Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-10-28 / 43. szám

Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2012. októbet Í28. »• 3 Megújult templom és kert ► Templom- és templomkert-szentelési hálaadó istentisz­teletet tartottak október 21-én a Bényei Evangélikus Egyházközségben. Az ünnepi istentisztelet liturgiái szol­gálatát Krámer György, a Dél-Pest Megyei Egyházmegye esperese, püspökhelyettes és Buday Zsolt helyi lelkész vé­gezte. Isten igéjét dr. Fabiny Tamás püspök hirdette. Az egyházkerület lelkészi ve­zetője a 26. zsoltár 8. versét vá­lasztotta prédikációjának alap­igéjéül: „Uram, szeretem a te házadat, a te dicsőséged lakó­helyét” Igehirdetésében a két­száztizennyolc éves bényei templom múltját is felidézte. A bényeiek életében mindig is fontos szerepet töltött be Isten hajléka és az ott elhangzó igei üzenet, nemzedékeken ke­resztül hangzott az ige ebben a templomban - mondta. Ám az ünnepek után jönnek a hétköznapok. „Legyen meg a szeretet Jézus és a templom iránt a hétköznapokban is” - helyezte a hallgatóság szívére üzenetét Fabiny Tamás. A templom ünnepi csend­jében adott hálát a gyülekezet teremtő Urának azért, hogy kívül-belül renoválhatta az épületet és a templomkertet, illetve az ott álló első és máso­dik világháborús em­lékművet is felújíthatta. A munkálatokat pályá­zati pénzből, a gyüleke­zeti tagok adományai­ból és az önkormányzat által nyújtott anyagi tá­mogatásból finanszí­rozta a helyi evangéli­kus közösség. A felújítás 2011-ben kezdődött, így a tavaly, illetve idén pünkösdkor konfirmáltak nem tér­delhettek az Úr oltárá­hoz. Az ünnepi hálaadó istentiszteleten azonban ők járultak először az Úr szent asztalához. Az ez évben konfir­máltak emléktáblát ajándékoztak a gyüleke­zetnek, amelyen az 1994 óta itt szolgáló lelkészek névsora ol­vasható. A táblát Krámer György áldotta meg. (A közös­ség korábbi lelkészeinek nevét már régebben megörökítet­ték egy másik táblán.) A hálaadó istentiszteletet a gombai református gyülekezet énekkara és a bényei evangé­likusok Matána kórusának szolgálata tette még ünnepé­lyesebbé. ■ Kopcsándi Károlyné Száz év az örökkévalóság szolgálatában ► Temploma fennállásának századik évfordulóját ünnepelte október 20-án, szombaton a szentgotthárdi evangélikus gyü­lekezet. Az alkalmon Szemerei János, a Nyugati (Dunántú­li) Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A liturgiá­ban Rostáné Piri Magda vasi esperes, Kollemé Loós Zsuzsan­na helyi, valamint Loós Csaba nyugdíjas lelkész vett részt. Nyíró Gábor orgonaművész, az egykor Szentgotthárdon szolgáló Nyíró Scherer József unokája orgonajátékával örvendeztette meg a jelenlévőket, a hittanosok pedig énekükkel szolgáltak. Szemerei János Lk 12,32 alapján a templom igazi feladatáról be­szélt, amely az örökkévalóság szolgálata. „A templom jelként áll itt. A gondviselő és irgalmas Istent hirdeti, aki törődik az övéivel” - mondta prédikációjában a püspök. Az úrvacsorás istentiszteletet követő közgyűlést Csukly Gergely, Csukly Tamás és Bem Krisztina zenei szolgálata vezette be. A prog­ramban először Kollerné Loós Zsuzsanna számolt be az elvégzett felújítási munkákról, és köszönte meg a kapott támogatást. A lel­késznő elmondta, hogy a közösségben szolgáló lelkészek nevét a jövőben márványtábla örökíti majd meg a templom falán. Sikerült megvalósítani egy régi álmot is: a száz évvel ezelőtti tervekben sze­replő toronyóra most végre elkészült, és felkerült a helyére. A beszámoló után presbiterek olvasták fel a gyülekezet történe­tét, és a hittanos gyerekek segítségével bemutatták az eddigi négy lelkipásztort