Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-12-15 / 50. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2013. december 15. » 15 Isten algoritmusai ^ Gimnáziumi éveim alatt kifejezettem untam a matematikaórákat. Lelkesen és roppant kíváncsian jártam azonban a szakkörre, ahol a matematika filozófiai alapjait beszéltük meg, vagy valamilyen érdekes paradoxont vezettünk le. Ezekben a beszélgetésekben mindig eljutottunk a lét nagy kérdéseihez, amikor a tanárunk megállt, és azt mondta: „Nem tudom a választ.” Ilyen kíváncsisággal ültem be december 5-én dr. Levendovszky János egyetemi tanárnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara dékánhelyettesének Tervszerű-e a teremtés - Isten algoritmusai című előadására. A professzor a Páratlanklub vendége volt az Üllői úti evangélikus székházban. Amint elmagyarázta, a matematika célja, hogy a megfigyelt fizikai, társadalmi, gazdasági jelenségeket egyetemes törvényekbe foglalja össze, amelyek tömören reprodukálják a teremtett világ komplexitását. Szépsége abban rejlik, hogy tömören, elegánsan és informatív módon képezi le világunkat a formulák nyelvére. Hasonlóan a versekhez. Egy állapotot leírhatok így is: „Beköszöntött az ősz. Minden szürke, és az elmúlásra emlékeztet. A kedvem is egyre szomorúbb, teljesen átadom magam a mélabúnak...” De azért ez szebben hangzik: „Ősz húrja zsong, / Jajong, busong / A tájon, / S ont monoton / Bút konokon / És fájón.” (Paul Verlaine: Őszi chanson - Tóth Árpád fordítása) A keresztény ember számára pedig az teszi igazán széppé a matematikát, hogy Isten valóságának megnyilvánulását fedezheti fel ezen törvényszerűségek szépségében. Sőt a teremtett világ mellett létezik az ember által alkotott, úgynevezett e-világ - jelen globalizált, elektronikus világunk -, ahol hálózatokban (összekapcsolt rendszerekben) éljük mindennapjainkat. A hálózatokat legszélesebb körben a pénzügyi szektorban találhatjuk, és hálózatok valamelyikének valamennyien tagjai vagyunk. Manapság az egyik legnagyobb kihívás a hálózatok optimális működésének biztosítása és a hálózaton zajló folyamatok biztonságossá tétele. Ehhez új algoritmusok megalkotására van szükség. A hálózatokban jelentkező problémák is sokkal veszélyesebbek: például a fertőzések nagyon gyorsan terjednek, a zavarok az egész rendszert be tudják dönteni (kaszkád jelenség és dominóeffektusok - ha egy bank csődbe megy, magával rántja a többi bankot). Ezekben az esetekben a gyors cselekvés egyenlő a hálózat túlélésével. A pénzügyi szférában már megjelent az algoritmikus kereskedés: a tőzsdei idősorok megfigyelése alapján készítenek úgynevezett predikciós és portfólióoptimizálási algoritmusokat, és a nagybankoknál ezek segítségével történnek a tranzakciók - merthogy az árfolyamok másodpercenként változhatnak, az emberi agy pedig nem képes az ilyen sebességű változásokat követni. Az algoritmusok használata az ár-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence folyamváltozást előre jelző „hangulatbányászat” esetében is mindennapos. A multimédiás adatbányászat lényege annyi, hogy sok-sok megjelent sajtóanyagban, híradásban - újságcikkek és hírportálok szövegeiben - keresnek rá matematikai algoritmusok segítségével bizonyos szavakra, amelyek kifejezhetik az uralkodó társadalmi hangulatot (kiváló, biztató, megnyugtató; aggasztó, kockázatos, katasztrofális; választás, törvényváltozás; stb.). A talált szavakat hangulati töltésük szerint osztályozzák (pozitív vagy negatív), majd az eredményt ellenőrzésként összevetik az árfolyamváltozással. E módszer