Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-30 / 39. szám
4 2012. szeptember 30. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Emlékbizottsági „reform” ► Rendhagyó módon az Evangélikus Országos Múzeumban (EOM) kezdte meg legutóbbi ülését a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága. A testület tagjai - dr. Kertész Botond és Zászkaliczky Zsuzsa tudományos munkatársak vezetésével - megtekintették az október 31-ig látogatható, Reformáció és nők című kiállítást. A szeptember 19-i munkaülés a Deák téri gyülekezet nagytermében folytatódott. Felekezetek és vallások párbeszéde Ökumenikus konferencia Belfastban ► A Societas Oecumenica, vagyis az ökumené európai kutatóinak társasága augusztus 23-28. között tartotta XVII. konferenciáját az észak-írországi Belfastban. A kétévenként megrendezett tanácskozás fő témája ezúttal az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd viszonya volt. Magyarországról Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának alapvetőhittan-professzora és jelen sorok írója mint az intézményes tag Ökumenikus Tanulmányi Központ titkára vett részt a munkában. Összesen tizenöt előadás, rövidebb-hosszabb bevezető és korreferátum, továbbá tizenhat műhelyelőadás tárgyalta a kérdést. A szerző balján a konferencia másik magyar résztvevője, Kránitz Mihály A reformáció születésének 2017-es, ötszázadik évfordulójára készülve a testület tagjai már nemcsak az idei tematikus év (Reformáció és nők) hátralévő feladatait tekintették át, hanem elhangzottak a következő esztendő vezérgondolatával (Reformáció és tolerancia) kapcsolatos javaslatok is. Az EOM igazgatója, dr. Harmati Béla László az október 16-án a Deák téren tartandó mariológiai konferenciával kapcsolatos programot ismertette. (Az EOM-ban novemberben egyébként kiállítás nyílik Szentágothai János professzornak, Kossuth-díjas anatómusnak az akvarelljeiből; az evangélikus tudós október 31-én lenne százéves.) Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ötszáz éve született Huszár Gálról - tájékoztatott dr. Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár tudományos munkatársa. A szimpózium helyszíne az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) lesz november 7-én, a tudomány napja alkalmából. Mit jelent a 2017-es évforduló a magyarországi testvéregyházak számára? címmel metodista, unitárius, baptista, református, katolikus és ortodox részvétellel lesz kerekasztal-beszélgetés, amelyet - dr. Fabiny Tibor professzor javaslatára - a Magyarországi Luther Szövetséggel együttesen szervez meg december 8-án az emlékbizottság. Megkezdődött a jubileumi év tiszteletére egyházunk megbízásából készülő Luther-rajzfilm próbaepi-Az ökumenikus zsűri által kiadott hivatalos közleményben az alábbi indoklás olvasható: „Az egyszerű szerkesztés és művészi megfogalmazás mellett a rendező jó érzékkel találta meg az egyensúlyt a visszafogott történetmesélés és a magas szintű költői kifejezés között. Művészi módon mutatja meg a kisebbségben élők problémáinak összetettségét, és ablakot nyit, amelyen át betekinthetünk a menekült családok mindennapjaiba.” A versenyprogram mellett szeptember 20-án megrendezték az ökumenikus médianapot is, amelynek keretében a kortárs mozi vallásos dimenzizódjának - úgynevezett pilotjának - a gyártása. A fiatal Luthernek Dévai Balázs, az idősnek Sinkó László kölcsönzi a hangját. 2013 a Reformáció és tolerancia tematikus éve lesz egyházunkban. Az emlékbizottság fotópályázatot írt ki e témában. A győztes alkotás felhasználásával készülő plakát országszerte látható lesz, és a jövő évi Evangélikus naptár címlapján is megjelenik. A naptár ezenkívül tanulmányokat is szentel majd a tolerancia kérdésének. A 2013. év témájával kapcsolatban dr. Korányi András ismertette javaslatait. A 2013. év témájával kapcsolatban dr. Korányi András ismertette javaslatait. Az EHE docense az egyháztörténész és a gyakorló lelkész szemszögéből közelítette meg a kényes és szerteágazó témát, az arról való beszéd módszertanát. Fontos, hogy gyülekezeteink és oktatási intézményeink a toleranciáról való beszélgetés fórumává váljanak - mondta. Dr. Csepregi Zoltán, az EHE Egyháztörténeti Tanszékének vezetője beszámolt a tervezett Luther- könyvsorozat munkafolyamatainak állásáról. Luther műveinek tizenkét kötetesre tervezett válogatásából - a tavaly elsőként megjelent kötet után - várhatóan négy éven belül további négy jelenik majd meg. A professzor tájékoztatást adott a Lipcsei Egyetem pfarrerbuch.de internetes oldalán elérhető lelkészéletrajz-gyűjteményhez való csatlakozás lehetőségéről is. ■ Bállá Mária óit vázolta Hans Hodel, az Interfilm elnöke és Kovács Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetének vezetője. A beszélgetésen részt vett dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke is. A fórumot Ingrid Glatz vezette. (A beszélgetésről és a filmfesztiválról következő számunkban tervezünk részletes beszámolót. - A szerk.) A 2012-es miskolci CineFesten az ökumenikus zsűri tagjai voltak: Ingrid Glatz-Anderegg zsűrielnök (Aarwangen, Svájc); Kovács Ákos (Budapest); Laborczi Dóra (Budapest). H EvÉlet-infó Általános volt a vélemény, hogy az ökumenikus párbeszéd módszerei, eredményei többé-kevésbé a vallásközi párbeszédre is alkalmazhatók. Azaz: a partner minél alaposabb megismerése, emberi méltóságának tiszteletben tartása, amely nem jelenti az adott esetben feloldhatatlan ellentétek figyelmen kívül hagyását. Annyival nehezebb, hogy a hasonlóságok, egyezések aránya nyilván sokkal kisebb, mint a keresztény felekezetek között. Éppen ezért a vallásközi párbeszéd szétszabdalása felekezetek szerint nem hatékony, sokkal célszerűbb lenne „legalább kifelé” nagyobb egységet mutatni. Amikor pedig ökumenikus bizottságban folytatunk párbeszédet más vallások képviselőivel, akkor a közöttünk lévő eltéréseket nem előttük kell megvitatni. Kívülről - gondoljunk csak az iszlám világra - egységesnek tekintik a „keresztény Nyugatot” Néhány fontosabb, további megfontolást érdemlő gondolat az előadásokból. Annemarie C. Mayer freiburgi professzor Hol állunk? Jelenlegi, vallásilag plurális helyzetünk teológiai elemzése címmel többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan - túlzott udvariasságból - összekeverik a vallási toleranciát és a vallásszabadságot. Az, hogy ma már nem erőszakkal akarunk/akarnak vallási kérdéseket eldönteni, még nem jelenti azt, hogy nem kell dönteni. Mika Vähäkangas finn professzor a svédországi Lundból Nyitott kérdések a 21. században címmel tartotta fontosnak megjegyezni, hogy minden nyitottság és udvariasság mellett/ellenére a megtérés/áttérés kérdése mindig ott bujkál a párbeszédben, és az a jó, ha ezzel tisztában vagyunk. Nem lehetett válasz nélkül hagyni az amúgy költői kérdést: miért nem folytatunk intézményesített párbeszédet bizonyos vallási közösségekkel, például a mormonokkal? Nagyon egyszerű: ha százszor annyian lennének, mint amennyien vannak (vagyis körülbelül az iszlám híveivel egyezne meg a számuk), akkor egészen bizonyosan folyna intézményesített párbeszéd, és örülnénk a hasonlóságoknak... Hans-Peter Grosshans professzor (Münster) Más vallások hozzájárulása a keresztény identitáshoz címmel azt a kérdést tette fel, hogy más vallások segítenek-e keresztyén identitásunk meghatározásában. Persze ez a kérdés is költői, hiszen minden vallásban vannak hasonlóságok, ugyanakkor keresztény hitünket a másoktól való eltérések ismeretében, tudatosításában kell egyre inkább megélnünk. Oliver Schuegraf egyházfőtanácsos, a Németországi Egyesült Evangélikus Egyház (VELKD) ökumenéreferense, a társaság leköszönő titkára az ökumené és a vallásközi párbeszéd megközelítéseiről és modelljeiről szólt. Utalt a 3677 oldalas Dokumente wachsender Übereinstimmung (A növekvő egyezés dokumentumai) című könyvre, amely az ökumenikus párbeszéd fontos dokumentumait tartalmazza. Ezek döntően a differenciált konszenzus módszerével jöttek létre, vagyis a tanítások mindkét fél részére (még/már) elfogadható közös megfogalmazásával. A recepció, az általános elfogadottság nagyfokú hiánya (lásd például a megigazulásról kiadott evangélikus-katolikus Közös nyilatkozatot 1999-ből, különösen katolikus részről) azonban, úgy tűnik, magának a módszernek az eredményességét kérdőjelezi meg. Emögött talán az a félelem is meghúzódik, hogy a tanítás kérdéseiben elért, bizonyos fokú egyetértés új szakadásokat is előidézhet, hiszen a megigazulásnyilatkozatnak is mindkét oldalról bőven akadtak kritikusai. Egy azonban mindenképpen biztos: a személyes találkozásokat, emberi kapcsolatokat - akár az ökumenében, akár a vallások között - semmi sem pótolhatja. A résztvevők között egyetértés volt abban, hogy a vallásközi párbeszédnek az ökumenikus párbeszéd részévé kell lennie. Egyre inkább meg kell vitatnunk, és egyetértésre kell jutnunk abban, hogyan fogalmazzuk és éljük meg keresztény hitünket más vallások tagjai iránt vagy adott esetben velük szemben. Jelen sorok írója Világethosz, új ateisták és keresztény identitás címmel tartott műhelyelőadást. A svájci származású tübingeni professzor, Hans Küng 1990 óta az úgynevezett világethosz, azaz a közös erkölcsi elvek, parancsok mentén a vallásos emberek mellett az ateistákkal, agnosztikusokkal való összefogásra is buzdít a világbéke, az emberiség jövője érdekében. (Az öt alapelv: ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne paráználkodj, tiszteld az ősöket.) Kérdés azonban, hogy mennyiben motiválnak valakit más vallások erkölcsi tanításai, ha a sajátjának nem engedelmeskedik. És kit tart vissza például a lopástól az, hogy a világbékét is veszélyezteti vele? (Azokat a legkevésbé, akik tényleg veszélyeztetik.) Az úgynevezett új ateisták pedig a tudomány nevében vetik el a vallásokat. (Nálunk az ilyesmi annyira nem új.) Vagy nem tudnak mit kezdeni a vallásokkal, mint a híres cambridge-i fizikus, Stephen Hawking vagy pedig egyenesen haszontalannak, sőt károsnak tartják őket, különösen is a kereszténységet, mint a „Darwin rottweilerének” is nevezett oxfordi zoológus, Richard Dawkins. Utóbbi a tudatos ferdítésektől sem riad vissza, úgyhogy nála a „ne hazudj” alapvető erkölcsi parancsa a vallásokra, keresztényekre vonatkozóan erősen korlátozott. Belfasti városnézésünkön lehetőségünk volt megfigyelni, hogy a katolikusok és a protestánsok, pontosabban az egységes Írország és a brit korona hívei közötti ellentét máig nem szűnt meg. Ma is vannak falak, ma is vannak felvonulások,, emberi mivoltukból kivetkőzött résztvevőkkel. A konferencia idején, augusztus 25-én, szombaton a protestánsok tartottak bemutatót, erős rendőri kísérettel. A két tábor tagjai között amúgy minimálisak a kulturális különbségek. Ha az európai értékekről és a kisebbségek helyzetéről akarnak bennünket kioktatni, akkor ott az északír példa... Az augusztus 27-én tartott taggyűlésen a résztvevők arról döntöttek, hogy a 2014-ben esedékes konferencia helyszíne Budapest legyen. Öröm és elismerés ez a döntés. Gondolhatunk arra, hogy hazánkban 1943-ban alakult meg az Ökumenikus Tanács, öt évvel az Egyházak Világtanácsa előtt, vagy hogy a magyar egyházak éppen tíz éve, 2002. október í-jén Európában másodikként írták alá az Európai ökumenikus char-Egy ezeréves kelta kereszt körül Monasterboice-ban (ír Köztársaság) tát. És persze elismerése ez az Ökumenikus Tanulmányi Központ, személy szerint Tóth Károly nyugalmazott református püspök, alapító elnök munkájának is. A szokásos tisztújítás keretében Dagmar Heilert, az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottságának titkárát, a bossey-i Ökumenikus Intézet tanárát a társaság elnökévé, jelen sorok íróját pedig titkárává választották. ■ Dr. Szentpétery Péter Fotópályázat - Reformáció és tolerancia A Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága pályázatot ír ki a 2013-as tematikus év, a Reformáció és tolerancia évének plakátképére. A Reformáció és tolerancia témájú plakát jelmondata:,Tiviselni egymást szeretetben”. A tematikus plakáthoz és annak jelmondatához illő fotókat nyomdai sokszorosításra alkalmas felbontásban október 15-éig várják a pályázat kiírói. A plakát országszerte látható lesz, a 2013-as Evangélikus naptár elülső borítóján is szerepelni fog. A pályamunkák a szerkesztoseg@lutheran.hu e-mail címre küldendők. CineFest ► Idén kilencedik alkalommal rendezték meg szeptember 14-23. között Miskolcon a nemzetközi Jameson CineFestet. Az első nagyjátékfilmes rendezők nemzetközi versenyprogramját a számos rangos filmfesztiválon - többek között Cannes-ban, Berlinben, Montrealban, Karlovy Varyban - is megforduló nemzetközi ökumenikus zsűri is elbírálta. A tizenhat versenyfilm közül választásuk az Ausztriában élő Hüseyin Tabak A szépséged semmit sem ér című filmjére esett, amely egy török-kurd menekült család beilleszkedési nehézségeit mutatja be a hallgatag kisfiú, Veysel szemszögéből.
