Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-04-01 / 13. szám

Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2012. április í. «► 3 Dies Academicus: Lelki nevelés - esély a holnap számára !► Folytatás az 1. oldalról A miniszter elengedhetetlennek tart­ja a megfelelő hittanár kiválasztását. Ehhez támpontot is adott, mert sze­rinte fontos, hogy a hitoktató szemé­lyében több hivatás legfontosabb tulajdonsága egyesüljön: legyen edző, aki serkenti a diákok teljesítményét, tudós, aki a kíváncsiságot felkelti, mű­vész, aki alkot, és legfőképpen lelki­­pásztor, aki Isten szolgálatának szen­telte az életét. Előadása középpontjába a hitokta­tás célját állította, ez pedig a „vasárna­pi keresztények” tömegének növelése helyett a „hétköznapi keresztények” nevelése. „Két vasárnap között ott van másik hat nap” - mondta Réthe­lyi Miklós, utalva arra, hogy a hétköz­napokra is fel kell készíteni a diákokat. Meg kell őket tanítani arra, hogy ve­gyék észre „a mindennapok szentsé­geit” az apró örömöket. Beszéde végén hangsúlyozta, milyen nagy a várakozás - ahogyan fogalmazott - „az oktatási terv” ezen területének 2013. szeptem­beri hatálybalépésével kapcsolatban. deklődőbben és aktívabban vegyenek részt az iskolai hittanórákon. Lelki nevelés - egy konkrét példa Rövid ízelítőt kaphattak a vendégek a Pannonhalmi Bencés Gimnázium életéből Dejcsics Konrád jóvoltából, aki az iskola tanáraként hitelesen tud­ta bemutatni, milyen nagy érték éle­tünkben a közösség. um és Pedagógiai Szakközépiskola, Miskolc és Fehér Borbála, Székács Jó­zsef Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Orosháza) vitat­ta meg a gyülekezetek és iskolák kap­csolatának kérdéskörét. Egyetértettek abban, hogy az isko­lalelkészre nagy felelősség hárul a te­kintetben, hogy a diákok a hittanórán kívül is megéljék a hitüket, hiszen ne­ki kell „átvezetnie a tanulót a templom­Felelősségvállalás a következő nemzedékért Három egyházi megbízottal beszélge­tett Szabóné Mátrai Marianna, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetője. Rozs- Nagy Szilvia, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház hitoktatási előadója, dr. Bodó Sára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense és Bárány Béla plébános, az Esztergom- Budapesti Főegyházmegye hitokta­tási felügyelője a hitoktatás szerepét vizsgálta az egyes felekezetek életében. Mindhárman nagy kihívásnak tartják a kötelező iskolai hit- és er­kölcstanoktatás bevezetését, mely lehetőséget ad arra, hogy az egyhá­zak időszerűbbé tegyék hitoktatási szolgálatukat, és újra megfogalmaz­zák ennek célját. A megváltozott helyzetben nyilvánvalóan át fog ala­kulni a gyülekezeti hitoktatás mód­szere és tartalma is. Valószínűleg nagyobb hangsúlyt kap majd a közös­ségi és a lelki élet, ezért a gyülekezeti lelkészek tervező, szervező és végre­hajtói szerepe növekedni fog. Arra a kérdésre, hogy milyen lesz egy hittanóra öt év múlva, válaszként mindhárman elmesélték álmaikat. Közös váradalmaik, hogy a diákok ér­Előadásában rámutatott, hogy a gyerekeket azon a szinten kell taníta­ni, ahol éppen állnak. Iskolájuk ezt meg is valósította az úgynevezett modulá­ris hittanoktatással: ez könnyen befo­gadható tananyagot kínál az egyes évfolyamoknak, a diákok túlterhelése nélkül. A nem katolikus vallású, netán nem keresztény tanulók számára pe­dig katekumencsoportokat hoztak