alkalmazásával előre jelezhető az árfolyamváltozás iránya. A tudományok által elért eredmények segítenek megérteni a teremtett és az ember által hálózatokba szervezett világ folyamatait. Az új technológiák használata képes javítani az emberek életminőségét, de a rendszer a gyors összeomlás lehetőségét is magában hordozza. A professzor kiemelte, hogy a keresztény ember felelőssége abban áll, hogy megpróbál a tudományos ismeretek birtokában megfelelő következtetéseket levonni - úgy fogalmazott: „megpróbál tisztán gondolkodni” Ez segít, hogy elkerüljük az előítéletek és sztereotípiák csapdáit. Felelősségünket a gondolkodásunk minősége jelenti, hogy mennyire vagyunk képesek megérteni és segíteni embertársainkat ebben a gyorsan változó világban. ■ Trifán Krisztina Elhunyt Szokolay Sándor Életének 83. évében, december 8-án elhunyt Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző. Személyében nemcsak a kortárs klasszikus zene egyik kimagasló egyéniségétől búcsúzunk, hanem - ahogyan az Evangélikus.hu híradásában is olvasható - folyamatosan hirdetett istenhitével, felvállalt evangélikusságával is példakép marad. A számos opera, oratorikus, verseny- és zenekari mű szerzőjétől evangélikus énekeskönyvünkben is találhatunk dallamot. A többek között Erkel-, Bartók-Pásztori-díjjal is elismert zeneszerzőt 2011-ben az Evangélikus Hittudományi Egyetem díszdoktorává avatta. Az Evangélikus Élet következő, karácsonyi számában emlékezik az alföldi Kunágotán 1931. március 30-án született zeneművészre, akit soproni otthonában ért a halál. EVÉL&LEVÉL Karácsonyi készülődés Városunkban, Ajkán már kedves hagyomány, hogy a Fő téren (Agórán) a karácsony előtti, adventi időszakban négy héten keresztül esténként szolgálatot tartanak az egyházak lelkészei, papjai, felkészítik az embereket az örömhírre, Jézus születésének méltó megünneplésére. Ezeken az alkalmakon felekezeti hovatartozás nélkül vesznek (vehetnek) részt az emberek. Azoknak szólnak az összejövetelek, akik a vásárlási láznál, a díszeknél, csillagoknál, a kirakatok nézésénél többre vágynak: igazi lelki feltöltődésre, belső békére, a karácsony értékének, fontosságának megértésére, befogadására. Évről évre egyre többen látogatják az összejöveteleket. Minden alkalommal más-más egyház szolgál: imádsággal, igehirdetéssel, szavalással, énekkari szerepléssel teszik széppé, ünnepélyessé a karácsonyvárást. Az utolsó, a negyedik előkészület az ökumené jegyében telik. Varázslatosak, szívet melengetőek ezek az összejövetelek! Igazi szellemi töltekezés ez a négy este! Különösen ilyenkor szinte tapintható a szeretet, a béke iránti vágy, az egymás felé fordulás, érzékenység, könyörületesség. A hétköznapi gondok eltűnnek, a remény él az emberek lelkében: „Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég / S az újszülött rügyező ágakkal / Lángot rak a fázó homlokok mögé” József Attila üzenete ma is szól mindnyájunknak: Jézus világra jöttével megszületik a fény, az újjászületés, a megtisztulás, az öröm. Az istentisztelet végeztével a szabadidő-központban baráti beszélgetéssel, kellemes együttléttel fejeződik be az ünnepség. Giay Frigyesné (Ajka) „Disznótoros” presbiteri találkozó Ismét megszervezte már hagyományos körzeti presbiteri találkozóját a Bakonytamási Evangélikus Egyházközség. Ilyenkor a Szakos Csaba lelkész körzetéhez tartozó gyülekezetek presbiterei gyűlnek össze. Az egyházi esztendő utolsó napján, november 30-án tartott idei, immár ötödik találkozó két okból is eltért a korábbiaktól: egyrészt azért, mert a tisztelendő úr tavaly