Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-29 / 4. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. január 29. »- 13 MÉG HOGY NEM LEHET MOZGÓSÍTANI A GYÜLEKEZETEKET?! EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYI SZEMLE Hódít a T ízparancsolat Ezrek adják elő - tízezrek hallgatják lelkesen ► A tíz ige vagy Tízparancsolat elsőként Mózes második könyvének (Exodus) 20. fejezetében, az 1-14. versben olvasható. Ennek alapján készült az a poporatórium, amelynek ősbemutatója 2010. január 17-én volt a dortmundi Westfalenhalléban, közel tizenhétezer néző előtt. Az előadásban mintegy háromezer szereplő működött közre. A kirobbanó sikerű modern musical sikersorozata azóta is folytatódik. Ennek egyik titka az, hogy színpadra állítása sokakat megmozgat: régiónként négyötszáz fős városi énekkarok készülnek fel külön is az együttes éneklésre. A felkészülés és az előadás hatalmas közösségi élmény szereplőnek, nézőnek egyaránt. A modern popzene stílusában komponált oratórium muzsikáját, illetve a tizenkilenc éneknek a szövegét Dieter Falk, a forgatókönyvet Michael Kunze írta. A gigantikus, klasszikus témájú oratórium bibliai történeteket fűz össze, de igyekszik megfelelni a műfaji követelményeknek is. A latin oratórium szó eredetileg az imádság házát jelölte. A zenei formatan szerint drámai, többrészes kompozícióról van szó, legtöbbször - ez esetben is - lelki cselekménnyel, tartalommal, több szerepélővel, kórussal és zenekarral. Ez a 21. századi popfeldolgozás azt a hatalmas teret változtatja át a hangok templomává, az imádság házává, ahol a dallamok éppen felcsendülnek. Városi sportcsarnokokat, művészeti előadótermeket, olykor magát a szabad teret, amelynek kupolája a kék égbolt. Száz kórus együttese A dortmundi ősbemutató 2010-ben volt. A Németországi Protestáns Egyház (EKD) és a Creative Kirche mozgalom 2012-ben - Berlin, Drezda és más helyszínek után - további nagytesen az Úr hangja is. A nagyszabású mű fináléjában a Tízparancsolat egyetemes parancsolatban summázódik. Ez pedig a szeretet, amely az emberség szülője. Az egyes énekek a nagy történelmi exodust, a szolgaság házából, Egyiptomból történt kivonulást idézik fel, illetve annak fontosabb állomásait: a megálló vízfalak között a tengerfenéken száraz lábbal való átkelést, az égő csipkebokor titokzatos csodáját, a nép meggondolatlan lázadását Mózes ellen, Áron fellépését, a fáraó csalódott alakját, a csapásokat. De felidéződik a Cippórának, Mózes későbbi feleségének adott ígéret is, aztán a véres éjszaka, amikor a halál angyala csak a vérrel megkent kapufélfák népét kímélte meg, és a kivonulás, aztán a pusztai próbatételek között a tikkasztó meleg átka, a szomjazás meg az éhezés s a fizikailag kimerítő erőltetett menetelés a sivatagban. Majd az aranyborjút imádó nép tragikus tévedése, végül a Tízparancsolat átadása Mózesnek. Roppant érdekes a darab előadásának betanítása. Mivel hatalmas nek, s amely tízezreket ragad magával. A poporatóriumról kezdetben még nem volt szó. Aztán egyre inkább körvonalazódott a Tízparancsolat témája. Nekem gyermekkori élményem volt a legendás hollywoodi film, amelyben Mózest Charlton Heston alakította, a fáraót meg Yul Brunner. Az is motivált, hogy keresztyén családban nőttem fel, aktívan részt vettem az egyházi ifjúsági munkában. A Tízparancsolat olykor »fekete kenyérnek« tűnt számomra, mégis meghatározta életem keretét, irányát, súlypontjait. De hogyan lehet ezt elénekelni? Nagyon izgatott a feladat. Azonnal nekiálltam komponálni. Ám librettista még nem volt sehol. Végül is ráakadtam a hamburgi Michael Kunzéra, akit Mózes és a Tízparancsolat témája mindig is foglalkoztatott. Tökéletes szinkronban voltunk, így született meg a darab tizenkilenc dala zenekarra és néhány szereplőre. Két gyermek is szerepel benne, ők a mesélők. Kétezer-ötszáz kórustaggal kezdtem el a betanítást, a szimfonikus zenekar hatvanfős volt.” „Kicsit nagyon megtelt a mannheimi sportcsarnok temploma” városokba is elviszi a Tízparancsolat