lét­re, amelyekben bevezetik őket a kato­likus egyház tanításaiba. Az eredmények példaértékűségét mutatja, hogy az előadás végén dr. Szabó Lajos megjegyezte: „Az evan­gélikus egyházban is szükség lenne több Konrád atyára...” Pedagógusok és lelkészek együtt munkálkodása a lelki nevelés terén A délelőtti programsorozatot szintén kerekasztal-beszélgetés zárta Gáncs Péter elnök-püspök moderálásával. Két iskolalelkész (Csorbáné Farkas Zsófia, Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Győr; illetve Mes­­terházy Balázs, Berzsenyi Dániel Evangélikus [Líceum] Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola, Sop­ron) és két igazgató (Fellegvári Zoltán, Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázi­ba” Szerencsére növekszik az igény az ilyen irányú szolgálatra, ugyanis egy év alatt huszonötezerrel nőtt az egyházi iskolában tanulók száma. „Miskol­con is már három egyházi középisko­la működik, sőt még az sem kizárt, hogy negyedikre is szükség lesz” - tud­hatták meg a résztvevők Fellegvári Zol­tántól. Az egyházi iskolák alapállása a nyitottság, a jelenleg jól működő isko­láink gyakorlata igazolja ezt. A konferencia délutáni részében szekcióbeszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők, majd a szekcióveze­tők ismertették csoportjuk munká­ját. (A szekcióvezetők értékelését a lap szélén olvashatják. - A szerk.) A Dies Academicus idei üzenetét Szabó Lajos összegezte, hangsúlyozva, hogy a folytatás útját szakmai és gya­korlati értelemben egyaránt meg kell találni. A vendégek is kifejezésre juttat­ták, hogy az ilyen jellegű tudományos konferenciák rendkívül sokat jelente­nek hétköznapi munkájuk számára. A programsorozat végén Rozs-Nagy Szilvia és Szabó Lajos együtt köszön­te meg a közreműködők, a szervezők és a résztvevők aktív jelenlétét, majd Gáncs Péter püspök útra bocsátó ál­dással köszönt el az egybegyűltektől. ■ Kovács Barbara A szekcióbeszélgetések vezetőit arra kértük, röviden ismertessék csoport­juk munkáját. Az alábbiakban legfontosabb megállapításaikat idézzük. Mit tehet az iskolavezetés? Sok szó esett az intézményvezetők kulcsszerepéről. A jelenlévők meg­állapították: a vezető akkor válik valóban vezetővé, ha követik őt. Ehhez azonban először végig kell járnia a tanítványság rögös útját is. Elenged­hetetlen, hogy az evangélikus intézmény vezetője teológiai ismeretekkel rendelkezzen, kezelje sikeresen a konfliktushelyzeteket, valamint szolgá­latát örömteli tevékenységként élje meg. Azt is megfogalmaztuk, hogy az iskolalelkész és az igazgató testvéri együttműködése nélkül elképzelhetet­len egy evangélikus iskola lelki életének fejlődése. Hallgatóné Hajnal Judit gimnáziumigazgató (Győr) Mit tehet az iskolalelkész? Őszinte kapcsolatba akkor kerülhet az iskolalelkész a fiatalokkal, ha nyitott, megszólítható és hiteles ember, aki ismeri a mai kor problé­máit. Tapasztalataim alapján így a diákok is könnyebben befogadják az evangéliumot. Kérdésünkről, hogy az iskolában a lelkész miként tudja megjeleníteni és erősíteni az „evangélikus identitást" még a konferencia befejezése után is beszélgettünk. Deák László iskolalelkész (Budapest) Mit tehet az óvoda? Az óvoda missziói jellegét a gyermekeken keresztül fejti ki a családok­ban, ezért nagyon fontosnak tartjuk a gyerekeknek átadni a keresztyén erkölcsi értékrendet. A ma gyermeke az ország jövője - azaz amilyen­né neveljük ma az óvodás generációt, olyan lesz húsz év múlva a felnőtt társadalom. Szekciónkban szó esett az ezzel kapcsolatban felismert fe­lelősségünkről, illetve arról, hogy példaképpé kell válnunk abban is, hogy megmutatjuk az utat az otthon és az óvoda, valamint a szülői ház és a templom között. Lakatosné Hachbold Éva vezető óvónő (Soltvadkert) Mit tehet a gyülekezet? (í-es szekció) Szinte minden résztvevő azt a tapasztalatát osztotta meg a többiekkel, hogy miközben gyülekezete szeretne egyházi és állami iskolában tanuló gyer­mekeket egyaránt befogadni, számukra lelki otthont nyújtani, valahogy mégis kevesen hallják meg a hívást. Lehet, hogy nem a megfelelő irány­ba nyit ajtót a gyülekezet? Első lépésben fontos a szülők megszólítása és megnyerése. Megfogalmaztuk, hogy lelkészként az a feladatunk, hogy a kötelező hittanórák mellett családi és gyermek-istentiszteletek, közösség­építő gyülekezeti programok segítségével a szülőket és a gyerekeket egy­aránt a gyülekezeteinkbe vonzzuk. Baranyayné Rohn Erzsébet lelkész (Kőszeg) Mit tehet a gyülekezet? (2-es szekció) A diákok hitéletének kifejlesztésében a tanítás mellett nagy szerepük van a közösségi élményeknek és az órákon kívüli kreatív foglalkozásoknak, táboroknak. Ezek segíthetnek a nehezen megszólítható fiatalok elérésé­ben is. Gyülekezeteink részéről nem elvárás, hogy minden munkatárs szakképzett legyen, de szükség lenne olyan rátermett vezetőkre, akik irá­nyítják a munkát. Feladatunknak tartjuk az evangélikus oktatási intéz­mények és a gyülekezetek közötti kapcsolat ápolását is. Bárdossy Tímea gyülekezeti felügyelő (Aszód) Új kihívás: etika- és hitoktatás Ötvenfős munkacsoportunk helyeselte, hogy az új köznevelési törvény nagy súlyt fektet az ember- és önismeret kérdéseire; ezeket fontosnak tartjuk a jövőben a hitoktatás témái között is megjeleníteni. Emellett azt is központi kérdésként fogalmaztuk meg, hogy a lelki nevelés értékeit közel tudjuk-e hozni a diákokhoz és szüleikhez annyira, hogy az a hittanoktatás melletti döntésre indítsa őket. Ebben a választásban meghatározó szerepe van a hit­tanár személyének is, akitől - a megfelelő szakképzettség mellett - peda­gógusi kompetenciát és kellő motivációt is elvárunk. Dr. Kodácsy-Simon Eszter, az EHE tanársegédje (Budapest) HIRDETÉS Válogasson az első magyar platformfüggetlen online újságosstand kínálatából, olvasson számítógépen, táblagépen vagy okostelefononl HIRDETÉS Meghívó Az Evangélikus Kórházi Lelkigondozói Szolgálat szeretettel hívja és várja április 13-14. között ren­dezendő tavaszi konferenciájára, melynek témája a függőség. Program Április 13., 16.30: A drogkérdésről őszintén: beszélge­tés két gyógyult szenvedélybeteggel - Victorné Erdős Eszter drogszakember, református lelkész. 20.00: Orgonakoncert - Szabó Barbara orgona­művész. Esti meditáció - dr. Varga Gyöngyi teológiai ta­nár. Április 14., 9.00: Számítógép-függőség - Balogh Éva kórházlelkész. 10.00: Társfüggőség - Heinemann Ildikó kórház­lelkész. 11.00: Értelmes lemondás: a szabadság szárnyain - Honti Irén kórházlelkész. Helyszín: Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Köz­pont (1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 21.). Jelentkezés: Honti Irén: 20/824-5629, iren.hon­­ti@lutheran.hu; Bajuszné Orodán Krisztina: 20/770- 3838, bokriszti@freemail.hu.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom