Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-08-11 / 32. szám
-.■!<; I > I » j j . 4 41 2013. augusztus n. KERESZTUTAK > » • I- V , ' J « 4 Evangélikus Élet K A P O L C S I BEK APCS A Völgy lelki ösvényein Tizenkettedik misszió az összművészeti fesztiválon ► Habára Völgy évről évre érezhetően veszít lendületéből, az Evangéliumi Műhely mindig újabb gyümölcsöket terem. Az idei, huszonharmadik Művészetek Völgye fesztiválon az evangélikus misszió taliándörögdi információs bázissal bővült. Az egyházmegye jóvoltából továbbá naponta új ének várta a közönséget más és más vidékről érkezett evangélikus kórusok zenei szolgálatával. Zenei programmal hirdette az Úr dicsőségét a kaposvári, az oroszlányi, a székesfehérvári, a répcelaki, a kőszegi és a bakonycsernyei evangélikus énekkar. Veress István, a Kővágóörs-Révfülöp-Kapolcsi (Sion) Evangélikus Egyházközség lelkésze és helybéli vagy Budapestről érkezett lutheránus segítői idén is számtalan komoly- és könnyűzenei programot, filmvetítést és áhítatot szerveztek. Az évek óta társszervező Budapesti Autonóm Gyülekezet is hozta bizonyságtevőit, színdarabjait és a lelkes térítő attitűdöt. Kapolcs szívében magasodik karcsúfehéren az evangélikus templom, ahová a völgyjáró - a kánikulától vagy épp a lelki szomjúságtól hajtva - bármikor betérhet. A galérián minden évben - más tematikával - kiállítás várja. Állandók és változók Idén a templomtérben Vágó Péter, fent pedig Bódi Kati ihletett fotóival, illetve montázsaival, grafikáival - és remélhetőleg a képeken keresztül valami mással is - találkozhatott a kereső. Bódi Katit a vasút szimbolikája, az úton lévő ember képe ragadta meg, Vágó Péter konkrétabb formákkal próbált elvont tartalmakat közvetíteni. Bódi Kati a pénz mibenlétének megformálásra is késztetést érzett. Drágaság Kábulat és Merülés című képei ember és pénz viszonyát igyekeznek mélységében ábrázolni. Például a vörös hajzuhatagba rejtett vagy talpakra ejtett pénzérmék híven illusztrálják az élő és a holt, az örökkévaló lenyomatát viselő ember és a múlandó, boldogságpótlékként használt „anyagi” kontrasztját. Hogy egy nap hányán térnek be a templomba, az változó. Talán a csillagok állásától is függ. Mindenesetre elmondható: nem a szervezők lelkesedésén és a csapat színes programkínálatán múlik ez a változó. Veress Istvánék minden reggel imádkoznak a nap sikerességéért, hogy minél több embert meg tudjon szólítani az ige, minél többen magukkal vihessenek valami lelki pluszt is a Művészetek Völgyéből. Lelki és szellemi táplálék A reggeli elcsendesedésen és a - mindig más szolgálattevővel zajló - napi istentiszteleten, azaz lelki táplálékon túl állandónak tekinthető a napi szellemi táplálék is - elgondolkodtató előadások jóvoltából. De nem hiányzott a napi szórakozás sem, erről a veszprémi Vekker bábcsoport, valamint az örömzenélő - például világzenét játszó - Lighthouse, a templomban héber örömtáncot járó Varga Gyöngyi vagy a nagy csinnadrattával dicsőítő Lakatos Projekt gondoskodott. A kapolcsi napi rutin része továbbá a filmvetítés is: mindennap este héttől a templomtól nem messze található Élő Víz pincében - a profi technikán túl - Dér András filmrendezővel és az aktuálisan játszott játékfilmek alkotóival találkozhattak a nézők. Tíz napon keresztül állandó kiállítás gyanánt várták a látogatókat Richly Zsolt készülő Luther-rajzfilmjének képkockái a taliándörögdi evangélikus templomban, hirdetve az evangélikus identitás változatlan erősségét, továbbá a közelgő emlékévet, a reformáció kezdetének 2017-ben esedékes ötszázadik évfordulóját. A fény ösvényei a pincében A pince minden bizonnyal valamiféle underground spiritualitást hordoz, mely e közvetlenség által a laikusok számára akár könnyebben bevehetőnek tűnhet, mint a templom. Hűs, sötét barlangban ülünk, magukat a nedvességgel egykettőre megszívó párnák és plédek bugyolálásában. Feszülten figyeljük a kivetítőt, rajta egy csodálatos nőt, egy vonzó, de rideg teremtést, macskás szemekkel, dús ajkakkal. Ő is keres. Behúz minket a filmbe - és a csőbe - maga mellé. Betekintést nyerünk a divatfotózás vad és kegyetlen világába. A Cseh Annamária alakította szépség valószínűtlenül magas cipősarkain, karcsún, de határozottan és megállíthatatlanul közeledik felénk a kifutón. A rivaldafénybe lépés előtt óriásit szív a neki nyújtott cigarettából, a füstöt élvezettel - lassított felvételen - kifújja, majd a még parázsló szipkát könnyed mozdulattal visszanyújtja. Észre sem veszi, hogy kezéből kihullik a cigaretta, egyenesen a maga után húzott nejlonpalástra. Poklok királynőjeként vonul végig a visszafojtott lélegzettel figyelő közönség előtt. Egyre inkább közelít testéhez a tűz. Mikor észleli a forróságot, és megpillantja a fenyegető vörösséget, akkor sem hagyja el hűvössége. Egy mozdulattal ledobja magáról az égő fátylat, és diadalmasan áttrappol rajta magassarkújában. Félelmetesen gyönyörű. Az érzékek világa azonban igen hamar fojtóan kevésnek bizonyul. Két „jézusi figura” is feltűnik a filmben. Egy őrült szerelmes, aki a lány naplóját megtalálja, és a nyomába ered. Egy hajléktalan, aki a fönti hajlék reményében él, és ezt a reményt akarja átadni fanatikusan az elveszett, valahol szintén hajléktalan lánynak. Végül a saját maga által csiholt tisztítótűzben a férfi valóban otthonra talál. A lány túléli az erőszakolt „megváltást” sérülése következtében azonban életmódot kényszerül váltani. Megfordul valamiképp a megrázkódtatástól. Új ember azonban csak a szelíd segítő által lesz belőle... A Mispál Attila rendezte film nagyon elgondolkoztatja a közönséget. Kérdésekkel ostromolják a rendezőt, értetlenségüket fejezik ki, vagy saját verziójukat magyarázzák. Végül kiderül, tulajdonképpen az alkotó maga is saját kérdéseit vitte vászonra. Együtt kérdezünk, együtt keresünk szóval, képekkel, zenével. Együtt faggatjuk a Mindenhatót a fény ösvényeiről... ■ Kinyik Anita Felkelő csillag Kapolcs felett Korányi András egyháztörténész (képünkön), az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense feleségével és két gyermekével érkezett a Völgybe. A dörögdi családias áhítat után áthajtott Kapolcsra, hogy ott Árpádházi Szent Erzsébetről, „Magyarország virágáról” tartson előadást. II. András király és Gertrudis királyné lánya méltán vált megbecsültté, a magyarok egyik nagyasszonyává. A vezeklőövet viselő, szegénypártoló Erzsébet mindössze huszonnégy esztendőt élt, de ezalatt többet tett a szenvedőkért, mint más háromszor ennyi idő alatt. Az erdélyi mágus és dalnok, Klingsor - aki Korányi András elmondása szerint varázsszőnyegen közlekedett - születésekor azt jósolta róla, hogy „csillag lesz Magyarország felett” Több korabeli szövegrészletet is felolvasott az előadó, hogy a hallgatóság megérezhesse a történelem leheletét. Továbbá korabeli legendákkal is megismertetett, így például a „rózsacsoda” történetével. Apja szigorú szemei elől Erzsébet a kötényébe rejtette a szegényeknek szánt kenyeret, de András király rajtakapta lopakodás közben; az Úr azonban megsegítette szorult helyzetében a későbbi szentet- odapillantva apja csak rózsaszirmokat láthatott a kötényében... Különös, hogy épp a Bánk bánból jól ismert, gőgös és könnyelmű merániai asszony leánya volt Erzsébet. A később magyar szemszögből „érthető módon” meggyilkolt édesanya nem átallott például - Erzsébet „jó partija” kedvéért - hozomány gyanánt tizenhárom szekérnyi válogatott kincset I. Hermann tartománygróf türingiai udvarába küldeni, kifosztva ezzel a hazai kincstárat. A politikai megfontolások ellenére is szerelmi házasságról beszélhetünk Erzsébet és Hermann fia, Lajos esetében, amely a korban ritkaságszámba ment - tudhattuk meg a „sötét középkort" megvilágító erővel elénk táró teológiai tanártól. Erzsébet tizennégy évesen ment férjhez, ez azonban általánosnak tekinthető a korban - eshetünk újabb ámulatba. Érdekes, hogy Erzsébet és Lajos egybekelésük után Wartburg várába költöztek, oda, ahol aztán háromszáz évvel később Luther - György lovagként - az Újszövetséget fordította. Itt tartották Erzsébeték a világtörténelem első nyilvános passiójátékát is. ■ - NYIKITA -Szőrpamacs a kiállításon (negyven fok árnyékban) Bábok az evangélium szolgálatában Égbe kiáltó stílusok Két 2004-es évjáratú evangéliumi zenekar Lakatos Projekt Lighthouse A harsány és hangos égbe kiáltást képviselte a kapolcsi evangélikus templomot betöltő Lakatos Projekt. A 2004-ben alakult zenekar ötvözi a roma zenei világot a funkyval, a latinnal és a gospellel. A pünkösdi lelkesülést különösen is szívén viselő formáció hol ritmusos, dübörgő dalokkal énekelte meg égbe vágyódását, hol érzelmes-lírai hangon kért kegyelmet - nem szégyellve a könnyeket sem. Ha a templom kárpitja nem is, de a szívek meghasadhattak. A. Megasztárból is ismert énekesnő, Rontó Kitty szopránját megcsillogtatva elvarázsolta a közönséget, még ha annak az imádságról más elképzelései voltak is addig. A hölgyek minden bizonnyal az Úrnak ékesítették magukat, az urak - köztük a vendég előadó, a világhírű hegedűművész, Roby Lakatos - pedig közvetíen, kedélyes stílusukkal ragadták meg a közönséget. Visszafogottabb, ám Lakatosékhoz hasonlóan sokrétű műfajban utazik a szintén 2004-ben alakult Lighthouse. A zenekar jóvoltából az ír-kelta zenei világ egyesül a magyar népzenével. A formáció már nem először lép föl a Művészetek Völgyében. Idén több koncertet is adtak, kettőt Kapolcson, egyet a taliándörögdi evangélikus templomban. Különleges élmény ezt a „csöndesen" zenélő öt embert hallgatni. A csitári hegyek könnyedén Kis kece lányommá alakul, a szép híves patakra vágyódó zsoltáros szarvas pedig Ó, jöjj, ó, jöjj, Üdvözítő adventi énekre vált. Mindezt a lágy bensőségességen túl végigkíséri valami üdeség, frissesség. Talán az északi tájak szele teszi, mely át- meg átíuj a különleges ütőhangszerekkel operáló zenekar muzsikáján. Az ír és magyar nótákon túl a furulyát is fújó énekesnő, Brátán Vera rövid, vörös hajával és légies alakjával nem csupán zenei és vizuális értelemben nyújt esztétikai élményt, hanem hangulati elem is valamiképp. ■ - Kanyi -
