Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-10-27 / 43. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2013. október 27. !► 7 Protestánsok ideje Kulturális gála az Urániában A Baptista központi énekkar !► Folytatás az 1. oldalról Az est második részében elsőként a 2008-ban alakult „Kárpát-meden-' cei lutheránus Beatles” a Deák téri evangélikus gyülekezethez kötődő Korál-sziget együttes mutatkozott be, három, Luther által jegyzett gyülekezeti énekkel és az eredetileg finn Velem vándorollak Ahogyan „felkonferálásukkor” az est műsorvezetője, Bényi Ildikó is kiemelte, az együttes koncepciója lutheri alapokon nyugszik: Luther behozta a templomba a világi dallamokat (a korabeli könnyűzenét), és vallásos szövegekkel látta el őket. A Korálsziget ezt a szöveg- és dallamkincset megőrizte, de a 20-21. századi populáris zene igényes kíséretével látta el. Az emlékgála offertóriumát annak a fővárosi gimnáziumnak ajánlották fel a szervezők, ahová olyan nagynevű elődök jártak, mint például Gyulai Pál, Áprily Lajos vagy Szent-Györgyi Albert. A Lónyay Utcai Református Gimnázium talán ezért is kapott nagyobb műsoridőt az esten. A közönség az iskola történetével, énekkarával, népzenei szekcióival, vonósaival, billentyűseivel is megismerkedhetett. Egyik diákjuk tolmácsolásában elhangzott Lázár Ervin Foci című novellája, amely feltehetőleg nem csak a Protestáns Újságírók Szövetségének (Prúsz) idei kitüntetettje, az egykor szintén lónyays „sportember”, Novotny Zoltán véleménye szerint mondható aktuálisnak... Vélhetően olvasóink is tudják, hogy a megalakulásának jövőre már tizedik évfordulóját ünneplő Prúsznak kezdetektől Novotny Zoltán az elnöke és - mint most a titkári laudációból is megtudhattuk - koránt-Novotny Zoltán sem formális tisztségviselője. Többek között ő hivatott átadni a szövetség szakmai kitüntetését, az első magyar nyelvű újság evangélikus lelkész alapítójáról elnevezett Rát Mátyás-díjat. A kiemelkedő szakmai munkáért évente egy alkalommal odaítélt plakettet ezúttal azonban nem átadni, hanem átvenni volt hivatott. (Az erről szóló - titokban tartani próbált - javaslatot éppoly egyhangúlag támogatta az elnökség, miként annak idején az elnöki tisztre való felkérésének ötletét.) Az idén hetvenhárom éves Novotny Zoltánnak a Magyar Rádió az első és eddig egyetlen munkahelye. A bölcsészdiploma megszerzése után 1963-ban bemondóként kezdett dolgozni, 1966-tól sportriporter, szerkesztő, 1996-2002 között a Petőfi rádió adófőszerkesztője is volt. 1968 óta minden nyári olimpiáról közvetített. Munkásságát tavaly a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, idén Táncsics Mihály-díjjal is elismerték. Az est fináléjában a mindig klasszikusokkal érkező Misztrál együttes többek között Ady Endre, Babits Mihály és Dsida Jenőmegzenésített verseit adta elő. Az 1997-ben alakult, ma már a legjobbak között jegyzett zenei formáció koncertje méltó zárása volt az idei kulturális estnek. A régi magyar zenét idéző, mégis modernül muzsikáló zenészek - stílszerűen szólva - hajdaniakkal ügettek, zsoltárost hangszereltek gyermekhangra, és - legfőképp - gyöngyöt szórtak a (reformációra emlékező) embernek. ■ K. A. A Misztrál együttes A reformációi gálaest részletei, így - többek között - Balog Zoltán miniszter bizonyságtétele meghallgatható, illetve megtekinthető egyházunk központi honlapján, az evangelikus.hu címen. A megújulás reménye Kötet Petrőczi Éva költői pályájáról A költőnőhöz régi kapcsolat fűz, messzi időkben indult közös pálya, ki nem mondott barátság, így azután nehéz róla újat írnom. Nem is kell, inkább az öröm hangját kell megtalálnom, hogy sok évtizedes versteremtés után József Attila-díjat kapott, s itt van a róla készült kötet, Bakonyi István tudós, szeretetteljes kismonográfiája is. Az eltelt esztendők alatt észrevétlenül körülvétt a Petrőczi-világ elemi élménye. íme egy különös, színes költő, akinél a tiszta hang mellé még feltűnő műveltségtartomány is társul. A reneszánsz és a manierista költészetből merített a legtöbbet, de a mai élet változásaira is figyelt. Olykor példaadó elődök alakjait öltötte magára: Janus Pannonius, Szenczi Molnár Albert, Bethlen Kata vagy Petrőczi Kata szavaival szól hozzánk. Játékos és komoly ez a versvilág. A komor színeket vidám formák enyhítik: az asszonysorsok fájó-szép hétköznapjai. Reszeltalma-főzelék készül, linzerrács sül verseskötetek és fordításra váró sorok mellett, a fűszerkönyv is ott a közelben. Pelenka szárad, kamillapára száll a teáscsészéből. Különös, termékeny költői műhely ez: a falból, a homályból erdélyi nők, magyar, németalföldi reneszánsz művészek, költők, prédikátorok, festők lépnek elénk. A Nobel-díjas Szymborskának írt üzenetében Petrőczi Éva elmondja ars poeticáját is: .....szúrós hegyikristályszavait / eltanulni aligha tudom már, / én, ki puha, / tiprásra hívogató / árvácska-versek sokaságát / szórogatom csak eléd.” Petrőczi versei tömör gyémántként vallanak hitről, örökké tartó pillanatokról, hétköznapi csodákról. Bakonyi István kötete részletesen bemutatja a költőt, műfordítót, publicistát, a magyar és angol irodalomtörténet kiváló művelőjét, a jeles tanárt, professzort. Indulását, a második kötetét (Hárfakalitka), az első részösszegzést. És halad előre, pontos megjegyzéssel, kritikusai bírálataival. Petrőczi Szőlő holdfénynél című (ötödik) kötetében feltűnik a kedves mester és barát, Jékely Zoltán, s rögtön ott van mellette Kányádi Sándor is, Erdély két jeles költője. Érdekes, Petrőczi mennyire szereti új és új válogatásokkal összegezni és megmutatni költészetét. A patak éneke című 2011-es kötetében a címadó vers az első kötetből van. Bakonyi írja: „A Kálvin Kiadó jellegének megfelelően a tartalomhoz hasonlóan míves a református szimbólumokban gazdag fedőlap, a szép híves patakra kívánkozó szarvassal, megidézvén az egyik legszebb zsoltár világát és szellemiségét.” És ezzel kapcsolatban persze kihagyhatatlan, hogy egyben a költő számára oly kedves zsoltárfordítót, Szenczi Molnár Albertet is. A prózaköteteket is számba veszi a szerző: a Pogácsás futamot (2012), az Áfonyahegyi jegyzeteket (2010). Utóbbit talán esszénaplónak nevezhetjük, csapongó mesének a Heidelbergi káté szülővárosáról. A mindenre kiterjedő monográfia interjúval zárul. A „Hogy elfogadjanak. . című beszélgetés így fejeződik be: „Jól van ez így, s maradjon is így, amíg a földön maradhatok: adja Isten, hogy soha ne kelljen viszolyogva tekintenem a tükörbe. Mert nem az öregedő arc látványa a riasztó, hanem a magát a hamisságnak, a tettetésnek, a megalkuvásnak átadó arcé.” Bakonyi István Petrőczi Éva nem vonul el pihenni. Legújabb versei igazolják, jó és járható utat választott, megvillantva a folytatás és megújulás reményét. ■ Fenyvesi Félix Lajos Bakonyi István: „Hogy elfogadjanak. ..” - Petrőczi Éva költői pályája. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2013. Ára 1500 forint. .,Hogy elfogadjanak..." Petrőczi Éva költői pálváia Meghívó evangélizációra a Sareptába A Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthonban október 28-29-30-án 16 órától Ittzés István evangélizációt tart. Helyszín: a II. kér., Ördögárok u. 7-9. alatti templom. Az alkalmakra szeretettel várunk mindenkit. Pódiumbeszélgetés Budahegyvidéken a demokráciáról A Keresztény Értelmiségi Fórum következő alkalmán a budahegyvidéki evangélikus templomban (Budapest XII. kér., Kék Golyó u. 17.) október 28-án 18.30-kor „Mit hoztam otthonról, és mit találtam itthon?”Demokráciáról egyszerűen egy dán földműves szemszögéből címmel pódiumbeszélgetést tartunk. Előadó: Jens Clausen. Az est házigazdája, Bényi Ildikó