musicalváltozatát: Hannover, Düsseldorf következik a sorban. A darab Észak-Rajna-Vesztfáliából indult hódító útjára. Két éve itt csaknem száz gospel-, pop-, egyházi és ifjúsági kórus „lelkesedett be” a darabért, amely a Szentírás és a világirodalom egyik legizgalmasabb történetét dolgozza fel. Mózes Isten megbízására Izrael népét kivezeti a szolgaságból az ígéret földje felé. Csapások sorozata után engedte meg az egyiptomi fáraó, hogy a rabszolganép elinduljon Istentől kijelölt útjára, hazája felé. A sás-tengeri átkelés után jön rá Mózes arra, hogy komoly életszabályok nélkül a szabadságba vezető út eredménytelen lesz, haza helyett a semmibe fog veszni az út és a nép is. Ezért adja Isten a Tízparancsolatot, s formál a segítségével népet a lázadókból. A sztori és a közösség A főszerepet Mózes és felesége, Cippóra alakítja, de ott van velük Áron főpap is, Isten angyala, és természekórus szerepel minden alkalommal, ezeket négy-ötszáz fős városi próbákon készítik fel, majd az előadás előtt pár nappal összeénekeltetik a régiónként három-négy nagy létszámú csapatot - az előadáson aztán szinte minden alkalommal két-háromezer fős kórusok szólalnak meg. Hallatlanul nagy munka, önfegyelmet igénylő odaadás az összeénekeltetés is, amely egyszersmind jó alkalom a közösségi érzés kialakítására. A komponista vallomása Az 1959-es születésű komponista, Dieter Falk a siegeni Protestáns Gimnáziumban tanult, majd a kölni zeneművészeti főiskolán diplomázott. Műve megalkotásáról így vall: „2008 márciusában többen felkerestek a Vesztfáliai Protestáns Egyházból, s arra kértek, hogy valamilyen nagy művel rukkoljak elő, tekintettel arra, hogy 2010-ben a Ruhr-vidék adja Európa kulturális fővárosainak egyikét. De olyan darab legyen, amelyben ezrek énekelA nyolcvanperces darab azóta valóban sokakat magával ragadott - zenekedvelőket, a modern musical rajongóit, fiatalok tömegeit, de nem csak őket. CD-n, DVD-n százezrek lettek, lehetnek részesei a nagy közösségi imádságnak, az elénekelt szabadítástörténetnek, a szájról szájra, fülből fülbe adott Tízparancsolatnak a poporatórium jóvoltából. Az idei nagyvárosi bemutatókat hirdető plakátokon ilyen feliratok vonzzák a szemet: „Klasszikus téma popra”, „Szerelmi történet egy nép történelmébe szőve”, „Tömegkórus és musicalszólisták tökéletes egysége”. Vannak, akik akkora jövőt és sikert jósolnak a modern oratóriumnak, mint a Macskák című musicalé volt. Jó lenne, ha a Tízparancsolat valóban ennyire meg tudná hódítani a szíveket, egy icipicit jobb lenne tőle a világ is... ■ Dr. Békefy Lajos Forrás: evangelisch.de Az információs társadalom új lehetőségekkel, de új igényekkel s ehhez kapcsolódóan új feladatokkal is szembesíti gyűjteményügyünket. 2011. november 23-án Gyűjteményi anyagok digitalizálása - hosszú távú megőrzés címmel egyházunk Gyűjteményi Tanácsa nyilvános ülést tartott, ahol e kérdéskört járták körbe a résztvevők. A digitalizálás problémaköre magában foglalja a megőrzés szakszerű módját az állományvédelmi szempontok figyelembevételével - mind a hagyományos (papíralapú) dokumentumok, mind a már eleve digitálisan keletkezett tartalmak esetében valamint a hozzáférhetővé tétel, a kutathatóság módjának kérdését is mindkét esetben. A digitalizálás feladatai az evangélikus gyűjteményekben ► Az evangélikus gyűjtemények - levéltárak, könyvtárak, múzeumok - az információs társadalom fejlődésével az utóbbi években új feladatokkal kerültek szembe. Egyre több dokumentum és műtárgy érhető el világszerte digitális másolatok formájában, s ezzel a folyamattal az egyházi gyűjtemények is igyekeznek lépést tartani. A helyzet áttekintése érdekében a Gyűjteményi Tanács novemberi ülésén hangzottak el javaslatok, s ezek közül foglaljuk össze az informatikus szemével megfogalmazott tanácsokat. A 2017., jubileumi évre történő felkészülést célzó reformáció.500 program keretében a reformációi emlékbizottság az utóbbi években számos régi könyv és folyóirat digitalizálását indította el. Az Evangélikus Országos Könyvtár szakmailag és anyagaival támogatja e munkát. Az emlékbizottság egyháztörténeti munkacsoportja összeállította azon művek listáját, amelyeket 2017-ig az evangélikus egyház digitalizáltat és interneten ingyenesen közzétesz. Az eddig elkészült anyagok a Magyar Evangélikus Digitális Könyvtárban (MEDK) érhetők el, a http://medk.lutheran.hu címen. Az MEDK végső formájában tartalmazza majd a magyarországi evangélikusokkal kapcsolatban 1800-2010 között írt teológiai és történeti műveket. Az Országos Széchényi Könyvtár, a Luther Kiadó vagy mások által digitalizált, 1517- 1800, illetve 1800-2010 között írt műveket linkekkel kapcsoljuk be az MEDK-ba. A digitalizálás első hullámában többek között Payr Sándor és Zsilinszky Mihály műveit, illetve a Credo folyóirat számait, valamint a Magyar protestáns egyháztörténeti adattár köteteit dolgozták fel, a második hullámban egyházjogi és gyülekezettörténeti monográfiák, névtárak, valamint az Evangélikus Egyház és Iskola, illetve az Evangélikus Theologia című folyóiratok számai kerültek sorra. A digitalizálás munkáját az Arcanum Kft. végezte, kiváló minőségben. A későbbi digitalizálási feladatokat is professzionális módon célszerű megoldani felkészült, szakosodott vállalkozás megbízásával vagy a megfelelő infrastruktúra házon belüli kialakításával. Mindez azonban sokba kerül, ezért célszerű megalkotni a teljes gyűjteményi körre vonatkozó, hosszú távú digitalizálási stratégiát - ki, mit, hogyan digitalizáltat és gyűjt -, és ennek alapján ütemezni, összehangolni a feladatokat, illetve a rendelkezésre álló anyagi forrásokat. A digitalizálás magas költségei miatt fontos, hogy a gyűjtemények ne csak a nyomtatott vagy kéziratos THESAURUS £ ét f 7 m Hfjr t'-mn ' Rovatgazda: Kovács Eleonóra dokumentumokat gyűjtsék, hanem a digitálisan elérhető és/vagy digitálisan keletkező dokumentumokat is, hogy ne kelljen a digitálisan készülő dokumentumokat újradigitalizálni, mert ez felesleges és drága! Meg kell azonban szervezni, hogyan jutnak el az eredeti digitális dokumentumok a gyűjteményekhez. Első lépésként az evangélikus gyűjteményeknek kell meghatározniuk azt, hogy milyen digitális anyagokat kívánnak gyűjteni: a levéltár gyűjthetné a közegyházi ülések jegyzőkönyveit a teljes gyülekezeti és intézményi, testületi körre vonatkozóan. (A digitális iktatott anyagok nagy része is idővel levéltári anyaggá válhat.) A könyvtár gyűjthetné az egyházközségi és intézményi kiadványokat. A múzeum gyűjtőkörébe tartozhatna például a képek (fotók) gyűjtése. Egyházi eseményeinkről rengeteg fénykép készül, sok közülük megtalálható az Evangélikus Élet archívumában vagy honlapunkon, de az egyházkerületeknél is, hiszen az egyházközségi eseményekről sok esetben a püspöki hivatalok készítenek felvételeket. Fontos feladat a megfelelően válogatott digitális fényképekből egy olyan archívum létrehozása, amely médiamunkásaink rendelkezésére áll, de akár a világi média dolgozóit is képes kiszolgálni. Meg kell határozni a metaadatok körét is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a használók jól tudjanak majd keresni a digitalizált dokumentumok között. Célszerű lenne bevezetni valamilyen kötelespéldány-rendszert a digitális dokumentumokra vonatkozóan, megfelelően motiválva a gyülekezeteket és intézményeket, hogy ne feledkezzenek meg az állományok beküldéséről. Az összegyházi elfogadás érdekében szükséges lenne mindezt minél több fórumon megvitatni, hogy a potenciális gyűjteménygyarapítók ne tehernek tekintsék az állományok beküldésére vonatkozó kötelezettséget, hanem érezzék, hogy értékeink hosszú távú megőrzéséhez járulnak hozzá. A digitalizálás és az állományok gyűjtésének megszervezése közben azt is át kell gondolni, mit kezdenek majd a gyűjtemények a digitális anyagokkal. Mit és milyen körben fognak majd használni: mit célszerű - ismeretterjesztő szándékkal - bárki számára hozzáférhetővé tenni, mire lesz szükségük a kutatóknak, és melyek a csak belső egyházi használatra megőrzendő dokumentumok. ■ Bogdányi Gábor
