Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)

2013-12-15 / 50. szám

14 41 2013. december 15. KRÓNIKA Evangélikus Élet Peskó György emlékezete ► A gyorsan tovatűnő idő elmúlás­ra emlékeztető, viharos sodrása sem tudja feledtetni személyisé­gét. A Teremtő rendkívüli talen­tumokkal ajándékozta meg Pes­kó György orgonaművészt. 1944-ben kézigránát robbant a kezében. Ujjai felső perceit roncsolta, ezért eze­ket le kellett operálni. A tízéves gyer­mek mégsem mondott le korán meg­fogalmazódott álmáról: orgonáim sze­retne megtanulni. Édesapja, id. Peskó Zoltán a fasori evangélikus gimnázium zenetanára volt, s egyidejűleg fasori templomunk orgonaművésze. Bátyja zeneakadémiai hallgató, később neves karnagy. így iratkozott be érettségi után az orgona tanszék hallgatóinak so­rába, s vált hazai és nemzetközi zenei körökben elismert orgonaművésszé. Mi tette az 1933-ban született, 2002 decemberében elhunyt Peskó Györ­gyöt különleges személyiséggé? Szellemes, olykor érdes humora mellett Istentől kapott elhívását rendkívül komolyan vette. Meggyő­ződése volt, hogy Istennek csak a leg­szebbet szabad adni. Zenéjében ezt az igényességet mindig szem előtt tartotta. De a lelkészeket is inspirál­ta az igehirdetésben ennek a követel­ménynek a komolyan vételére. Johann Sebastian Bach valamennyi művét megszólaltatta Bécsi kapu téri templomunkban, s ilyenkor mindig zsúfoltak voltak a padsorok - 1966-ban, olyan korszakban, amikor sokan csak ilyen alkalmakkor mertek templomba jönni. Mások azóta sem vállalkoztak - legjobb tudomásom szerint - Bach va­lamennyi művének bemutatására. Remek, virtuóz improvizatív játé­ka sokakat gyönyörködtetett. Ehhez külön tehetsége volt. Kitűnően érzé­kelte az adott alkalom érzelmi hangulatát, s ezt zenei nyelven is meg tudta szólaltatni. Amikor 1989-ben a kapuit újonnan meg­nyitó Fasori Evangélikus Gimná­zium a Zeneakadémia épületé­ben tartotta tanévkezdő ünnepé­lyét, a rendezvény végén Peskó György odaült az orgonához, és keze vezénylő mozdulatával mindnyájunkat az Erős vár a mi Istenünk evangélikus himnu­szunk éneklésére késztetett. Rit­kán hallottam olyan örvendező zengéssel énekelni ismert éne­künket. Bizony, legtöbbünk sze­méből kicsordult a könny. Budavári templomunk isten­tiszteleteinek külön hangulata volt. Peskó György előjátékai mindig jelez­ték, milyen a vasárnap karaktere, vagy milyen rendkívüli alkalom ké­szülődik. Voltak, akik az ő játékáért jöttek az istentiszteletre. Időben utolsó növendéke, Bán István orgonaművész Peskó György születésének nyolcvanadik évfordu­lója alkalmából májusban emlékező orgonaestet adott a budavári evan­gélikus templomban. A koncertet a Bartók rádió rögzítette, és több alka­lommal sugározta is. Emléke legyen áldott! ■ D. Szebik Imre Kalendárium és krónika - magyarul Bencédi Székely István, az asztronómia úttörője ► Az elsőség kardinális kérdés. A sportversenyeken tized-, sőt század­másodpercek döntenek sorsáról. Egy műszaki fejlesztés jó időben tör­ténő piacosítása dollármilliárdokat jelenthet a multinacionális válla­latoknak. Nekünk, keresztényeknek az elsőség maga a fensőbbség, és hármas egységben fogalmazódik meg. A természettudományokban gya­korta évszázadokig folyik a harc a dobogó legfelsőbb fokáért. Máig vi­ta tárgya, mely holland szemüvegkészítő mester alkotta meg az első táv­csövet: a katolikus egyházzal konfliktusba keveredő Galileo Galilei vagy éppen Cristoph Scheiner jezsuita atya látta-e előbb a napfoltokat. A honi csillagászattörténetben nincs vita az elsőségről. A csillagászat ma­gyar nyelvű bibliográfiája egyértel­művé teszi, ki írt először magyar nyel­ven az asztronómiáról. (E sorok író­ja társadalmi munkatársként 2003 óta, az indulástól a Srag­­ner Mártafőszerkesztő koordi­nálásával készülő elektronikus összeállítás közreműködője.) A „befutó” a négyszázötven esz- | tendeje elhunyt reformátor, krónikaíró, naptárkészítő, Ben­cédi Székely István. 1538-ban (!) a Calendarivm magiar niel­­wen című művében elsőként foglalkozott a műfajhoz szoro­san kapcsolódva csillagászati kérdésekkel - magyarul. Hozzánk, evangélikusokhoz is szorosan kötődik. A Krakkóban tanu­ló ferences barát a protestantizmus hatására lutheránus lett. Szikszón, Abaújszántón és Olaszliszkán iskolai rektor, majd Szikszóra visszatérve a te­lepülés első evangélikus lelkésze. Utóbb a kálvinista tanok hívéül sze­gődött. Kassán reformált, Göncön veje,Károli Gáspár lelkésztársa, majd Olaszliszkára visszatérve szolgált. Az egymásnak ellentmondó élet­rajzi források szerint is 1500 és 1510 között, vélhetően 1505 körül született. Ami bizonyos: az erre máig büszke erdélyi kistelepülésen, Bencéden (ma Bentid, Románia) látta meg a napvi­lágot. Élete 1563 decemberéig követ­hető nyomon, így 2013-ban emléke­zünk elhunyténak négyszázötvenedik évfordulójára. (Halála kapcsán a bi­zonytalan adatok egyaránt szólnak 1563-ról, 1564-ről és 1565-ről.) A helyszín is a múlt homályába vész; a Pisimen' HegnfnkfR&ík. Egrtítnhe tníntfcn liknfigím cn cümncrn tűfógiiae: ■£» cn diámon gonoik gon# tó) a«, ? EdyaalftSf dolga ún«6i fi rcaics akid k íu kíjtntigtfcóaee felfedni. 5 M<g aj m bifecileemwc ernten» ai lobe layam vafa.j* »aj «1 kínáemS« 1H1 vae !a,'«ij| rjalardcjagot midé«? icraam. Te pedig vrun irgalmat crtncfcero, latnai! fel fopÓKt: í» «neg teiőc Ö IKUt, Ebbé! timerem meg, Eoá kdömet» vav’oe uneked: heg aj cn dtcnligőin ntm örül tn tárásra. Enií miken vágót rgcíligbc tr tar-afl inge# mcttgshihtjtccj ingemaaj te oujad a tót én&kr. AMoíaj vr itíadnrc íürnr.kfjdatő! fogua; (É iMöidátádcr, arain es stixn. PSALM OS NEGVEN KETTŐDIG. f G'ájc.icIrryűftH'í: Cotal) bain« tamuafa, 5<J Ksaiaii. Pfafmo* mgitenkcnütc. PíiKC - ttlm <mn M* M 1 kippen at gtm Hanta* nkJcn&atfo- 1 i o vijtfacc aj 01 Ufa» te botfád kiuankcnic........ Sjívmiiihojja aj cntdk. ra a», ifícm, aj ,13 — 7— .... »0 .............r*''n mik«.»? mennie d, hed íllcnrac ttóac magamat be «femnemr Aj cn konhulbfítforo vök enmferm (yt| j nappal feiriririn: mikott mongác enne* kcnwmnden napon lu;I vagon aj K E«UÓI tn.toron m«; rmfefccjtm, k, ont 4 tom cn ream aj m kitencc meri «1 ok, g.-c vala m fokaíági^j* vifcm vala fcMt n.md új (lien hajiig, nag ír&rfmcte in, la adalnac fauauai. vífon vala aj i\cná fetógik. Mletten lelkem magad:* Alin fern mrj* a. layad, js niikteatlan vág tn temem? Nyal aj iflcnbc, mcnmrrg tn ü.wfct la. te *a £"***' m En «fttnám at cn lelkem tn .bennem ram r S *“í,a nsagaruiuMkokawt mrgttev F kktittn legvalószínűbb feltételezés szerint Olaszliszkán hunyt el. Bencédi Székely István kalendári­uma öröknaptár. A csillagászat ma­gyar nyelvű bibliográfiája adatai sze­rint 1538-ra datálható. Egyes könyvé­szeti források más évszámokat is említenek. A bizonytalanságot az okozza, hogy mivel öröknaptárról van szó, a szerző és a nyomda nem tüntette fel a vonatkozási, illetve a ki­adási évet. Borítója a cím és a szer­ző megadása mellett a magyar címert ábrázolja. Az öröknaptár-fejezet a ha­gyományos magyar hónapneveket használja, az egyes ünnepeket, a tu­lajdonképpeni névnapokat is feltün­teti. Emellett több, a kalendáriu­moknál megszokott táblázatot és információt közöl (csízió, vasárnapi betűk, számjegyek neve stb.). A Kalendárium magyar nyelven 1976-ban, három másik régi nap­tárral egybeszerkesztve, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadá­sában látott újra napvilágot. Bencédi Székelynek még egy úttö­rő szerepet tulajdonítanak: Chroni­ca ez Vilagnac Yeles dolgairól című művét tekinti a könyvészeti szakiro­dalom az első magyar nyelvű világtör­ténelmi kötetnek. Krakkóban ké­szült, 1559-ben, Strykouiai Lazar, azaz Lazarz Andrysowicz nyomdász keze munkájaként. Mint minden „rendes” krónika, ez is tartalmaz csillagászati vonatkozásokat. Bencédi Székely nyolc üstö­köst, valamint a mezőkereszte­si meteorithullást említi benne. Miért pont ezeket a jelensé­geket? Az ókortól kezdődően egészen a mai kor babonákkal újólag megfertőzött emberisé­géig a kométák és a hullócsilla, gok égi jelet mutattak-mutat­­nak. E jelekből - állítólagosán - mind az egyén, mind a helyi közösségek sorsára, valamint a politikai-történelmi folyama­tokra lehet következtetni. Jellemző­en negatív folyamatokra. Mindezt a középkor-újkor fordulójától, tehát körülbelül Bencédi Székely halálát követően cáfolták a természettudo­mányos megfigyelések. Sajnos nap­jaink jósait, kártyavetőit, minden rendű és rangú spiritisztáit látva úgy tűnik, kevés sikerrel. A Krónika ez világnak jeles dolga­iról fontos múltidézés, egyben korrajz a ma embere számára. Reprintként el­érhető az Akadémiai Kiadó 1960-as, a Kazinczy Társaság 1992-es, valamint a Pytheas Könyvmanufaktúra (egysze­rűbb, illetve művészi kivitelezésű) 2003-as reprintjeinek jóvoltából. ■ Rezsabek Nándor Istentiszteleti rend ♦ 2013. december 15. Advent harmadik vasárnapja. Liturgikus szín: lila. Lekció: Mt 11,2-10; íKor 4,1-5. Textus: Ézs 51,1-6. Énekek: 140., 136. Budavár, L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Imre; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. fél 10. (úrv.); Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ör­dögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; du. fél 6. (karácsonyi szeretetvendégség) Ittzés István; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Iványi Gábor; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Deák László; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36- 38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, Megyeri Klub, Megyeri út 207. de. 9. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. (Megálló nevű ifjúsági istentisztelet) Solymár Péter Tamás; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Aradi György; de. 11. (úrv.) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Románné Bolha Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Románné Bolha Márta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (ka­tolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Ben­­kóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Gáncs Tamás; de. fél 11. (úrv., zenés) Gáncs Tamás; du. 6. (vespera) Schulek Mátyás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; XI., Egyetemi és főiskolai gyülekezet, Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (úrv.) Szántó Enikő és Mézes Zsolt; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (gyer­mekkarácsony) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pest­újhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Kis János; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10- 11. de. 10. (úrv.) Kertész Géza; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Árpádföld, XVI., Menyhért u. 42. (református templom) du. 3. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Darvas Anikó; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Darvas Anikó; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Gáncs Péter; Rákosüget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Temp­lom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; du. 5. Herkely János; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Soroksár, XXXIII., Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lackner Pál; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Bállá Mária HIRDETÉS ^ DIGITALSTAND www.digitalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát! www.digitalstand.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom