Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-12-09 / 49. szám
14 41 2012. december 9. KRÓNIKA Evangélikus Élet „Az egyháznak meg kell fenyíttetnie és újulnia hamarosan” 440 éve született Girolamo Savonarola ► A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára készülve talán nem haszontalan a Luther Mártont megelőző korral is megismerkedni. Az egyháztörténet több „előreformátort” is számon tart: Wald Pétert, Húsz Jánost, Girolamo Savonarolát és John Wycliffet szokták ekképpen emlegetni. Közülük most a szeptemberben négyszáznegyven éve született Savonaroláról lesz szó. Lombardia a mai Olaszország „csizmájának” legfelső, északi, kiszélesedő részéhez tartozik, határos Toscana vidékével. A15. században e vidék őrgrófjának orvosa volt Savonarola nagyapja, Michele Savonarola. A szülők kereskedéssel foglalkoztak, talán ez az akkor „mozgásban levő” élet tette, hogy a fiatal Girolamo Savonarola (1452-1498) szigorúan kegyes nagyapjánál nevelkedett tizenhat éves koráig. Életére bizonyára ez is hatással volt. Ugyan visszakerült a szülői házba, de nyolc év múlva, 1475-ben hirtelen elhagyta azt is. A híres költő, Petrarca is nagy hatással volt rá, szerepe volt abban, hogy Savonarola úgy érezte, romlott világban él. Egyetlen menekülési lehetőségnek a szerzetesi életet látta. Bolognában lett dominikánus szerzetes. Az életrajzírók egy szerelmi csalódást is emlegetnek a kiváltó okok között. Az azonban bizonyos, hogy ebben az időben született meg első írása: Az egyház romjairól (1475). Meggyőződése szerint az igaz egyház az elnyomott, hallgatásra kényszerített egyház volt „a parázna Babilonnal” (Rómával!) szemben. A bolognai kolostor, ahol élt, akkoriban a szellemi élet központja volt, és a lombardiai kongregációhoz (szerzetesi egyesüléshez) tartozott. Belépésének évében Savonarola a szerzetesi esküt is letette. 1477-től prédikátornak készítették fel. Képzettségének bizonyítéka, hogy egy bibliakiadást jegyzetekkel látott el Aquinói Tamás tanulmánya alapján. S a prédikálok (dominikánus) rendjének ő is prédikátora lett. A Medici család kérésére Firenzébe helyezték. 1482-ben kongregációjának nagygyűlésén őt kérték az igehirdetésre. így lett „firenzei” Savonarola. A kolostorban már fiatal társainak tanítója s a „Mediciek városának” - még nem annyira ismert - prédikátora lett. A Szent Lőrinc-templomban hirdette az igét. Igaz, hogy hallgatóinak száma egyre növekedett, mégis arra gondolt, hogy új helyet keres, amikor 1484-ben „jelenést” látott; ebből meggyőződött arról, hogy Isten ítélete és a világ újjáteremtése hamarosan bekövetkezik. Prédikációi attól kezdve erről szóltak, és egyre ismertebbek lettek. A 15. század végén mindjobban erősödött a világvégevárás. Savonarola igehirdetéseinek prófétai hangja is ezt erősítette. Egyre határozottabban hirdette a világ és az egyház romlását, Isten újjáteremtő hatalmát, s szavainak mind nagyobb lett a meggyőző ereje is. Egy új éneke, írávetele és az utolsó ítélet rövid időn belüli bekövetkezése lettek a témái. Ekkor mondotta ki: „Az egyháznak meg kell fenyíttetnie és meg kell újulnia.” Ugyanebben az időben „sűrűsödött” a levegő Firenzében politikailag, társadalmilag is. Savonarola írásai terjedtek, széles körben ismertté váltak, különösen a Traktátus az elözvegy ült (magányos) életről című. A városban a közhangulat is egyre inkább a Mediciek és a pápaság ellen fordult. Azon az éjszakán, amikor az idős Lorenzo Medici meghalt, Savonarolának látomása volt: „íme, az Isten kardja gyorsan és határozottan lecsap a földre” - látta és vallotta. Életének és szolgálatának következő fázisában szinte már az elégedetlen és lázadó nép hangulata sodorta őt. Hangja egyre élesebb lett. Ezekben az években zajlott a franciák itáliai hadjárata is, Vili. Károly francia király vezetésével. Savonarola pedig egyre inkább úgy látta, hogy a francia király lesz az, aki a nagy változást hozza. Tőle várta a világ és az egyház megújulását, s hirdette, Isten kardja most csap le, kezdődik a változás, természetesen Firenzében. sa is született Imádság az egyházért címmel. Az új világ „érkezését” 1484-re tette. Ezzel kezdődött az intézkedések sora ellene: újra Bolognába helyezték mint „a tudományok mesterét” (magister studiorum). Néhány év múltán levelet írt édesanyjának arról, hogy ezt az időt „prédikálva, intve, gyóntatva, olvasóként és tanácsadóként” töltötte. De a Medici család visszahívta Firenzébe; 1490-ben tért vissza. Kolostorában írásmagyarázattal foglalkozott, s a városban prédikált. 1491-ben a firenzei Szent Márk kolostor vezetője lett. Ekkortól kezdett erőteljesen megváltozni prédikációinak hangja. A Jelenések könyvéről és János apostol leveleiről szóltak tanításai. Mindinkább az Antikrisztus jö-Jelen írás keretei között nem követhetjük részletesen az eseményeket. Röviden annyit mondhatunk: olykor úgy tűnt, hogy a Mediciek hatalma leomlott „a parázna Babilon” hatalmával, máskor pedig csalódnia kellett Savonarolának a francia királyban is. Firenzében lassan ő lett a város vezetője, irányítója, elindult egy „városi mozgalom az újulásért”. Persze voltak ellenségei is. V7. Sándor pápa is felemelte hangját ellene több írásában is; olykor meghívta tárgyalásra, majd eltiltotta a prédikálástól. A város hol kiállt mellette, hol pedig engedett a pápának. 1497-ben az új városi vezetés már határozottan ellene fordult, a város hangulatával együtt. Savonarola ekkor még el tudta érni, hogy a városi karnevál alkalmával egy nagy máglyát építsenek, a „hiábavalóságok tüzét”. Ez volt utolsó nagy kísérlete városa, a világ és egyháza megújulásának szolgálatában. 1498-ban elfogták, majd az eljárás után két társával együtt kivégezték. Láthatjuk, hogy reformkísérlete erőszakkal, a világvégére vonatkozó számítgatásaival keveredett. Hatása mégis nagy volt, sőt maradandónak is mondható. Tudjuk, hogy amikor kivégezték, Luther már élt (1483- ban született), és amikor Luther iratai terjedni kezdtek, néhányan Savonarolával azonosították őt. Luther Márton szolgálata más alapról indult, és evangéliumi tartalmú volt. Az azonban vitathatatlan, hogy „az egyháznak meg kell fenyíttetnie és meg kell újulnia” - ma is. ■ Keveházi László HIRDETÉS Álláshirdetés - nevelőtanár A Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány (MPTA) budapesti egyetemi szakkollégiumába keres diplomás, agilis, protestáns vallású, rendezett gyülekezeti háttérrel rendelkező, megbízható személyt nevelőtanári munkakörbe, bentlakással. A jelentkezéseket szakmai önéletrajzzal az alábbi címre várjuk: MPTA, 1121 Budapest, Eötvös út 35. vagy titkarsag@mpta.hu. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Istentiszteleti rend ♦ 2012. december 9. Advent 2. vasárnapja. Liturgikus szín: lila. Lekció: Lk 21,25-36; Ézs 63,15-64,3. Textus: Zsid 10,35-39. Énekek: 142., 133. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Bajnóczi Márió; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 9.; Sarepta, 11., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda, 111., Dévai Bíró M. tér de. 10. Horváth Ferenc; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (asztali beszélgetések) Zászkaliczky Péter; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Románné Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Románné Bolba Márta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bajnóczi Márió; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Balogh Éva; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Vető István; du. 5. (adventi éneklés) Halász Alexandra; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Deák László; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Éva; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Éva; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Hokker Zsolt; du. 5. (gyermekistentisztelet) Hokker Zsolt; Budaörs, Szabadság út 75* de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa HIRDETÉS ^ DIGITALSTAND www.dlgitalstand.hu Lepje meg magát, családtagjait és barátait digitális újsággal! Oldalunkon ajándékötletekkel várjuk! www.dicitalstand.hu
