Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-10-28 / 43. szám

Evangélikus Élet ^PRESBITERI« 2íai2. október 28. *■ 9 EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYI SZEMLE Anyakönyvi érdekességek ► Egyetlen dokumentumtípus tanulmányozása is sok érdekes adattal gaz­dagíthatja a kutatást, s meglepetés is érhet minket, hogy egy olyan, látszólag egyszerű irattípus, mint az anyakönyv, milyen sokféle lehet, s hogy az idők folyamán vezetésük, adatsoraik miként változtak. Egé­szen érdekes bejegyzésekre is bukkanhatunk a matrikulák lapjait ta­nulmányozva. Ezekből ad ízelítőt rovatunk alábbi írása. THESAURUS Rovatgazda: Kovács Eleonóra Digitális korunk egyik áldásos hoza­­déka, hogy szinte korlátlanul bön­gészhetjük elődeink adatait az inter­neten elérhető anyakönyvekben, nem csupán az iratok őrzési helyén. A ki­tartó kutató eközben olykor váratlan érdekességekre bukkanhat. Az állami anyakönyvezés 1895-ös bevezetése előtt egy helység lakosa­inak személyi adatairól a helyi, ille­tékes felekezetek papjai vezettek nyilvántartást, és adtak szükség ese­tén erről hiteles tanúsítványt. A 19. század közepéig azonban e tevé­kenységük nem volt hivatalosan sza­bályozva, így felkészültségük, érdek­lődésük, netán egyházi feletteseik odafigyelése határozta meg, hogy milyen adatokat és milyen rendsze­rességgel írtak az anyakönyvekbe. Ezért találhatnak a matrikulákban kutatók szűkszavú bejegyzéseket is: a lelkész mindössze a megkeresztelt gyermek és szülei, az esketett pár vagy az elhunyt nevét rögzítette. Sokáig élt az a gyakorlat is, hogy az újszülött anyjának vagy a meny­asszonynak csak a keresztnevét írták be. A hiányos adatközlés egyik pél­dája az 1708. évi rozs­­nyói házassági anya­könyvben olvasható (be­tűhíven idézve): „Copu­­laltatott Kocsis Pál cum virgine Anna. (Össze­­eskettetett K. P. és A. nevű hajadon.) Kinek vezeték nevét nem tu­­dák meg mondanyi.” A másik „véglet” - mely persze a kutató számára igazi aranybá­nya -, amikor az anya­könyvet vezető egyházi személy nemcsak a szertar­tások további fő- és mel­lékszereplőit (keresztszü­lők, esküvői tanúk, a meg­halt személy hátrahagyott családtagjai) sorolja fel, hanem a foglalkozásukat, származási és lakhelyüket is. Még ennél is gazda­gabb forrás az olyan anya­könyv, amelynek lapjain a község, a város fon­tosabb egyházi és vi­lági eseményeit is rögzítették, vagy a megválasztott új lel­késznek, esetleg elő­deinek az adatait, életrajzát is tartal­mazza a kötet. Viszonylag gyak­ran találunk kalligra­fikus igényességgel megírt címoldalakat új kötetek elején, ám ritka gyöngyszem az a tiszolci evan­gélikus anyakönyv, amelynek mind­három (keresztelési, házassági, halot­ti) kötetének címlapját egy-egy, az adott szertartást ábrázoló, naiv rajz­zal díszítették 1793-ban. Persze a matrikulák adatai sem mindig pontosak, hiszen a pap leg­többször bemondás alapján, esetleg utólag, emlékezetből rögzítette őket, de előfordult szándékos hamisítás is, amely később kiderülvén hosszas jo­gi procedúrát eredményezett. Ilyen esetről olvashatunk a besztercebá­nyai királyi törvényszék ítéletében, amely a helyi evangélikus anya­könyv mellékletét képezi. Az ebből kirajzolódó történet sze­rint egy hagyatéki eljárás során hiába keresték az egyik örökös születési adatait az anyakönyvben. Hosszas kutatás során derült fény arra, hogy a Mayerszky Mátyásnak ismert sze­mély Zsuzsa néven szerepel a matri­­kulában, mégpedig azért, mert Dro­­ba Zsuzsanna bábaasszony 1868-ban a lelkészt megtévesztve a fiúgyerme­ket leányként kereszteltette meg azért, hogy az felnővén a törvényes hadkö­telezettség alól mentesüljön. De találunk példát a lelkész figyel­metlenségéből származó bonyoda­lomra is. Idézet az alsókubini anya­könyv 1848. december 29-én kelt bejegyzéséből: „Özvegy Szontagh Sámuelné, szü­letett Bellányi Ilona a megye kö­zönségéhez benyújtott folyamodvá­nyában előtérj észté, mikép a’legköze­lebbi időkben arról értesülvén, hogy az A(lsó)kubini Evangélikus Egyház kereszteltek könyve neve irányában hibásan, és különbözőleg vittetett; névszerint az 1804 évi augusztus 19- kei Házassági összekellésnél, valamint az 1806 évi január 22-kei első Sámu­el magzatja kereszteltetésénél a’ va­lódi Bellányi nevét viseli a’ Matrica, a’ későbbi gyermekei kereszteltetésé­nél pedig anya utáni Vankó névvel fel­cseréltetett’.’ A jegyzőkönyv további szövegé­ből kiderül, hogy a házaspár 1806 és 1823 között született tizenegy gyer­mekéből az első és az utolsó keresz­telési bejegyzésekor az anya valódi nevét tüntette fel Cancrinyi Pál lel­kész, ám a közbülső kilencnél, vala-Lcc lefifEEua-tigdrä TAXOVT ENSIS MATRICULAE PARS II. Copuiaioruni Nomina ítincns. milyen tévesztés folytán, az anyai nagymama, Vankó Ilona nevét írta be. Természetesen a vármegye által kiküldött bizottság a hibákat feltár­va az anyakönyv megfelelő lapjain korrigálta a bejegyzéseket. Persze az is érdekes, hogy a kilenc keresztle­vél hibás adata negyven éven keresz­tül miért nem tűnt fel senkinek... ■ SCHERMANN ÁKOS A szerző a Budai Egyházmegye gyűj­teményi megbízottja Eccleíia Euartgeüca? TAX.OVI EN SIS MATRICULAL pars m. ScpultorumNomiria. ätmens. Szontagh Sámuelné Bellányi Ilona portréja Eccle.fi £t Etumgeli c a.e. A. C. TAX OVI ENSIS MATRICULAE PARS I. BapfifafortunNomina äfiticro. Felújítás félúton ► A Győr-Mosoni Egyházmegyéhez tartozó felpéci evangélikus templo­mot még a türelmi rendelet előtt, 1776-ban kezdték építeni. Felszen­telésére 1777-ben került sor, tornyot azonban csak 1794-ben építettek hozzá. Az ősi templom legújabb kori felújítása érdekében megtett el­ső lépések még az ezredfordulóhoz köthetők. Akkor a gyülekezetben helyettes lelkészként szolgáló Jankovits Béla adománygyűjtést kezde­ményezett, illetve elkészíttette a felújítási terveket, így indult el az ak­kori költségvetés alapján 89,5 millió forintba kerülő munka. Később azonban a halaszthatóbb munkálatok elhagyásának köszönhetően si­került a költségeket 57 millió forintra csökkenteni. Tizenkét évvel az első lépések megtételét követően a munkálatok már Smidéliusz And­rásnak, a gyülekezet mostani lelkészének irányításával fejeződtek be. A felújítás első menetében az épület szigetelése, a fafödém javítása, pót­lása és tartósítása, majd a templom tetőcseréje történt meg. A régi pala­tető helyett cserép került a templom­ra. A megfelelő vízelvezetés megol­dása is halaszthatatlanná vált, mert a falak nedvesedését első­sorban a tetőről lecsorgó csapa­dékvíz okozta. Ezeket a munká­latokat követte a világítás korsze­rűsítése és a belső felújítás. Az ab­lakok javítását, szükség szerinti cseréjét önerőből finanszírozta a gyülekezet. A belső renoválás részeként az egyházközség hely­reállította, illetve felújította a ko­rábban megcsonkított padokat is. A templomfelújítás részleges befejezését az elmúlt vasárnap há­laadó istentisztelettel ünnepelte meg a gyülekezet. Az alkalmon Szemerei János, a Nyugati (Du­nántúli) Egyházkerület püspöke szol­gált igehirdetéssel. Az oltári szolgá­latban Jankovits Béla nyugalmazott esperes, Kiss Miklós jelenlegi esperes és Smidéliusz András vett részt. A püspök a hálaadó ünnepre invi­táló meghívón szereplő igéről - „Le­borulok szent templomodban, és ma­gasztalom nevedet” (Zsolt 138,2) - prédikált. Az ünnepi alkalmon ének­kel szolgált a kajárpéci kórus. A hálaadó istentiszteletet ünnepi díszközgyűlés követte. Smidéliusz András röviden ismertette a felújítás menetét, köszöntést mondott Mészá­ros Tamás egyházkerületi felügyelő, Rátz András egyházmegyei felügye­lő és Szemerei János. A felújítás azonban mindezzel még nem fejeződött be. A templom homlokzatának, tornyának, további berendezéseinek és orgonájának re­noválása, illetve restaurálása még várat magára. A munkák elvégzésé­re azonban az igen magas költségek miatt - becslések szerint az összeg el­érheti akár a negyven-ötvenmillió fo­rintot is - csak egy újabb pályázat ke­retében nyílhat lehetőség. ■ - Kiss -Bátran a Bibliáról A Pesti 8 bibliaiskolája Sokan ismerik már a Pesti 8 gyüleke­zeti mozgalmat. A főváros belső gyülekezetei - Angyalföld, Deák tér, Fasor, Ferencváros, Józsefváros, Kő­bánya, Zugló és a Szlovák Ajkú Evan­gélikus Egyházközség - hozták létre ezt a missziós törekvést, melynek cél­ja a pesti evangélikusság mozgósítá­sa, az itt élő emberek együttes meg­szólítása. Ennek a szándéknak meg­felelően jött létre az a bibliaiskola, melynek immár második alkalmán vehettünk részt az elmúlt héten. Az első alkalmak előadói az Evan­gélikus Hittudományi Egyetem okta­tói közül kerültek ki. Csepreginé dr. Cserháti Márta docens Mi a Biblia? című előadása nyitotta meg a soro­zatot, majd dr. Varga Gyöngyi docens Hogy beszél a Biblia Istenről? címmel folytatta a sort. A főcímet igazoló módon olyan eredeti gondolatokkal találkozhattunk, melyek olykor meg­hatották, olykor megrázták a hallga­tókat. A gyakran szokványossá váló egyenes vonalú logikák helyett elő­adóink ajtókat nyitottak ki egy sok­kal bonyolultabb, sokkal színesebb bibliafelfogás irányába. A résztvevők valóban tanulni vágy­nak. Többen szorgalmasan jegyzetel­nek. Jó módszerként vált szokássá, hogy az előadást követően kis körök formálódnak, melyek kérdéseket fo­galmaznak meg. A bibliaiskolások számára - akárhogy fogadták is az el­hangzottakat - egyértelművé vált, hogy Istenről és a Bibliáról alkotott szemléletükben formálódniuk kell. A programsorozat elsősorban missziós szempontokra figyel. A város közepén, az országos iroda Üllői út 24. alatti, utcára nyíló termében valóban szeretne az utcára nyílni, hogy onnan behívja az érdeklődőket, bármelyik fe­­lekezethez vagy hithez tartozzanak is. Egyben utat mutat valóságos gyüleke­zetek felé is, hiszen minden alkalom­mal a Pesti 8 más-más közössége lát­ja vendégül az egybegyűlteket, képvi­selve egyházközségét. A következő időkben is nagy formá­tumú előadóink lesznek. Október 30- án Szabóné Mátrai Marianna teoló­gus, a Déli Egyházkerület püspökhe­lyettese El lehet szakadni Istentől?, no­vember 13-án pedig dr. László Virgil teológus Megtéréstörténetek címmel folytatja a tanítást. November 27-én dr. Pécsük Ottó, a Magyar Bibliatársulat fő­titkára lesz a vendégünk, aki Ki jut a mennyországba?címmel tart előadást. A hatrészes sorozat záróakkordjára de­cember 11-én kerül sor, amikor is dr. Je­leníts István piarista szerzetes Isten el­jött a világba? címmel osztja meg gondolatait a hallgatósággal. A bibliaiskolai előadások minden alkalommal 19.30-kor kezdődnek, és 21 óráig tartanak. A hívás él, szeretettel várunk min­denkit! ■ A Pesti 8 nevében: Koczor Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom