Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-10-07 / 40. szám

íz -m 2012. október 7. GYERMEKOLDAL Evangélikus Élet Rétisas Hatalmas madár. Tollazata barna, az öregek farka hófehér, a fiataloké bar­násfehér. Jellemző a madár széles szárnya, nagy, magas csőre, amely az öregeknél sárga, a fiataloknál feketés. A csüd kétharmada csupasz. A ré­tisas nem tartozik az igazi sasokhoz (Aquila), azoknak a csődje egészen az ujjakig tollas. A vizek környékét kedveli. Hatal­mas, gallyakból rakott fészkét tavak, fo­lyók közelében lévő erdőkben magas fák koronájába építi. A fészket pár évig használja, és minden tavasszal tataroz­za. Az öreg párok egész évben a köl­tőhely közelében maradnak, és gyak­ran már decemberben a fészket javít­gatják. Jókora száraz ágakat hordanak, és beillesztik őket a többi közé. Januárban a pár nagyszerű nászre­pülését lehet megfigyelni a költőhely felett. Ha pedig kedvező az időjárás, a puha, növényi anyagokkal bélelt fészekbe már februárban lerakják -MESÉLNEK AZ ÁLLATOK szárcsát, gémfiókákat fog, kiemeli a vízből a halat, felkapja a tóparton süt­kérező mocsári teknőst, a nyílt terü­leteken hörcsögökre vadászik. A halastavak őszi lehalászása ide­jén mindenütt találkoztam vele. Né­ha három-négy példány is megjelent. Az iszappadon ülve megfontolt moz­többnyire - két tojásukat. Miután ekkor még meglehetősen hűvös a le­vegő, sőt akár komolyabb fagyok is le­hetnek, a fészek tág környezetében nem szabad erdészeti munkákat vagy más olyan tevékenységet végezni, amely a kotló madarat megzavarhat­ná. Mert ha tényleg elhagyja a fészket, a hidegben a tojások rövid idő alatt ki­hűlnek, és a fiókák elpusztulnak. A fiókák kikelése után az egyik öreg madár hosszabb ideig velük marad, melengeti és védelmezi őket. Később már mindkét szülő zsák­mány után jár. A rétisas sokoldalú vadász. Gyak­ran ül lesben valamelyik vízközeli fa magas, száraz ágán, és onnan kém­leli a környéket. Máskor a földön ül­ve lesi a felbukkanó rágcsálót. Zsák­mánylistája változatos: kacsákat, dulatokkal tépték az ott heverő hal­tetemet. Körülöttük szarkák és dol­mányos varjak ugráltak, és próbáltak elcsípni egy-egy falatot. A rétisas hazánkban állandó ma­dár, vagyis ősszel nem költözik me­legebb tájakra. Inkább északról hoz­zánk érkeznek még vendégek télre. Fokozottan védett. Természetvé­delmi értéke egymillió forint. ■ Schmidt Egon Kérdések 1. Mit gondolsz, hány nap alatt kel­nek ki a fiókák? 2. Vajon mennyi ideig ülnek a fészek­ben? 3. Hány pár él Magyarországon? ■uvAimfZvzs jnpqjnuoy £ íStdvuoq luojvif :Swqos z !oP-8£ t :qozsv]vy[ Ősatyák ► Mostani hatrészes sorozatunkban a három ősatya - Ábrahám, Izsák és Jákob - történetét elevenítjük fel. Mindegyik részhez egy-egy fel­adat is tartozik. Ezek helyes megfejtéseit összegyűjtve a sorozat végén küldjétek el szerkesztőségünk címére (Evangélikus Élet szerkesztősé­ge, 1085 Budapest, Üllői út 24.)! A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. GYERMEKVÁR 3-Isten megtartotta a szavát, és a Mam­­ré tölgyesében tett látogatása után egy évvel Sárának tényleg született egy fia. Izsáknak nevezték el. A szülők öröme határtalan volt! Nagyon szerették a kisfiút. Ahogy telt az idő, úgy cseperedett Izsák. Az Úr azonban tudni akarta, hogy Ábrahám hisz-e még őbenne. Ezért egy nap így szólt hozzá:- Fogd a fiadat, és vidd el Mórij­­já földjére! Ott áldozd fel égőáldoza­tul az egyik hegyen! Nagyon nehéz parancs volt ez! De Ábrahám tudta: Izsákot is az Úrtól kapták. Ő pedig bármikor visszakérheti azt, amit adott, így másnap korán reggel fölkelt, és fölnyergelte a szamarát. Fát haso­gatott az oltárhoz, és felkötözte a szamárra. Maga mellé vette két szolgáját meg Izsákot. Elindultak a hegyre. Két napon át mentek, Ábrahám pedig nagyon szomorú volt. Amikor közeledtek a hegyhez, azt mondta a szolgáknak:- Ti most maradjatok itt a szamár­ral! Én a fiammal elmegyek a hegy­re imádkozni, majd visszatérünk hozzátok. Ahogy gyalogoltak fölfelé, Izsák megkérdezte, hogy hol van az áldo­zati bárány.- Isten majd gondoskodik az áldo­zati bárányról, fiam - felelte az apa. A hegyen oltárt építettek, Ábra­hám rátette a fát, majd megkötözve Izsákot is. Amint kinyújtotta a kezét, és fogta a kést, egy hangot hallott: - Ábrahám! Ne nyújtsd ki a kezed a fiúra! Ne bántsd őt, mert most már látom, hogy hiszel bennem! Ezért gazdagon megáldalak, és annyi utó­dod lesz, mint égen a csillag vagy mint a homokszemek a tenger partján. Ahogy felnézett Ábrahám, látta, hogy egy kos van a szarvánál fogva fennakadva a bozótban. Ebből tud­ta, hogy azt kell feláldoznia. Keressétek meg a két kép közötti öt különbséget!

Next

/
Oldalképek
Tartalom