Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-07-22 / 29. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2012. július 22. » 5 „BIZONY RAJTA VOLT A RONTÁS...” MEGKERESZTELNÉK, MERT A KÖPÉS KEVÉS A töltés túloldalán élnek... Hamar megtaláltam a Bugyi-dűlőben lévő házat. De ha nem tudtam volna, hogy kihez jövök, ki se szálltam volna a kocsiból. Városszéli környék, lakatlannak tűnő házromokkal. Vagy házak ezek? Ahogy elhalad mellettük az autó, mintha mozdulna valami az ablak mögött vagy a fal mellett. Ezekben laknak. Itt emberek élnek! Egy féléves kislányt, Balázs Ramóna Krisztinát és szüleit látogattam meg. Mosolyogva fogadnak és bekísérnek. Közben büszkén mutatják, hogy a két kis szoba mellé tavaly óta építenek egy előteret. Amit eddig be tudtak szerezni, abból a téglából, vályogból és gerendákból. A tető még csak nejlonfólia, de már legalább az eső ellen véd. A falak vakolatlanok. Majd egyszer, ha lesz pénz... Bemegyünk a házba. Előttem ülnek a szülők: Balázs János Krisztián (18) és Balázsáé Jakab Katrin (16), valamint a kis Ramóna, aki ezen a napon éppen 7 hónapos. Mellettük a nagymama, Farkas Brigitta. Még ő is fiatalabb nálam! Noha sokat forgók romák között, az első kérdésem meglehetősen naivra sikeredik: kinek az édesanyja a mama? Elmagyarázzák, hogy náluk a fiú nem költözhet az anyóshoz, csak a lány. Hát persze: itt ez a rend - még abból az időből, amikor a legény megszöktette a leányt. És a mama ettől kezdve lányának tekinti a menyét, és segíti a fiatalokat. Ahogy beszélgetünk, közben jönnek-mennek az ismerősök: benéznek, szólnak a gyerekhez, megnézik, hogy tényleg itt vagyok-e, aztán tovább is mennek. A beszélgetés három nyelven folyik: a magyar mellett lovári és csurár („vályogos cigány”) nyelven szólnak egymáshoz, de a kisgyermekhez is. Büszkén mondják, hogy dolgozó emberek: egy helyi szőlősgazda-borász ad nekik rendszeresen munkát, emellett más módon is támogatja őket. A kis Rami közben mosolyog mindenkire. Magától értetődő, hogy anyja közben megszoptatja, és utána kézről kézre jár. Számomra a kislány idősebbnek és fejlettebbnek tűnik a koránál, de aztán mondják is: a cigányok hamarabb érnek! Édesanyja elmondja: az anyatej mellett már mindent kap, amit ők esznek. Főleg a krumplit kell megszeretnie - magyarázza -, mert az itt sokszor kerül az asztalra. „A bébiétel és a bébiital amúgy is drága, nem a mi pénztárcánknak van” - teszi hozzá.- Nálatok jellemző az, hogy sok rokon és barát jön látogatóba. Ők nem hoznak néha finomságokat a picinek? - kérdezem.- Rami születésekor volt egy kis családi ünneplés - meséli Krisztián -, aztán amikor Katrin hazajött a kórházból, akkor az asszonyok hozták az ételt neki. Férfiember rajtam kívül hat hétig nem jöhet be ilyenkor a házba. A másfél hónap letelte után Katrin a csatkai búcsúból hozott szenteltvízzel mosta meg az arcukat, amikor bejöttek. Aztán is fontosak maradtak a látogatók, hiszen ha az apa és a nagymama dolgozik valamelyik szőlőben, elkél a segítség.- A sok látogató nem fertőzte meg a picit?- Nem, inkább a rontás veszélyes itt - magyarázza a nagymama. - Egész pici korában bárki megverheti szemmel, ha nagyon ránéz, vagy ha megdicsérik. Ezért adtunk rá most is piros ruhát, az véd a rontás ellen.- És mit tesznek akkor, ha szemmel verték?- Egyszer, amikor nagyon nyugtalan volt, felpattintottam a szemét, megnyaltam, hát sós volt. Ez azt jelenti, hogy bizony rajta volt a rontás. Köptem háromszor jobbra és háromszor balra, így vettem le. De az is segít, ha szenteltvízzel meghintjük a négy sarkot vagy esetleg a házat kívülről. Az apa veszi át a szót:- Sajnos nincs megkeresztelve. Voltunk a katolikus papnál, megkértük, de nem vállalta el, mert nem fizetünk egyházi adót. Miből fizessünk? Valami megoldás kéne, mert így sokszor nyugtalan a Rami. Búcsúzóul megmutatják Ramóna kiságyát és a pelenkázót a hálószobában. Mindkettőt a védőnő utasítására szerezték be. A dolog szépséghibája, hogy a cigányoknál a kisgyerek az ősi szabály szerint a szülőkkel vagy a nagymamával alszik éjjel. (Lásd: légzésfigyelő!) A tisztába tétel pedig hagyományosan az ágyon történik náluk. így a szép pelenkázón a magnó foglal helyet. Mert a zene fontos! ■ Ifj. Káposzta Lajos A riportban említett katolikus pap levele a szerzőhöz Kedves Lajos! Köszönöm kérdésedet. A konkrét esetre nem emlékezem, de általánosságban a következőket tudom mondani:- Magáért a keresztelésért soha senkinek semmit nem kell fizetnie.- Roma testvéreink joggal kérik mindenkitől, hogy őket pontosan egyenlőnek tekintsük másokkal. Vagyis az lenne a helyes, ha ugyanazok a jogok és ugyanazok a kötelességek vonatkoznának rájuk is, nem?- Ennek ellenére például keresztelésnél is mi mindig tekintettel vagyunk a nehézségekre, amelyek esetleg felmerülnek.- Ismételten hangsúlyozva, hogy magáért a keresztelésért semmit nem kell fizetni, azt valóban igyekszünk mindenkinél megnézni, hogy az egyházfenntartói hozzájárulással hogy állnak. Gyakran találkozunk azzal, hogy nem is szerepel a nevük nálunk az aktuális két kötetben; ez azt jelenti, hogy az elmúlt tizennégy évben nem intézték ezt soha.- Valóban mindenkinek elmondjuk, hogy mennyi lenne az a hozzájárulás, ami jogos lenne, de bárkinél elfogadunk annál lényegesen kevesebbet, jelképesen kis összeget is, ha nyilvánvaló, hogy nagyon szegény emberekről van szó, annyira jelképeset, amennyit rendezni tud.- Azonban tartok tőle, hogy itt több más ok lehetett, de könnyebb erre az egyre hivatkozni, mert így úgy jön le, mintha minden ezen - és rajtunk - múlna. Gondolok a következőkre: mi mindenben, így abban is teljesen egyenlően tekintünk a roma hívekre, hogy a keresztelést a legnagyobb ünnepélyességgel, vasárnapi misében, egy hónapban egyszer tartjuk, aminek időpontja hónapokkal előre nyilvános; nemegyszer előfordult, hogy inkább elvitték más településre keresztelni, ahol máskor öt perc alatt, gyorsan elintézték.- Ha igaz lenne, amit a cikkben mondanak, akkor senkit nem kereszteltünk volna meg holott elég gyakran van köztük keresztelés, most is lesz legalább kettő.- A legnagyobb szeretettel fogadtam egy roma papot, aki jönni akart hozzájuk két ünnepélyes keresztelésre, ami haláleset miatt maradt csak el, az illető atya ezt bármikor tanúsítja - de ő is feltételül szabta, hogy csak akkor jön el, ha a családok megfelelnek a törvényes feltételeknek.- Az egyetlen ok, amiért a mi plébániánkon (sohasem megtagadjuk, hanem ideiglenesen) elhalasztjuk a keresztelést, az, ha a gyermek nagyobb testvére nem jár hittanra. Ez valóban kizáró ok. Az elmúlt négy évben mindössze egy roma kislány volt elsőáldozó, ő nagyon ügyes volt, örültünk neki - de íme, másoknál sokszor gond a hittan.- Elvilegfeltétel, de ezt nem követeljük meg szigorúan, hogy legalább az egyik szülő templomba járó legyen - sajnos a templomban nagyon kevés roma hívőt látunk, és nagyon ritkán.- A mi templomunkban, ellentétben sok másikkal, nem kizáró feltétel még az sem, ha nem házasok a szülők.- Újabban néha előfordult, hogy olyanok akartak kereszteltetni, akik a baptistákhoz járnak. Nem értik, hogy ez egy döntés kérdése: el kéne dönteni, hogy oda vagy ide.... Volt olyan eset, amikor azt akarták, hogy én kereszteljek a baptistáknál... Érted... Tehát ilyen nem lehetséges. Azt hiszem, ez a legfontosabb probléma most...- De könnyen lehet, hogy az érintett családnál egyszerűen felhalmozódott számos különböző ok, ami mind arra vezetett, hogy a keresztelés el lett halasztva.- Egyébként nem beszélve arról, hogy csak ami a cikkben megjelenik, annyi, a keresztény katolikus hittel homlokegyenest szemben álló tan, ami már önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy megkérdezzük, lehet-e a katolikus hitben megkeresztelni azt, aki ennyi minden, a kereszténységgel ütköző tant vall...- Mindezekről a problémákról elég részletesen beszélgettünk kedvesen és szeretettel a képviselőjükkel, amikor néhány napja épp támogatással aláírtam pályázatukat a csatkai búcsúra. Ő intézte a roma pap látogatását is. Ő teljesen értette a problémák nagyját (azt még ő se nagyon, hogy én miért nem keresztelhetek a baptistáknál...).- Szóval a konkrét esetre nem emlékszem, de abban biztos vagyok, hogy a fő probléma nem az lehetett, hogy még egy jelképesen apró hozzájárulást sem gondoltak esetleg rendezni, hanem a fentiek közül egy-több másik, lényegesen fontosabb szempont, vagy a nagyobb gyermek hittanra járása, vagy a baptista ügy, vagy valami más miatt kértük a keresztelés elhalasztását. Mindenesetre a fentiek mellett mi ugyanúgy várjuk a legközelebbi keresztelésekre a roma hívek jelentkezését is, amennyiben a római katolikus egyházjog által elvártak töredékét teljesítik... A legközelebbi keresztelések, amelyekre jelentkezni lehet: július 22., augusztus 19. A jelentkezési határidő előtte egy hónap. Üdv, és köszönöm a kérdést: ■ Zsolt atya