ábrázoló, újonnan készített portrékat. A rajzok ere­detijei közül jelen volt Molnár Jenő nyugalmazott lelkész, aki sok szeretettel köszöntötte a híveket. Köszöntőt mondott többek között Rostáné Piri Magda esperes és Varga Ottó őriszentpéteri római katolikus plébános. Huszár Gá­bor polgármester oklevelet nyújtott át a lelkésznőnek. Köszöntő­beszédét ezzel a jókívánsággal zárta: „Az egymásba és Istenbe ve­tett bizalom tartsa össze a közösséget a következő száz évben is!” ■ A.M. Pécsről indulva Pécsre érkezett Ócsai Zoltán lelkész beiktatása ► Szabó Vilmos Béla, a Tolna-Baranyai Egyházmegye espe­rese október 20-án, szombaton beiktatta hivatalába Ócsai Zoltánt, aki ezután a Pécsi Evangélikus Egyházköz­ség lelkészeként fog szolgálni Németh Zoltán mellett. Az ünnepi istentisztelet első ré­szében az esperes iThessz 5,16- 18 alapján bátorította a gyüle­kezet új lelkészét, felhívva a fi­gyelmet az öröm, az imádság és a hálaadás naponkénti gyakor­lására. Hálára ad­hat okot az is - tette hozzá -, hogy a gyülekezet idén fel tudta újítani templomát. Az ünnepi is­tentisztelet litur­giájában Németh Zoltán jelenlegi és Baranyay Csaba korábbi pécsi lel­kész segédkezett. Miután Ócsai Zol­tán átvette megbí­zólevelét, imádság hangzott el, majd a jelen lévő több mint húsz evangé­likus lelkész mon­dott áldást, illetve az ökumené jegyé­ben más pécsi fele­kezetek lelkipász­torai is elmond­hatták igei útrava­­lójukat. Az újonnan beiktatott lel­kész a szószékre vonulva íKor 3,11 verse alapján - „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus”- hirdette Isten igé­jét a gyülekezetnek. Prédiká­ciójában kifejtette: sokszor gondoljuk azt, hogy mi dönt­hetjük el, mire alapozzuk az életünket. Pedig, ahogyan Pál is írja, ez nem lehetőség, ha­nem ténykérdés: Krisztus az alap - figyelmeztetett a beik­tatott lelkész. Az istentisztelet ünnepi közgyűléssel folytatódott. Ócsai Zoltán négy gyermek édesapja. Húsz évvel ezelőtt mint segédlelkész szolgált már ebben az egyházközségben, majd váraljai és győri évek után tért vissza idén ősszel a baranyai megyeszékhelyre. ■ Sinka Csaba Borsod-hevesi mentőcsomag? Beszélgetés dr. Fabiny Tamással, az Északi Egyházkerület püspökével- A szeptember 21-i kerületi köz­gyűlésen behatóan foglalkoztak a Borsod-Hevesi Egyházmegye jövőjé­vel, majd az érintettek bevonásával stratégiai munkacsoportot választot­tak. A választási törvénytelenségek, valamint az egyházmegye kataszt­rofális népmozgalmi és gazdasági mutatói miatt volt erre szükség. Megszüntetik az egyházmegyét?- Önmagában a térképek átrajzo­lása még semmit nem oldana meg, ehelyett a hívek pásztorolásának intenzívebbé tételére kell töreked­nünk. Divatos szóval élve mentő­csomagot állítottunk össze. Leg­fontosabbnak a missziói lelkűiét erősítését, a gyülekezeti progra­mok élénkítését tartjuk. Ennek ér­dekében az egyházkerület 2013-as keretében pályázati alapot fogunk elkülöníteni az egyházközségek és kisebb térségek evangélizációs és hitépítő programjaira. Szeretnénk továbbá elérni, hogy társgyülekezeti kapcsolatok léte­süljenek a szegényebb borsodi és az egyházkerület más vidékein élő, anyagilag erősebb egyházközségek között. Szeretnénk, hogy a szüksé­ges anyagi támogatás valóban mű­ködő testvéri kapcsolat keretében érkezzen ide.- Hogyan próbálnak segíteni a nehéz körülmények között könnyen megfáradó lelkészeknek?- Azt kérjük az egyházmegye most megválasztandó elnökségétől, hogy dolgozzon ki többéves hivatás­gondozó programot, és - részben sa­ját költségvetéséből, részben az egy­házkerület támogatásával - valósít­sa is meg. Elvárjuk azt is, hogy induljon a me­gyében olyan továbbképzési prog­ram, amely fejleszti a lelkészek missziói aktivitását. Tekintettel a sa­játos borsodi helyzetre, kívánatosnak tartjuk, hogy az itteni lelkészek tema­­tizálják a romák körében végzendő missziói és diakóniai munkát. Éppen a napokban kerestem meg levelem­mel az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorát, kérve őt, hogy a teológiai képzésben feladatorientál­tan foglalkozzanak a cigányok közötti munka kérdésével. Az egyházkerület az anyagi támo­gatáson túl természetesen személyi se­gítséget is kínál a szükséges képzések­hez és projekttervekhez. Az egyes borsodi gyülekezetek mentorok segít­ségét vehetnék igénybe olyan lelkészek és világi szakértők személyében, akik a közelmúltban egy-egy sikeres missziói projektet valósítottak meg.- Közismert az északkeleti or­szágrészben tapasztalható elszegé­nyedés. Van-e koncepció az egyház­megye talpra állítására anyagi tekin­tetben?- Nem szabad engedni, hogy a va­lóban nyomasztó szegénység de­moralizáló hatással legyen egy-egy közösségre vagy akár a lelkészre. Le­sújtó tapasztalattal járt például an­nak áttekintése, hogy az egyes gyü­lekezetek mennyiben éltek az egyhá­zunk különböző munkaágaiban ki­írt missziói, ifjúsági, gyűjteményi vagy zenei pályázatok lehetőségeivel. Ezek beadása pedig igazán nem igé­nyel túl nagy szakértelmet. Példaként említem ezt arra, hogy csak akkor tudunk segíteni, ha a helyiek is akar­ják. Az egyes gyülekezetek az egy­házkerület és az országos egyház szakmai segítségével alaposan át kell, hogy tekintsék gazdálkodásukat, javaslatot is téve a további működés­re. Ismétlem, a helyi és az egyházke­rületi erők összefogásával lehet csak kibontakozás. Korábban az egri és az ózdi gyü­lekezet esetében folytattunk átfogó vizsgálatot, amely egy új támogatá­si rendszerre irányuló javaslattal zárult. Ezt most szeretnénk a többi gyülekezetre is kiterjeszteni. En­nek érdekében a vizitációknak is sokkal átfogóbbaknak kell lenniük: a gazdálkodás vizsgálatán túlmenő­en foglalkozniuk kell a gyülekezetek munkaprogramjával és stratégiai tervezésével is.- Ismételten említi a stratégia szót.- Tudatosan teszem. A közel­múltban megszületett evangélikus stratégia akkor ér valamit, ha már a kisebb közösségek szintjén megvaló­sul. Ezért is örülök annak, hogy dr. Fábri György egyházkerületi felügye­lő most a gyakorlatban is megvaló­síthatja mindazt, amit az ő vezetésé­vel kidolgoztunk. Az alkalmazásban nagy szerepet vállal Krámer György püspökhelyettes is. Már most látható, hogy az országos stratégiának mind az öt pillére szere­pet játszhat Borsodban is: az önkén­tesség, a hálózatosság, a hivatásszerű­ség, a fenntarthatóság és a lelkészi hi­vatás megerősítése. Látnunk kell azt is, hogy amit most egy egyházmegyé­ben átélünk, az előbb-utóbb egész egyházunkra jellemző lehet. Éppen ezért a bajok remélt borsodi orvoslá­sa hamarosan nagyobb összefüggések­ben is receptül szolgálhat.- Mi a következő lépés?- Itt jelenthetem be először, hogy november 11-re, vasárnap délutánra ÉGTÁJOLÓ (t) összehívjuk az egyházkerület rend­kívüli közgyűlését, amelynek egyet­len napirendi pontja az egyházmegye jövője. Mi sem természetesebb, mint hogy ezt az ülést Miskolcon tartjuk. Közben folynak az egyházmegyei választások. Munkacsoportunk, amelynek javaslatait most közkinccsé tehettem, azt tartja természetesnek, hogy a megválasztandó borsod-he­vesi elnökségnek, tisztségviselőknek és munkaági felelősöknek úgy kell el­vállalniuk a megbízatást, hogy készek a közösen elfogadott program meg­valósítására. ■ EÉ Fabiny Tamás püspök Északi Egyházkerület

Next

/
Oldalképek
Tartalom