Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-12-22 / 51-52. szám
4 4i 2013. december 22-29. KERESZTUTAK Evangélikus Élet „Hanuka nélkül - nem lenne karácsony?” ► A címül adott, első olvasásra meghökkentő kérdés olvasható a Zsidók Jézusért szervezet legújabb szórólapján. S a válasz: „Hanukakor ugyanis Isten megmentette a zsidó népet a nemzethaláltól. Ha nem lenne zsidó nép, zsidó Messiás sem lehetne. És ha Jézus a zsidó Messiás, ahogy ezt ő maga állította (lásd Jn 4,25-26), akkor jó okunk van arra, hogy ne csak a hanukát ünnepeljük, hanem egy másik zsidó ünnepet is: a karácsonyt!” Minderről részletesebben is szólt Tar Kata, a Zsidók Jézusért nemzetközi szervezet magyarországi vezetője Nyíregyházán. Ez idáig ő a magyar nyelven szolgáló egyetlen misszionáriusa az 1973-ban alapított s a világ tizenegy országában Isten örömüzenetét hirdető szervezetnek. A nagytemplomi gyülekezet esti istentiszteletén, december 12-én a hanuka és a karácsony ünnepköre közötti lelki párhuzamokról tartott érdekfeszítő előadást, a szolgálatukat bemutató kisfilmmel szemléltetve. Honlapjuk (zsidokjezusert.org) lógója hirdeti küldetésüket: „Létezésünk célja, hogy Jesua (Jézus) messiási voltát megkerülhetetlen tényezővé tegyük világszerte élő zsidó népünk számára.” Misszionáriusként szolgálnak feléjük és zsidó misszionáriusként az egész világ felé. Ezen a rendkívüli istentiszteleten részt vett a helyi zsidó hitközség több vezetője is, akiket külön köszöntött a liturgiát végző Adámi László parókus lelkész. Tar Kata bemutatkozásként elmondta, hogy anyai ágon zsidó származású. Az egyetemen barátai beszéltek neki Jézusról, és egy református lelkész szolgálata nyomán ragyogott fel számára (Ézs 49,6 alapján), hogy a zsidó Messiás a pogányok világossága, és őt kívánta követni. Utalt a hanuka történeti gyökereire: a Makkabeusok könyve tudósít arról, hogy Kr. e. 165-ben, a jeruzsálemi templom újraszentelésekor nyolc napig kitartott az olaj. Ennek emlékére a nyolc napig tartó ünnepen mindennap meggyújtanak egy gyertyát a kilencedik, úgynevezett szolgagyertyával, s ezeket kiteszik az ablakba, nem rejtik el; ez a fény ünnepe is, s a Messiás az igaz szolga. Nekünk is világítanunk kell, de ehhez be kell fogadnunk a világ világosságát. Ez a legnagyobb csoda, amikor valaki befogadja a Messiást az életébe. Időben igen közel van ez az ünnep karácsonyhoz. Mi az Örökkévaló megszentelt temploma vagyunk, de kértük-e már: „Jöjj az én szívembe, érted akarok élni!”? Jézus is részt vett a templomszentelési ünnepen (lásd Jn 10,22). Az előadó megemlített három messiási jelt is: a leprások megtisztítását, a vakon született meggyógyítását s a halottak feltámasztását. S Jesua provokatív kijelentéseit a hanuka ünnepen: ő egy az Atyával, cselekedetei tanúskodnak mellette, kortársai nem hisznek benne, de juhai követik, s ő örök életet ad nekik. Ezért lett az első karácsonyon testté az örök Ige; közöttünk sátorozott, s mi láttuk az ő dicsőségét. A felcsendülő ősi adventi, Jézust váró ének refrénje is ezt a reménységet hirdette a jelenlévők ajkán és szívében: „Meglásd, meglásd, ó, Izrael, / Megszületik Immánuel!” (EÉ 133) ■ Garai András Keresem a testvéremet ► Tudunk-e szót érteni és együtt örvendezni a testvérek találkozásakor? Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság kezdeményezésére a történelmi egyházak vezetői, valamint számos szakértő részvételével vallásközipárbeszéd-konferenciát rendez az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A konferencia résztvevői a II. vatikáni zsinaton elfogadott Nostra (etate kezdetű nyilatkozat fényében tárgyalják a zsidó-keresztény vallásközi párbeszéd kérdéseit. A 20. századot megrázó kataklizma után az önvizsgálat és a filozófiai álláspontok történelmi léptékű tisztázása halaszthatatlan feladatává vált a kereszténységnek. XXIII. János pápa e célból 1960-ban létrehozta a Keresztények Egységének Titkárságát, elnökéül Augustin Bea bíborost nevezte ki. Még ugyanabban az évben a pápa találkozott Jules Isaac nyolcvanegy éves francia zsidó történésszel, a Párizsban működő Zsidó-Keresztény Baráti Társaság megalapítójával. A társaság már 1947-ben kidolgozta javaslatát a keresztény-zsidó viszony radikális rendezésére. A cél a - még a középkorból származó, ám mind a mai napig élő - teológiailag téves elméletek korrigálása volt, amelyek a zsidókat szellemi és fizikai gettóba zárták. Jules Isaac átadott a pápának egy terjedelmes memorandumot. XXIII. János megbízta a Keresztények Egységének Titkárságát, hogy ezek alapján fogalmazzon meg egy nyilatkozatot a „zsidó-keresztény viszonyról”. XXIII. János utóda, V7. Pál pápa megerősítette a titkárság működését. Az általuk kidolgozott, a vallásszabadságról, a zsidókról és az ökumenizmusról szóló nyilatkozatok először 1963-ban kerültek a II. vatikáni zsinat résztvevőinek kezébe. Számos értetlenséggel és tiltakozással szembenézve, több változtatás után végül is a Nostra cetate kezdetű, korszaknyitó nyilatkozatot - az egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról - negyvennyolc évvel ezelőtt, 1965. október 28-án fogadták el a zsinati atyák. A nyilatkozat megnyitotta a katolikus egyház előtt az utat a más hitet vallókkal folytatandó párbeszédre - figyelembe véve egymás kulturális identitását, rítusait és tanítását. A közös történetre alapozott párbeszédhez - az emberi erőfeszítéseken túl - szükséges a Teremtőnkbe vetett bizalom. A Nostra cetate nyilatkozatban foglaltak nyomán 1982-ben II. János Pál pápa a következő, gyakorlati fontosságú útmutatást adta a Rómában összegyűlt püspöki konferencia küldötteinek: „El kell jutnunk odáig, hogy a vallási képzés különböző szintjein, valamint a gyermekek és az ifjúság hitoktatásában ne csak őszintén, objektiven, előítéletektől mentesen mutassák be a zsidókat és a zsidóságot, anélkül hogy ez bárkire sértő lenne, hanem ezenkívül tudatosítani kell a zsidók és keresztények közös örökségét is.” II. János Pál pápa nyitása után egyre több lépést tettek a tisztázás és közeledés ügyében. 2010-ben Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke Liverpoolban, a Hope Egyetemen a zsidók és a keresztények közös örökségét a következő pontokban foglalta össze. Tanúságtétel Istenről és parancsolatairól, amely a modern társadalomban hiányzó orientációs forrás. Ezzel együtt korunk hamis isteneinek a leleplezése. Közös elkötelezettség az emberi méltóság, az igazság, és a béke érdekében. A család értéke, méltósága, a teremtettség tisztelete. A súlyos és sokszorosan összetett történelmi örökség után és ellenére is közös tanúskodás a párbeszéd, az együttműködés, a bűnbánat és a kibékülés értékeiről. A szombat, illetve a vasárnap megünneplésével közös kiállás az ember szabadságáért. Ezzel lehet rámutatni arra, hogy világunkban kell, hogy legyen az Úrnak ajánlott, megszentelt idő. Vagyis keresztények és zsidók szót tudnak együtt emelni annak érdekében, hogy az emberi lét nem egyszerűsíthető a munkára, a gazdaságra, az üzletre és a szórakozásra. A cél már nemcsak a kibékülés, hanem a valódi partneri kapcsolat építése. A 2014 márciusában Tihanyban, a bencés apátságban megrendezendő konferenciát „idősebb testvéreink” a zsidók, katolikusok és protestánsok közös értékeinek találkozása és megvallása színterének tervezzük. ■ Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke 25 éves a Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség A Mevisz Bárka szakcsoportjának jubileumi karácsonya Lágymányoson ► Húsvéti dallam szállt a hideg decemberi reggelen a fővárosi Farkasréti temetőben a múlt hét szombatján.„Győzelmet vettél, ó, Feltámadott. énekelték a jelenlévők, akik az idén huszonöt esztendős Mevisz (Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség) Bárka csoportjának egyik meghatározó alakjára, néhai Andorka Eszter evangélikus lelkészre, valamint a szervezet első elnökére, néhai Bárdossy György szociológusra gondoltak végső földi nyughelyük mellett. Andorka Eszter sírjánál dr. Fabiny Tamás püspök, Bárdossy György hantja mellett testvére, Bárdossy Zoltán emlékezett. A visszatekintés után a közeli ünnep felé fordulhatott a figyelem, hiszen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) épületében már lázasan készültek az ez évi Bárka-karácsonyra. A békés egymásért élés jegyében Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága szeptember közepén tette közzé felhívását a 2013. évi Nemzetiségekért díjra való jelölésre. Az elismerésben a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző személyek, szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok részesülhetnek. Az állami elismerés átadására a nemzetiségek napját (december 18.) megelőzően, 16-án, hétfőn került sor Budapesten. Az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzeti Múzeumban négy szervezetnek és hét magánszemélynek - köztük Györfi Mihálynak, a nyírteleki Filadelfia Evangélikus Egyházközség lelkipásztorának - nyújtotta át a kitüntetést. A díjak átadása előtt Balog Zoltán hangsúlyozta: a történelemnek voltak olyan korszakai, amikor csak egymás mellett éltek a nemzetiségek. A feladat, hogy megtalálják azokat a pontokat, amikor a „békés egymásért élés” az irányadó. 1984-től érlelődött egy olyan evangélikus tanításon alapuló szervezet létrehozásának gondolata, amelyet az ifjabb generáció tagjai is magukénak érezhetnek. Végül 1988. december 17- én alakult meg a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség. A Meviszben jelenleg két szakcsoport működik, ezek egyike a Bárka. A Bárka elnevezés a római katolikus Jean Vanier-nek (1928-), a Hit és fény közösségeik alapítójának nevéhez fűződik. Ő úgy vélte, hogy valamilyen értelemben mindannyian sebzettek vagyunk, és ezért mindnyájan rászorulunk a türelemre és az elfogadásra. A Mevisz Bárka tagjai ezt a szellemiséget igyekeznek követni és közvetíteni, így nem meglepő, hogy december 14-én a mozgásukban korlátozottak és kísérőik, családtagjaik, barátaik, ismerőseik érkeztek a nem csupán megszokott, de ismert és kedvelt rendezvényre, a Bárka-karácsonyra. Az egész napos alkalom - Szilvási Bertalan Mevisz-elnök köszöntője után - úrvacsorás istentisztelettel vette kezdetét, melyen dr. Fabiny Tamás püspök prédikált, a liturgiát Rosta Izabella teológushallgató végezte. Az igehirdető Mt 6,24-34 alapján tartott beszédében utalt az egyesület negyedszázados múltjára, tisztelegve az egykori vezetők emléke előtt. Hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a Mevisznek nemcsak napjainkban van létjogosultsága, de van jövője is. Hangsúlyozta továbbá, hogy most is, amikor a Megváltó születésének ünnepére készülünk, ki-ki elsőként Isten országát és igazságát keresse, mert akkor megadatik neki mindaz, amire szüksége van. Ezért hát ne aggodalmaskodjunk, hanem legyünk az öröm hordozói, és engedjük, hogy Isten tegye életünk minden napját valódi ünneppé most és karácsonykor is - hangzott a püspöki prédikáció. Az ebédszünetet követően az ifjú informatikus elnök röviden felelevenítette a Mevisz múltját, és szólt pár szót a jelenéről, illetve 2014-es terveiről is. A délután kézműveskedéssel folytatódott, majd a pestszentlőrinci Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanulóit és tanárukat, Csernyik Balázst köszöntötte Juhászné Barka Beatrix Magdolna Bárka-témafelelős. A diákok adventi énekes-zenés műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. A tartalmas együttlét végeztével Bence Orsolya pszichológus, volt elnökségi tag mondott imát, és kérte Isten áldását a hazaindulókra. ■ Gazdag Zsuzsanna A Mevisz jelenlegi elnöke, Szilvási Bertalan az alábbi kérdéssorral szí-, nesítette a szervezet huszonöt esztendős múltjára való visszatekintést: Hol volt a legelső tábor? - Borgátán. ♦ Ha az összes eddigi Bárka-tábort szünet nélkül egymás után tennénk, mennyi ideig tartana? - Több mint négy évig. ♦ Hány passiókörút volt? - Tíz. • Hány helyszínen volt passiójáték? - Ötvenhat. * Hány példányban adtuk ki az Új éneket? - Tízezer. ♦ Hány elnöke volt eddig a Mevisznek? - Tíz. ♦ Hány tisztségviselője volt eddig a Mevisznek? - Hatvanhat. ♦ Mi volt a Mevisz első tulajdona? - Egy vécécsésze. ♦Mi a Mevisz sorszáma a társadalmi szervezetek között? - 692.