nyáron teljesen új körzetet kapott, így más presbitereket kellett összeismertetnie egymással, másrészt azért, mert ezúttal disznótoros vacsorával várhattuk testvéreinket. Bakonyszentlászló,.Bakonytamási, Sikátor, Pápateszér, Veszprémvarsány és Zirc presbitereit hívtuk meg. Közel félszázan gyűltünk egybe. A vendégek érkezését megelőző napon, pénteken tíz presbiter szorgoskodott egész nap a hízó körül, hogy finomabbnál finomabb ételek készüljenek belőle a hagyományoknak megfelelően. (...) Másnap délelőtt Bakonytamásiban a helyi önkormányzat jóvoltából a kultúrházban fogadtuk - a presbiter hölgyek és presbiterfeleségek által méltóképpen előkészített helyen - a vendégeket. Szakos Csaba lelkész András-napi köszöntésében utalt rá, hogy régen ezzel a nappal vették kezdetüket a disznótorok. Az áhítatot az Útmutató aznapi igéje alapján tartotta: „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel” (Kol 3,2) (...) Majd a népmozgalmi adatokat ismertette, és képekkel illusztrálva elevenítette fel az egyházi esztendő örömteli eseményeit. A délután zárásaként a lelkész arról az egy évvel ezelőtti szentföldi zarándoklatról tartott képes-zenés élménybeszámolót, amelynek - Kovácsné Tóth Márta lelkésznő mellett - ő volt az egyik lelki vezetője. Végül a nap disznótoros vacsorával, házi készítésű süteményekkel és testvéri beszélgetéssel zárult. Szűr Gyuláné presbiter (Bakonytamási) (Ki) robbanó ügy Az atomenergia felhasználásának felelőssége ► A Lutheránus Világszövetség elnöke, Munib Younan, a Jordániái és Szentföldi Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke 2011- ben, a fukusimai baleset után örömmel üdvözölte a német atomipar leállítására vonatkozó döntést. A nukleáris energiaforrás felhasználása viszont, úgy tűnik, igézetében tart ma is sokakat. Egyre több szélerőmű „bontogatja szárnyait” Dunántúlon, mégsem egyértelmű ma Magyarországon, hogy biztos jövőt csak a megújuló energiaforrások felhasználásával érhetünk el. Közel hetven éve zajlik az atomreaktorok körüli vita. A kezdeteknél jelen voltak a magyar fizika nagyjai is: Wigner Jenő, Szilárd Leó, Neumann János és Teller Ede. A jövő iránt felelősséget érző kutatókban már akkor megfogalmazódott a kérdés: megmentő energiaforrás az atomipar, avagy „fausti alku” időzített halálos ítélet?! Miután az Atoms for Peace mozgalom keretében a nagyhatalmak lemondtak az atomenergia háborús felhasználásáról, azt remélték, teljességgel biztosították a jövő nemzedékeket a nukleáris veszedelemmel szemben. De a történelem vészjósló eseményeket hozott. A windscali (1957), a harrisburgi (1979), a csernobili (1986) és a fukusimai (2011) katasztrófa érthető módon riadalmat keltett; 2003-ban a paksi atombaleset hozott halálfélelmet Magyarországra. A reális veszélyek komolyan vétele miatt Ausztria és Olaszország lemondott a nukleáris energiáról, Németország pedig 2011 óta folyamatosan állítja le a reaktorokat. Mégis közel négyszáznegyven atomreaktor működik világszerte. Az Amerikai Egyesült Államok a maga száz atomerőművével megelőzi Franciaországot, Japánt és Oroszországot, ahol szintén húsz fölött van a működő reaktorok száma. A nagyhatalmak „energiaittasan” további reaktorterveket engedélyeztetnek, és épülnek is meggondolatlanul újabb erőművek világszerte. 2009- ben a Magyar Országgyűlés „elvi jóváhagyását adta Pakson új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez” 2012-ben a paksi első reaktor megkapta üzemidő-hosszabbítási engedélyét, a másik három reaktor hosszabbítási eljárása napjainkban zajlik. * * * A teremtő Isten ránk bízta a Földet. Megbízatásunk a gondozása és megóvása. Keresztyénként nem mehetünk el közömbösen az emberi életet és a környezetet veszélyeztető atomenergia kérdése mellett. A jövő nemzedékek sorsáról, a környezetről és a mi saját életünkről van szó. A keresztyén etika nem hozhat energiapolitikai döntéseket, de a teremtettség és a felebarát iránti felelősségéből fakadóan Isten igazságára és szándékára figyelmezteti az államot és a társadalmat. Emlékeztet, hogy a problémának nemcsak atomfizikai és gazdasági, hanem társadalmi, politikai, ökológiai és szociális vetülete is van. A döntéshozók általában úgy érvelnek, hogy az emberiség folyamatosan növekvő energiaigényét a nukleáris reaktorokból származó energiával elégíthetjük ki. A jóléti társadalom energiaszükséglet-szintje viszont mesterségesen generált, mely megfelelő, racionalizált energiahasználattal csökkenthető. Az urán pedig nem az egyedüli megoldás az energiahiányra. Etikailag is képzett szakemberek szerint igazi hosszú távú megoldást az energiatermelés decentralizálása hozhat. Nem az urán vagy a szénerőmű az egyedül „üdvözítő” megoldás, hanem a lehetőségeknek megfelelő különböző energiaforrások együttes felhasználása. Több megújuló energiaforrás (szél-, nap-, geotermikus energia) együttes ereje képes fedezni a reális szükségletet. Sokszor elhangzik az is, hogy az atomipar karöltve jár a gazdasággal. A befektetés magas jövedelmet és munkahelyeket ígér, hosszú távon pedig az áram árának csökkenését hozza. De az állam több milliárdos vállalkozása csak húsz év múlva térül meg. A megfelelő biztonsági eljárások pedig drágák, és nem lehet megspórolni őket. Sajnos, ezt Fukusimában csak a baleset után értették meg. Vitathatatlan az a felismerés, hogy minél többet fektet be egy ország az atomenergiába, annál inkább a rabjává válik, és megnehezíti a nukleáris ipar leállítása fele vezető utat. Az átállás a megújuló energiahordozók felhasználására valóban terhet jelent az államháztartás számára, de ésszerűbb inkább a biztonságosabb lehetőségekre költeni, mint a veszélyes energiahordozókat felhasználni. Ez a vállalkozás is teremt új munkahelyeket és hosszú távú jövedelmet, nem beszélve a jövő nemzedékeknek átadott biztonságos országról. További fontos szempont, hogy az atomenergia, minden ellenkező hír ellenére, szorosan kapcsolódik a közvetlen környezetszennyezéshez. A könynyűvizes reaktorok, amilyen a paksi erőmű is, növelik a természetes vizek hőmérsékletét, és ez a folyók élővilágának pusztulásához vezet. A radioaktív sugárzásnak emellett rákkeltő hatása van, valamint szervi elváltozásokat idéz elő. Érdemes volna emlékeznünk mindig arra, hogy a radioaktív sugárzásnak nincs nem veszélyes menynyisége. Az atomhulladék pedig több évezreden át mérgezi környezetét. Az atombaleset lehetősége egyetlen esetben sem zárható ki teljesen. Ahogy Carl Friedrich Freiherr von Weizsäcker, a néhány évvel ezelőtt elhunyt világhírű fizikus és filozófus utalt rá, az atomreaktorok nem hibabarát létesítmények. A biztonsági intézkedések ellenére lehetséges volt, hogy emberi hiba miatt Csernobilban és Fukusimában katasztrófa történjen. Mivel tökéletes biztosítás nem létezik az atombalesetek ellen, és a reaktorok azonnali leállítása megvalósíthatatlan, az atomipar folyamatos leépítése a hosszú távú, morálisan elfogadható megoldás. A társadalom feladata tájékozódni és állást foglalni a kérdésben. A legfontosabb emellett az energiatakarékos életmód elsajátítása és begyakorlása és az új energiatermelési lehetőségek technikai fejlesztése. ■ Kálit Eszter
