Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-07-22 / 29. szám
4 41 2012. július 22. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Az izraeli nagykövet Gáncs Péter elnök-püspöknél Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök július 12-én délelőtt hivatalában fogadta lián Mórt, Izrael Állam magyarországi nagykövetét. A kötetlen beszélgetésen az elnök-püspök tájékoztatást adott a Magyarországi Evangélikus Egyház jelenlegi helyzetéről. Ilan Mór kezdeményezte a megbeszélést. Rendkívül nyitott és érdeklődő volt egyházunk munkája iránt - mondta Gáncs Péter. - Felajánlotta, hogy szívesen tartana előadásokat evangélikus iskolákban, hogy megismertesse az evangélikus diákokkal az izraeli emberek életét. Mór nagykövet a jövő tanévben a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tart majd előadásokat Izraelről. ■ Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna Evangélikus.hu Semjén Zsolt, Balog Zoltán és Hölvényi György tett látogatást a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőségénél ► Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár július 17-én a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) vezetőségénél tett látogatást. A kormány képviselői bemutatták az új egyházügyi államtitkárt Gáncs Péter elnök-püspöknek, Prőhle Gergely országos felügyelőnek, Fabiny Tamás püspöknek, Szemerei János püspöknek és Kákay István országos irodaigazgatónak. Balról jobbra: Hölvényi György, Balog Zoltán és Semjén Zsolt Hölvényi György államtitkár elmondta, hogy az állam és az egyház viszonyát a cselekvő szolidaritás jegyében képzeli el. A felek egyetértettek abban, hogy az állam és az egyház kapcsolatának hosszú távú alakításában elsődleges szempont a társadalmi szolidaritás és a közjó erősítése. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy az együttműködést és az intézmények finanszírozását is a távlatosság és a kiszámíthatóság jellemezze. Az evangélikus egyház vezetői kifejtették, hogy természetesen tudomásul veszik az állam nehéz gazdasági helyzetét, és mint azt az elmúlt években is többször elmondták, az „együtt sírunk, együtt nevetünk” jegyében nem kérnek se többet se kevesebbet, mint amennyi a társadalom más szereplőinek jut. Balog Zoltán miniszter átfogó tájékoztatást adott a közfeladat-ellátás állami finanszírozásának várható változásairól. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a nemzetközi egyházpolitikai egyeztetések során messzemenően számít a protestáns egyházak javaslataira. A megbeszélésen szó esett a szociális és közoktatási szférát érintő új jogszabályok alkalmazhatóságáról is. Az evangélikus egyház vezetése és a területet felügyelő minisztérium megállapodott abban, hogy ezeket a részletkérdéseket a közeljövőben államtitkári szinten tisztázzák. Az evangélikus egyházi vezetőség hangsúlyozta, hogy az egyház működésében hagyományosan fontos szerepe van a kulturális jelenlétnek. Külön is kiemelték a reformáció kezdete ötszázadik évfordulójának méltó megünneplését 2017-ben, valamint a Deák téri Insula Lutherana fejlesztésének fontosságát. Az evangélikus vezetők kiemelték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának szervezeti keretében az egyházügyek mellett az egyház szolgálatában fontos szakterületek szinergiái jól hasznosíthatók, üdvözlik ezt a szervezeti megoldást. Tekintettel arra, hogy jelentős közéleti vita zajlik a kommunista titkosszolgálati múlt feltárásával kapcsolatban, az evangélikus egyház vezetői felajánlották módszertani segítségüket a Magyarországon példa nélküli, az evangélikus tényfeltárásban szerzett tapasztalataik alapján. ■ MEE-sajtóközlemény Mi közünk Izraelhez? Nemzetközi Izrael-konferencia a Dunán ► A Budapest nevű konferenciahajó július 14-15-én nemzetközi és felekezetközi hallgatósággal és előadókkal a fedélzetén úszkált fel-le a Duna fővárosi szakaszán, vidám és fájdalmas, szép zsidó dalok, tüzes prédikációk hangfoszlányait hagyva maga után a szikrázó napsütésben... Miként szerveződött ez a különös című (Mi közünk Izraelhez?) konferencia ebbe a nem mindennapi környezetbe? Az Éjféli Kiáltás Misszió vezetőjét, Nagy Erzsébetet, a konferencia szervezőjét kérdezem erről, amíg a Vigadó téri állomásról áthajózunk a Margitszigetre.- Az Evangélikus Élet olvasóinak többsége számára vélhetően kérdés az is: mi az az Éjféli Kiáltás Misszió?- Mindenki megkérdezi tőlünk, ha számlát írunk, vagy egyéb hivatalos teendőinket intézzük: mi ez az éjféli kiáltás, és ki akarnak javítani, mondván, nem éjféli kiállítás-e? Mert annak mégis van értelme... És ekkor bizonyságot tehetünk arról, hogy az Úr Jézus visszajövetele közel van. Mt 25,6-ban ez áll: „Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!” Ez Isten igéje a tíz szűz példázatából... Az Éjféli Kiáltás Missziónak nehéz feladata van, mert elsősorban a megfáradt keresztényeket kell élesztgetnie. Ez szolgálatunk egyik fontos része. Másik fontos pillére az Izraelre való figyelem felkeltése. Szeretjük és támogatjuk a zsidó államot. Nem azt mondjuk, hogy Izrael hibátlan, hiszen a zsidók is emberek, de ha Isten annyira szerette, hogy kiválasztotta őket, akkor nekünk, keresztényeknek kötelességünk - mint idősebb testvérünket - szeretni őket és rámutatni arra, aki minket is ugyanúgy szeret. Az Éjféli Kiáltás (Missionswerk Mitternachtsruf) 1954-ben jött létre Svájcban. A közösség központja ma is ott van. Hitelveink Luther, Kálvin, Zwingli és Spurgeon tanításaiból táplálkoznak. Magyarországon huszonkét éve működünk, a vezetőségi munkát férjemmel, Dálnoki Lászlóval közösen végezzük. A Mi közünk Izraelhez? konferenciát azért szerveztük, mert úgy érzem, hogy Magyarországon egyre több a tévhit Izrael körül. Halljuk és látjuk a háborúskodásokat, ugyanakkor a média félrevezetését is tapasztalhatjuk. Mi elsősorban a bibliai Izraelhez kötődünk, ezért arra szeretnénk fölhívni az emberek figyelmét, hogy Izraelnek szüksége van az imáinkra, szüksége van a keresztényekre. Magyarországon különösen szükség van ilyen jellegű konferenciákra, mert a gondjainkat, problémáinkat - mint mindig - most is a zsidókra vetítjük ki, és ez helytelen. Nem az számít, kiben milyen vér folyik. Egy érvényes vér van: az Úr Jézus Krisztus kiontott vére, amellyel megváltott minket, és megválthat mindenkit, aki ezt kéri. * * * A margitszigeti megállónál felvesszük a Németországból, Svájcból, Olaszországból, Romániából érkezett vendégeket. A hajón - lent és a fedélzeten - több mint kétszázan vagyunk. Az események lent történnek, fent a résztvevők kivetítőn keresztül követhetik a programot. A Sabbathsong nevet viselő, kilenctagú klezmerzenekar Masa Tamás vezetésével énekel a világegyetem Uráról: aki volt, aki van, és aki lesz dicsőségben... V’huhaya, V’hu hoveh, V’hu yihyeh b’tifara. Béres János pünkösdi misszionárius lelkész imájában hálát ad azért a kiontott vérért, melyen keresztül a legtöbb közünk van és lehet Izraelhez. Dr. Mészáros Kálmán baptista lelkipásztor (korábbi egyházelnök) Nehémiás próféta példáján keresztül mutatja be a zsidó néppel való „azonosságunkat”: Isten először egyetlen népet hívott el, hogy a „népek világossága” legyen, és mindaz, ami velük történt - jó és rossz -, példaként szolgálhat nekünk. Ha nem vagyunk felébredt, újjászületett emberek, akkor nem tudjuk küldetésünket elvégezni. Nehémiás őszinte bűnvallása után (Neh 1,6) indulhatott vissza Jeruzsálembe, hogy elkezdje megépíteni a város falait. Egyetlen esély a változtatásra az őszinte bűnbánat. Fodor Gusztáv református lelkipásztor, az Éjféli Kiáltás orosz ágazatának vezetője kicsiny téglákat ajándékoz mindenkinek, kérve, ne felejtsünk el imádkozni Romániáért, a volt Szovjetunióért, Ukrajnáért. Ez a jelképes kis tégla (beleégetve Ez 4,1 alapján Jeruzsálem neve) emlékeztessen engedelmességre minket. A közönség soraiból dr. Kende Iván hetvenhat éves közgazdász csatlakozik a Sabbathsong zenészeihez. Szólót énekelve, vidáman táncolva dicsőítik együtt a Messiást. Iván bácsi Krisztus-, azaz messiáshívő zsidó. Szokták kérdezni tőle, hogyan élte túl a holokauszt borzalmait. „Hittel, humorral és derűvel” - válaszolja. Vannak izraeli vendégek is a hajón. Egy idősebb hölgy (szintén holokauszttúlélő) és lánya Haifából, akiket Einhorn László, a tatai Mazsihisz elnöke hozott el. Elmondásuk szerint igen jól érezték magukat köreinkben. Sok azonosságot fedeztek fel az igei magyarázatokban. Jézust tisztelik, de ők továbbra is várják a Messiást. * * * Szeverényi János, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos missziói lelkésze íMóz 4,9 alapján prédikált: „Hol van Ábel, a testvéred?” Isten számon tart minden népet. Egyetlenegy esélyünk van, akár izraeli, akár cigány, magyar, evangélikus, baptista vagy akármilyen nemzetiségűek, felekezetűek vagyunk: hogy meghalljuk-e a teremtő, örökkévaló Isten szavát, hangját - hangsúlyozza. „Tehát Isten kérdezi: »Hol van Ábel, a testvéred?« De megkérdezi a katolikustól is, hogy hol vannak a szabadegyháziak, és megkérdezi Izraeltől is, hogy hol vannak a gojok, és sorban felteszi ezeket a kérdéseket, mert nyírjuk egymást, mert leütjük egymást, mert szeretetlenül, gőgösen elítéljük a másikat. A Lélek által megérthetjük, hogy Káin benned van, és bennem van, de hisszük, hogy Ábel is. Több évszázados, több ezer éves elfojtások élnek bennünk. Isten kegyelméből én több mint harminc évvel ezelőtt születhettem újjá - mondta az evangélikus országos missziói lelkész -, de nagyon sok minden csak mostanában kezd kinyílni és világossá válni számomra. Nekünk például a teológián nem tanították Luther zsidóellenes kirohanásait... Ezt az evangélikus egyház egy része elfojtja magában, lenyomja. De a rákos daganat rákos daganat... A betegség az egész testet legyengíti. Ám Isten az áldott orvos! Mi közünk Izraelhez? És mi köze Izraelnek hozzánk? - mert én hiszem, hogy közünk van egymáshoz keresztül-kasul... Isten gyermekei vagyunk! Az Úr nem hagyja, újra kérdez: mit tettél? És mondja: testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről! A vér kiált Istenhez, és ezt Isten hallja. Csakhogy valaki másnak is kiáltott a vére az égbe, erről a vérről ma már hallottunk. És az ő vére hangosabban kiált, mint Ábelé. Mert a Messiás Bárány vére azért ömlött ki, hogy az átok megtörjön, hogy áldássá legyen. Isten azt akarja, hogy az átok magyar népünk életében, Izrael életében és az egész világ életében megtörjön és áldássá forduljon.” * * * Norbert Lieth igehirdető, bibliaoktató, a Missionswerk Mitternachtsruf svájci központjának elnökségi tagja a misszió alapítójának és egykori vezetőjének, Wim Malgónak (1922- 1992) a szellemi gyermeke. Bár Malgónak tizenkét vér szerinti fia van, de a vezetőségi pozíciót Norbert Lieth örökölte. Mind a két napon tanította, hirdette Isten igéjét. Mi közünk Izraelhez, mi köt össze bennünket ezzel a néppel? Istennek a megváltoztathatatlan szeretete. Nagyszerű szolgálatot tett két napon át szinkrontolmácsolásával Bereznai Áron, a budapesti német nagykövetség hivatalos tolmácsa, aki - nem mellesleg - hívő keresztény ember és tizenegy gyermek édesapja. A második napon a zenei szolgálatokat az Aradról érkezett Charis kórus és zenekar végezte magas színvonalon, akárcsak a Sabbathsong KlezmerBand csapata az előző napon... Hajónk haladt előre a végső kikötéshez, miközben - az izraeli himnusz, a Hatikva (Remény) dallamára - valaha megírt pünkösdi ébredési éneket énekeltünk Jézusról. Zsidó és izraeli barátaink a dallam hallatán felálltak. Ők himnuszuknak tisztelegve hallgatták végig Jézusról szóló énekünket: „Tüzed, Uram Jézus, gyújtsd a szívembe, lángja lobogjon elevenebben...” ■ Mátis Lilla Szeverényi János igehirdetését Bereznai Áron (balról) tolmácsolja
