Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-05-26 / 21. szám

Evangélikus'Élet KERESZTUTAK 2013. május 26. » 5 Iowai látogatók ^ Folytatás az 1. oldalról A Wartburg College tizenöt diákjának május t-jén kezdődött kéthetes európai útjához csat­lakozott az egyházkerület hat­fős küldöttsége. Az Iowa, Illinois és Wisconsin állam határán ta­lálható Dubuque városában a 19. század közepén alapított mait követve tett körutat, de fel­keresték a buchenwaldi és a flossenbürgi koncentrációs tá­bort is. Programjukban a diakó­­niai munkát, a karitatív szerve­zetek itteni tevékenységét be­mutató találkozásokra, beszél­getésekre is jutott idő. A huszonöt fős amerikai de­legáció - Csehországon és Szlo-Wartburg College hallgatóiból, illetve az intézmény Szent Erzsé­bet kórusának tagjaiból álló küldöttség Luther Márton or­szágában az egyházalapító és Árpád-házi Szent Erzsébet nyo­vákián át - május 16-án ért Magyarországra. A sárospata­ki vármúzeum megtekintése után pénteken a nyírteleki Fila­­delfia evangélikus gyülekezet görögszállási romamissziójá­val ismerkedtek (képünkön), majd a Nyíregyházán működő Evangélikus Roma Szakkollégi­um tevékenységéről tájékozód­tak. Mint lapunkban már koráb­ban beszámoltunk róla, tavaly augusztus óta épp itt tevékeny­kedik két minnesotai önkéntes: Ashley Debilzen és Kristen Wall. A programban természetesen az ő munkájuk és magyarorszá­gi tapasztalataik megismerése kapott hangsúlyt. Az iowai evangélikus kül­döttség tagjai szombaton a mendei gyülekezetbe látogat­tak, pünkösd vasárnapján a budapesti anglikán közösség­gel angol nyelvű istentisztele­ten vettek részt, a hétfői ünne­pet pedig Ácsán töltötték, ahol az istentiszteleten Ulles­­tad püspök volt az igehirdető. A delegáció magyarországi látogatása kedden a Magyar­­országi Evangélikus Egyház Üllői úti központjában tett vizittel fejeződött be. ■ V.E. Ki kell iktatnunk az előítéleteket Ullestad püspök Nyíregyházán A Nyíregyházi Főiskolán bérelt helyiségekben, szerény körül­mények között működő Evan­gélikus Roma Szakkollégium (ERSZK) a kertvárosi gyüleke­zeti központban fogadta - te­rített asztallal - az iowai ven­dégeket. A népzene sza­kon tanuló Musa József és mentora, egyházunk nyír­egyházi középiskolai kollé­giumának igazgatója, a „szintén zenész” Marti­­novszky István magyar ze­nével kísérte az ebédet, majd a szakkollégium igaz­gatója, Molnár Erzsébet lel­kész mutatta be azt a mun­kát, amelynek végső célja, hogy kettős identitással élő roma értelmiségiek segítsék a halmozottan hátrányos helyzetű cigányság felemel­kedését. Dr. Fabiny Tamás, a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerü­letének püspöke a hazai cigányság helyzetét igyekezett érzékeltetni, vázolva egyhá­zunk társadalmi szerepvállalá­sát is a súlyos állapot felszámo­lására irányuló munkában. Kérdésekre válaszolva La­­borczi Géza, a kertvárosi gyü­lekezet lelkésze, az ERSZK igazgatótanácsának elnöke ah­hoz hasonlította a roma hall­gatókat segítő műhely létreho­zását a válságokkal küzdő, szorongó és megosztott társa­dalomban, mintha darázsfé­szekbe nyúlnánk. A délután folyamán fősze­rephez jutott a roma kollégi­umban dolgozó két amerikai önkéntes. Itteni tevékenységü­ket ismertető beszámolójuk különösen a Wartburg College hallgatói számára volt rendkí­vül értékes: közülük ugyanis többen is készülnek külföldi misszióra tanulmányaik vé­geztével. Az amerikai delegációt ve­zető Steven L. Ullestaddel, az Északkelet-iowai Egyházke­rület püspökével - az idő szo­rításában - csak rövid interjú­ra nyílt lehetőségünk.- Mit tart jelenleg egyháza legfontosabb feladatainak?- Elsősorban saját egyház­­közösségünket szeretnénk épí­teni. Igyekszünk tovább gya­rapítani, mert bővítésre szorul. Fontosnak tartom külföldi kapcsolataink ápolását is, ép­pen ezért vagyok most itt, hogy a Magyarországi Evangé­likus Egyházzal is kapcsolatot teremtsünk. Szeretnénk, hogy fiataljaink találkozzanak egy­mással, részt vegyenek a misz­­sziói munkában.- Európai programjának ál­lomásait látva jól kirajzoló­dik, hogy - Luther Márton és Árpád-házi Szent Erzsébet tör­ténelmi emlékhelyei mellett - elsősorban a holokauszt és a ke­let-európai romák problémája érdekli. Miért éppen ezek?- Tudatában vagyunk an­nak, hogy Luther mennyit szenvedett, és mennyi üldöz­tetésben volt része. Tudatában vagyunk annak, hogy a kelet­európai országokban a kü­lönböző kisebbségeket meny­nyi szenvedés érte. És az a hit­vallásunk, hogy a Szentírást mindenhová el kell juttatni, hogy segítse a szükségben szenvedőket.- Hogyan látja a magyar­­országi romák helyzetét?Nyil­ván sokat hallott-olvasott er­ről korábban, de mika tapasz­talatai?- Egész más megtapasztal­ni, mint olvasni róla! Azt látjuk, hogy Magyarországon egy­házunk együtt érez a szen­vedő, nélkülöző kisebbség­gel. Közösséget épít, próbál munkát biztosítani és az Úr szavát eljuttatni ezekhez az emberekhez, hogy az életük megváltozzon.- Kristen Wall önkéntes nyíregyházi működésében láthattuk, hogy félelem és előítélet nélkül, őszinte oda­adással képes fordulni az elesettekhez, kitaszítottak­hoz, mintát adva ezzel az előítéletekkel sújtott ma-5 gyarországi többségi tár­sadalomnak...- Nagyon büszkék vá­lj gyünk Kristenre, ahogy ezt ő itt végig tudja csinál­ni! A kisebbséggel szemben minden országban vannak előítéletei a többségnek. A mi országunkban is. Ám egyre in­kább ki kell iktatnunk az elő­ítéleteket, hogy olyanokká vál­junk, mint Kristen!- És lesznek követői Ma­gyarországon?- Ó, igen! Reméljük, hogy jövőre öt önkéntest tudunk Magyarországra küldeni. Hogy pontosan milyen helyszínekre és milyen feladattal, arról még nem született döntés.- A Magyarországi Evangé­likus Egyház és az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egy­ház Északkelet-iowai Egyház­­kerülete együttműködési meg­állapodásra készül. Mi lehet a tartalma ennek az együttmű­ködésnek Ön szerint?- Még nem deklaráltuk, de biztosra veszem, hogy fontos eleme lesz a Szentírás terjesz­tésében való együttműködés, hiszen ebben teljes az egyetér­tés közöttünk. ■ Veszprémi Erzsébet Kenyeret felénk nyújtó Krisztus Kiállítás a tolerancia jegyében az Evangélikus Országos Múzeumban ► A tolerancia évszázada - protestáns egyházi élet a 19. század első felében címmel nyílt kiállítás a Deák téri Evangélikus Országos Múzeumban. A tárlat a türelmi rendelettől (1781) 1848-ig terjedő időszakot fogja át. Az evangélikus és református egyházi tárgykultúrát tárja a látogató elé: festmények, metszetek, könyvek, iratok se­gítségével ad képet arról a korszakról, amelyben a tole­rancia leginkább meghatározta a magyarországi protes­táns egyházak életét. lódóan - reformáció és tole­rancia - a múzeumban II. Jó­zsef türelmi rendeletétől az 1848. évi XX. törvénycikkig terjedő időszakot vizsgáltuk - mondta el Harmati Béla Lász­ló múzeumigazgató. - Rá sze­rettünk volna világítani a ren­delet kibocsátása után a társa­dalomban végbement folya­matokra. A kiállítás megnyitóján Har­mati Béla László, az intéz­mény igazgatója köszöntőjé­ben elmondta: „A múzeum a reformáció kezdetének ötszáz éves jubileumára is készül a je­len kiállítással. így fontosnak tartom a reformáció és tole­rancia évéhez való csatlako­zást, a tolerancia egyházi ol­dalról való bemutatását, annak feldolgozását.” A tárlat - a koncepció és a megvalósítás - Harmati Béla László, Kertész Botond törté­nész és Zászkaliczky Zsuzsan­na művészettörténész