Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-03-24 / 12. szám

io '•* ‘2013. március 24.

FÓKUSZ

’ Evangélikus Élét

Intézményvezetői pályázatok

A pályázatot meghirdető szerv: Magyarországi Evangélikus Egyház.

Meghirdetett munkahelyek:

1. Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium (OM azonosító: 036378), 7150 Bonyhád, Kossuth u. 4. - intézményvezető.

2. Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola (OM azonosító: 201745), 1173 Budapest, Ferihegyi út 115. - intézményvezető.

3. Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola (OM azonosító: 201575), 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. - intézményvezető.

4. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium (OM azonosító: 028375), 5650 Mezőberény, Petőfi Sándor út 13-15. - intézményvezető.

5. Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiuma (OM azonosító: 039165), 1077 Budapest, Rózsák tere 1. - intézményvezető.

6. Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola (OM azonosító: 201674), 6230 Soltvadkert, Bocskai u. 2. - intézményvezető.

7. Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (OM azonosító: 201676), 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. - intézményvezető.

8. „Katicabogár” Evangélikus Német Nemzetiségi Óvoda (OM azonosító: 201479), 5650 Mezőberény, Luther u. 9. - óvodavezető.

9. Kerekerdő Evangélikus Óvoda (OM azonosító: 029999), 8136 Lajoskomárom, Gesztenyefasor u. 2. - óvodavezető.

10. Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda (OM azonosító: 201591), 2000 Szentendre, Pannónia u. 40. - óvodavezető.

Az intézményvezetői munkakör, megbízás betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, képesítések, egyéb feltételek:- az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat;- 8. sz. munkahelyre: német nemzetiségi óvodapedagógusi oklevél (Knt. 67. § [3]);- pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;- legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;- legalább öt év evangélikus egyházközségi tagság;- evangélikus konfirmáció, lelkészi ajánlás.

Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb:

A megbízás kezdete: 2013. augusztus 1. (Kivéve a 9. számú munkahely, ahol a megbízás kezdete: 2013. szeptember 1.) A megbízás ötévi időtartamra szól.

A pályázat benyújtásának határideje: 2013. április 4.

A pályázat elbírálásának határideje: 2013. június 30. Juttatások a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint.

A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázati feltételekben előírtak teljesüléséről szóló igazolásokat;- a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát;- az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket;- lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől.

A pályázathoz mellékelni kell:- a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását igazoló dokumentumokat;- érvényes erkölcsi bizonyítványt (három hónapnál nem régebbit);- a konfirmációi emléklap hiteles másolatát vagy a konfirmáció igazolását.

Felvilágosítás a részletes pályázati feltételekről: Magyarországi Evangélikus Egyház Nevelési és Oktatási Osztály, 1085 Budapest, Üllői út. 24., Varga Márta osztályvezető. Tel: 1/429-2035.

A pályázat címzése: Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda Nevelési és Oktatási Osztály, Varga Márta, 1085 Budapest, Üllői út 24. A borítékra írják rá: „Intézményvezetői pályázat”, és tüntessék fel a megpályázott intézmény nevét is.

Felhívás az országos teremtésvédelmi versenyre

Ha 16-18 év közötti középiskolás vagy, és úgy gondolod, hogy van egy jó egy ötleted, amellyel szebbé és jobbá teheted a környezetedet, ennek megvalósításához lelkes barátokat is találsz, kész vagy összemérni és bővíteni a tudásodat, ráadásul szeretsz világot látni, akkor itt az alkalom, hogy jelentkezz a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezetek Tanácsa és a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Munkacsoportja által közösen meghirdetett országos teremtésvédelmi versenyre. Részletek a 15. oldalon, az Üzenet az Ararátról rovatban.

Két orosházi lelkész emlékezete

Száz éve született Benkő István és Aranyi József

Benkő István (1913-1993)

„Kivételes munkabírású, nagy műveltségű, több nyelvet beszélő lelkész volt. Sokan ismerték, szerették és tisztelték Orosházán” - írta halálakor az Orosházi Napló.

A Pest megyei Monoron született 1913. március 19-én. Édesapja Benkő István csizmadiamester, édesanyja Dudás Ida volt. Két gyermeküket kivételes szeretettel nevelték. István az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát a ceglédi Kossuth Lajos Reálgimnáziumban végezte. 1931-ben kitűnően érettségizett, majd beiratkozott a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karára.

A teológián kitűnt rendkívüli képességeivel, professzorai a legjobbak között tartották számon. Mindig jól vizsgázott, egy időre azonban meg kellett szakítania tanulmányait. Az történt, hogy jóhiszemű édesapja váltót írt alá, s miután az adós nem fizetett, az ő vagyonukat árverezték el. A família teljesen tönkrement, szétesett, így István számára nem maradt anyagi alap, abbahagyta a teológiát, s a vető- és virágmagot termeltető híres monori cégnél helyezkedett el.

Óriási igyekezettel látott munkához, elöljárói felfigyeltek rá, küszöbön állt kertészeti stúdiumainak megkezdése a németországi Erfurtban. Professzora, Deák János azonban érte ment, visszahívta a teológiára úgy, hogy náluk lakott, és ösztöndíjat is sikerült kapnia. Megkettőzött erővel dolgozott, szorgalmasan készült a papi pályára, az evangélium hirdetésére. Az 1935-36-os tanévben Helsinkiben tanult.

Életének vezérigéjéül Kol 4,17-et választotta: „Vigyázz a szolgálatra, amelyre vállalkoztál az Úrban, hogy azt betöltsed!”

Finnországból visszatérve először Gyulára került segédlelkésznek, majd Budapesten, a Deák téren Raffay Sándor püspök mellett töltött egy esztendőt, aztán a budapest-fasori gyülekezet káplánja volt. Sikerült kibékíteni szüleit, a családot ismét egybekovácsolta.

1939 őszén Gyulára hívták meg parókus lelkésznek. Végezte az istentiszteleteket, bibliaórákat, hittanórákat, a kereszteléseket, a konfirmációt, esküvőket, temetéseket. 1940-ben megnősült: Stéberl Zsuzsannát, a nemzetközi hírű gyulai kolbászgyáros, Stéberl András lányátvette feleségül. 1945-ben született egyeden fiuk, Benedek.

Hatalmas terület tartozott ekkor a gyulai egyházközséghez, Benkő István állhatatosan szolgált a nehéz időkben. Szerette a gyulaiakat, őt is szerették, mégsem itt öregedett meg.

1962 augusztusától Orosházára hívták meg lelkésznek. A nyugalomba vonult Fürst Ervin örökébe lépett, ugyanakkor lelkésztársa, id. Koszorús Oszkár viselte az esperesi tisztséget. Kiváló érzékkel, páratlan diplomáciai készséggel kormányozta a helyi egyházközséget mint igazgató lelkész. A lelkigondozás mellett felelősséget érzett az egyház anyagi ügyeiért, az épületek, a templom állandó felújításáért, a temetők rendjéért.

Hamar megkedvelte Orosházát, ahol bőséges lehetősége nyűt a szolgálatokra, gyakran látogatta az egyháztagokat otthonukban és betegségük idején a kórházban is. Mindig igényes volt beszédeinek, prédikációinak elkészítésében. Érdekesen, színesen magyarázott, érzékletesen tudta mondanivalóját megjeleníteni. Rendkívül mozgékony, széles látókörű, képzett ember volt.

Orosházi évei alatt hét alkalommal járt Finnországban, többször prédikált a finn rádiókban. Híveket szerzett az északi országban Magyarországnak és Orosházának is. Az 1960-as évektől kezdve minden esztendőben érkeztek finnek, és az orosháziak is utaztak Helsinkibe, Tamperébe, Kuusankoskiba. Mindennek Benkő István volt a fő mozgatója.

Időközben Kis János és Gyarmati István személyében fiatalabb lelkésztársakat kapott. Miután id. Koszorús Oszkár nyugalomba vonult, 1982. január 1- jétől ő lett a Nyugat-békési Evangélikus Egyházmegye megbízott esperese.

A szolgálatot 1983-ban Pintér Jánosnak adta át. Ekkor már hetvenéves elmúlt. Rövid pihenő után 1984-ben komoly bátorságról tett tanúbizonyságot, mikor feleségével együtt több évre a brazíliai Sáo Paulóba utazott. Bár Brazíliában a magyarok papja volt, finn nyelvű istentiszteleteket is tartott.

Orosházán halt meg 1993. november 28-án. Gyulán, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra, felesége egy hónappal élte túl.

► Az évfordulók alkalmat adnak arra, hogy sok küzdelmet megért evangélikus elődeink pályafutását jobban megismerjük. Az alábbiakban két, száz évvel ezelőtt született orosházi lelkész életútját elevenítjük föl: az 1952-től négy esztendeig gyülekezetünkben szolgáló Aranyi József esperesét és az Orosházáról két évtized után 1983-ban nyugalomba vonult Benkő István megbízott esperesét. Emléküket úgy is őrizzük, hogy mások mellett - beiktatásuk sorrendjében - egyháztörténeti parkunkban követ emeltünk-emelünk tiszteletükre.

■ Koszorús Oszkár

Aranyi József (1913-1999)

1952-ben az orosházi presbitérium úgy határozott, hogy a Gyöngyösi Vilmos távozásával megüresedett lelkészi állást meghívással töltik be. Aranyi Józsefre esett a választás.

A június 15-i közgyűlésen Botyánszki János esperes a következő szavakkal ajánlotta az új lelkészt: „Aranyi József kiváló lelkipásztor és nagyszerű szervező, felesége hűséges munkatárs a belmissziói munkában. Ami fontos, hogy személye alkalmas az állam és az egyház közötti békés viszony továbbépítésére.”

1952. július 6-án beiktatták, az igazgató lelkész továbbra is Fürst Ervin maradt.

Aranyi József több mint négy évtizedig volt aktív lelkész, ebből négy esztendőt töltött Orosházán.

Egy Nógrád vármegyei kis községben, Heréden született 1913. március 20-án. Apja Aranyi István kőművesmester, építési vállalkozó volt, édesanyja, Svechla Mária három gyermeket nevelt, és a családi gazdaságot vezette.

Aranyi József az elemi iskola befejezése után nyolc évig az aszódi evangélikus gimnáziumban tanult. Különösen az idegen nyelveket kedvelte, kitűnően érettségizett.

Gyermekkori álma valósult meg, amikor az 1932-33-as tanévben beiratkozott a soproni teológiára. Az itt töltött négy esztendő a komoly tanulás ideje volt számára. 1936-ban szigorlatozott a hittudományi karon, lelkészi ordinációja Salgótarjánban volt. Ezután ösztöndíjat kapott a berlini Friedrich-Wilhelms-Universitátre (a későbbi Humboldt Egyetemre). Érdeklődéssel hallgatta Leonhard Fendt professzor gyakorlati teológiai előadásait, vett részt szemináriumain. Különösen a hitoktatástan, a valláspedagógia és az ifjúkor lélektana vonzotta.

Hazatérve több helyen volt segédlelkész, Rákosszentmihályon vallástanár. 1940-ben Celldömölkön feleségül vette Molnár Julianna evangélikus tanítónőt, három gyermekük született: Attila (1941), Ab a András (1942) és Júlia (1945).

A második világháború sodorta Békés megyébe, Gádorosra, mivel Pusztay József tragikus halálával lelkész nélkül maradt a gyülekezet. Raffay püspök előbb kinevezte lelkészi szolgálatra, majd 1946. április 28-án beiktatták.

Életét nem kerülték el a csapások: felesége váratlanul elhunyt. A gyászév letelte után házasságot kötött Őry Erzsébet tisztviselőnővel, aki vállalta és becsülettel teljesítette a három félárva gyermek nevelését. Aranyi József az egyre nehezedő körülmények között is végezte a gádorosi szolgálatokat.

Orosházi lelkész volt már, mikor nagy átrendeződés történt a Magyarországi Evangélikus Egyházban. A zsinat déli és északi kerületre osztotta az addigi négy püspökséget. 1952. július 18-án alakult meg a Déli Egyházkerület és az új Nyugatbékési Egyházmegye. Október 21-én tartották meg első ülésüket, ahol a két megválasztott tisztségviselő, Aranyi József esperes és dr. Nádor Jenő egyházmegyei felügyelő elnökölt.

Nem volt könnyű helyzetben az esperes-lelkész. Ez az az időszak, amikor a diktatúra a társadalom minden szeletét ellenőrzése alatt tartotta. A munka azonban tovább folyt. Aranyi József a helyi és az egyházmegyei szolgálatokból is kivette részét.

1956 nyarán a Dunántúlra kérte áthelyezését, június 15-én pedig lemondott lelkészi állásáról. Fia, Aranyi Attila szerint édesapja az orosházi négy évet tartotta pályája csúcsának. Végül mégsem a Dunántúlra, hanem Csépára került. Télennyáron járta a szórványokat, hirdette Isten igéjét. 1978-as nyugdíjazásáig életben tartotta a csépai gyülekezetét.

Ezután feleségével együtt Budapestre költöztek. Nyugdíjasként fiatalkori álmait valósította meg, utazott. Eljutott Athénba, Rómába, Párizsba, Londonba. Utolsó templomi szolgálata 1990-ben volt, Anikó unokáját eskette a Deák téren.

1999. október 3-án Tatabányán érte a halál. Urnáját a kelenföldi evangélikus altemplomban helyezték el. Hűséges felesége 2005-ben hunyt el.

A szerző az Orosházi Evangélikus Egyházközség levéltárának vezetője