Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-12-09 / 49. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. december 9. *• 13 Új zsinat, új feladatok Szív a porondon A 33. lelkészakadémia ► Lehet-e, kell-e és szabad-e egy olyan közösségben maradni, amelyet reálisan tekintve inkább otthagyni érdemes? A hajó valóban süllyed, vagy csak a kapitány gondolja úgy? Ki kell-e tartani a végsőkig, vagy családunkat, saját lelki egészségünket szem előtt tartva inkább tovább kell állni? Hogy maradok hűséges a saját hivatásomhoz? Ha elmerülök, és talán belehalok a veszteségbe, vagy ha mentem a magam cserépedényét, hogy az Isten ismét megtölthesse? & Folytatás az 1. oldalról Szeretném harmonikusabbá tenni a különböző egyházkormányzati szintek együtt munkálkodását, jelesül az országos presbitériummal és a most újjáalakuló országos elnökséggel. Megválasztották a zsinat lelkészi és nem lelkészi alelnökeit is Smidéliusz Zoltán és Jolii Balázs személyében. Az elnök-püspök Gáncs Péter lett, helyettese pedig dr. Fabiny Tamás. Országos felügyelőnek Prőhle Gergelyt választotta meg a testület, így ő második ciklusát kezdheti ebben a tisztségben.- Ahogy a felvezetőmben is mondtam, az én hitem alapja a hálaadás. Hálát adok az egyházban szerzett tapasztalatokért, a testvéri beszélgetésekért, még a haragos percekért is, hiszen azokból is mindig tanul és gazdagodik az ember. Nagyon köszönöm a zsinatnak és a Jóistennek, hogy végül megerősítettek országos felügyelői tisztségemben - nyilatkozta a szavazás után Prőhle Gergely. Az országos felügyelő helyettese Radosné Lengyel Anna lett. A zsinati küldöttek a pénteki nap további részében, sőt még másnap is folytatták a választási eljárást. Megválasztották az országos ügyészt, az országos számvevőszék elnökét, az országos bizottságok elnökeit, a zsinati gazdát és helyettesét. A szavazási dömpingnek az vetett véget, hogy a fasori templomban minden készen állt az addig megválasztott tisztségviselők beiktatására. Az ünnepi istentisztelet igehirdetési szolgálatát, majd az iktatást is dr. Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa végezte. Igehirdetésének alapigéje 2Kor 8,9 volt (a prédikációt lásd lapunk 10. oldalán - a szerk.). A liturgiái szolgálatot Rostáné Piri Magda esperes és Aradi György helyi lelkész végezte. A még meg nem választott tisztségviselőkről következő, februári ülésén fog dönteni a zsinat. ■ Kiss Miklós Nehéz kérdések ezek. Legalábbis nekem. Nem tudom, hogy lehet-e ezekre érdemben választ találni. Azt viszont igaznak gondolom és élem meg, hogy csak akkor kerülhetek közelebb a saját kérdéseimhez és válaszaimhoz, ha őszintén dolgozom, és akár birkózom, ha kell, a hivatásommal. Azzal, hogy hol is van a helyem, mi a személyes küldetésem, miért vagyok ott, ahol vagyok. Hogy vagyok benne? Teljes mellbedobással, vagy inkább valami szorongás vagy akár félelem lök a feladatok elé? Azt hiszem, nem megy másképp a kincs megtalálása, csak ha mélyre ásunk. A lelkészakadémia 33. kurzusán, amelynek Nehéz helyzetben is jól... - Gyülekezetépítési sajátosságok működésükben veszélyeztetett kis- és szórványgyülekezetek lelkészei számára volt a címe, úgy vélem, ebbe az ásásba kezdtünk bele. Ki-ki a saját ásójával a saját tempójában haladt november 18-tól 21-ig Balatonszárszón. Ástunk és kerestünk - egymással, egyedül és egymás előtt. Ástunk és elfáradtunk. Jómagam nem is csak azért fáradtam el, mert sűrű lett volna a munka, hanem azért, mert a benső élmények, kérdések, személyes tapasztalatok elfárasztottak. Mégis mindennap úgy ültem le reggel, délben vagy este az asztal mellé étkezni, mint aki megérdemli a táplálékot, mert dolgozott. Egymással és egymásért dolgoztunk. Minden résztvevő elővette a saját esetét a gyülekezetével, és talán más módon, mint eddig, közösen megnéztük, mit is üzen az esetet ismertető lelkész helyzete. Miről vagy kiről szól a problémája. Mit üzen neki, és mit üzen nekem. Nehéz most erről írni. Nemcsak azért, mert ami elhangzott a csoportban, azt nem visszük ki. Ugyanis ebben maradtunk. Milyen jó, hogy ebben maradtunk! Ez a bizalmi légkör tudta csak megteremteni azt a teret, ahol valóban mertünk dolgozni magunkon. Szóval elsősorban nem ezért nehéz erről írni, hanem azért, mert nehezen lehet átadni azt az erőt, összetartást, tiszteletet, odafigyelést, amelyet ott átéltünk. Nehéz szavakba önteni azt az élményt, amikor valaki kiteszi a szívét a porondra, a hallgatóság elé. Olyan szép, felemelő, bensőséges és megfoghatatlan is egyben. Talán éppen ezért leírhatatlan is. Azt hiszem, amit mégis leírhatok, az a saját esetem. A saját kérdéseim és a saját élményeim. Az a kérdés, hogy én, Kadlecsik Zoltán, mennyire tudok egy falusi, ezerhatszáz fős kisközösségben lelkészi szerepben mozogni. Meddig kell és meddig szabad vállalnom a saját egyéniségemet, stílusomat, kérdéseimet? Meddig magánügy és honnantól közérdek a saját életem? Lelkész vagyok-e elsősorban vagy Kadlecsik Zoltán, akinek hol itt, hol ott törések vannak az életében, kérdései és vívódásai vannak? Közel másfél év lelkészi szolgálat után kell-e valamitől búcsúznom? Nekem ezek voltak és talán most is ezek a kérdéseim. Ezek a kérdéseim, de talán kicsit magasabbról vagy más oldalról látom a helyzetet. Sokkal inkább meg tudok békélni azzal a benső hanggal, hogy embernek, Kadlecsik Zoltánnak kell maradnom. Amennyire csak lehet, őszintén, igazán. Mert ebben a nyíltságban tudok egyszerűen csak élni. Abban a viszonyban, ahol a kapcsolat a fontos, ahol a szomszéd néni a fontos, még akkor is, ha káromkodik. Ahol az a fontos, hogy hogy vagyunk valójában, még akkor is, ha nem tudom mindig azt mondani, hogy jól. Mert ebben a tiszta, őszinte, hiteles viszonyban születhet meg a másik teljes valójában. És ebben a viszonyban születhetek meg én is a másik számára. Olyan kapcsolatban lenni, ahol még hibázni is lehet. Ennek az őszinte viszonyra való törekvésnek a szándéka erősödött meg bennem. Minél inkább átláthatóvá, megközelíthetővé, „nagybetűs” Emberré válni - és annak is maradni. Ilyen közösséget építeni, ahol lehetőség szerint nem az a legfontosabb szempont a híveknek, hogy jó erős hangú lelkészük legyen, hanem hogy a közösség minden tagja úgy érezze: „jó itt lenni”. Ugyanakkor azt is megéreztem, hogy az ásást és a kutatást nem lehet itt befejezni. Időről időre fel kell tenni a kérdést, merre megyek, és kell-e búcsúznom valamitől. Nagyon örülök, hogy részt vettem ezen a kurzuson. Itt szeretném megköszönni dr. Fruttus István Levente pszichológus szupervizornak és dr. Joób Máté lelkigondozónak az általuk biztosított munkakereteket. Továbbá köszönettel tartozunk dr. Varga Gyöngyi és Németh Zoltán lelkészeknek az eddigi nyolcéves lelkészakadémiai szervező-, házigazdái munkájukért. Úgy gondolom, hogy a lelkészakadémia olyan kapaszkodót, lehetőséget nyújt a lelkészeknek, amelyre nagyon nagy szükségük van nemcsak nekik, de egész egyházunknak is. Ilyen őszinte, jól szervezett, emberileg és szakmailag megalapozott munkacsoport híján jóval kevesebb lenne evangélikus közösségünk. Minden lelkész testvéremet csak bátorítani tudom, hogy időről időre vegyen részt ezeken a képzéseken. Éljük át minél többen és minél gyakrabban, hogy az embert formáló Lélek közöttünk is akar és tud is dolgozni. ■ Kadlecsik Zoltán A megválasztott országos tisztségviselők A zsinat lelkészi elnöke: ifj. dr. Hafenscher Károly A zsinat nem lelkészi elnöke: Abaffy Zoltán A zsinat lelkészi alelnöke: Smidéliusz Zoltán A zsinat nem lelkészi alelnöke: Tölli Balázs Elnök-püspök: Gáncs Péter Országos felügyelő: Prőhle Gergely Elnök-püspök helyettes: dr. Fabiny Tamás Országosfelügyelő-helyettes: Radosné Lengyel Anna Országos ügyész: dr. Székács György Az országos számvevőszék elnöke: Zsugyel János Az egyházzenei bizottság elnöke: Kendeh Gusztáv A diakóniai bizottság elnöke: Gregersen-Labossa György Az evangélizációs és missziói bizottság elnöke: Lupták György A gyűjteményi tanács elnöke: Kovács Eleonóra Az építés- és ingatlanügyi bizottság elnöke: Benczúr László A gazdasági bizottság vezetője: Kondor Péter Az ifjúsági és gyermekbizottság elnöke: Lázárné Skorka Katalin Az oktatási és nevelési bizottság elnöke: Tölli Balázs A sajtóbizottság elnöke: Novotny Zoltán Az országos számvevőszék tagjai: Hamza Kinga Dalma, Királyné Reizinger Márta, Kránicz József Az országos bíróság lelkészi tagjai: Franko Mátyás, Kapi Zoltán, Kovácsné Tóth Márta, dr. Orosz Gábor Viktor, Sikter János Az országos bíróság nem lelkészi tagjai: dr. Auer Éva, dr. Giró Szász János, dr. Herczeg Gergely, dr. Hornyák Eszter, dr. Jány Attila, Oltárzyné dr. Beke Ágnes, dr. Perényi Győző, dr. Simor Attila Az országos bíróság nem lelkészi jegyzői: Bede Tamás, Kiss-Bódog Zoltán Zsinati gazda: Kertész Géza Zsinati gazdahelyettes: dr. László Virgil Tisztségviselők eskütétele ^ Az általános tisztújítás évében megalakult új zsinat első ülésszakának zárásaként úrvacsorái istentisztelet keretében tettek esküt az alkalomra eljött megválasztott országos szintű tisztségviselők dr. Reuss Andrásnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusának liturgiái szolgálatával. Az alábbiakban közöljük a fasori evangélikus templomban december í-jén elhangzott eskü szövegét. Dr. Reuss András: Testvéreim! Egyházunk újjáalakult zsinata a most megtartott első ülésén megválasztotta az országos felügyelőt, az elnök-püspököt, a zsinat lelkészi és nem lelkészi elnökeit és alelnökeit, továbbá az előírt tisztségviselőket. Kérem megválasztott testvéreimet, hogy tegyék le esküjüket, és fogadják Isten áldását. Kérdezem tőletek, megválasztott tisztségviselő testvéreim az Úrban, vállaljátok-e egyházunkban azt a tisztséget, amelyre a zsinat megválasztott benneteket. Ha igen, úgy mondjátok: Igen, Isten segítségével! Tisztségviselők: Igen, Isten segítségével. Dr. Reuss András: Mondjátok utánam az esküt: Én,..........esküszöm az élő Istenre, / aki Atya, Fiú, Szentlélek, / Szentháromság egy igaz Isten, / hogy választott és vállalt tisztségemben / teljes erőmmel / és minden tehetségemmel / evangélikus anyaszentegyházunk javát szolgálom. / Egyházunk törvényes rendjét / megtartom, / belső békéjét / biztosítani igyekszem, / a rám bízottakat / kötelességük teljesítésében támogatom, / tisztségemmel járó feladataimat / legjobb tudásom szerint, / hűségesen teljesítem. / Isten segítsen erre. / Ámen. Külön kérjük az esküt a bíróktól és a bíróság elnökeitől. Én,..........esküszöm az élő Istenre, / aki Atya, Fiú, Szentlélek, / Szentháromság egy igaz Isten, / hogy bírói tisztemben / egyházunk törvényes rendjét / elfogadom és megtartom, / az előttem folyó bírói ügyekben / tiszta meggyőződésem szerint, / részrehajlás nélkül / szolgáltatok igazságot. / A bírói hivatalos titoktartást / meg nem sértem, / tisztségemmel járó feladataimat / legjobb tudásom szerint, / hűségesen végzem el. / Isten segítsen erre. / Ámen. Isten áldja meg szolgálatotokat anyaszentegyházunk javára és az ő neve dicsőségére. Az Úr áldjon meg benneteket, hogy áldássá legyetek sokak számára.
