Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-21 / 29. szám
6 41 2013- július 21. KERESZTUTAK Evangélikus Él ÚJRA VIRUL Bal kézzel kezelők. Egyenes lelkű egyenruhások. A régi nótát fújják, mely oly fülbemászónak bizonyul, hogy új idők új dalának is beillik. A cserkészet második száz évét is megkezdte. Szükség van a játékra, a fogadalomra, kell a sátor, kell a bátorságpróba, az Y generáció gyermekei is szomjazzák a természetet és a tiszta törvényeket. De még mennyire! A nagy százalékban katolikus felekezetűek alkotta cserkészmozgalom kereszténynek vallja magát - mégpedig radikális-következetesen -, de nem azonosul egyik felekezet hitvallásával sem. A személyes istenképet, az eleven istenkapcsolatot és ennek közösségben való kamatoztatását hangsúlyozza. A cserkészek fontosnak tartják ugyanakkor, hogy ki-ki - őrstöbbségtől függetlenül is - megélhesse saját identitását és a felekezete szerinti hitgyakorlatot. Katolikus és protestáns lelkiségi mozgalmakkal egyaránt találkozhatunk a cserkészeten belül, de csatlakozhatnak például a Hit Gyülekezetének ifjai is. Vallásosságról, testvériességről, nevelési elvekről kérdeztem a Magyar Cserkészszövetség két kulcsfiguráját, Buday Barnabás evangélikus elnököt és Solymosi Balázs katolikus vezetőtisztet. ► Kinyik Anita összeállítása A cserkésztörvény í. A cserkész egyenes lelkű, és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész, ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos. ío. A cserkész testben és lélekben tiszta. EGY LILIOMTÓL A CSERKÉSZET VIRÁGZÁSÁIG Kis cserkésztörténelem A cserkészet megalapítója, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell, azaz Bi-Pi a brit hadseregben szolgált katonatisztként. Amikor a dél-afrikai Mafeking várát védte a búrokkal szemben, felfigyelt a védelemben segédkező fiúk ügyességére és találékonyságára. Ennek hatására megírta a Scouting for Boys, azaz a Cserkészet fiúknak című könyvét, majd megszervezte az első legendás cserkésztábort Brownsea szigetén. A mozgalom jelképének a liliomot választotta, amely a katonai térképek szélrózsáin az irányt jelöli. A cserkészet járványszerűen terjedt a világban. A Magyar Cserkészszövetség 1912 decemberében alakult meg a Kálvin téri református templomban. A magyar cserkészet erősségét mutatja, hogy 1933-ban a negyedik világtalálkozót, azaz dzsemborit Gödöllőn rendezték meg ötvennégy nemzet cserkészeinek részvételével. 1919-ben az első magyar lánycserkészcsapat is összeállt, ’24-ben önálló szövetségük alakult, majd Párádon ’28-ban létrejött a cserkészleány-világszövetség, ’39-ben pedig ugyanitt tartották a cserkészleányok első világtalálkozóját. Habár ’42 és ’45 között a cserkészek aktívan kivették a részüket például a Magyar Vöröskereszt munkájából, e szolgálat nem bizonyult elégségesnek a későbbi hivatalos működéshez: ’48-ban, a kommunista hatalomátvétel után a cserkészetet betiltották. Persze a bátrabbak működtették tovább, illegalitásban. A szövetség '89-ben alakult újjá, idén pedig megkezdte újabb száz évét. Egyenruha - egyenrang „A rövidnadrág nagyon is komoly dolog” - támasztotta alá e tézist a kormányzattal folytatott, hét hónapos vitasorozat, amelynek eredményeképp az egyenruhások kiharcolták, hogy ne csak egy ciklusra szóljon a megállapodás. De miért csodálkozunk ezen? Hisz 1920-ban, amikor a brit uralkodó a főcserkészt kitüntette, az a Buckingham-palotába is egyenruhában ment, és mivel nem dobták ki, a cserkészegyenruha a legmagasabb protokollpróbát is kiállta. Ám nem csak ilyesféle határhelyzetekben fontos az egyenkendő, egyening, no meg a hársfaleveles kitűzők büszke viselete. Az együvé tartozást és egységet fejezik ki, de nem csak a külsőség szintjén. Gondoljunk csak az 1910-es évek első magyar cserkészcsapatainak összetételére: volt ott arisztokrata, paraszt- és proletáriavadék egyaránt, de a társadalmi különbségek egyenruhába bugyolálva eltűntek. A terepszínű rövidnadrágosok tehát tudják: nem a ruha teszi az embert: Isten előtt mindannyian egyek! A krémes - nevelésügyileg - rémes... Hogyan lehet másodpercek alatt egy hét kőkemény nevelési munkáját tönkretenni? - teszi fel Balu a kérdést, majd rendre meg is válaszolja.- Örök élményünk, hogy miután hat nap alatt vérrel-verítékkel, nagy nehezen elérjük, hogy Pistike valamelyest közösségben gondolkozzék, megjön apuka-anyuka, és azt súgja Pistike fülébe: csak neki van krémes! Mi azt szoktuk kérni a csapatokban, hogy a szülő süteményt ne küldjön, vagy ha küld, az negyven adag legyen. Balu kapitány története Interjú Solymosi Balázs országos vezetőtiszttel ► Mikor belépek az Új Nemzedék Ház udvarára, öblös hang, majd ehhez méltó fizikai struktúra és víg kedély fogad Solymosi Balázs, közkeletűbb nevén „Balu” személyében. Az őscserkészt cserkésszé válásának történetéről kérdezem.- Hogyan került kapcsolatba a mozgalommal?- 1986-ban egy velem körülbelül egykorú fiúval keveredtem barátságba, majd egy illegálisan működő cserkészközösségbe, amely hivatalosan tájfutó-egyesület volt ugyan, de valójában mindenki cserkészetet művelt benne. Mi tagadás, nem kellett nagy teljesítmény ahhoz, hogy minősített sportoló lehessek, így az összes fennmaradó időmben cserkészkedhettem. Ez a közösség aztán lassan felbomlott, míg én - ugyanezzel a barátommal - átkerültem a Városmajorba, az ország egyetlen hivatalosan is fiúcserkészcsapatába, ahol a mai napig vezető vagyok. Ettől kezdve tehát folyamatosan benne voltam a cserkészéletben.- Van-e valamiféle feltétele a tagságnak?- Bárki lehet cserkész, aki nyitott az elveinkre, és elfogadja azokat a kereteket, amelyek között működünk. Az, hogy mi önkéntes, vallásos és politikamentes ifjúságnevelő mozgalom vagyunk, nem jelenti azt, hogy ezeknek az alapelveknek rögtön meg kell felelni. Elköteleződni azonban ezek nélkül nem lehet. Lehet valaki vallástalanul tag, de mire fogadalmat tesz, el kell jutnia egy személyes istenképhez. Mi azt mondjuk, ehhez minimum fél év kell: azért, hogy valamit tapasztaljunk egymásból, hogy megbízhassunk a másikban, akár egy kiránduláson a tájékozódás, akár a használható sátor felverése szempontjából. Ahogy egy kedves cserkésztársam mondja: „Kell, hogy érezzük egymás lábszagát.”- Tehát évről évre egyre „cserkészebb” az ember?- A cserkésztörvény leírja, milyen a cserkész, kijelentő mondatokban. Minden reggel fölkel, és elhatározza, hogy ma e szerint fogja élni az életét, és minden este megvizsgálja a lelkét, aztán persze rájön, hány helyen nem sikerült megugrania a lécet. És akkor másnap megint fölkel, és újra elhatározza ... Ez a játék így megy napról napra. Kereszténynek lenni is ugyanilyen nehéz történet.