Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-10-28 / 43. szám
8 -m 2012. október 28. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Ciki-e Jézust követni? Kedves fiatalok, akik ezt az írást olvassátok! Biztosan sokan járnak közületek egyházi iskolába vagy egy gyülekezet ifijébe. Biztosan titeket is megkérdeztek már: „Nem ciki ifjúsági órára járni? Miért oda mész a hétvégi szórakozás helyett?" Vagy: „Nem ciki egyházi iskolába járni?” Ezt a kérdést tettem fel én is tavaly egy gimnazistáknak tartott istentiszteleten. Eredetileg költői kérdésnek terveztem, de egy lányból szinte kifakadt a felkiáltás: „De igen!” Mindezt sokszor tényleg nem könnyű mai fiatalként megélni, de én még egy kicsit szeretném fokozni a dolgot: Isten még ennél is többet akar! Nem csak annyi változást akar hozni az életetekbe, hogy egyházi iskolába vagy gyülekezeti ifibe járhattok, hanem ennél is többet! Azt akarja, hogy Jézust kövessétek! „Na, álljon meg a menet! - mondhatjátok. — Már egyházi iskolába járni is furcsa sokak szemében, akkor mennyivel nehezebb még Jézust is követni?! Az áhítatra még beülünk, de legyen ennyi elég. Jézus ne akarja az életem, a szívem! Az egyházi iskola még elmegy, de ennél többet tenni ezért az ügyért, azt már nem!” Megértem az ellenvetéseteket, de Isten tényleg még többet akar! Soha nem lesz erőszakos veletek, ahogy lelkészként én sem, és mások sem az iskolátokból vagy a gyülekezetetekből, de a hívó szó felétek is elhangzik újra és újra. Jézushoz régen sem ment mindenki oda egyből, és őt is rengetegen elhagyták, elfordultak tőle. Ilyenkor Jézus nem rohangált utánuk, nem fenyegette őket a pokol tüzével, nem átkozódott, hanem elengedte őket, majd odafordult tanítványaihoz, és megkérdezte tőlük:,Májon ti is el akartok menni?” S mit mondott erre Péter apostol? „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.” (Vö. Jn 6,67-68) Jézus veletek sem erőszakos, inkább nektek is ad lehetőséget a vele való találkozásra. Tőletek függ egyedül, hogy miként használjátok ki ezt a kegyelmi időt. Igen, ha Jézust követed, világi szemmel sok dologban nehezebb lesz az életed, mert nem úgy fogsz élni, beszélni és cselekedni, ahogy a barátaid. Nem úgy fogsz az anyagiakhoz, a szerelemhez, a szórakozáshoz viszonyulni, mint sok kortársad. Emiatt lehet, hogy kinéznek bizonyos helyekről, vagy kinevetnek, de mit számít ez, ha normálisan és szeretetben tudsz így élni?! Megértem, ha nehéz mindezt megérteni és elfogadni. Egyszer egy fiatal ebben a helyzetben ezt mondta: „Szeretem Jézust, egész lényével vonz, de félek a követésétől, mert sarkaiból mozdítaná ki az eddig megszokott életemet.” Ez így van, de hidd el, hogy nem baj. Fiatalon, diákéveidben - a reménység szerint sikeres tanulás és érettségi mellé - valami egészen mást is kaphatsz, és magaddal vihetsz a felnőtt életbe. A döntés a te kezedben van. Légy nyitott, és dönts felelősen! ■ Deák László Névjegy: Deák László A pestszentlőrinci Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium iskolalelkésze vagyok, és 2012 októberétől a Déli Evangélikus Egyházkerület misszió lelkészeként is szolgálok. OSZTOZÓ Őszi szünetre fel! Hagyd a halloweent másra - és lámpás helyett készíts krémlevest a sütőtökből! Lepd meg a szüléidét, és várd vacsorával őket. Hámozd meg és vágd apró kockákra a sütőtököt (a közepéből ne felejtsd el kikaparni a magját!) és a burgonyát, mondjuk kétharmad-egyharmad arányban. Tégy a fazékba annyi vizet, hogy ellepje őket. Ha puhára főttek, botmixerrel vagy krumplinyomóval pürésítsd a fazék tartalmát. Önts hozzá vizet, tetszés szerint többet vagy kevesebbet - attól függően, hogy hígabb vagy sűrűbb levest szeretnél-e. ízlés szerint sózd, borsozd, de tehetsz bele például kakukkfüvet, gyömbért vagy fokhagymát is. Ha felforrt, tejszínnel sűrítsd be. Pirított zsemlekockákkal és reszelt sajttal tálald. (A neten számtalan, jobbnál jobb sütőtökös receptet találhatsz. Kísérletezz bátran!) Ha már úgyis körbeülitek az asztalt a családdal, vacsora után játszhattok is egyet. (Mikor is társasoztatok utoljára közösen?) Ugyanígy a „szombat esti láz”-at is felcserélhetitek egy jó kis kártyapartira az ifjúság tagjaival. Unjátok a romit, a kinevetést és az okosan gazdálkodást? Próbáljátok ki a Parakletos Könyvesház bibliai témájú társasjátékait! Kifejezetten nagyobbaknak szántakat is találhattok közöttük. (A teljes kínálatot itt tekinthetitek meg: http://parakletos.hu/tarsasjatekok.) Biblia-vasárnap apropójából mi most a Színről színre címet Az idegenvezetést és a szemlélődést élesben is kipróbálhatjátok. Ha otthon ülés helyett aktív pihenésre (vagy egy kis „éghajlatváltozásra”) vágytok, fedezzétek fel Magyarország északkeleti csücskét. Ugyan Zemplénbe eljutni - különösen mondjuk az ország átellenben lévő zugából - nem kis vállalkozás, de mindenképpen megéri. Vegyétek ki a könyvtárból a Vendégváró útikönyvsorozat Borsod-Abaúj-Zemplén megye látnivalóit bemutató részét, és már indulhattok is. Ha kirándulni van kedvetek, kövessétek az országos kéktúra útvonalát, és hódítsátok meg Füzér, Regéc vagy Boldogkőváralja várát. Városi sétát Sárospatakon tehettek, ha pedig kimondottan „reformációs” programot szeretnétek, Gönc és Vizsoly vár benneteket. Utóbbi két település biblia-, illetve nyomdakiállítással kalauzolja vissza a látogatókat az időben. Ha evangélikus istentiszteletre mennétek, a helyszín és az időpont felől érdeklődjetek a Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközségnél (tokaj-satoraljaujhely.lutheran.hu; Sátoraljaújhelyen vendégházuk is van). ■ Judit Károli szobra Göncön viselő ó-, illetve újszövetségi kártyagalériákat ajánljuk a figyelmetekbe. Előbbi 108, utóbbi 160 kártyát tartalmaz, mindegyiken egy-egy bibliai témájú képzőművészeti alkotás képével, valamint két kérdéssel, melyek közül az egyik a Szentírásban való jártasságotokat, a másik a művészettörténeti ismereteiteket célozza meg. Több alapjáték közül is választhattok, műgyűjtővé vagy tárlatvezetővé is válhattok. Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Vallomások a Bibliáról ► A reformáció ünnepét megelőző vasárnapot Biblia-vasárnapnak is nevezik egyházunkban. Ennek apropójából Vallomások a Bibliáról címmel pályázatot hirdettünk számotokra. Arra biztattunk benneteket, 16 és 24 év közötti evangélikus fiatalokat, hogy írjátok meg nekünk: szerintetek miért a Biblia a könyvek könyve, mit jelent az életetekben a Szentírás olvasása, vagy hogy miként buzdítanátok másokat a lapozgatására. A megadott határidőig összesen két pályamű érkezett, méghozzá az Evangélikus fiatalok