Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-08 / 1. szám

4 41 2012. január 8. KERESZTUTAK Evangélikus Élet A szolgálat a régi Csak a neve változott meg a Soproni Evangélikus Nyugdíjasháznak ► Fabricius Endre Evangélikus Szeretetotthon néven folytatja szolgálatát 2012. január í-jétől a Soproni Evangélikus Egyház­­község fenntartásában műkö­dő, 2004-ben indult soproni idősek otthona. A nyolcadik születésnapját ünneplő intéz­mény kérését a fenntartó is tá­mogatta, és kiadta az új műkö­dési engedélyt. Ki is volt Fabricius Endre? Ezt olvas­hatjuk róla: „Fabricius Endre Sop­ronban született mint Fabricius The­­ofil gombkötőmester és Straner Ka­talin fia. Szorgalmával és tehetségé­vel már az elemi iskolában kitűnt. Ugyancsak mesterségre készült, és alsóbb tanulmányai befejeztével asz­talosműhelyben kezdte meg pályá­ját. Baleset folytán 15 éves korában karja úgy megsérült, hogy mes­terségének gyakorlása szinte lehetetlenné vált, így - apja már nem élvén - a soproni evang. egyház sietett anyagi támogatással további tanulása lehe­tőségének biztosításá­ra. A soproni evang. lí­ceumban tanulmányait befejezvén, 1794-96-ban a pesti egyetem joghallgatója, majd Pesten ügyvédjelölt. 1798-ban nyert Pes­ten ügyvédi oklevelet, és hazatérve Sopronba, ügyvédi irodát nyitott. 1808-ban Sopron sz. kir. város ta­nácsnokává, 1815-ben Sopron sz. kir. város kapitányává, majd Zó­lyom vármegye táblabírájává vá­lasztották. 1823. febr. 3-án Sopron sz. kir. vá­ros polgármesterévé választották. Ugyanez év március havában a sop­roni evang. egyház elnöke lett. Utób­bi tisztségében az 1823. aug. 23-i konventgyűlésen az evang. líceum új­jáépítését javasolta. 1824. szept. 30- án az újjáépülő ev. líceum alapkövét mint a soproni ev. konvent elnöke le­tette. Az elkészült új líceumi épüle­tet 1825. okt. 4-én díszes ünnepség keretében avatta fel. Ugyanezen év­ben Sopron vármegye táblabírájává választotta, ebben a minőségben részt vett a megyegyűléseken. Polgármesteri ciklusa lejártával - a városi szabályzat értelmében az evang. vallású polgármestert katoli­kus vallásúnak kellett felváltania - 1827-ben másodszor is városkapi­tánnyá lett. 1832-ben Sopron sz. kir. város országgyűlési követévé válasz­tották. Az 1836-i országgyűlésen ugyancsak Sopron város követe volt. 1836-ban a breslaui természettudo­mányi akadémia (Carolina Acade­mia) tiszteletbeli tagjává választotta. 1840-ben a soproni ev. líceum fel­ügyelője. 1841-ben a Soproni-Vasi Szederegylet alapító tagja, és mint ilyen Széchenyi Istvánnal többször tárgyalt. 1846-ban a soproni Casino Egylet alapító tagja. Ugyanez évben a Magyar Orvosok és Természetvizs­gálók VIII. közgyűlése - melyet 1847-ben Sopronban tartottak - elő­készítő bizottságának tagja és ugyan­akkor, mint a városi tanács hivatal­ból legidősebb tagja, polgármester­helyettes. Városkapitányi tiszte lejár­tával, mint Sopron város tanácsno­ka, a város kereskedelmi ügyeit ke­reskedői biztosként irányította. Vá­rosház téri lakásán 1847. ápr. 9-én hunyt el, és a líceum mögötti evang. temetőben volt családi sírboltban temették el.” (Forrás: Fabricius End­re: Adalék a soproni Fabricius-ház történetéhez) Fabricius Endre fia még életében családi alapítványul kötötte le a há­zát, és kezelését a soproni evangéli­kus konventre bízta. A Fő téren álló, államosított házért kárpótlásként kapott összeget a Soproni Evangéli­kus Egyházközség az otthon létreho­zására fordította. Most így - a nemes szívű egyko­ri soproni polgár nevének felvételé­vel - emlékeznek a soproni lutherá­nusok arra, aki a múltban is sokféle módon jótékonykodott, s akinek egykori vagyona - valamint a Széche­nyi terv nyújtotta támogatás - meg­teremtette az otthon létrejöttének alapját. ■ Mihácsi Lajos HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ I Az Erős Vár Alapítvány a Kispesti Evangélikus Gyülekezetért hálásan kö­szöni támogatóinak az adományokat. 2010-ben 260 438 Ft gyűlt össze. Az összeget a jövő évben kerítésfestésre és nyári gyermek- és felnőtt-tá­borok rendezésére használjuk föl. HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Meghívó A Magyarországi Luther Szövetség és az Ordass Lajos Evangélikus Ok­tatási Központ közös szervezésében tartjuk a Luther-konferenciát janu­ár 27-28-án. Tervezett program: Január 27., péntek ♦ 18.00 Kezdés (vacsora, köszöntés és bemutatko­zás) ♦ 19.00 Ittzés János: Mit jelent lutheri módon gondolkodni a 21. századi magyar valóságban? ♦ 20.00 Dr. Fabiny Tibor: Az 51. zsoltár lutheri magyarázata ♦ 21.00 Weltler Sándor: Zsolozsmáskönyv - imád­kozzunk együtt Lutherrel ♦ 21.30 Vespera Január 28., szombat • 8.00 Laudes ♦ 8.30 Reggeli • 9 00 Isó Dorottya: A pedagógus Luther ♦ 10.00 Véghelyi Antal: A prédikáló Luther • 11.00 Dr. Hafenscher Károly: Egy elfeledett könyv - Vajta Vilmos: Az isten­­tisztelet teológiája Luthernél • 12.15 Matutinum ♦ 12.30 Ebéd ♦ 14.00 Záró istentisztelet - Ittzés János ny. püspök Részvételi díj 5000 Ft. Jelentkezni lehet: 8253 Révfülöp, Füredi út 1. vagy revfulop@lutheran.hu Mi kerülhet a Batyuba? Szülőknek és gyermekeiknek is segít a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat ► Kusza sorsok - mégis leegysze­rűsíthető történetek: vagy egy brutális férfi, vagy a reményte­len nincstelenség, hajléktalanság vezeti az asszonyokat gyermeke­ikkel a nyíregyházi Csillag utcá­ba. Az Oltalom Szeretetszolgá­lat Családok Átmeneti Otthoná­ban egyszerre harminc személy, tíz-tizenegy család kaphat biz­tonságos menedéket. Az intéz­mény nevében minden szónak jelentősége van. Az átmenetinek különösen... Ahhoz, hogy a végzetesen nehéz helyzetbe került családok egyszer konszolidált körülmények között folytathassák életüket, nem csak időt kell nyerniük. Az anyaóvó munkatár­sai azért indították el a Batyu elne­vezésű projektet, hogy az intézmény szolgáltatásain túl további segítséget tudjanak ehhez nyújtani.- Azoknak a csonka családok­nak, amelyek ide menekülnek az anyaóvóba, szükségük van olyan „batyura” amellyel vissza tudnak ta­lálni a közösségi életbe - erősíti meg Laborczi Géza, az Oltalom Szeretet­szolgálat nyíregyházi igazgató lelké­sze. - Akik a mi látókörünkbe kerül­nek, azoknak nemcsak az a bajuk, hogy elvesztették, amijük volt, hanem az is, hogy kikerültek a közösségük­ből, s mi szeretnénk őket hozzásegí­teni, hogy talpra tudjanak állni, szak­­kifejezéssel élve: elősegíteni a társa­dalmi integrációjukat. A két évig futó, európai uniós tá­mogatással megvalósuló programban hatvan-hatvan gyermeket és har­leszkedni akár csak az osztálykö­zösségbe is. A program számítástech­nikai ismereteket is kínál, illetve az iskolai előmenetel érdekében felzár­kóztató és tehetséggondozó foglalko­zások is lesznek. A szülők számára az Első lépcső­fok az önismereti, személyiségfej­lesztő, konfliktuskezelő tréning, de segítséget kapnak a gyermeknevelés­hez is: nem a kiabálás, a lekevert po­fon az egyedüli eszköz, még ha saját közegükben csak erre kaptak is min­tát, mert őket egykor így nevelték. Hogyan lehet és kell dicsérni, jutal­mazni, korlátozni, büntetni, hogy az a gyerek hasznára legyen - a ta­pasztalat szerint gyakran fogalmuk sincs erről azoknak az asszonyoknak, akik az anyaóvóba menekülnek prob­lémáik elől. S hogy ne kelljen újra menekülni, megtanulják itt azt is, hogyan előz­mény mindezekben szorosan együtt­működik azokkal a nyíregyházi intéz­ményekkel és szervezetekkel, amelyek hasonló munkát végeznek, ugyanan­nak a célcsoportnak a támogatása ér­dekében dolgoznak. A nyertes pro­jektben tehát partner a Területi Gyer­mekvédelmi Központ s annak át­meneti családi otthona, a Magyar Vö­röskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének Anya-Gyer­mek Segítőotthona, s támogatóként működik közre a Nyíregyházi Váro­si Rendőrkapitányság az úgynevezett DADA programmal, vagyis a drog, AIDS, dohányzás, alkohol elleni fel­­világosító tevékenységgel.- A sokat emlegetett szociális vé­dőháló nem magától van: szőni kell - állapítja meg ezzel kapcsolatban Laborczi Géza. A lelkész szerint a kapcsolati hálót egy másik irány­ban is ki kell terjeszteni:- Kertvárosi gyülekezetünk ifjúsá­ga minden pénteken találkozik az itt élő gyerekekkel, hogy az ő elszigetelt­ségükből kitörési pontokat találjunk, a gyerekeket ért traumák feldolgozá­sában segítsünk. Hogy kortárs közös­séget találjanak, azt segíti elő az úgynevezett reszocializációs tábo­runk, ahol a gyülekezet gyermekei és az itt lakó, sérült családból érkező gyermekek együtt vannak. Ezt egyéb­ként évek óta csináljuk, nincs is ben­ne semmi különös, de most bekerült a „Batyuba”. Nyíregyházán egyedüliként nyer­te el a Társadalmi megújulás opera­tív program pályázatán a nem egé­szen harmincmillió forintos támoga­tást az Oltalom Szeretetszolgálat, minc-harminc szülőt kívánnak segí­teni mintegy két éven át. Hogy mi­ként, azt már Daskóné Sós Anita, a családok átmeneti otthonának rész­legvezetője, a projekt szakmai veze­tője ismerteti:- Ez egy összetett szocializációs program, amely mintákat, értékeket közvetít, esélyegyenlőséget igyek­szik teremteni a gyermekek számá­ra, az anyáknak pedig a szülői szere­pükben való megerősödésre kínál le­hetőséget. Az előttünk álló időszak­ban tehát foglalkozunk külön a gye­rekekkel, külön a szülőkkel, és lesz­nek közös programjaink is. Mindabból, amit a gyermekek­nek nyújtanak, az egyik legfontosabb a drámapedagógiai foglalkozás, mert ez alkalmas eszköz arra, hogy az erőszakmentes kommunikáció for­máit begyakorolják, és megtanulják az önérvényesítés elfogadott módja­it. Mintát kapnak a gyerekek a nor­makövető magatartás elsajátításá­hoz is - ez már a játékos illemtanórák célja -, amely nélkül lehetetlen beil­hetik meg a családi erőszakot, az ál­dozattá válást a további életükben. De mert az összetartozás érzését, az együttlét örömét is tanulni kell, csa­ládi napok, közös mozi- és színház­­látogatások is szerepelnek a pro­jektben. Az evangélikus diakóniai intéz­de különösen fontosnak tartják, hogy a segítség minden rászorulóhoz eljus­son, s azt is, hogy a projektben való részvétel révén minden intézmény szakembere, munkatársa tanuljon, így is kamatoztatva a támogatást a rá­szorulók hasznára. ■ Veszprémi Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom