Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-21 / 29. szám
4 41 2013. július 21. KERESZTUTAK Evangélikus í !► Folytatás az 1. oldalról EURÓPA ► Az Európai Egyházak Konferenciájának július 8-án befejeződött budapesti közgyűléséről előző számunkban részletes összeállításban számoltunk be. Jelen számunk címoldalán részletet közlünk a tanácskozás záródokumentumából, és vezércikkünk is a konferenciáról szól. Alábbi összeállításunkban folytatjuk a konferencia résztvevőivel készített villáminterjúk közlését. Az interjúkat a konferencia idején, tehát a záródokumentum elfogadása előtt készítették tudósítóink. A résztvevőktől azt kérdezték, mit tartanak a konferencia fő feladatának, valamint hogy valóban úgy gondolják-e, hogy a szervezet késésben van. IA villáminterjúkat készítette: Bállá Mária és Kinyik Anita Joannisz thermopülai ortodox püspök- Mi volt kedvére való a konferencia idején és a szervezés időszakában, és mivel nem volt elégedett?- Nem az első konferenciám ez a mostani. Háromszor voltam már CEC-közgyűlésen, egyszer pedig az Egyházak Világtanácsának konferenciáján vettem részt küldöttként. Tehát nem ismeretlen számomra az itteni munkamenet.- Mi a konferencia legfontosabb feladata Ön szerint?- A legfőbb dolog segíteni Európának, amely rengeteg spirituális értékét elveszítette. A konferencia feladata éltetni a reményt, a közös munka, valamint a fiatalok bátorítása, buzdítása. A legfontosabb gyakorlati tennivaló most az új konstrukció létrehozása. Ez vitákban, a vélemények ütköztetésével történhet meg. A találkozásban születhet újjá a konferencia.- Hogyan vélekedik, lehetséges a jövőben a fokozottabb ökumené a római katolikus egyház teljes körű. részévételével?- Az egység gyönyörű szó, de talán nem annyira illik ide. Mi itt megpróbálunk együttműködni. Egy Istenünk van, Krisztus pedig a világ reménysége. Ez az, amit meg kell próbálnunk szem előtt tartani. Ez a mi egységünk.- Elégedett-e a magyar szervezők munkájával? Volt-e olyan, ami gondot okozott Önnek budapesti tartózkodása idején?- Elégedett vagyok, bár meg kell mondanom, az idősebbek elég zárkózottnak tűnnek itt, Magyarországon, mintha a régebbi rezsimek árnyéka ülne rajtuk. Önök fiatalok, ezeket nem élték meg, de a nagyszüleik, szüleik igen. Most is érzékelhető a kormány részéről néhány furcsaság. De lépésről lépésre „rendet lehet tenni" Önöknek véghez kell vinniük a saját forradalmukat. De nem tüntetésekkel, lázadozásokkal, hanem szellemben kell szabadnak lenni. Krisztus felszabadítja az elmét. Ebben kell bízni. Stephanos, Tallinn és Észtország metropolitája, az Észt Apostoli Ortodox Egyház küldötte- Véleménye szerint mi volt a konferencia legfontosabb feladata?- Számomra mindenekelőtt a CEC identitásának megőrzése volt a legfontosabb. A CEC missziójának folytatásához új alkotmányra volt szükség, új problémákkal kellett szembenéznünk, ezekre új válaszokat kellett találnunk. A legfontosabb azonban mégis az, hogy a CEC egy nagy fórum, az összes európai egyház fóruma. Vagyis nemcsak a nagy egyházak szervezete, hanem az olyan kis egyházaké is, mint amilyen a miénk is. A párbeszéden keresztül megérthetjük, hogy mindannyiunknak szüksége van a másikra, együtt dolgozunk Krisztusért és az egyházunkért. Számomra ez a CEC legnagyobb érdeme, és ezért is vagyunk tagok, ezért jöttünk ide, mert számunkra ez az egyetlen lehetőség, hogy a többi európai egyházzal kapcsolatba kerüljünk. Reményeim szerint ezt a vonást őrizzük meg.- Mit gondol, elképzelhető-e a jövőben, hogy a római katolikus egyház aktív együttműködésével jöjjön létre egy széles szövetség?- Természetesen minden kereszténynek azt kellene célul kitűzni, hogy együtt dolgozzunk, s nem csak a társadalmi munkákban. Közösen kell az egyházak egységére vezető utat megtalálnunk, és talán ez a legnehezebb.- Hogy látja az egységet a CEC-en belül? Az Orosz Ortodox Egyház például nincs itt.- Az oroszok nem jöttek el, mert olyan önfejűek, mint a gyerekek. Nekik is tisztelniük kell a CEC alkotmányát. Senki nem küldte el őket a CEC- ről, azért távoztak, mert a mi kis egyházunk, az észt egyház felvételt nyert a CEC-be. Ez jelenti a problémát az oroszok számára. Mi ma már szabad országban élünk, ez a kis helyi egyház létezik. Nem ellenségeink az oroszok, de nem is vagyunk testvérek. Mi boldogok lennénk, ha eljöttek volna, de nem ilyen feltétellel. Egyszerűen nem etikus, amit követelnek. Ők meghozták a döntésüket, de vissza kellene térniük az alkotmányhoz, amelyet minden tag tiszteletben tart. Nem a CEC a probléma, hanem ők.- Elégedett-e a magyar szervezők munkájával, illetve volt-e valami, ami nehézséget okozott?- Először találkoztam magyar emberekkel, nagyon szimpatikusak, kedvesek. Nagyon szívélyesen fogadtak minket itt. Sok új kapcsolatot kötöttünk, nagyon boldog vagyok, hogy itt lehettem. Remélem, visszatérek még ide, de akkor már nyaralni. I EGYHÁZA] Papok, pópák, pásztorok a közgyűlésen Ki gondolná, hogy Budapest XIII. kerületének panelszívében egy olyan futurisztikus-kulturális tér kapott helyet, mint amilyen a RaM (Radnóti Miklós) Colosseum? 2011 óta várja látogatóit a főváros első élményszínházaként hirdetett épületkomplexum, mely július első hetére nagyon is valóságos darabot vitt színre: Európa keresztényei összefogásának kérdését CEC-közgyűlés címen. Vajon zöld ágra vergődnek-e a delegáltak? Győzhet-e a „bibliás irány”? Szóhoz jut-e a kisebb? Lesz-e igazi párbeszéd? Lesz-e európai egység? Az ökumené kifejezés valódi töltettel bír-e még? Mekkora a tét? Mindezek a kérdések megfogalmazódhattak a szemlélőben az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches, CEO július 3- és 8. közötti közgyűlésén. A körfolyosón cirkálva sokféle felekezeti öltözéket csodálhatott meg a laikus. A zöld pólós önkéntesek vigyázó szemei előtt, kávé mellett folyt az eszmecsere a különböző nemzetiségű és felekezetű, feltehetőleg egyes alkotmánypontokkal kapcsolatban eltérően vélekedő, de egyformán CEC- igenlő képviselők között. Reverenda, fejfedő, tekintélyes szakáll. Kissé megilletődve közeledtünk az egzotikusnak tetsző egyházi méltóságokhoz, de rövid úton rájöttünk, nincs rá ok, szívesen nyilatkoznak, és érdeklődve fordulnak felénk. Akár a ciprusi püspök, akár az észt egyházfő. Természetesen nemcsak férfiak képviselték Európa különböző egyházait a nagygyűlésen, hanem - egyharmad arányban - hölgyek is. A körfolyosón tehát kisebb - hol lágyabb, hol öntudatos-kopogós - léptek is előfordultak, s ez a megújult bizottsági összetételből is látszik: az utolsó szavazás jóvoltából a nők majdnem ugyanannyian képviselhetik egyházukat a CEC központi bizottságában, mint a férfiak. Egyházunk delegáltjai - Cselovszkyné Tarr Klára, az országos iroda ökumenikus és külügyi osztályának vezetője, László Virgil teológiai referens és Garai Szilvia, a finn nagykövetség munkatársa - napról napra friss hírekkel vártak bennünket, testvériesen megosztva velünk a zárt ülések nyílt kérdéseit, a voksolások menetét vagy nagyvonalú mellőzését. A retorikai profizmusért a pálmát alighanem Julio Murray, a Latin-amerikai Egyházak Tanácsának (CLAI) elnöke, illetve a Panamai Episzkopál (Anglikán) Egyház püspöke vihet volna el a konferencián. Az eseméi fő előadójaként hívták meg a sugár; dél-amerikait, aki a színpadon sz* emelt a kisebbségek egyenjogúságáé is. A kulisszák mögött pedig elmese te, hogy korábbi magyarországi látc gatása során egy, a hátrányos helyz* tűekkel foglalkozó ortodox gyülekeze ben milyen sok jót tapasztalt. Állít: sa szerint ilyen pozitív, segítő hozz: állásra volna szükség a romakérdésbe Majd minden megszólaló hangsi lyozta a fiatalok, a következő generác feladatainak fontosságát Pedig nem se ifjú delegálttal találkozhattunk az e» ményen, habár Garai Szilvia evangél kus ifjúsági küldöttet - akinek, mii mondta, más a munkaterülete - egye len magyar lutheránusként a CEC ga dasági bizottságába választották be. ■ - KANYIKA Rebekka Hejmark Svenningsen, a Dán Evangélikus-Lutheránus Egyház megfigyelője- Mi a feladata egy megfigyelőnek?- A Dán Evangélikus-Lutheránus Egyház delegációjának tanácsadójaként érkeztem, én igazítom el a csoport tagjait a napirenddel és a programpontokkal kapcsolatban.- Mi tetszett Önnek a konferencián, és mivel nem volt elégedett?- Rendkívül hosszúra nyúltak a.tanácskozások. Ellenben az ételek nagyon ízlettek. Nagy öröm régi barátokkal találkozni és újakat megismerni a testvéregyházakból. Nekem ez az első CEC-közgyűlésem, első alkalommal láttam a rengeteg egyház képviselőit így együtt. Nagyon érdekes az együttműködés dinamikája, ez nagyon tetszett. Bonyolult eljárás egy új alkotmány elfogadása, nem mindenki volt megfelelően felkészülve egy ilyen komoly döntésre, ez viszont kevésbé volt rokonszenves.- Mit gondol, mi a konferencia legfontosabb feladata?- Mögöttünk van az új alaptörvény elfogadása, ez nagyon lényeges volt. Megszületett a döntés, így továbbléphetünk, koncentrálhatunk az új feladatokra. Időszerű volt már. Azt hiszem, a tagok is arra áhítoznak, hogy a vitatkozás után akcióba lendüljenek.- Miként látja az ökumenikus egység lehetőségét a római katolikus egyházzal?- Azt hiszem, a mi életünkben nem jön létre még a szűkebb értelemben vett egység sem. Merthogy a kérdésnek csak az egyik fele az, hogy lehetséges-e, a másik viszont az, hogy az egyházak tényleg ezt akarják-e. Felhőtlenül egymás mellett élni, egymást tiszteletben tartani, párbeszédet folytatni - ez lenne az ökumené célja. Nagyon szép lenne, ha megvalósulna az egyházak egysége, de jelenleg szerintem nem túl jók a kilátások. Felix Beck, az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács képviselője- Önnek mint az ifjúsági tanács képviselőjének mi a feladata a konferencián?- Az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács társult szervezetként vesz részt a nagygyűlésen, nem tagja a CEC-nek. Olyan külön feladatokkal foglalkozunk, amelyek nem tartoznak a CEC fő hatáskörébe. Főleg tanácsadó szerepünk van, hozzájárulunk a CEC mindennapi életének működéséhez, bekapcsolódunk az egyeztetésekbe, együttműködünk különböző projektekben, szemináriumokat és tréningeket vezetünk együtt, ha van rá lehetőség. Tanácsadóként részt veszünk a gyűléseken, tájékoztatjuk a delegációkat az aktuális kérdésekről, elsősorban azokról, amelyek a fiatalokat, a fiatal generációk érdekeit érintik.- A konferencia mottója: „Most tehát miért késlekedsz?” Ez azt jelentené, hogy késésben vagyunk?- Lehet, hogy némelyeknek úgy tűnhet, hogy a CEC az időt húzta, és a döntést hamarabb meg lehetett volna hozni, de az európai ökumené nem egyszerű feladat. Hosszú ideig eltart, mire az egyházak egy ilyen összetett szervezetben, mint a CEC, egyetértésre jutnak, megtalálják a közös hangot, a közös megoldást. A CEC megújulására ez a konferencia volt hivatott pontot tenni. Nem lehetett cél, hogy belehajszoljanak minket gyors, át nem gondolt döntésekbe. A mottó talán nyomást akart gyakorolni a delegációkra, hogy végigvigyék a folyamatot, de mint mondtam, ez nem akadályozhatta meg a párbeszédet.- Mi a véleménye a konferenciáról, milyennek látja a szervezést és az elszállásolást?- A vendéglátást illetően senkinek sem lehet oka panaszra. Fontos, hogy a résztvevők jól legyenek informálva a rendezvény, a szállás, az étkezés körülményeiről, és a rendezők mindezt nagyszerűen megszervezték. Sok magyar közreműködő is segített, hogy ez a konferencia sikeres legyen.
