Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-09-15 / 37. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2013. szeptember 15. » 7 BÚCSÚKERINGŐ Családbarát-e a magyar társadalom? Demográfiai konferencia - döbbenetes statisztikai adatokkal Ami a népesedési helyzetet illeti, a magyar társadalom a huszonnegyedik órában vagy már talán azon is túl van, vagyis a népességfogyás tendenciája visszafordíthatatlan. Ez a drámai helyzetkép rajzolódott ki a Családbarát-e a magyar társadalom? című, szeptember 6-i budapesti demográfiai konferencia előadásaiból. A nagy érdeklődéssel kísért eseményt két civil szervezet, a Családháló, valamint a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom rendezte, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatta. Előadást tartott Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (képünkön), Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese, BenkőÁgota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora, Botos Katalin közgazdász professor emerita (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Pongrácz Tibomé, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, Szalai Piroska, a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos (Nemzetgazdasági Minisztérium) és Bagdy Emőke pszichológus professor emerita (Károli Gáspár Református Egyetem), a téma kiváló szakértői. Magyarország több évtizedes, súlyos sorskérdéséről van szó, amellyel írók, szakemberek, kormányok sora birkózott, de - amint arra Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora rámutatott - a meghozott intézkedések mindig csak átmenetinek bizonyultak. Rétvári Bence államtitkár szerint a magyar társadalom alapvetően családbarát, az emberek egy gyerekkel többet szeretnének, mint amennyit végül vállalnak. A kormány feladata abban áll, hogy elősegítse ezeknek a gyerekeknek a megszületését. A kormánynak korlátozottak a lehetőségei, elsősorban anyagi eszközökkel tudja kifejezni, hogy mit tart értéknek. Az államtitkár sorolta a második Orbán-kormány által meghozott intézkedéseket: a családi típusú adózás rendszerének kiépítése és sarkalatos, kétharmados törvénybe illesztése, munkahelyvédelmi akcióterv, munkába visszatérő kismamák járulékkedvezménye, kétszáz új bölcsőde, az Emmi családbarát gondolkodást ösztönző pályázata, kismamabérlet stb. Ezen intézkedések hatására a gyermekvállalási kedv némileg emelkedett, 2012-ben az előző évinél 2300-zal több gyermek született. A legfontosabbnak azonban Rétvári Bence a közgondolkodás formálását nevezte. Németh Zsolt KSH-elnökhelyettes a 2011-es népszámlálás adatait ismertető előadásához Milan Kundera cseh író regényének beszédes címét kölcsönözte, kérdőjellel megtoldva: Búcsúkeringő? A 2001-es és 2011- es népszámlálás között a magyar népesség 260 687 fővel csökkent. Hazánk népessége 1981-ben volt a csúcson (10 millió 700 ezer), azóta folyamatosan fogy. Jelenleg az 1959-es szinten áll (9 millió 937 ezer). Folytatódik a társadalom elöregedése, 250 ezerrel csökkent a gyermekkorúak száma, és ugyanennyivel több lett az időskorú. Ennek következményei vannak a társadalom kultúrájára, mentalitására, dinamizmusára, a nagy ellátórendszerek (nyugdíj, egészségügy) fenntarthatóságára, a versenyképességre. Csökkent a 15-49 éves, szülőképes korban lévő nők száma, akik ráadásul kevesebb gyermeket hoznak világra. A hagyományos család visszaszorul, a 30 év alatti nők 88%-a hajadon, a 30 év alatti férfiak 95%-a, a 30-39 évesek közel fele nőtlen. A házasok aránya tíz év alatt 52,3%-ról 44,4%ra csökkent. 100 házas nő 179 gyereket szült, ami kevés a társadalom reprodukciójához, de mégis több annál a 120-nál, ahány gyerek az élettársi kapcsolatokból születik. A hajadon nők és nőtlen férfiak aránya 27,2%-ról 32,6%-ra nőtt. Az egyedülállók száma meredeken emelkedett, jelenleg 1 millió 317 ezer. Arányuk a sok válás miatt is nő: a házasságok csaknem fele, az élettársi kapcsolatok 70%-a válással végződik. A négyfős családok (két szülő, két gyerek - ami „minimumprogram lehetne”) az összes családoknak csak 12,7%-át teszik ki, három vagy több gyermek csak a családok 8%-ában van. Növekedett a csonka családok - egy szülő, egy gyerek - száma (537 ezer). A felsőfokú végzettségűek között már több a nő, mint a férfi, ami egyrészt örömteli dolog, másrészt viszont a tanulási idő kitolódása is hátráltatja a gyermekvállalást. Teret nyer a szélsőséges individualizmus, a társadalom atomizálódik, értékvesztés következik be. Mindez rendszerré áll össze, és a rendszert csak rendszerszerűen lehet megváltoztatni. A népszámlálásból egy „lógó fejjel eloldalgó társadalom” képe bontakozik ki - fejezte be előadását Németh Zsolt. Benkő Ágota szerint társadalmi konszenzusra van szükség, tudatosítani kellene, hogy a közösségnek vannak alapvető érdekei és értékei. Ilyen az is, hogy a társadalom megújuljon és fennmaradjon. A Népesedési Kerekasztal javaslatai rendszerszerű válaszokat sürgetnek. A koordinátor kiemelte az anyák nyugdíját (amely alacsonyabb, mint a gyermeket nem vállaló nőké), a munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetését, a közbeszéd irányítását, a családi életre nevelést. A családot a legtöbben még mindig értéknek tartják - idézte a felméréseket Pongrácz Tiborné -, de az értékek és a valós magatartás között óriási a szakadék. Ez az ambivalencia nem maradhat fenn sokáig, és valószínűleg negatív irányban fog elmozdulni, amikor már a gyermekvállalás sem lesz abszolút érték. Azok aránya, akik szerint nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyermeke, a 2002-es 63%-ról mára 54%-ra csökkent. A nőknél a család mellett jelentősen megnőtt a munka szerepe. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, ha a gyermekvállalást ösztönözni akarjuk. Az első gyermek vállalásának életkorát vissza kellene hozni fiatalabb korba, és nagyobb összegű családindítási támogatásra lenne szükség - mondta a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. A gyermektelenség okait megszüntető intézkedésekre lenne szükség, különben - hangsúlyozta - nincs remény, elfogyunk. Szalai Piroska szerint is szoros összefüggés van a nők foglalkoztatása és a gyerekszám között. A gyerekvállaláshoz szubjektív biztonságérzet kell. Női foglalkoztatottság tekintetében az EU-ban sajnos sereghajtók vagyunk, bár ez tavaly már emelk'é^ett (52%), és elérte az 1992-es szintet, de ehhez rengeteg megalapozó Intézkedésre volt szükség. A részmunkaidős foglalkoztatás elérhetősége, a rugalmas munkaerőpiac hozzájárulna a kívánt gyermekek megszületéséhez - mondta a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos. A média felelősségéről úgyszólván minden előadó szót ejtett, de abban is egyetértettek, hogy ennek a felelősségnek egyelőre nem képes eleget tenni. Sok szó esik a sajtóban a bejegyzett élettársi kapcsolatokról, az azonos neműek helyzetéről, a hajléktalanokról, ám ezek marginális jelenségek a népességfogyáshoz képest. Jó lenne, ha ez utóbbi legalább olyan teret kapna, mint a Prima Primissima-díj - fogalmazott Botos Katalin professor emerita. Hangsúlyozta: aki az ideológiai csatát elveszíti, az mindent elveszít. A vallási értékek háttérbe szorulása érzékelhető visszaesést hoz á népesség alakulásában. Természeti törvény, hogy gyermek születik, és van család. Ha az az ideológia kerül előtérbe, hogy erre nincs szükség, a gyakorlat is ehhez fog igazodni - figyelmeztetett. ■ T. Kovács Péter Jézus Krisztus örök iskolájában Rövid életű elemi iskolájukra emlékeztek a csornai evangélikusok ► „Olyan intézményre emlékezünk, amelynek homlokzatára ki lehetne írni a szomorúan csengő mondatot: élt öt esztendőt” - hangzott el szeptember 8-án a csornai templomban, ahol az egyházközség hálaadó istentiszteleten emlékezett meg 1943-ban megindított és 1948- ban államosított elemi iskolájáról. Csorna evangélikusai 1926-ban szerveződtek fiókgyülekezetté, majd 1934-ben önállósodtak. Miután egyházszeretetük messze meghaladta létszámbeli erejüket, az 1930-ban emelt templomhoz 1943-ban egy tantermes iskolát építettek. A Nagy Gyula lelkész és Takáts Irén tanító vezetése alatt működő iskolába már ekkor huszonötén iratkoztak be. A történelem viharai alaposan megtépázták a rövid életű elemi iskolát: az első tanév a német, a második a szovjet megszállás miatt sikerült kurtára. Ezután következett az államosítás: ugyan magát az épületet végül nem vette el az egyházközségtől az állam, ám az iskolát egy másik iskola tagintézményévé tette. 1950-ben aztán végleg megszűnt az egykori evangélikus iskola: épületében hosszú ideig óvodát működtetett a község, majd a város. Csupán 1985- ben vehette ismét birtokba az egyházközség a mindvégig tulajdonában maradt tantermet, amelyet azóta is gyülekezeti helyiségként használ. „Emberileg nézve reménytelen helyzetben, háborús időkben indult Csornán az iskola - idézte a múltat Ittzés János nyugalmazott püspök, aki Mt 19,16-26 alapján végezte a jubileumi istentisztelet igehirdetési szolgálatát. - Ma pedig egy másik iskolának, Jézus iskolájának padjában ülünk, ahol meg kell tanulnunk, hogy ma is az a legfontosabb kérdés: vajon rendezett viszonyban élünk-e Istennel? Hogy életünk egyéb kérdéseire megtaláljuk-e a választ, az attól függ, hogy erre a kérdésre mit felelünk. A gazdag ifjú története felveti a kérdést: vajon mi őbenne bízunk-e? Mert az ember önmagában nem képes arra, hogy a hamis istenektől az egy igaz Istenhez meneküljön. Ez csak Istennek lehetséges, de ebbe neki bele kellett halnia a kereszten” - mondta a nyugalmazott püspök, majd így folytatta: „Földi iskolák indulnak és megszűnnek, de Jézus iskolája örök, mert az első pünkösdkor megnyílt ajtót senki nem zárja be. Ennek az iskolának nem árthat sem a barna, sem a vörös diktatúra, sem a liberalizmus, de még a pokol kapui sem vehetnek erőt rajta. Boldog az az ember, aki életkorától függetlenül elemi iskolásként tanítványnak tudja vallani magát ebben az iskolában” - fejezte be igehirdetését Ittzés János. A csornai templom előterében a következő hetekben az egykori iskola történetét feldolgozó, korabeli dokumentumokból összeállított kiállítás várja az érdeklődőket. ■ Tubán József Megjelent a Keresztyén Igazság A Keresztyén Igazság új folyamának 99. számát nyújtjuk át az olvasóknak. Benne az igehirdetés a tanév kezdetén érzett bizonytalanságainkat, gyengeségeinket oszlatja, erősít a hitben, a Szentlélek Úristen erejét kéri. Folytatjuk Luthernek a szabad akaratról szóló tanítását, mely bemutatja, hogy Isten minden akaratot saját akarata szolgálatába állít, és vele az ember üdvösségét munkálja. A folyóirat megemlékezik Ordass Lajosról halálának 35. évfordulóján Vájta Vilmos egykor megírt nekrológjával és Böröcz Enikő írásával, melyben Ordass naplója alapján a püspök utolsó éveit mutatja be. A tanulmányok sorában Tubán József Identitás és tolerancia című írásának második része, valamint Weltler Gábornak a megtérésről szóló előadása olvasható, melyben hitvallási irataink alapján - de a bibliai szakkifejezéseket is vizsgálva - mutat rá a szó helyes teológiai tartalmára. A teológiai olvasmányok után kikapcsolódásként egy érdekes tanulmányt közlünk Dedinszky Gyula tollából a magyar nyelvben található bibliai kifejezésekről. Az olvasók figyelmébe ezúttal Bállá Árpád néhai református lelkész fiktív leveleit ajánljuk. Reméljük, tartalmas perceket szerez majd folyóiratunk az olvasóknak. A következő, a 100. számra pedig a szerkesztőség meglepetéssel készül... ■ Isó Dorottya szerkesztz A íl keresztyén igazság « Orda» U|as AUpItví«, Mgytddol felyóli«)» UiWyíF:» aia 20111 Mim TÓTH ATTILA FELVÉTELE