- Milyen konfliktusok adódhatnak a cserkészvilág és a külvilág között?- Az önkéntességgel kevés probléma szokott lenni, a politikamentességgel azért több. Van úgy, hogy megpróbálják a cserkészetet egy adott politikai irányzathoz közelebb húzni, de mi ebben nem vagyunk partnerek. Ha például egy település országzászlójának avatására hívnak bennünket, először meg kell néznünk, ki írta alá a levelet. Ha politikai párt, nem megyünk el, de ha mondjuk a polgármester, akkor természetesen igen, hisz a polgármester az adott település közösségének képviselője. Tudvalevő az is, hogy tavaly stratégiai megállapodást kötöttünk a magyar kormánnyal. Kemény munka volt elérni, hogy ne legyen a szerződésben határidő - merthogy mi egy ciklusra senkivel nem szerződünk. Mi nagyobb lépésekben gondolkodunk. Vagy örökre szerződünk, vagy nem szerződünk egymással.- Mit rejt az „ifiúságnevelés”fogalma?- Nem tudjuk a „tuti frankót”. Mutatunk egy utat. Legfontosabb partnereink a család, a templom és az iskola. Csak velük együttműködésben tudunk nevelni. Nem is olyan rég volt egy kínos és szomorú eset. Az egyik cserkész lopott. Az incidenst négy hónapos nyomozás és szembesítés követte. Miutál ez megvolt, elmondtuk a tettesnek „Mi még mindig szeretünk, marad hatsz köztünk, de ehhez vannak fel tételeink: egy évig nem hordhats: nyakkendőt, és a következő két félév ben fél-fél jegyet kell javítanod az át lagodon.” Erre az illető azt mondta nem vállalja. Ez nem a mi döntésűn! volt. Mi adtunk egy keretet, amelybi ő nem tudott beilleszkedni. Ennyi. A: semmiképp nem volt elfogadhat! számunkra, hogy továbbmegyünk mintha mi sem történt volna.- Hogyan „definiálják” a cserkészei a vallásosságot?- Van egy transzcendens hatalom valóság, ezt magyarul az Isten szóvá jelöljük. Az egyénnek élő, személye kapcsolata van vele. A másik dolog; közösség, amelynek részesei va gyünk, és amelynek tagjaihoz hason ló életvitelt folytatunk. „Magam módján” vallásosság nen létezik. Nem lehet valaki kicsit luthe ránus, kicsit református. Legyek vág ez, vagy az, vagy amaz. Én római katolikus cserkészve zető vagyok. Nem nehéz levonni: következtetést, hogy ilyenformái bajosan tudok valakit jó evangélikus sá nevelni. De tudok példát mutatn a vallásos életre, a személyes hitre. E tudom mondani, miért fontos neken a vasárnapi áldozás, tudok párhuza mot vonni - de nem tudom, milyei az úrvacsoravétel, mert még sósén vettem úrvacsorát. Meg kell tanulnia az elnök úrnak (1 Magyar Cserkészszövetség elnökének Buday Barnabás evangélikus lelkész nek - K. A.), hogy nem lehet az Atyá val kezdeni az imádságot, mert , többséget ezzel azonnal keresztve tésre szólítja fel. És aztán kezdhe elölről az egészet. Nagyon jó, hogy < hivatásként - vagyis lelkészként - van a saját felekezetében, mert így sok kai érzékenyebben reagál a vallásossá; jelenlétére. Ugyanakkor egy olyan fe lekezethez tartozik, amely - mi kato likusként úgy érezzük - könnyebbel elenged dolgokat. Például hogy vasár nap kell-e templomba járni. Értjük m a lutheránus álláspontot: alakuljoi ki az igény a templomba járásra. A: evangélikusoknál valahogy mégsen alakult ki úgy, ahogy nálunk a kötele ző jelleg eredményeképpen.
