Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-05-26 / 21. szám

4,41 2013. május 26. KERESZTUTAK I ‘ \ -J ) Evangélikus Élet Határtalan pünkösd Határ menti gyülekezetpedagógust iktattak Ágfalván ► Pünkösd hétfőjén az osztrák-magyar határ Soprontól nyugatra fekvő részén láthatóan kisimultak a ráncok az evangélikusok és a katolikusok, a magyarok, a magyarországi németek és a „sógorok” arcán, és több száz ember együtt, egy szívvel tudta énekelni: „Ubi caritas et amor, Deus ibi est.” A határ menti ökumenikus istentiszteletre immár huszonkettedik éve kerül sor a két ország három falujának és négy gyülekezetének egyi­kében. Vagy az ausztriai Lépesfalva evangélikusainál, vagy a szintén oszt­rák oldalon található Somfalva katolikus gyülekezetében, vagy pedig a határtól keletre, a magyarországi Ágfalva két felekezetének egyikében. A települések három-négy kilométer­re fekszenek egymástól, ezért az al­kalmon részt vevők legtöbbször két keréken kelnek útra (zöld)határon in­nen és túl, hogy pünkösd másnapján együtt ünnepeljenek. Az első ökumenikus találkozó (1991-ben) laikusok kezdeményezé­sére jött létre. Olyannyira civil kéz­ben volt a szervezés, hogy az isten­zös zenekar is, és - Plöchl Ildikó sze­mélyében - az ágfalvi, illetve sopron­­bánfalvi evangélikus gyülekezet ifjú­sági és gyermekmunkája is komoly támogatásban részesül. A státust (amely valójában csak egy félállás) a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület és az Ausztriai Evan­gélikus Egyház hozta létre 2012. no­vember 15-én. tiszteletet nem is templomban, ha­nem egy osztrák vendéglőben, a lé­pesfalvi Hauerben tartották. Idén az ágfalvi evangélikus temp­lomban gyűltek össze mintegy hat-hét­­százan. A kétnyelvű istentiszteleten Gabnai Sándor esperes magyarul, Gregor Grzanka lengyel származású somfalvi plébános német nyelven hir­dette az igét. A liturgiában részt vett még Németh Attila ágfalvi plébános, Jakob Kruse lépesfalvi, Johann Holz­korn pöttelsdorfi lelkész, burgenlan­di espereshelyettes, Mesterházy Balázs soproni iskolalelkész, továbbá a helyi evangélikus közösség pásztorai, Hein­richs Eszter és Michael Heinrichs. Az idei alkalom különlegessége az volt, hogy az istentiszteleten Gabnai Sándor és Johann Holzkorn beiktat­ta hivatalába Plöchl Ildikó határ menti gyülekezetpedagógust (felső képünkön), akinek feladata az or­szághatár két oldalán lévő evangéli­kus programok koordinálása. Közös táborok és határ menti is­tentiszteletek eddig is voltak, novem­ber óta azonban ezeket sokkal tuda­tosabban szervezik: a határ menti evangélikus falvak lelkészei is rend­szeresen találkoznak, alakult egy kö­A lépesfalvi evangélikus közöség Trianon előtt Ágfalvához tartozott, an­nak volt leánygyülekezete. Saját temp­loma és önálló lelkészsége csak 1932 óta van. Burgenland elcsatolása után a szolgálatokat még tizenkét éven át az ágfalvi lelkészek látták el az osztrákká lett faluban is. Egy korabeli feljegyzés szerint Scholtz Ödön ágfalvi esperest egy alkalommal nem akarták átenged­ni az osztrák csendőrök a határon, ezért egy temetésről órákat késett. A „nagypolitikán” túl ez a kis incidens is hozzájárult ahhoz, hogy hamarosan helyben lakó osztrák lelkésze lett Lé­­pesfalvának - a reformáció óta először. A határ menti gyülekezetpedagó­gusi állás által ismét egy kicsit köze­lebb került egymáshoz az, ami száz év­vel ezelőtt nyelvileg, közigazgatásilag, földrajzilag, egyházilag és még nagyon sok tekintetben egységes volt. Pünkösd a minden várakozást fe­lülmúló remények ünnepe. Ezt a csodát idén is átélték az osztrák-ma­gyar határon, amikor egy napra va­lóban kisimultak az arcok, eltűntek az előítéletek, és magától értetődő­en együtt imádkoztak különböző fe­lekezetek és nemzetek képviselői. ■ Heinrichs Eszter Az egykori határsávban élő embereknek az ide-oda repkedő madarak máig a szabadságot szimbolizálják Családi nap az anyaóvóban „Amikor leszázalékolták a férjemet, és inni kezdett, akkor kezdődött a po­koljárásunk a három lányommal” - idézi fel a megpróbáltatásokat a Kár­pátaljáról Szabolcsba férjhez jött asszony Nyíregyházán, az Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átme­neti Otthonában. A férfi brutalitása elől menekülve így vezetett útjuk - rokonok híján - az anyaóvóba, bár a két nagyobb lány akkorra már, az Arany János tehetséggondozó prog­ram révén, az egyik megyeszékhelyi elit gimnázium tanulója volt. A válást azóta már kimondták, s ha sikerül eladni a hajdani közös ott­hont, a takaros családi házat, és pont kerül a vagyonmegosztás végé­re, új életet kezdhetnek. Addig az Ol­talom anyaóvójában gyűjti hozzá az erőt a korábban konyhai kisegítőként dolgozó, most pedig cukrászkép­zésre járó asszony, aki néha még mindig nem hiszi el, hogy vele mind­ez megtörténhetett... * * * Nem szorong, inkább felszabadult az a sorstársa, akit egy péntek délutánon hat gyerekével szinte egy szál pen­­delyben hozott faluja kisbusza az anyaóvóba. Pár óra múltán azok az uzsorások is megjelentek a belváro­si mellékutcában, akik elől ide mene­kültek...- Akkor már több mint egy éve szinte minden fillérünket elszedték az uzsorások, és amikor már máso­dik napja éheztek a gyerekek, mert rintból valósítanak meg. A szükség­letek előzetes felmérése alapján kidol­gozott programnak az a célja, hogy szolgáltatásaival, rendezvényeivel hozzásegítse a krízist megélt gyerme­keket és asszonyokat a társadalmi be­illeszkedéshez. Az Oltalom Szeretetszolgálat az elnyert támogatást nem csak saját klienseire fordítja: együttműködő partnerként bevonták a Területi Gyermekvédelmi Központ, a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Be­­reg Megyei Szervezetének Anya- Gyermek Segítő Otthona és Krízis­központja, valamint a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthona ellátottjait, a ró­luk gondoskodó szakembereket, munkatársakat, továbbá a nevelőszü­lőket is. így érthető, hogy a kilenc anyának és huszonhét gyermeknek biztonságot adó intézmény udvarán és összes termeiben most vannak vagy nyolcvanan. # # * Balázska Tibor rendőr zászlós és három négylábú munkatársa veszi birtokba az udvart: a két német ju­hász és egy fehér sicu parádés bemu­tatót tart nemcsak bombakeresésből és alaki gyakorlatokból, de önfeledt játékból is - no meg abból, hogy mi­re képes a bizalom, a feltétel nélküli elfogadás, a szeretet. Balázska Tibor bizonyára nem csak a kutyákhoz ért: oka lehet an­nak, ahogyan keresetlen egyszerűség­rekreációs programnak tűnő ren­dezvény hátterében.- Feladatunknak tekintjük, hogy oldjuk ezeket az előítéleteket, és megtörjük azt a sorsvonalat, amelyet ezek a gyermekek generációról gene­rációra megörökölnek. Ez az ő érde­kük, de a társadalomé és az ország rendjére vigyázóké is. A rendőr itt nem vásott kölyköket, hanem vi­dám, érdeklődő gyermekeket lát, ő vi­szont nem fakabát, aki a hatalmat képviseli. Ellenkezőleg: példát és modellt nyújt a gyermekek és szüle­ik számára a társadalom által prefe­rált viselkedéshez, előrevetítve annak lehetőségét, hogy nehéz helyzetük­ből kiemelkedve később segíthes­sék a hasonlóan nehéz helyzetben lé­vő társaikat. Később visszaér az a tűzoltókocsi is, amelyet még a családi nap kezde­tén rendelt a diszpécser egy tűzeset­hez, így a gyerekek megszállják az autókat. A magas kerítéssel védett udvaron megszólalhat a sziréna, és nem lehet nem mosolyogni, midőn cérnahangon keménykedik a hang­szóró: „Itt a rendőrség, tessék meg­állni!” * * * Később az anyaóvóban élő, a rendsze­res foglalkozáson részt vevő gyerme­kek táncbemutatója látható. Az ebéd megkoronázásaként pedig feltálalják azt a háromszáz palacsintát, amelyet az édesanyák még hajnalban sütöt­tek, és az Evangélikus Roma Szakkol­tényleg semmit nem tudtam adni ne­kik, felmentem a polgármesteri hiva­talba, hogy vegyék őket állami gon­dozásba. Mivel tudták, hogy miért mondom ezt, inkább úgy döntöttek, mentenek mindnyájunkat, így kerül­tünk ide - meséli keserű mosollyal, de látható megkönnyebbüléssel. * * * Az anyaóvó klubszobájában elhang­zott mondatokkal éles kontrasztban van az udvarról behallatszó sokszó­lamú nevetés, a vidám gyerekzsivaj. Családi napot tartanak. A pünkösd előtti pénteken nem kell se a múlt­ra, se a jövőre gondolni, a gondtalan­ság érzéséért tesznek ma meg min­dent az itt dolgozók. * * * Batyu, avagy útravaló a sikeres tár­sadalmi beilleszkedéshez címmel fut az intézményben az a projekt, melyet az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszí­rozásával közel harmincmillió fo­géi beleszövi elbeszélésébe, hogy a bűnüldözésben kiváló érdemeket szerzett német juhász - egyébként folyton a hírekben szereplő média­sztár a kevéssé hangzatos nevű No­­kedli egy sintértelepről került kölyök­­korában a kutyaiskolába. A Dönci névre hallgató öleb pedig - mindent tekintélyt nélkülöző kinézete alapján - lehetne ugyan játékkutya is, de bi­zony bombakeresőnek készül, és az is lesz, ha végére ér a kiképzésnek. * * *- A nálunk élő hátrányos helyze­tű gyermekek többsége roma, eddi­gi életük a deviancia és kriminalizá­­ció árnyékában telt. Sajnos a civil tár­sadalom hajlamos az apák bűnét a gyermekeknek is felróni, így nehéz sorsukban nemcsak a szeretetet és a hétköznapi javakat nélkülözik, de azt is elszenvedik, hogy sokan poten­ciális bűnözőnek tekintik őket - te­szi világossá Daskóné Sós Anita, az anyaóvó igazgatója, milyen tudatos törekvések húzódnak meg a csupán légium önkéntesei töltöttek meg lek­várral, kakaóval. A rövid sziesztát kö­vetően a programot az anyaóvó mun­katársa által összeállított „ügyességi és okossági” vetélkedő zárja. A legjobban teljesítő csapatok ju­talma, hogy elsőként nyúlhatnak azokba a dobozokba, amelyek a Mó­ricz Zsigmond Színház társulatá­nak adományaként érkeztek az alka­lomra, kedves plüssállatokkal tömve. Az élmény minden bizonnyal beke­rül abba a „batyuba”, amelyet az Ol­talom Szeretetszolgálat Anyaóvójá­nak munkatársai szívós, módszeres munkával töltögetnek. Egy kellemes, vidám nap emléke a hányatott sorsú, elgyötört asszo­nyoknak, a nélkülöző gyermekeknek sokkal több annál, mint aminek lát­szik. A közös élmény erősíti az összetartozásukat, azt a láthatatlan köteléket, amely aztán építi az önbi­zalmukat, a hitüket - hogy sikerrel megvívhassák a holnap, a holnap­után csatáit. ■ - Vési -

Next

/
Oldalképek
Tartalom