munká­ját dicséri. Fabiny Tamás evangélikus püspök beszédében rámuta­tott: „Nemcsak a vallási türe­lem, hanem a másikkal, em­bertársunkkal szembeni to­lerancia is nagy kihívás mai magyar társadalmunkban. Most nyíló kiállításunk alap­ján elmondható, hogy tanulni lehet a múltból, hiszen volt olyan időszak, amikor az elfo­gadó magatartás erősebb volt, mint most.” A püspök a kiállítási tárgyak közül többek között az utolsó vacsorát ábrázoló varsádi ol­tárképet emelte ki: „A kép csaknem egésze megsérült, egyetlen részlete maradt ép. Az utolsó vacsora résztvevői közül senki más nem látszik rajta, mint a kenyeret felénk nyújtó Krisztus.” A protestáns Oltár a múzeumban szóból kiindulva (a latin pro testo jelentése: „tanúskodni valami mellett”) Fabiny Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a hívők felelőssége az a fajta magatartás, amely Krisztus mellett tanúskodik. Ebből kö­vetkezik, hogy aki Jézus mel­lett tesz tanúságot, az a másik­kal szemben toleránssá válik. Kása László etnográfus, tör­ténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja beszé­dében elmondta: a kiállítás azért is példaértékű, mert a múzeum első református kite­kintésű munkája, amely egy nagyon fontos korszakot körül­tekintően és igényesen tálal a lá­togatóknak. Látható egy külön­leges térkép, amely a korszak A rendelet önmagában nem hozott vallási türelmet, 1848- ig folyamatos csatározások során lehetett csak úgy-ahogy érvényt szerezni a rendeletbe foglalt alapeszméknek - ma­ga az államapparátus is végső­kig ellenállt, és ott szabotálta a végrehajtást, ahol tudta. Mégis elindult egy reményt keltő folyamat II. József re­formpolitikája alapján. A vallási türelemre a sajá­tosságok, hasonlóságok és kü­lönbözőségek együttes bemu­tatása révén utalunk, nem rejtve véka alá a küzdelmeket. Az első teremben a protes­tánsok körében megnyilvá­nult II. József-kultuszt idézzük fel képi és írásos formában. A második teremben a felekeze­tekre jellemző tanításbéli ha­sonlóságokat és különbségeket vázoltuk fel. Alapvető célunk a látogatókban „felpiszkálni” az emlékeket, illetve ezek hi­ányában kérdések feltételére ösztönözni őket. A kiállított tárgyakon ke­resztül a lutheri és a kálvini re­formáció liturgiához való elté­rő hozzáállását is szerettük volna szemléltetni. Ugyanak­kor tény az is, hogy a két pro­testáns egyház erősen közele­dett egymáshoz ebben az idő­szakban, és az unió gondola­ta is komolyan felmerült. Nem maradhattak ki az épí­tészeti és művészeti vonatko­zások sem, korabeli temp­lomtervek ismertetnek meg bennünket a kor templom­­építészetével, és látható egy re­formátus úrasztala, illetve egy evangélikus szószékoltár re­konstrukciója. A kiállításmegnyitó közön­sége a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Egyetem vonósnégye­sének (Surján Péter - első he­gedű, Reviczky Ottilia - máso­dik hegedű, Kräh ling Dániel - brácsa és Lukácsházi György - cselló) jóvoltából zenei él­ményben is részesülhetett. Az Evangélikus Országos Múzeum időszaki kiállítása a reformáció napjáig tekinthe­tő meg. ■ Galambos Ádám forrás: Evangélikus.hu A kiállítás részlete gyülekezetalapításait - először összegyűjtve - mutatja be. Az akadémikus történelmi áttekintésében a kiállítás tár­gyai segítségével érzékeltette a protestáns felekezeteknek a türelmi rendelethez és ezáltal II. Józsefhez való viszonyát is. „Az enyhülést hozó időszak hatására az uralkodó portré­ja számos egyházi épületen megjelenik” - fogalmazott. A két felekezet egymáshoz való történelmi közeledését és a teológiai különbségeket is be­mutató tárlattal kapcsolatban Kosa László szólt a protestáns unióra való törekvésről is.- Az év mottójához kapcso­

Next

/
Oldalképek
Tartalom