Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-12 / 2. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2014. január 12. *■ 5 A bizalom zarándokúján Strasbourgban ► A Taizéi Közösség 2013. december 28. és 20x4. január 1. között a Rajna menti Strasbourgban rendezte meg az európai fiatalok szokásos éves találkozóját, ahová 30 ezer fiatalt vártak. A bizalom zarándoklatjának legnagyobb találkozóira rendszeresen év végén kerül sor Európa valamelyik nagyvárosában. A mostani, 36. ökumenikus rendezvénysorozat - egyedülálló módon - két ország, illetőleg két tartomány (Elzász és Ortenau) együttműködésével jött létre, a vendégek fogadásából katolikus és protestáns (evangélikus) gyülekezetek vették ki a részüket. Ez az összefogás jól tükrözte a találkozó fő gondolatát: „Keressük a látható közösséget mindazokkal, akik szeretik Krisztust.” Kevesen gondolják, hogy Strasbourg kicsi város, „alig” 270 ezer lélekkel, így önmagában valószínűleg nem is tudelőtti misén/istentiszteleten együtt vehettünk részt a fogadó gyülekezet tagjaival.) Az imát kiscsoportos beszél-Kereszt körüli ima a katedrálisban - Alois testvér felolvassa elmélkedését -ta volna befogadni a néhai Roger testvér által még a hetvenes évek végén útjára indított és mára az ökumené megélésének meghatározó évenkénti eseményévé vált találkozó zarándokait. A szervezők azonban ebből az adottságból faragtak erényt: a város vonzáskörzetéből - mintegy hatvan kilométeres távolságig - több száz gyülekezetét vontak be a rendezvénybe. A néhány ezer fős települések életében nagy jelentőséget tulajdonítottak getés követte, ezután indultak a buszok a találkozó központi helyszíneire. Ezekből ugyanis - az eddigi találkozóktól eltérően - négy is akadt. Három a strasbourgi vásárközpontban (két kiállítási csarnok és egy sportcsarnok), a negyedik „központi” helyszín pedig a világhírű katedrális volt. A szervezők úgy állították össze a programot, hogy a résztvevők mindegyik helyszínre eljussanak. A négy helyszínen más-más tematikájú díszíannak, hogy számos ország fiataljainak bemutathatják gyülekezeteiket, hitéletüket és szociális tevékenységüket. A szervezők gondoskodtak arról, hogy egyetlen fogadó gyülekezet se kapjon „homogén” csoportot. (A tudósító a Vogézek hegyei közé, az ezerhatszáz lakosú Rothauba került, ahol a helyi katolikus és protestáns gyülekezet közösen fogadta a magyar, lengyel, ukrán és francia fiatalokat.) A szálláshelyek és a város között bérelt buszokkal oldották meg a közlekedést, ami további lehetőséget biztosított az ismerkedésre, beszélgetésre, éneklésre. A zarándoklat menetrendje szerint minden nap a fogadó gyülekezetben kezdődött - reggeli imával. (Külön öröm volt, hogy a találkozó első teljes napja vasárnapra esett, így a délté'S fogadta az áhítatra érkezőket: a Rajna, a kolostorkert és a szőlőskert maga is dekoratív hátteret nyújtott. % % % Az imádságos órák után délután műhelymunkákra került sor gazdag kínálattal: huszonnégy program huszonnégy helyszínen. Ezek rendkívüli lehetőséget kínáltak a városnak és kulturális emlékeinek megismerésére is. Több templom, oktatási és kulturális intézmény tartott nyitva a találkozó ideje alatt, kifejezetten a „zarándokok” fogadására. A szervezők változatos témakínálattal várták a résztvevőket: az Európai Unió ifjúságpolitikája például éppúgy szerepelt a palettán, mint az üzleti etika, társadalmi kérdések, kultúrtörténeti érdekességek, illetve a misszió és az ökumené gondolatvilága. (Ezreket vonzott a szokatlannak tűnő, de mindenképpen rendkívüli lehetőség: a strasbourgi nagymecset elnöksége is fogadta a találkozó résztvevőit.) A vacsora utáni közös imák adtak alkalmat arra, hogy a fiatalok kibontsák a találkozónak a bevezetőben említett fő témáját. A Taizéi Közösség négypontos programtervet állított össze, ezt Alois testvér, a közösség vezetője elmélkedések formájában adta elő. Mindegyik ponthoz egy olvasmány és egy ige kapcsolódott az alábbiak szerint: Magyarok a találkozón Hagyomány a taizéi ifjúsági találkozókon, hogy az egyazon országból érkező fiataloknak külön találkozót is szerveznek. így történt, hogy december 31-én szinte teljesen megtelt a belváros szélén álló Újtemplom a mintegy háromszáz magyar fiatallal. (Összesen közel félezer magyar anyanyelvű résztvevőt regisztráltak.) A szervezők alaposan felkészültek erre az együttlétre, hiszen a szokásos beszámolókon túl - ki honnan, milyen szervezésben érkezett - kiscsoportos beszélgetésekre is sor kerülhetett (huszonöt csoportban!), amelyeken mindenki elmondhatta a találkozóval kapcsolatos véleményét, élményeit. Nagy érdeklődés kísérte két fiatal - Zita és Márton - beszámolóját, akik több hónapot töltöttek önkéntesként Taizében, az ökumenikus közösség franciaországi központjában. A délutánt informatív blokk zárta, amelyen további európai programokra, kapcsolódási lehetőségekre hívták fel a figyelmet. Az elsők között említtetett az idei Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó... 2. Tágítsuk ki barátságaink kereteit (Jn 15,13-17; Mt 25,40). Az Isten szeretetébe vetett bizalom Isten előtti csendben és Krisztusra való figyeléssel erősíthető. Ha Isten szeretetét továbbadjuk másoknak, az beteljesíti életünket. 3. Beszélgessünk és imádkozzunk rendszeresen másokkal (ApCsel 3,1- 8; Mt 18,20). Hiába vagyunk egyek a Krisztusban, ha különböző szertartások elválasztanak bennünket. Keressük az együtt imádkozás legegyszerűbb formáit! 4. Tegyük láthatóbbá a Krisztust szeretők közösségét (íKor 1,4-9; íKor 12,27). Keresztyénekként elsőknek kell lennünk a megbékélés keresésében még akkor is, ha a helyzet reménytelennek látszik. * * # Érdekesen alakult a találkozó résztvevőinek összetétele. Nyilvánvaló, hogy a fogadó Franciaország fiataljai vettek részt legnagyobb számban, miként hagyományosan sok volt a lengyel is. Markáns színfoltot jelentett az orosz és ukrán fiatalok népes csoportja. Szép számban utaztak a találkozóra magyarok is, különösen, ha figyelembe vesszük a romániai, szlovákiai, vajdasági és kárpátaljai résztvevőket. (Lásd keretes írásunkat.) ...............■ Dr. Sramó András Taizé-ima és énekegyüttlét A rákosszentmihály-sashalmi evangélikus gyülekezetben (1161 Budapest, Hősök tere 10-11.) minden hónap második keddjén, legközelebb január 14-én, 19 órától Taizé-ima és énekegyüttlét. Minden alkalommal van igehirdetés is. Információ: gyertyafeny.lutheran.hu. Strassbourg vízi kapuja 1. Csatlakozzunk egy helyi imádkozó közösséghez (Lk 5,27-32; Jn 13,34- 35). Jézus minden embernek felajánlja a barátságát. De mi ezt a barátságot magunk között is megvalósíthatjuk. Albert Schweitzer nyomában A Nobel-díjas tudós, lelkipásztor, művész életének bő húsz évét töltötte Strasbourgban. Munkásságának talán legfontosabb helyszíne a Szent Tamás rakparton álló protestáns szeminárium, ahol először diákként tanult, és amelynek később az igazgatója lett. Házasságkötéséig itt lakott, több könyvét is itt írta meg. A szeminárium mellett található a Szent Tamás-templom, amely a katedrális után a második legnagyobb templom Strasbourgban. Egyik fő ékessége a csodálatos Silbermann-orgona, amely Schweitzernek köszönhetően őrizhette meg barokk formáját. Schweitzer ugyanis az orgona megmentéséért indította el a Bach-koncerteket. Erre a tényre az orgona feljárójánál emléktábla hívja fel a figyelmet. (A zeneszerző halála napján, július 28-án mind a mai napig koncertet tartanak.) A templom számára Schweitzer posztromantikus hangzású orgonát is tervezett, amelyet a kórusban helyeztek el. Az 111 folyó szemináriummal szemben lévő partján található a Szent Miklós-templom, ahol Schweitzer segédlelkészként kezdte szolgálatát. Kezdeti súrlódások után nagyon jó kapcsolata alakult ki az egyházközséggel, amely jelentős anyagi támogatással vette ki részét a lambarénéi kórházmisszió indításában. Ha a Szent Miklós-templomtól továbbindulunk az 111 partján, negyedóra után a Szent Vilmos-templomhoz érkezünk. Az egyszerű külső csodálatos, gótikus elemeket is felmutató templombelsőt és egy újabb Silbermann-orgonát rejt. Ezen az orgonán tanult Schweitzer, itt nőtt művésszé, amint ezt emléktábla is tanúsítja. (A találkozó alatt a Szent Tamás-templom, a szeminárium, a Szent Vilmos-templom különböző műhelyek helyszíneként szolgált, és nyitva állt a látogatók előtt.) Taizéi tervek A strasbourgi találkozón Alois testvér elmélkedései világos utat jelöltek ki a részt vevő fiatalok, az egyén számára ahhoz, hogy tovább haladjanak a bizalom zarándokútján. Megkérdeztük András testvért, a Taizéi Közösség magyar „összekötőjét” hogy maga a közösség milyen utat, milyen terveket lát maga előtt.- Közösségünk számára továbbra is az a legfontosabb, hogy közös életünk által egy nagyobb közösségnek a jelei legyünk. Ez a nagyobb közösség maga az egyház, amely egybeköt mindenkit, aki Krisztushoz tartozik, és aki szereti Krisztust. 2015-ig hároméves felkészülési időszakban vagyunk, akkor ugyanis három évfordulóról emlékezünk majd meg: Roger testvér születésének századik, halálának tizedik, a Taizéi Közösség alapításának pedig a hetvenedik évfordulójáról. Ezen időszak vezérfonalát az „új szolidaritás" közös keresése adja. 2013-ban az ázsiai fiatalokra figyeltünk, 2014-ben az amerikai fiatalok felé fordulunk, év végén pedig Közép-Európa szívébe, Prágába megyünk.
