Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-10-28 / 43. szám
Evangélikus Élet ^PRESBITERI« 2íai2. október 28. *■ 9 EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYI SZEMLE Anyakönyvi érdekességek ► Egyetlen dokumentumtípus tanulmányozása is sok érdekes adattal gazdagíthatja a kutatást, s meglepetés is érhet minket, hogy egy olyan, látszólag egyszerű irattípus, mint az anyakönyv, milyen sokféle lehet, s hogy az idők folyamán vezetésük, adatsoraik miként változtak. Egészen érdekes bejegyzésekre is bukkanhatunk a matrikulák lapjait tanulmányozva. Ezekből ad ízelítőt rovatunk alábbi írása. THESAURUS Rovatgazda: Kovács Eleonóra Digitális korunk egyik áldásos hozadéka, hogy szinte korlátlanul böngészhetjük elődeink adatait az interneten elérhető anyakönyvekben, nem csupán az iratok őrzési helyén. A kitartó kutató eközben olykor váratlan érdekességekre bukkanhat. Az állami anyakönyvezés 1895-ös bevezetése előtt egy helység lakosainak személyi adatairól a helyi, illetékes felekezetek papjai vezettek nyilvántartást, és adtak szükség esetén erről hiteles tanúsítványt. A 19. század közepéig azonban e tevékenységük nem volt hivatalosan szabályozva, így felkészültségük, érdeklődésük, netán egyházi feletteseik odafigyelése határozta meg, hogy milyen adatokat és milyen rendszerességgel írtak az anyakönyvekbe. Ezért találhatnak a matrikulákban kutatók szűkszavú bejegyzéseket is: a lelkész mindössze a megkeresztelt gyermek és szülei, az esketett pár vagy az elhunyt nevét rögzítette. Sokáig élt az a gyakorlat is, hogy az újszülött anyjának vagy a menyasszonynak csak a keresztnevét írták be. A hiányos adatközlés egyik példája az 1708. évi rozsnyói házassági anyakönyvben olvasható (betűhíven idézve): „Copulaltatott Kocsis Pál cum virgine Anna. (Összeeskettetett K. P. és A. nevű hajadon.) Kinek vezeték nevét nem tudák meg mondanyi.” A másik „véglet” - mely persze a kutató számára igazi aranybánya -, amikor az anyakönyvet vezető egyházi személy nemcsak a szertartások további fő- és mellékszereplőit (keresztszülők, esküvői tanúk, a meghalt személy hátrahagyott családtagjai) sorolja fel, hanem a foglalkozásukat, származási és lakhelyüket is. Még ennél is gazdagabb forrás az olyan anyakönyv, amelynek lapjain a község, a város fontosabb egyházi és világi eseményeit is rögzítették, vagy a megválasztott új lelkésznek, esetleg elődeinek az adatait, életrajzát is tartalmazza a kötet. Viszonylag gyakran találunk kalligrafikus igényességgel megírt címoldalakat új kötetek elején, ám ritka gyöngyszem az a tiszolci evangélikus anyakönyv, amelynek mindhárom (keresztelési, házassági, halotti) kötetének címlapját egy-egy, az adott szertartást ábrázoló, naiv rajzzal díszítették 1793-ban. Persze a matrikulák adatai sem mindig pontosak, hiszen a pap legtöbbször bemondás alapján, esetleg utólag, emlékezetből rögzítette őket, de előfordult szándékos hamisítás is, amely később kiderülvén hosszas jogi procedúrát eredményezett. Ilyen esetről olvashatunk a besztercebányai királyi törvényszék ítéletében, amely a helyi evangélikus anyakönyv mellékletét képezi. Az ebből kirajzolódó történet szerint egy hagyatéki eljárás során hiába keresték az egyik örökös születési adatait az anyakönyvben. Hosszas kutatás során derült fény arra, hogy a Mayerszky Mátyásnak ismert személy Zsuzsa néven szerepel a matrikulában, mégpedig azért, mert Droba Zsuzsanna bábaasszony 1868-ban a lelkészt megtévesztve a fiúgyermeket leányként kereszteltette meg azért, hogy az felnővén a törvényes hadkötelezettség alól mentesüljön. De találunk példát a lelkész figyelmetlenségéből származó bonyodalomra is. Idézet az alsókubini anyakönyv 1848. december 29-én kelt bejegyzéséből: „Özvegy Szontagh Sámuelné, született Bellányi Ilona a megye közönségéhez benyújtott folyamodványában előtérj észté, mikép a’legközelebbi időkben arról értesülvén, hogy az A(lsó)kubini Evangélikus Egyház kereszteltek könyve neve irányában hibásan, és különbözőleg vittetett; névszerint az 1804 évi augusztus 19- kei Házassági összekellésnél, valamint az 1806 évi január 22-kei első Sámuel magzatja kereszteltetésénél a’ valódi Bellányi nevét viseli a’ Matrica, a’ későbbi gyermekei kereszteltetésénél pedig anya utáni Vankó névvel felcseréltetett’.’ A jegyzőkönyv további szövegéből kiderül, hogy a házaspár 1806 és 1823 között született tizenegy gyermekéből az első és az utolsó keresztelési bejegyzésekor az anya valódi nevét tüntette fel Cancrinyi Pál lelkész, ám a közbülső kilencnél, vala-Lcc lefifEEua-tigdrä TAXOVT ENSIS MATRICULAE PARS II. Copuiaioruni Nomina ítincns. milyen tévesztés folytán, az anyai nagymama, Vankó Ilona nevét írta be. Természetesen a vármegye által kiküldött bizottság a hibákat feltárva az anyakönyv megfelelő lapjain korrigálta a bejegyzéseket. Persze az is érdekes, hogy a kilenc keresztlevél hibás adata negyven éven keresztül miért nem tűnt fel senkinek... ■ SCHERMANN ÁKOS A szerző a Budai Egyházmegye gyűjteményi megbízottja Eccleíia Euartgeüca? TAX.OVI EN SIS MATRICULAL pars m. ScpultorumNomiria. ätmens. Szontagh Sámuelné Bellányi Ilona portréja Eccle.fi £t Etumgeli c a.e. A. C. TAX OVI ENSIS MATRICULAE PARS I. BapfifafortunNomina äfiticro. Felújítás félúton ► A Győr-Mosoni Egyházmegyéhez tartozó felpéci evangélikus templomot még a türelmi rendelet előtt, 1776-ban kezdték építeni. Felszentelésére 1777-ben került sor, tornyot azonban csak 1794-ben építettek hozzá. Az ősi templom legújabb kori felújítása érdekében megtett első lépések még az ezredfordulóhoz köthetők. Akkor a gyülekezetben helyettes lelkészként szolgáló Jankovits Béla adománygyűjtést kezdeményezett, illetve elkészíttette a felújítási terveket, így indult el az akkori költségvetés alapján 89,5 millió forintba kerülő munka. Később azonban a halaszthatóbb munkálatok elhagyásának köszönhetően sikerült a költségeket 57 millió forintra csökkenteni. Tizenkét évvel az első lépések megtételét követően a munkálatok már Smidéliusz Andrásnak, a gyülekezet mostani lelkészének irányításával fejeződtek be. A felújítás első menetében az épület szigetelése, a fafödém javítása, pótlása és tartósítása, majd a templom tetőcseréje történt meg. A régi palatető helyett cserép került a templomra. A megfelelő vízelvezetés megoldása is halaszthatatlanná vált, mert a falak nedvesedését elsősorban a tetőről lecsorgó csapadékvíz okozta. Ezeket a munkálatokat követte a világítás korszerűsítése és a belső felújítás. Az ablakok javítását, szükség szerinti cseréjét önerőből finanszírozta a gyülekezet. A belső renoválás részeként az egyházközség helyreállította, illetve felújította a korábban megcsonkított padokat is. A templomfelújítás részleges befejezését az elmúlt vasárnap hálaadó istentisztelettel ünnepelte meg a gyülekezet. Az alkalmon Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke szolgált igehirdetéssel. Az oltári szolgálatban Jankovits Béla nyugalmazott esperes, Kiss Miklós jelenlegi esperes és Smidéliusz András vett részt. A püspök a hálaadó ünnepre invitáló meghívón szereplő igéről - „Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet” (Zsolt 138,2) - prédikált. Az ünnepi alkalmon énekkel szolgált a kajárpéci kórus. A hálaadó istentiszteletet ünnepi díszközgyűlés követte. Smidéliusz András röviden ismertette a felújítás menetét, köszöntést mondott Mészáros Tamás egyházkerületi felügyelő, Rátz András egyházmegyei felügyelő és Szemerei János. A felújítás azonban mindezzel még nem fejeződött be. A templom homlokzatának, tornyának, további berendezéseinek és orgonájának renoválása, illetve restaurálása még várat magára. A munkák elvégzésére azonban az igen magas költségek miatt - becslések szerint az összeg elérheti akár a negyven-ötvenmillió forintot is - csak egy újabb pályázat keretében nyílhat lehetőség. ■ - Kiss -Bátran a Bibliáról A Pesti 8 bibliaiskolája Sokan ismerik már a Pesti 8 gyülekezeti mozgalmat. A főváros belső gyülekezetei - Angyalföld, Deák tér, Fasor, Ferencváros, Józsefváros, Kőbánya, Zugló és a Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközség - hozták létre ezt a missziós törekvést, melynek célja a pesti evangélikusság mozgósítása, az itt élő emberek együttes megszólítása. Ennek a szándéknak megfelelően jött létre az a bibliaiskola, melynek immár második alkalmán vehettünk részt az elmúlt héten. Az első alkalmak előadói az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói közül kerültek ki. Csepreginé dr. Cserháti Márta docens Mi a Biblia? című előadása nyitotta meg a sorozatot, majd dr. Varga Gyöngyi docens Hogy beszél a Biblia Istenről? címmel folytatta a sort. A főcímet igazoló módon olyan eredeti gondolatokkal találkozhattunk, melyek olykor meghatották, olykor megrázták a hallgatókat. A gyakran szokványossá váló egyenes vonalú logikák helyett előadóink ajtókat nyitottak ki egy sokkal bonyolultabb, sokkal színesebb bibliafelfogás irányába. A résztvevők valóban tanulni vágynak. Többen szorgalmasan jegyzetelnek. Jó módszerként vált szokássá, hogy az előadást követően kis körök formálódnak, melyek kérdéseket fogalmaznak meg. A bibliaiskolások számára - akárhogy fogadták is az elhangzottakat - egyértelművé vált, hogy Istenről és a Bibliáról alkotott szemléletükben formálódniuk kell. A programsorozat elsősorban missziós szempontokra figyel. A város közepén, az országos iroda Üllői út 24. alatti, utcára nyíló termében valóban szeretne az utcára nyílni, hogy onnan behívja az érdeklődőket, bármelyik felekezethez vagy hithez tartozzanak is. Egyben utat mutat valóságos gyülekezetek felé is, hiszen minden alkalommal a Pesti 8 más-más közössége látja vendégül az egybegyűlteket, képviselve egyházközségét. A következő időkben is nagy formátumú előadóink lesznek. Október 30- án Szabóné Mátrai Marianna teológus, a Déli Egyházkerület püspökhelyettese El lehet szakadni Istentől?, november 13-án pedig dr. László Virgil teológus Megtéréstörténetek címmel folytatja a tanítást. November 27-én dr. Pécsük Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára lesz a vendégünk, aki Ki jut a mennyországba?címmel tart előadást. A hatrészes sorozat záróakkordjára december 11-én kerül sor, amikor is dr. Jeleníts István piarista szerzetes Isten eljött a világba? címmel osztja meg gondolatait a hallgatósággal. A bibliaiskolai előadások minden alkalommal 19.30-kor kezdődnek, és 21 óráig tartanak. A hívás él, szeretettel várunk mindenkit! ■ A Pesti 8 nevében: Koczor Tamás