oldala (evangelikus-ifi.blogspothu) alapító szerkesztőitől. Antal Bálinttal és Győrffy Lajossal az Evangélikus Élet ez év április 8-i ifjúsági oldalán már találkozhattatok; „Biblia-propagáló” írásaikat - melyekért a Luther Kiadó egy-egy kötetével ajándékozzuk meg őket - alább olvashatjátok. (VJ) Amikor először olvastam a pályázati felhívást és benne a kérdést, hogy miért a Biblia a könyvek könyve, rögtön beugrott az a mese, melynek magyar címe Könyvek könyve, eredeti angol címe pedig Superbook volt. Persze talán kissé nevetségesnek tűnhet, hogy első gondolatként éppen ezt a „szuperkönyvet” társítottam a pályázathoz, ugyanakkor el is gondolkodtatott, hogy mégis miért szerettük annyira a nővéremmel ezt a mesét. A televízióban többször is vetített sorozat szereplői kertes házban éltek, és hétköznapi problémáik megoldására a Könyvek könyve mindig egy újabb bibliai történetet ajánlott fel. A professzor, a két gyerek, a kutya és a robot igazi időutazókká váltak, és a történeteket mindig élőben figyelhették. Sajnos elég halványan emlékszem a részletekre, ezen információk is utánajárást igényeltek, de a lényeg, hogy a mese a gyermekek nyelvén közelebb tudta hozni hozzánk a történeteket, és megértette velünk, hogy miként is kell helyesen cselekedni egy-egy adott szituációban. Sokszor éri a Bibliát az a kritika, hogy elavult, nem elég fiatalos, pedig a történetek tanulságai még ma is ugyanannyira aktuálisak, viszont sajnos az akkori szituációkat ma már kevésbé tudjuk átérezni. Talán erre keresett megoldást Gyökössy Endre is, amikor megírta Mai példázatok című könyvét, melyben a felnőttek is teljesen átérezhetik a bibliai történetek és a saját életük közötti párhuzamokat. Amikor ezeket olvasom, újra át tudom élni a bibliai példázatokat, történeteket, és úgy gondolom, a lelkészeknek is az egyik feladatuk az, hogy az igehirdetések során közelebb hozzák a híveket és Isten akkori szavait egymáshoz. Bár számomra napi szinten az Útmutató jelenti egyelőre a bibliaolvasást, de törekszem rá, hogy ez változzon, mivel annyi történet és annyi tanulság, életút jelenik meg a könyvek könyvében, hogy a forrás kiapadhatatlan. Emellett a modernebb megfogalmazások megértéséhez - legyen szó akár meséről, novelláról, igehirdetésről, filmről, zenéről stb. - elengedhetetlen, hogy ismerjük az eredeti forrást. ■ Antal Bálint # # # A Biblia? A Biblia nagyszerű könyv. Amellett, hogy hiteles korrajz, és hű a két-háromezer évvel ezelőtti történelemhez, ahogy szoktuk mondani: „hitünk alapköve” is. Különösen az evangélikusoké, már csak a Luther által hangoztatott „sola Scriptura” miatt is. Hiteles, mert ugyanúgy leírja a később fölmagasztalt Dávid király szörnyű vétkeit vagy a „főszereplő” zsidó nép tévelygéseit, mint az azoknál sokkal magasztosabb dolgokat, valamint ha olvasunk az akkori emberekről, rájöhetünk, hogy ugyanolyanok, mint mi vagyunk, hasonló problémákkal. Vannak vámszedők, farizeus(kod)ók, kegyesek, képmutatók, erősek és gyengék. Tehát azokban a helyzetekben akár mi is lehetnénk! Ráadásul a jók se csak jók, és a gonoszok se csak gonoszok, mint sok korabeli mitológiában. Szó szerint kell-e venni, vagy nem? Mindkét hibába könnyű beleesni. Nem szabad elfelejteni, hogy a Bibliát többen írták, más-más látásmóddal, más-más korokban. Pont ettől lett nagyszerű. Mindig az akkori emberek Istenhez való viszonyulását mutatja meg, amelyben mi is ráismerhetünk saját istenképeinkre, gondolatainkra, félelmeinkre, egyszóval hitünkre. Ne feledjük azt sem, hogy a Biblia nem a „mennyből szállt alá”, mint a Korán, hanem hús-vér emberek írták a saját tapasztalataikon, hitükön átszűrve. Épp ezért furcsa lenne szó szerint venni például a Jelenések könyvét, de nem szabad takaróznunk azzal sem, hogy bizonyos dolgokat „csak jelképesnek” tekintünk, és nem veszünk komolyan. A Biblia olvasása az egyik legjobb lehetőség, hogy Jézust követve normális életünk lehessen, vagyis szeretetben, megértésben, békében élhessünk embertársainkkal. A Biblia által mutatott út lehet életünk „erős vára” vagy kősziklája, amelyre építhetünk. De nem szabad megijedni, ha valamit mégsem értünk benne, hiszen a Biblia az emberiség állandó rejtélye marad, ugyanúgy, ahogy az életünkben sem tudunk mindig mindent megérteni és megmagyarázni. Mindenkit bátorítok én is, hogy olvassa a Bibliát, és drukkolok, hogy megtalálja benne a válaszokat élete kérdéseire. ■ Győrffy Lajos Névadói születésnap ^ A nyíregyházi Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda az elmúlt tanév kezdetén vette fel az egykor Nyíregyházán szolgáló - száztizenkilenc éve született - püspök nevét. A gyülekezet egyúttal elhatározta, hogy a névadó október 23-i születésnapját minden évben megünnepli. Dr. Fabiny Tamás püspök biztatására felkutatták a még élő leszármazottakat; közülük négyen - két unoka, Terei András és Terei Gábor, illetve Balogh Eszter dédunoka és fia, Posgai Márton - el is tudtak jönni az október 19-ei ünnepi istentiszteletre és emléktábla-koszorúzásra. Ünnepi beszédében Kocsisné Sárossy Emőke, az intézmény igazgatója méltatta névadójuk szolgálatát, és felolvasta dr. Manninger Jenőné dr. Túróczy Erzsébetnek, a püspök lányának üdvözlőlevelét. A legidősebb unoka, Terei András a közel négyszáz fős diákseregnek a nagyapával kapcsolatos élményeiről szólt meleg hangon, felelevenítve emlékeit az 1950-58 közötti győri üdülésekről és a Bakonyban tett közös kirándulásokról. Nem az a szigorú tekintetű ember volt Túróczy püspök - mondta -, aki a hivatalos képeken látható, hanem barátságos, melegszívű nagyapa, aki mindig élénken érdeklődött unokái sorsa iránt. Az igehirdetést a hajdani püspök imádságai keretezték, ezeket pedagógusok mondták el. Zsarnainé UrbánNóra iskolalelkész Mk 5,22-42 alapján hirdette Isten igéjét. (Erről a textusról prédikált Túróczy Zoltán 1956. november 11-én Aíikor? címmel.) Az iskolalelkész emlékeztetett rá: a püspök nyíregyházi szolgálata idején a gyülekezet iskoláiban száz tanár nevelt és oktatott; Túróczy nekik havonta tartott evangélizációt. Mindemellett az igehirdető a püspök egyik mondatát helyezte a jelenlévők szívére: „Adjuk át Jézusnak a parancsnoki helyet életünkben!” A fenntartó gyülekezet köszöntését Márk Borbála tolmácsolta a püspök Tanács című versével. S mivel a születésnap egybeesik az 1956-os forradalom évfordulójával, a nyolcadikos tanulók irodalmi összeállításukkal erre emlékeztek. Az istentisztelet után a család, az iskola, az egyházmegye és a helyi gyülekezet képviselői megkoszorúzták a lelkészi hivatal falán lévő Túróczy-emléktáblát. ■ Garai András
