogy a résztvevők mind­egyik helyszínre eljussanak. A négy helyszínen más-más tematikájú díszí­annak, hogy számos ország fiataljainak bemutathatják gyülekezeteiket, hit­életüket és szociális tevékenységüket. A szervezők gondoskodtak arról, hogy egyetlen fogadó gyülekezet se kapjon „homogén” csoportot. (A tudósító a Vogézek hegyei közé, az ezerhatszáz la­kosú Rothauba került, ahol a helyi ka­tolikus és protestáns gyülekezet közö­sen fogadta a magyar, lengyel, ukrán és francia fiatalokat.) A szálláshelyek és a város között bérelt buszokkal oldot­ták meg a közlekedést, ami további le­hetőséget biztosított az ismerkedésre, beszélgetésre, éneklésre. A zarándoklat menetrendje szerint minden nap a fogadó gyülekezetben kezdődött - reggeli imával. (Külön öröm volt, hogy a találkozó első tel­jes napja vasárnapra esett, így a dél­té'S fogadta az áhítatra érkezőket: a Rajna, a kolostorkert és a szőlőskert maga is dekoratív hátteret nyújtott. % % % Az imádságos órák után délután mű­helymunkákra került sor gazdag kíná­lattal: huszonnégy program huszon­négy helyszínen. Ezek rendkívüli le­hetőséget kínáltak a városnak és kul­turális emlékeinek megismerésére is. Több templom, oktatási és kulturális intézmény tartott nyitva a találkozó ideje alatt, kifejezetten a „zarándokok” fogadására. A szervezők változatos té­makínálattal várták a résztvevőket: az Európai Unió ifjúságpolitikája példá­ul éppúgy szerepelt a palettán, mint az üzleti etika, társadalmi kérdések, kultúrtörténeti érdekességek, illetve a misszió és az ökumené gondolatvilá­ga. (Ezreket vonzott a szokatlannak tűnő, de mindenképpen rendkívüli le­hetőség: a strasbourgi nagymecset elnöksége is fogadta a találkozó részt­vevőit.) A vacsora utáni közös imák adtak alkalmat arra, hogy a fiatalok ki­bontsák a találkozónak a bevezetőben említett fő témáját. A Taizéi Közös­ség négypontos programtervet állí­tott össze, ezt Alois testvér, a közös­ség vezetője elmélkedések formájá­ban adta elő. Mindegyik ponthoz egy olvasmány és egy ige kapcsolódott az alábbiak szerint: Magyarok a találkozón Hagyomány a taizéi ifjúsági találkozókon, hogy az egyazon országból ér­kező fiataloknak külön találkozót is szerveznek. így történt, hogy decem­ber 31-én szinte teljesen megtelt a belváros szélén álló Újtemplom a mint­egy háromszáz magyar fiatallal. (Összesen közel félezer magyar anyanyel­vű résztvevőt regisztráltak.) A szervezők alaposan felkészültek erre az együttlétre, hiszen a szokásos beszámolókon túl - ki honnan, milyen szervezésben érkezett - kiscsopor­tos beszélgetésekre is sor kerülhetett (huszonöt csoportban!), amelyeken mindenki elmondhatta a találkozóval kapcsolatos véleményét, élményeit. Nagy érdeklődés kísérte két fiatal - Zita és Márton - beszámolóját, akik több hónapot töltöttek önkéntesként Taizében, az ökumenikus kö­zösség franciaországi központjában. A délutánt informatív blokk zárta, amelyen további európai programok­ra, kapcsolódási lehetőségekre hívták fel a figyelmet. Az elsők között em­­líttetett az idei Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó... 2. Tágítsuk ki barátságaink kereteit (Jn 15,13-17; Mt 25,40). Az Isten szere­­tetébe vetett bizalom Isten előtti csend­ben és Krisztusra való figyeléssel erő­síthető. Ha Isten szeretetét továbbad­juk másoknak, az beteljesíti életünket. 3. Beszélgessünk és imádkozzunk rendszeresen másokkal (ApCsel 3,1- 8; Mt 18,20). Hiába vagyunk egyek a Krisztusban, ha különböző szertartá­sok elválasztanak bennünket. Keres­sük az együtt imádkozás legegysze­rűbb formáit! 4. Tegyük láthatóbbá a Krisztust szeretők közösségét (íKor 1,4-9; íKor 12,27). Keresztyénekként elsőknek kell lennünk a megbékélés keresésé­ben még akkor is, ha a helyzet re­ménytelennek látszik. * * # Érdekesen alakult a találkozó részt­vevőinek összetétele. Nyilvánvaló, hogy a fogadó Franciaország fiataljai vettek részt legnagyobb számban, miként hagyományosan sok volt a lengyel is. Markáns színfoltot jelen­tett az orosz és ukrán fiatalok népes csoportja. Szép számban utaztak a ta­lálkozóra magyarok is, különösen, ha figyelembe vesszük a romániai, szlo­vákiai, vajdasági és kárpátaljai részt­vevőket. (Lásd keretes írásunkat.) ...............■ Dr. Sramó András Taizé-ima és énekegyüttlét A rákosszentmihály-sashalmi evangélikus gyülekezetben (1161 Budapest, Hő­sök tere 10-11.) minden hónap második keddjén, legközelebb január 14-én, 19 órától Taizé-ima és énekegyüttlét. Minden alkalommal van igehirdetés is. Információ: gyertyafeny.lutheran.hu. Strassbourg vízi kapuja 1. Csatlakozzunk egy helyi imádko­zó közösséghez (Lk 5,27-32; Jn 13,34- 35). Jézus minden embernek felajánl­ja a barátságát. De mi ezt a barátságot magunk között is megvalósíthatjuk. Albert Schweitzer nyomában A Nobel-díjas tudós, lelkipásztor, művész életének bő húsz évét töltöt­te Strasbourgban. Munkásságának talán legfontosabb helyszíne a Szent Tamás rakparton álló protestáns szeminárium, ahol először diákként ta­nult, és amelynek később az igazgatója lett. Házasságkötéséig itt lakott, több könyvét is itt írta meg. A szeminárium mellett található a Szent Tamás-templom, amely a ka­tedrális után a második legnagyobb templom Strasbourgban. Egyik fő ékessége a csodálatos Silbermann-orgona, amely Schweitzernek köszön­hetően őrizhette meg barokk formáját. Schweitzer ugyanis az orgona meg­mentéséért indította el a Bach-koncerteket. Erre a tényre az orgona fel­járójánál emléktábla hívja fel a figyelmet. (A zeneszerző halála napján, július 28-án mind a mai napig koncertet tartanak.) A templom számá­ra Schweitzer posztromantikus hangzású orgonát is tervezett, amelyet a kórusban helyeztek el. Az 111 folyó szemináriummal szemben lévő partján található a Szent Miklós-templom, ahol Schweitzer segédlelkészként kezdte szolgálatát. Kezdeti súrlódások után nagyon jó kapcsolata alakult ki az egyházköz­séggel, amely jelentős anyagi támogatással vette ki részét a lambarénéi kórházmisszió indításában. Ha a Szent Miklós-templomtól továbbindulunk az 111 partján, negyed­óra után a Szent Vilmos-templomhoz érkezünk. Az egyszerű külső cso­dálatos, gótikus elemeket is felmutató templombelsőt és egy újabb Sil­­bermann-orgonát rejt. Ezen az orgonán tanult Schweitzer, itt nőtt mű­vésszé, amint ezt emléktábla is tanúsítja. (A találkozó alatt a Szent Ta­más-templom, a szeminárium, a Szent Vilmos-templom különböző mű­helyek helyszíneként szolgált, és nyitva állt a látogatók előtt.) Taizéi tervek A strasbourgi találkozón Alois testvér elmélkedései világos utat jelöltek ki a részt vevő fiatalok, az egyén számára ahhoz, hogy tovább haladja­nak a bizalom zarándokútján. Megkérdeztük András testvért, a Taizéi Közösség magyar „összekötőjét” hogy maga a közösség milyen utat, mi­lyen terveket lát maga előtt.- Közösségünk számára továbbra is az a legfontosabb, hogy közös éle­tünk által egy nagyobb közösségnek a jelei legyünk. Ez a nagyobb közös­ség maga az egyház, amely egybeköt mindenkit, aki Krisztushoz tarto­zik, és aki szereti Krisztust. 2015-ig hároméves felkészülési időszakban vagyunk, akkor ugyanis há­rom évfordulóról emlékezünk majd meg: Roger testvér születésének szá­zadik, halálának tizedik, a Taizéi Közösség alapításának pedig a hetve­nedik évfordulójáról. Ezen időszak vezérfonalát az „új szolidaritás" kö­zös keresése adja. 2013-ban az ázsiai fiatalokra figyeltünk, 2014-ben az amerikai fiatalok felé fordulunk, év végén pedig Közép-Európa szívébe, Prágába megyünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom