Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-30 / 39. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2012. szeptember 30. 3 Hármas évforduló Salgótarjánban ► A salgótarjáni evangélikusok szeptember 23-án, vasárnap délelőtt - a szokottól eltérően - fél órával korábban érkeztek templomukba. Pontosabban a templom kertjébe, ahol három síremlék tövében megállva kezdték ünnepi hálaadó istentiszteletüket a gyülekezet önállósodásának száznegyvenedik, a templom felszentelésének százharmincadik évfordulója alkalmából. Ruttkay Sándor templomépítő lelkész családi kriptáját, Gömöry Sándor bányaigazgató, illetve Weisenbacher Endre kereskedő sírkertjét város és gyülekezet közösen koszorúzta meg, megemlékezve azokról, akik a legtöbbet fáradoztak az egyházközség önállóvá válásán, valamint a templomépítés terén. A bányász-kohász zenekar-énekkar és az ifi. Záborszky Csaba által tolmácsolt verseken túl az egybegyűltek meghallgatták Liptai Péternek, a bányász-kohász egyesület elnökének az ősök emlékét felelevenítő beszédét is. Az ünnepi istentiszteleten dr. Fabiny Tamás Jer 14,7-9 alapján hirdette Isten igéjét. Az igeszakasz perbeszédre emlékeztet, ezért első hallásra nem is igazán illik ünnepi alkalomhoz, az ige üzenete azonban megmutatja nekünk: Isten perbeszéd helyett párbeszédbe kezd népével. Perbeszéd helyett mindig párbeszédet kezdett, hogy lehetőséget adjon a bűnbánatra, s hogy megmutathassa bűnbocsátó szeretetét - mondta az Északi Egyházkerület püspöke. Az ünnepi liturgiában Deme Károly, a gyülekezetben éppen - napra pontosan - huszonkét éve szolgáló lelkész segédkezett. A közgyűlésen dr. Szőllős Márta, az egyházközség jogásza szólt a gyülekezet alakulásáról, valamint a templomépítés körülményeiről, idézve a korabeli jegyzőkönyvek archaikus beszámolóit. Az idézeteket személyes gondolatok zárták: „Nekünk, mai evangélikusoknak a mostani megemlékezés azért fontos, mert látnunk és tudnunk kell, hogy elődeink mekkora áldozatot hoztak az önálló egyházközség megalakulásáért, a templom felépítéséért. Ez az örökség kötelez. Nem hagyhatjuk elveszni, bármily nehéz jelen világunkban hívőnek lenni és annak maradni.” A nógrádi megyeszékhely, Salgótarján várossá nyilvánításának kilencvenedik évfordulója alkalmából Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, a gyülekezet tagja vette számba a múltat, a jelent, illetve a jövő terveit. A köszöntések sorában dr. Fábri György újonnan beiktatott egyházkerületi felügyelő is felszólalt, aki tisztségében első ízben kísérte el elnöktársát szolgálatra. Csatlakozva az előtte felszólaló polgármester asszony szavaihoz, kiemelte, hogy a nehéz gazdasági helyzetben még a huszonhat százalékos munkanélküliséggel küzdő Salgótarján is képes lehet kilábalni a válságból, ha a város és az egyházak közös stratégia és célok mentén tudnak és akarnak együttműködni. ■ HHÁ Az igazi rekreációs központ Százhuszonöt éves a gyékényest templom ► Gyékényesen, a Somogy-Zalai Egyházmegye legnagyobb templomában jubileumot ünnepeltek a hívek szeptember 23-án, vasárnap délelőtt. Az istentiszteleten Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A liturgiában Smidéliusz Zoltán esperes, helyi lelkész működött közre. A naini ifjú feltámasztásának története (Lk 7,11-17) alapján a püspök arról beszélt, hogy van valaki, aki szembejön a fájdalmas csoporttal, keresztezi a temetőbe igyekvők útját. A Jézust követő csapatnak az élet a küldetése. Szemerei János ezután hangsúlyozta: „Az igazi rekreációs központok Isten házai, amelyekben létrejöhet a találkozás azzal, aki az élet ígéretét hozza a halál árnyékában járóknak.” Azért épült ez a templom, hogy az újjáteremtés, megújulás helyszíne legyen. Az úrvacsorás istentiszteletet követő közgyűlésen elsőként Smidéliusz Zoltán beszélt a templom és a gyülekezet történetéről. Köszöntőt mondott dr. Hári Tibor egyházmegyei felügyelő, valamint Sikter János, a szomszédos porrogszentkirályi egyházközség lelkésze. A bensőséges hangulatú megemlékezés közös ebéddel zárult. ■ AM Kétszáz éves a kisbabod templom ► A Rába folyó mentén fekvő Kisbabot település első okleveles említése 1222-ből való. Az itt élő evangélikusok első templomát 1534-ben építtette Cseszneky György, a terület birtokosa. Ez a templom azonban 1637-ben elpusztult. A szinte teljes egészében Luther tanítását követő közösség 1737-ben újra felépítette templomát. Ezt a templomot a kiküldött bizottság szélesebbnek és magasabbnak találta az engedélyezettnél, ezért hosszas harcokat követően, megépítése után húsz évvel a megyei határozat értelmében le kellett rombolniuk. A gyülekezet a türelmi rendelet idejéig Téthez tartozott, és csak 1812-ben építtette fel a ma is meglévő templomot Malatidesz József, a gyülekezet első tanítója, majd lelkésze. A felszentelést pedig Kis János dunántúli püspök végezte 1813. augusztus 8-án. Kétszáz évvel később a templomépítő ősök utódai ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg a templom építésének kerek évfordulójáról. Ám más oka is volt a gyülekezetnek az örömre. Sikerült a rossz állapotban lévő egykori lelkészlakást kívül-belül felújítani. Az ünnepi alkalmon népes gyülekezet jelenlétében Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét (képünkön). A liturgiái szolgálatban Kiss Miklós, a Győr-Mosoni Egyházmegye esperese és a gyülekezetben helyettes lelkészi szolgálatot ellátó Deák Ágota téti lelkésznő vett részt. Szemerei János a tíz leprás meggyógyításának történetét választotta igehirdetési alapigéjének. A jól ismert történet kapcsán - a gyülekezet örömünnepére figyelmeztetve - a hálaadás fontosságát emelte ki. Az ünnepi istentiszteletet díszközgyűlés követte, amelyen először a gyülekezet hittanosai adtait műsort, majd Sárközi Lászlóné presbiter ismertette az egyházközség történetét. Végezetül a közgyűlést köszöntések zárták. Külön köszöntötték Fehér Sándor presbitert is abból az alkalomból, hogy megszakítás nélkül ötven éve végzi a presbiteri szolgálatot. A templomi alkalom befejezése után a gyülekezet átvonult a közelmúltban kívül-belül gyönyörűen felújított egykori lelkészlakásba, amelyet Szemerei János áldott meg. A felújított parókia ad helyet a gyülekezeti teremnek is, amelyben Németh József, az egyházközség volt felügyelője készítette az oltárt, mégpedig úgy, hogy kifaragta a templom oltárának kicsinyített mását. ■ K. M. mmmpsyammmm Három egyházmegyében - harmincezer lélek Aki válaszol: Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke- A Magyarországi Evangélikus Egyházban az idei esztendő a tisztújítás éve, e sorok megjelenésével egyidejűleg már az egyházkerületek tisztségviselőnek megválasztásáról, illetve beiktatásáról tudósíthatunk. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházban mikor esedékes a tisztújítás, és mennyi időre szól a tisztségviselők kinevezése?- Nagy érdeklődéssel figyelem a Magyarországi Evangélikus Egyházban zajló választásokat, a végéhez közeledő tisztújítást. Az a különleges kapcsolat, amely nem csupán történelmileg volt meg, de jelenleg is megvan az erdélyi és a magyarországi evangélikus egyház között, indokolja érdeklődésünket, odafigyelésünket. Feltételezem, hogy ez fordítva is így van. Egyébként egyházunk kánonjának 3/a paragrafusa a következőképpen definiálja ezt a viszonyt: „A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház a hitvallás azonossága alapján szószéki és oltári közösségben él a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházzal (Erdélyi Szász Evangélikus Egyház), a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, minden magyar evangélikus egyházzal, a Lutheránus Világszövetség valamennyi tagegyházával, valamint más országok evangélikus egyházaival.” A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházban nincsen úgynevezett választási, tisztújítási év, amikor minden szinten választások történnek. Ezt nálunk másképp rendezi az egyházi törvény, nevezetesen úgy, hogy - a püspök kivételével, akit tizenkét évente direkt módon választanak a gyülekezeti közgyűlések - minden tisztség, az egyházközségi, egyházmegyei, illetve egyházkerületi szinten egyaránt, hatéves ciklusra szól. A három különböző egyházszervezeti szinten három különböző évben ejtjük meg a választásokat, azaz egyik évben megtörténnek az egyházközségi választások, a következő évben az egyházmegyei tisztségekre választunk, a harmadik évben pedig az egyházkerületi szint következik, azaz a zsinati tagoknak és az egyházkerületi presbitériumnak, az egyházkerületi vezető tanács tagjainak a megválasztása. Mindenkinek a mandátuma - beleértve az országos felügyelőt is - hat évre szól. Erről a kánon 264. paragrafusa rendelkezik, amely szerint a választásoknak ez a ritmusa az egyházi testületek munkájának összehangolását teszi lehetővé, és kellő egyensúlyt biztosít. így épül fel tehát a mi választási struktúránk.- Bár az Evangélikus Életben időről időre megjelennek híradások az erdélyi egyházkerület különböző eseményeiről, magának az egyházkerületnek a struktúrája kevesek előtt ismert. Tulajdonképpen hány egyházmegyét, hány gyülekezetét és milyen létszámú magyar ajkú evangélikusságotfoglal magában az erdélyi egyházkerület?- A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház felépítése eléggé hasonlít a Magyarországi Evangélikus Egyház struktúrájához, hiszen mi is zsinatpresbiteri elven felépülő egyház vagyunk, és ugyanúgy szerveződünk gyülekezeti, egyházmegyei és egyházkerületi szinten. Minden egyházközségi tag jogosult részt venni az egyház kormányzásában közvetlenül vagy törvényes képviselőn keresztül. Az egyház kormányzásában pedig a paritás elve, vagyis a lelkészi és nem lelkészi elem azonos méretű befolyása érvényesül. Legfőbb képviseleti és közigazgatási, törvényhozó és választói, valamint teológiai döntéshozó szervünk a zsinat; az egyházközség és az egyházmegye legfőbb képviseleti, közigazgatási és választói szerve pedig a közgyűlés. Három egyházmegyénk van: a brassói, a kolozsvári és a nagylaki (szlovák) egyházmegye. A kerületet harminchat anyaegyházközség, három ÉGTÁJOLÓ +> fiókegyházközség és százharminchat szórvány alkotja, hozzávetőlegesen huszonkilenc-harminc ezer lélekkel. Istentiszteleteinken és gyülekezeti alkalmainkon öt nyelven hirdetjük Isten igéjét: magyarul, németül, szlovákul, románul és angolul. ■ EÉ Adorjáni Dezső Zoltán püspök Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház
